Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-23 / 172. szám

1058. július 23., st er da békés megyei népújság 3 Bevált a Bredjuk-cséplés / az Örménykúti Állami Gazdaságban Pillanatképek a mesőkováesháxi járási földműves- szövetkezetek éleiéből ■Messziről úgy nézed: Két gaoo- násíogat összefutott s közülük a „karambol” szekerekről lefordult áldozatait, a megbomlott kévéket háffyják ki a valahonnan oda­csöppent emberek. Aztán köze­lebb mégy, s ha még nem láttál i- lyet, jobban csodálkozol, mint az előbbi képen, hiszen ritmikus munka az, ami eléd tárul. Még­hozzá milyen munka! A Szovjet­unió élenjáró mezőgazdasági dol­gozóitól tanultuk, ök jártak a mi megyénkben évekkel ezelőtt és többek között olyan gazdag tapasztalatot hagytak itt, amit most, az örménykúti Állami Gazdaságban is kitűnő eredmény­nyel alkalmaznak a cséplőmun­kások. A Bred juk-f éle gyorscséplési módszerről van szó. Az örmény­kúti Állami Gazdaságban 1952 ó- ta csépelnek így. A sok beszéd he­lyett azonban „fényképezzük le” a látottakat. Ezerháromszázas cséplőgép áll >t magasan megrakott, búzaké­vékkel teli szekér között. Róla mindkét oldalról szaporán ado­gatják a kévéket a gépbe. Meg­nyújtott, kissé átalakított asztal ez, négyen állnak rajta: két kévevágó és két etető. Szorgos kezektől bomlanak szét a kévék s szinte másodpercenként nyeli őket a dob. A géptől hatalmas elevátor, mint valami mozgólépcső viszi fel a már 7—8 méter magasságú kaz­lakra a szalmát. Ketten dolgoz­nak azón is s mesteri kezekkel igazgatják a kazlat olyanra, aho­gyan az a könyvben meg van íva. A töreket fürgelábú lányok hord­ják a géptől vagy negyven méter­nyire s mire odaérnek, a gép mellett várja őket újra a másik kupac. Valóban gyors ez a munka, hisz’ egy gép kettő helyett dolgo­zik. A csapat tagjai mégis frissek, mert szabályos időközönként vált­ják egymást. Az etetők három lön, magasabb bérezésben része­sülnek: egy hónapra 1600 forintot kapnak. Ezt azonban már nem mutatja a fenti „gyorsíényképezés”. És azt sem, hogy mind a cséplőcsapat tagjai, mind az állami gazdaság vezetői miért szerették r- g any- nyira a Bredjuk-módszert? Ezek megértéséhez a felszínes kép he­lyett „röntgen felvétel” szükséges. A gazdaság több ezer holdnyi szántójának művelése sok mun­káskezet igényel. Az embereket úgy kell elosztani, hogy mindent idejében végezhessenek el, mert az ilyen munkaszervezés biztosí­totta eddig is, hogy örménykúton jövedelmező az állami gazdaság s nagy tábláin a gyönyörű termés ékesen beszél a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényéről. Erről váltunk szót Gajdács elvtárssal, a főagro- nómussal. Ilyenkor a munka dan­dárjában egyetlen kezet sem nél­külözhetnek. A kapáTás, a borsó- cséplés, a 160 hold magrépa beta­karítása mind-mind azonnali munkát követel. Ha a gabonát két géppel csépelnék, akkor összesen negyvenkettes létszámú munka­csapat kellene. A Bredjuk-csép- lést 32 tagból álló csapat végzi, ha­bár nem az állami gazdaságbeli dolgozókból áll, majdnem mind­egyikük kondoros! És hogyan végzi? Egy 1300-as gép napi normája — az ilyen termés mellett —156 mázsa. Kürtös Pálék — Kürtös a csapat vezetője — június 26-á óta dolgoznak, eddig 44 vagon termést csépeltek el, s nem egy olyan nap volt, amikor négyszáz