Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-23 / 172. szám
BÉK ÉS MEG YE1 1958. JULIUS S3., SZERDA Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 172. SZÄM A Magyar Népköztársaság kormánya a* alábbi jegyzéket juttatta el a jugoszláv kormányhoz Jelentén a földekről Augusztus 10-a-e befejeződik a csépié* Megyénkben az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a* egyénileg dolgozó parasztok is befejezték az őszi kalászosok aratását. A tavaszik közül az árpát is csaknem 100 százalékig learatták« Csak egy két helyen áll még talpon a zab Is. Az aratás sikeres befejezése után teljes erővel láttak hozzá a csépléshez. Jelenleg * gépállomások csaknem 700 cséplőgépe csépeli a termelőszövetkezetek és az egyéniek gabonáját s előreláthatólag augusztus 10-re be. fejezik. A csépléssel egy időben szántják a tarlót is és eddig, mintegy 1000 holdon végeztek tárcsázást, illetve disztillerezést. Az elek! József Attila Taz-ben már a hatodik napja csépelnek A termelőszövetkezetnek mintegy 220 hold tavaszi és őszi kalászosát időben learatták és már csaknem egy hete csépelnek. A folyamatos cséplés biztosítására 8—10 lovaskocsival hordják a gabonát é? mindjobban fogy a kereszt a tarlóról. Szaporodnak a teli z ákok. Jól fizet a termelőszövetkezet kalászosa. Búzából 13 mázsát ad holdanként, pedig volt benne vízállásos is. Az őszi árpa még többet, 13,5 mázsát fizet és a tavaszi árpájuk sem marad sokkal el. Az őszi árpa aratását és cséplését már több mint három hete befejezték. Ha az idő engedi, a termelőszövetkezet ebben a hónapban teljes egészében befejezi a cséplést. Az állammal szembeni kötelezettségüket is teljesítik és közvetlen a géptől viszik a gabonát a felvásárló telepre. Félidő a csépiéiben az örménykút! Petőfi Tsz-ben ^ Egy hónapja éjjel-nappal dolgozik az örménykúti Petőfi Termelőszövetkezethez kihelyezett gépállomást brigád. Amíg aratnivaló volt, nappal arattak, éjjel szántották a tarlót. Egy hete már elfogyott a talponálló gabona és megkezdődött a cséplés, 50 százalékát már el is végezték. Ha így hala& a munka, akkor 2 hét alatt befejezik a cséplést. A termés jó közepes. A búza 11 mázsát, az őszi árpa 15 mázsát ad holdanként. Volt olyan ősziárpa-tábla is, amelyen a holdankénti átlag elérte a 19 mázsát. A termelőszövetkezet ebben az évben máktermesztéssel is foglalkozik $ július 21-én, tegnap megkezdték a betakarítását. A 10 holdnyi mák 20—22 mázsás terméssel fizet. Ezen a héten befejezik a cséplést a békéscsabai Kossuth Tsz-ben Az elsők között a megyében a békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezet a héten befejezi a cséplést. Pedig volt kalászosuk szépen, csaknem 700 hold. Igaz, nagyobb részét kombájnnal vágták. A csaknem 30 hold zabot s aratják s ma befejezik. A termésátlagok jók, főként az őszi árpa fizetett bőségesen. Holdanként! átalagtérmésük búzából 11—12 mázsa, őszi árpából 2* mázsa. A tavaszi árpájuk is megadja a 10 mázsát. Július 23-án. ma már újabb munkához látnak: megkezdik a 20 hold szerződött répamag szedését.------------------------------------------------------------------lárásl főállattenyésztők tanácskozása „A Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövetsége tiszteletét fejezi ki a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkárságának és kormánya megbízásából az alábbiakat van szerencséje tudomására adni: A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság budapesti nagykövetsége folyó évi június 23-án 851/58. számmal jelzett jegyzéket adott át a Magyar Népköz- társaság Külügyminisztériumának. E Jegyzékben a jugoszláv kormány „mély elkeseredését“ fejezi ki Nagy Imrének és társainak elítélése miatt. Véleménye szerint az Igazságügyminisztérium közleményének azok az állításai, amelyek Nagy Imre és társai a jugoszláv nagykövetség épületében való tartózkodása alatti tevékenységére vonatkoznak, valótlanok A jugoszláv kormánynak a jegyzékben kifejezett véleménye szerint as Igazságügyminisztérium közleménye támadást jelent a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ellen, azzal a céllal, „hogy kiélezze és Igazolja“ a már folyamatban lévő szervezett jugoszlávellenes akciót“. A jugoszláv kormány továbbá azzal gyanúsítja a Magyar Népköztársaság kormányát, mintha megsértett volna valamiféle megállapodást. A jugoszláv kormány magatartására vonatkozóan viszont a jegyzék azt állítja, hogy „Jugoszlávia sohasem avatkozott be Magyarország belügyeibe, s azt ma sem teszi“, sőt „Jugoszlávia jelentős önzetlen erőfeszítéseket tett a magyarországi viszonyok stabilizálása érdekében“. Mindezekkel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kormánya felhatalmazta belgrádi nagykövetségét a következők közlésére: A Nagy Imre és' társai elleni bűnperben a legfelsőbb bíróság a Magyar Népköztársaság tör. vényeibe ütköző bűncselekmények miatt magyar állampolgárok ellen indított eljárást. A vádlottakat hazaárulás és fegyveres zendülés szervezése bűntetteiben marasztalta el. s az igazságszolgáltatás szabályainak körültekintő érvényesítésével szabta ki igazságos büntetésüket. Ez az ügy tehát a Magyar Népköztársaság kizárólagos bel- ügye, amelybe semmiféle idegen hatalom. így a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya sem szólhat bele. A Magyar Népköztársaság kormánya ezért minden erre Irányuló kísérletet, mint illetéktelen beavatkozást, teljes eréllyel visszautasít. Egyébként illetékes jugoszláv tényezők Ismételten elismerték. hogy a Nagy Imre ttgy kizárólag a Magyar Népköztársaság belügye. A Magyar Népköztársaság kormánya mély felháborodással utasítja vissza a jugoszláv jegyzéknek azt az átlátszó kísérletét is, amellyel Nagy Imre és társai elítélésé* a Rajk-perrel igyekszik összefüggésbe hozni. Nem más ez, mint az igazságügyi szerveink durva rágalmazása, s azt a célt szolgálja, hogy Nagy Imre és társai bűneit a tragikus Rajk-üggyel takargassa. A jugoszláv kormány eljárása annál felháborít óbb, mert köztudomású, hogy Nagy Imre és bűntársai esetében a legszélesebb közvélemény előtt milliók és milliók által ismert tények képezték annak a vizsgálatnak a kiindulópontját, a- mely feltárta, s a bűnügyi eljárás során bebizonyította a csoport szándékos összeesküvő tevékenységét. Bár a jugoszláv jegyzék illetéktelen beavatkozás Magyar- ország belügyeibe, mégis szükséges. hogy a jegyzéknek ha. mis látszatot keltő, valóságnak meg nem felelő állításaival szemben az alábbi megjegyzéseket tegyük: 1. A jugoszláv kormány sérelmezi az Igazságügyminisztérium közleményének a jugoszláv nagykövetségre is vonatkozó azt a megalapítását, hogy „a Nagy Imre-féle összeesküvők egyes csoportjai ott kerestek menedéket, ahonnan korábban is támogatást élveztek“. A tények viszont a következők; a) Georglevic Milan, a budapesti jugoszláv nagykövetség volt első titkára, aki 1955 tavaszától hivatalos kapcsolatban volt Vásárhelyi Miklóssal és Gimes Miklóssal, ugyanez év őszén nevezetteket arra kérte, hogy kapcsolatukat titkos, konspirativ jellegű kapcsolattá alakítsák át. Később Vásárhelyi Miklós közvetítésével ugyanilyen konspirativ jellegű kapcsolatot létesített Jánosi Ferenccel Is, s velük magánlakásokon, vagy más konspirativ körülmények között titkos találkozókat rendezett. E találkozók során Gimes Miklós és Jánosi Ferenc Nagy Imre írásai' közül Geor- gievic Milánnak átadta a következőket: „Erkölcs és etika”, „Néhány időszerű kérdés“ és „A nemzetközi kapcsolatok öt alapelve" című írásokat. Amint az a Magyar Népköztársaság Igazságügyminisztériumának közleményéből ismeretes, ezek az írások, amelyeket a magyar kormányzati szervek előtt titokban tartottak, részletesen kifejtették Nagy Imre és csoportjának politikai célkitűzését: az államrend erőszakos megdöntését, a népi demokráciával szemben álló erőkkel való szövetségét, a varsói szer ződés felbontását és Magyarországnak az imperialisták kezére való Játszását. b) 1958. október 23. és november t e között Losonczy Géza Nagy Imre megbízásából ötször kereste fel a budapesti lu goszláv nagykövetséget és ott Soldatic Dalibor akkori követtel és Dikic Oszmánnál, a jugoszláv nagykövetség akkori tanácsosával tanácskozott. E tárgyalások alkalmával Soldatic követ azzal, hogy államtitkokat képező információkat kért és kapott, s az Információk alapján Losonczyval a további teendőket megtárgyalta, nyíltan beavatkozott a magyar bel- ügyekbe. 