mázsán fe­lüli volt az eredmény. Legna­gyobb napi teljesítményük árpá­ból 446 mázsa volt. Ebből követ­kezik, hogy habár augusztus 20-ig kellene befejezniök a cséplést, 10 nappal korábban, augusztus 10-re befejezik. Tavaly ugyanez a munkacsapat Több a kereszt is, de Kürtös Pál csapata vállalta, hogy augusztus 10-re befejezi a cséplést. Érdemes igyekezniük. Míg ta­valy 30 ledolgozott napra 3160 fo­rintot, az elsőségért személyen­ként külön 250 forint jutalmat, e- zenkívül 230 kg árpát és 400 kg fejadagpótló búzát (amit meg kell váltani) kaptak, most fejenként 6 nap alatt 665 forintot s két és fél mázsa árpát kerestek. Ez idő alatt 23 és fél vagon árpát csépeltek el. Mondják is: akárki találta ki ezt a cséplést, okos ember, jó munkás lehetett, mert így dolgoz­va a cséplőmunkások is, meg a gazdaság is jól jár. Mindezek után azt hihetnénk, mindennel meg vannak elégedve a cséplőcsapat tagjai. Koránt sincs így. Kifogásolják például, hogy az eltelt több mint három hét alatt egyszer sem kezdhettek „rendes időben” 5 órakor, noha ők munkára készen álltak, mert nem volt mit a gépbe rakni, kés­tek a fogatosok. Ezt a kifogásukat meg is említettük Gajdács elv­társnak, aki megígérte: hajnalon- taZetor vontatóval fogják kisegí­teni a fogatosokat. A másik kifo­gás: volt olyan délelőtt, amikor 34 mázsát csépeltek mindössze, mert utasítás szerint csak a kaparékot kellett a gépbe dobálni. Gyorsab­ban menne a munka — mondják — ha összegyűjtenék, akár itt a szérűn a kaparékot és mikor egy- egy tábla lefogy, azután csépelnék csak el. Érthető, hogy gyorsabban akar­nak haladni, nem szeretnék el­veszteni az idén sem az elsőséget. Sőt, országos viszonylatban is az elsők között akarnak lenni. Varga Dezső A járás székhelyéről, Mező- kovácsházáról azzal a céllal in­dultunk körútra, hogy néhány földművesszövetkezetet megné­zünk: hogyan birkóznak meg az új feladatokkal. Első utunk Kaszaperre veze­tett, ahol egyénileg dolgozó pa­rasztok körében találtuk Csűr* hés István fiatal földművesszö­vetkezeti agronómust. Az egyik­kel arról tárgyalt, hogy melyik dűlőbe küldje a gépállomás vontatóját a keresztek behordá- sára, a másiknak szakmai fel­világosítást adott növényvéde­lemre. Örömmel veszik a gazdák, hogy Csürhés István rendsze­resen elbeszélget a nálánál ta­pasztaltabb termelőszövetkezeti, Magyarbánhagyesen /örömmel újságolta Rapalkó Lászm ügyveze­tő, hogy kísérletképp őket is meg­bízták önálló termeltetéssel. Ki­tüntetésnek érzik ezt a megbíza­tást s Nagy András tapasztalt fő­könyvelő, valamint Tóth János, fiatal agronómus segítségével igyekeznek jól megoldani a fela­datokat. Egyébként az 1175 föld­művesszövetkezeti tag többsége foglalkozik szerződéses termelés­sel. A szövetkezet sok mindenben segít a gazdáknak. A sáfrányt illetve községi agronómussal. Egy egy nagy feladat végrehaj­tásánál nem restell tanácsot kér­ni az idősebbektől. Igaz, az is­kolai végzettségen kívül neki még sok-sok élettapasztalatra van szüksége. Az ügyvezető elmondja, hogy csaknem 506 egyéni gazdával állnak szerződéses viszonyban. Igaz, most sokkal több a mun­kájuk, mint amikor „csak" bol­tosok voltak, de jóleső érzés, hogy bíznak bennük a parasztok s jóformán soha nem üres az iroda. Említésre méltó még Ka­szaperen a földművesszövetke­zeti hizlalda, ahol Fülöp Pál lel­kiismeretes gondozása nyomán 26—28 százalékos darabértéke­sítéssel híznak a sertések. például a gyógynövény termeltető vállalat megbízásából termelik. E- lőleget nem kapnak. A szövetkezet azonban tudja, hogy a gazdáknak szükséges a pénz, ezért saját köz­szájukból folyósított számukra e- lőleget. Ilycn apróságnak látszó dolgok elintézése igen tetszik a termelőknek. Égyeé^Ht' elkészült a földmű-’ vessző vetkezet fejlesztési terve s a lakosság nagy örrnére új cuk&K&ü dával, kenyérbolttal, étkezdével és vendéglővel gyarapszik a község. —O— Hasonló mozgást, eleven életet láttunk Kunágotán és más szö­vetkezetben is. A rövid látd^atás alatt szerzett tapasztalatok alap­ján elmondhatjuk, hogy jó kezekbe adták az egyéni gazdák szer­ződéses termelésének irányítását, a gépi munkák megszervezését é® egyebet, amikor a földmű,vesszövetkezetekre bízták. A földműves- szövetkezeti központok egyre inkább második otthonként szerepel­nek az egyénileg dolgozó parasztok tudatában, —o Nagybánhegyesen a közelmúltbwmólakult tejszövetkezet *lnöké- vel, Cibula Jánossal beszélgetünk, A/tanyavilág középparasztjai igen örülnek, hogy a tanyaközpontban tejszövetkezet atakult, sürgetik, hogy mielőbb kezdjék meg a tej átvételt. Több gazda bejelentette, hogy nem adja el üszőjét, ha már nem kell 7-8 kilométert hordani a tejet, több tehenet tart. Most hát arról tanácskoznak, hogyan csi­náltathatják meg az új tej csarnok, udvarára a kutat. A földműves- szövetkezet azzal is segít a tanyán lakóknak, hogy vegyesboltot, ba- romfifelvásárló telepet rendezett be a tejcsamok szomszédságában, —o Száznegyvenem forintot kapott 21 darab hízott bikáért az öiményhúti Petőfi Isz házi Karnevállal, diáig 10 mázsát mázsálás után, a többiek fél nap után pihennek, majd más beosz­tásban dolgoznak tovább. Ezért van, hogy itt a géptől távol, az a- kácok hűs árnyékában hatan— nyolcán állandóan együtt vannak. Ki cigarettázik, ki szalonnázik, ki csak ül, beszélget, vagy éppen nagyokat hallgat s erőt gyűjt a „beszálláshoz”. Reggel öttől este nyolcig 750 holdról naponta 16 szekér hordja megállás nélkül a gép eledelét, a dús kévéket. A cséplés idejére a fogatosok is kü­---------------e--------------­S záz férőhelyes V tehénistállót épített a mezöhegyesi József Attila Isz A mezöhegyesi József Attila Termelőszövetkezet nemrégen fe­jezte be a száz férőhelyes tehén­istálló építését. Az istállót korsze­rűen szerelték fe! A takarmányt és a trágyát csilléken szállítják. Az itatás megkönnyítésére az is­tállóban fúrtak egy kutat, amiből a vályúba szivattyúzzák a vizet. A tsz elhatározta, hogy még eb­ben az évben vásárol 20 szarvas­marhát is. augusztus 12-ére végzett a gyors- cséplésse! A versenyben megyei elsők lettek. Ezért ötezer forint külön jutalomban részesültek. Most, sokkal jobb a gabona a ta­valyinál. Lemértek egy 33 holdas ősziárpa-táblát; 19 mázsa 90 kiló volt az átlagtermés A búzánál 14 mázsás átlagot mu­tatott egy nagyobb tábla mérése. Az örménykút! Petőfi Terme­lőszövetkezet az elmúlt év tapasz­talatait hasznosítva, ebben az év­ben fokozottabban foglalkozik ál­lattenyésztéssel, illetve hizlalással. Csak baromfiból 14 ezer da-rabot neveltek fel, s negyven mázsa ba­romfihúsra szerződtek az Oros­szállítoitak, s a mai nap újabb 10 mázsát adtak át. A baromíik darabonkénti súlya meghaladta a 90 dekát. A közelmúltban adtak át 21 darab hízott bikát is az Allat- forgalml Vállalatnak Budapestre, melyért 140 ezer forintot kaptak. Az átadott hízott bikák 70 száza­léka extrém minőségű volt. A ki­váló minőségű, valamint a nagy mennyiségű hízott marháért a 140 ezer forinton kívül 15 ezer forint prémiumot is kaptak.