2. A jugoszláv kormány kétségbe vonja az Igazságügyminisztérium közleményének azt a megállapítását, hogy „Nagy Imre. Losonczy Géza és mások a budapesti jugoszláv nagykövetség épületéből küldtek utasításokat a fegyveres ellenállás további folytatására, az életet bénító sztrájkok szervezésére, a földalatti aknamunka újjászervezésére“, továbbá, hogy „ a jugoszláv nagykövetség épületéből Gimes Miklós és más bűntársajk útján kapcsolatot létesítették a központi munkástanáccsal, a Szabad Európa Rádióval és még illegális lapot is jelentettek meg «.Október 23-a“ címmel. A tények viszont a következők: a) A budapesti jugoszláv nagykövetségen tartózkodó magyar személyek, 1956. november 5-én Nagy Imre vezetésével „intézőbizottságot“ hoztak létre, amely sorozatos tárgyalásokat folytatott Soldatic követtel és még más, e célból Belg- rádból Budapestre utazott magas rangú hivatalos személyekkel. E bizottság a jugoszláv nagykövetség tagjainak közvetítésével utasításokat juttatott ki a nagykövetségről az ösz- szeesküvő csoport városban maradt tagjaihoz az ellenforradalmi kísérletek további folytatására. így például 1956. november 10-én Tánczos Gábor Nagy Imre megbízásából a nagykövetség egyik beosztottja útján íra. tott csempészett ki Nagy Balázshoz, Gimes Miklóshoz és Ádám Györgyhöz. Az ebben lefektetett elvek és utasítások a- lapján kezdték meg az Illegális „magyar demokratikus függetlenségi mozgalom” szervezését, amelynek az állami rend megdöntése volt a célja. Ugyanezzel a kicsempészett Irattal kezdeményezte a Nagy Imréék által létrehozott „intézőblzott- ság1’ az „Október huszonharmadika“ c. illetgális lap megjelenését Is, mely Gimes Miklós szerkesztésében sztrájkra és további államellenes szervezkedésre szólított fel. b) Losonczy Géza november 5-én a nagykövetség telefonján felhívta Pártay Tivadart, a volt Független Kisgazdapárt jobbszárnyának egyik vezetőjét, a- kinck azt az utasítást adta, hogy más jobboldali politikusokkal együtt szökjenek külföldre, ahol (Folytatás a I. oldalonJ Kedden Békéscsabán a városi tanács üléstermében időszerű feladatokról tanácskoztak a járási főállattenyésztők. A 3004-es kormányrendelet megjelenése óta elért eredményekről, a legközelebbi feladatokról Pataj Mihály, megyei főállattenyésztő tájékoztatta a jelenlévőket. Hangsúlyozta, hogy a szakemberek különös gonddal és előszeretettel foglalkozzanak a termelőszövetkezetek állatállományainak a fejlesztésivel, őszre ne legyen egyetlen olyan szövetkezet sem, ahol ne lenne közös jószágállomány. Szigeti Gábor főállattenyésztő többek között elmondotta, hogy a gyulai járásban a rendelet óta 175 tehénnel és 71 anyakocával, illetve tenyészsüldővel gyarapodtak Az apaállat-szemlék eredményei A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a közelmúltban kezdte meg az apaállatok nyári szemléjét. Eddig Békéscsabán, Orosházán, a szeghalmi, a gyomai és az orosházi járásban ellenőrizték a köztenyésztésben lévő törzsállatokat; Az orosházi járásban tartott szemle alkalmával megállapították, hogy Pusztaföldvár községben Szűcs Imre apa áll at gondozó igen jól gondozza az apaállatokat. Szűcs Imre Jó munkája nagyban elősegítette a községi tanács végrehajtó bizottsága a szálas és ab- raktakarmány-ellátás biztosításával, a szövetkezetek. Úgy tervezik, hogy őszre száz holdankint 15 szarvasmarhát számlálnak a tsz-ek. Gyulai András arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az orosházi termelőszövetkezetekben minden területen várakozáson felüli eredményeket hozott a 3004-es rendelet. A tsz-ek például a tavalyi 17,5 kiló helyett csaknem 100 kiló műtrágyát használtak fel holdankint. A bőséges takarmánytermelés után nyilván több lesz a tej- és hústermelés is. Elmondotta azt is, hogy a város termelőszövetkezetei 64 sajátnevelésű üszővel gyarapították tehénállományukat. Arra törekszenek, hogy a saját szükségleten kívül eladásra is neveljenek jó szülőktől származó tenyészüszőket. Beszélt arról is, hogy a Dózsa Tsz kora tavasszal 1500 kiló rántanivaló csirkét értékesített, amiért több mint 70 ezer forintot kapott. Most úgy döntöttek, hogy már decemberben megkezdik saját gépükkel a csír- kekeltetést, hogy jó áron minél többet értékesíthessenek. Kovács Gábor, a békési járás főállattenyésztője megemlítette, hogy a 34 tsz átlagában az ellen- forradalom előtt 8,2 liter tej volt az istállóátlag, ma pedig 6,2 liter. A felszólalók többség« hangoztatta a szakemberek és az állatorvosok egyre növekvő felelősségét a termelőszövetkezetek állat- tenyésztésének fejlesztése érdekében