-----------***---------— A z csőszerű öntözőberendezés bemutatóját rendezik meg a solti Szikra Isz-ben A megyei tanács vb. mezőgaz­dasági osztálya a megyénkben megépülésre kerülő esőszerű ön­tözőberendezések megrendelőinek, a járási mezőgazdasági osztályve­zetőknek, továbbá a megye öntö­zési szakembereinek részvételé­vel öntözéses bemutatót rendez a j ország első termelőszövetkezeté­ben, a solti Szikra Termelőszövet­kezetben. A bemutatót július 25- én, pénteken tartják, melyen me­gyénkből negyvenen vesznek részt. Szövetkezeti hetet rendeznek augusztusban az orosházi járásban Az orosházi járásban több ter­melőszövetkezet ez évben, au­í gusztusban ünnepli megalakulása 110. évfordulóját.. Augusztus 24-ét, a nagyszénási Lenin és Dózsa Termelőszövetkezetek jubiláló ün­nepségének napját szövetkezeti napnak mondják ki, s ezzel meg­kezdődik az orosházi járásban a szövetkezeti hét. A szövetkezeti hét alkalmával a jubiláló termelő- : szövetkezetek ünnepségein kívül találkozókat, termelőszövetkezeti látogatásokat és előadásokat tar­tanak. A szövetkezeti hetet a gá- dorosi Petőfi Termelőszövetkezet augusztus 31-én tartandó ünnep­sége zárja be.---------------O--------------­I fjúsági cséplőcsapat alakult MagyarbánUegyesan A cséplés m^kezdése előtt a magyarbánhegyesi KISZ-szervezet és a községi tanács elhatározta, hogy két ifjúsági cséplőcsapatot szervez. A cséplőcsapatok páros versenyben vannak egymással. Az eddigi jelentések alapján a napi átlag-cséplésük meghaladja a 180—200 mázsa gabonát. Lemaradnak az egyéniek Gyulán is v Az időben végzett talajművelés, vetés még most az aszá­lyos esztendőben is .meghozza az ered­ményt. Megéri tehát egy agrotechnikai módszereket alkal­mazni. Ezt igazolják a gyulai tsz-ek termés­átlagai. Most, amikor megkezdődött a csép­lés, nem győzik a zsá­kot rakni a gép alá, mert szinte ömlik a. mag a kévékből. Ö- szi árpából a Rákóczi Tsz 17.8 mázsa, a Bé­ke Tsz 17.6 mázsát ta­karított be holdan­ként. Igaz, a mező­gazdasági osztálynak eddig a legjobb ered­ményt a Mezőgazda- sági Technikumból jelentették, ahol 3 holdról 56.17 mázsa ő- szi árpát csépeltek. A termelőszövetke­zetekben a csépléssel sgy időben megkezd­ték a munkaegységre járó előleg gabonák kiosztását is. Munka­egységenként átlag­ban 15 kilogramm ga­bonát osztanak, a Népköztársaságban 3 kilogrammot. Hege­dűs József 3 mázsa ő- szi árpát és 9 mázsa búzát vitt haza. Min­denki örömmel beszél a szövetkezetek ered­ményes gazdálkodá­sáról. Különösen az egyéni parasztok, a- kik látják, hogy egy­re jobban megelőzi ő- ket a termelőszövet­kezet. ök nem számí­tanak ilyen termésát­lagokra. Számokkal még nem tudják iga­zolni feltetvéseiket, de néhány napon be­lül erre is mód lesz, hiszen a város hatá­rában hétfőn reggel 19 cséplőgép kezdte meg az egyénieknél is a cséplést.

Next

/
Thumbnails
Contents