Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-03 / 155. szám
BÉK ÉS MEG YE1 ™* ’rMiM w«iw.u NépúpÚQ MSZMP BÉKÉS MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. III. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM Ara 50 fillér 1958. JŰLIUS 3.. CSÜTÖRTÖK Huszonhat ifjúsági cséplőcsapat versenyez megyénkben Békés megye állami gazdaságaiul és gépállomásairól huszouhaí csoport nevezett be az ifjúsági cséplőcsapatok országos és megyei vert íyébe. Szerdán Békéscsabán a KISZ megyebizottság székházéiban gyűltek össze az ifjúsági cséplőcsapatok vezetői s megvitatták a legfontosabb tennivalókat. A felszólalók többsége hangsúlyozta: a versenyt értékelő bizottság a mennyiségi eredményeken kívül legye» tekintettel a minőségi munkára is. A döntésnél vegyék figyelem!»« azt is. hogy akár nagyüzemi gazdaságban, akár egyénieknél csépié» után milyen rendben hagyják a portát a fiatalok. Az ifjúsági cséplő- csapatok tagjai elhatározták: úgy dolgoznak, hogy szégyent ne hozzanak a KISZ szervezetre. ■----------------------------------------------------------------T ovábbhaladásiak kulcsa a falu szocialista átalakítása Ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy pártunk politikájával minden jószándékú ember egyetért és annak megvalósításáért, ki- teljesedéséért ki-ki a maga módján, saját munkakörében tettekkel küzd. Bizonyítják ezt az e- gész társadalmi életünkben eddig elért eredmények. Amíg másfél esztendővel ezelőtt a nép hatalmának a puszta megvédéséért küzdöttünk teljes erővel, ma azt vitatjuk, mérlegeljük: hogyan, mi módon juthatunk előbbre a szocialista társadalom építésében. A falvak társadalmi életének középpontjában a mezőgazdaság szocialista átalakítása áll, mert a falvak politikai, gazdasági, kulturális előrehaladásának ez a kulcsa. Nem arról van szó, mintha a szö- j^tkezeti mozgalom fejlesztésénél valamiféle sürgető Idő volna, j mintha valamiféle nyomás lenne. J Nem! Az ilyet a párt, a kormány nemcsak hogy elítélné, hanem a legkeményebben megtorolná. Az a valóság, hogy mind több egyéni paraszt saját szemével látja: bármilyen biztonságosan gazdálkodhat. bárhogyan fejlesztheti gazdaságát, a nagyüzemi gazdaság mellett előbb-utóbb lemarad, mert sem a fejlett agrotechnikát, sem. a gépesítést nem tudja a kis- parcellán hasznosítani. Ezt ez az esztendő is fényesen bizonyítja, az aszályos időjárás ellenére a szövetkezeti gazdaságokban nagyobb termést érnek el, mint az egyéni gazdaságokban. Becslés zerint a gabonából átlagban 3—4 mázsával több hozamot érnek el a szövetkezetek, vannak helyek, ahol például az árpánál 5—6 mázsával is. A valóságnak ezek a tényei gondolkodásra késztetik az egyéni parasztokat és több helyen már most a nyáron előkészítő bizottságokat alakítanak. Persze a gondolkodás, az érdeklődés még nem minden, bár egy folyamat megindulásának lényeges része. Ahhoz, hogy a fokozódó érdeklődést kielégítsük, ahhoz, hogy a gondolkodás reális gondolattá fejlődjék, a szövetkezeti tagoknak, a párt- és államhatalmi szerveknek Igen sokat kell tenniök. Ezek a tettek nem lehetnek valamiféle sablonok, nem lehet teljesen azonos módon munkálkodni a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért mondjuk Gyomán és Mezőko- vácsházán, sőt még egy járáson belül sem. Minden járásnak, minden községnek megvan a sajátos politikai, gazdasági, kulturális arculata, amely lényegében megszabja a mozgalom fejlesztési fokát. Különben ez az eddigi eredményekben is kifejezésre jut. Ahol a feltételek érettebbek voltak, mint mindjük Füzesgyarmaton, ott jóval előbbre vannak a nagyüzemi gazdaságok számszerű fejlesztésében is. A feltételek, igaz, nem maguktól érnek; a politikai, gazdasági, kulturális arculatot az emberek alakítják. Általában a t már megértik a szövetkezetek tagjai, a párt- és állami szervek emberei, hogy fokozatosan fejleszteni kell a nagyüzemi gazdaságokat számszerűleg is. A hiba abban rejlik, hogy egyes helyeken a megértés nem párosul a gyakorlattal. Amikor szóba kerül, hogy ezzel vagy azzal az egyéni paraszttal úgy kellene beszélni, mint jövendő szövetkezeti taggal, akkor a szövetkezeti tagok — kommunisták is — felhördülnek, vagy jobb esetben ímmel-ámmal beszélnek róla és a vége az, hogy „ha meggondolja, majd belép". Nyilvánvaló, az ilyen környezetben nehezen alakul ki olyan politikai arculat, amely közelebb hozná az egyéni parasztokat a szövetkezeti gondolathoz. A szövetkezetek számszerű fejlesztésének megértése egyes tanácsi vezetőknél sem párosul a gyakorlattal, mint például Vésztőn. Ilyen eset előfordul pártszervezetek vezetőinél is. Az ilyen vezetők különös módon értelmezhetik a falu szocialista építését, amikor ők maguk a régi gazdálkodási formához, az egyéni kisparcellákhoz ragaszkodnak. Természetes, mint mindenki más, ők is csak az önkéntes elhatározás után választhatják a nagyüzemi gazdálkodási formát; ez minden dolgozó paraszt legbensőbb ügye. Csupán arról van szó, hogy nagyon ellentmondásos dolog az ilyen, hiszen a helyi államhatalmi szerv a falu szocialista építésének a gyakorlati végrehajtója. Az ilyen esetekben olyképpen gondolkozhatnak az egyéni parasztok: ha a falu vezetőjének jó így, akkor nekünk is. Ügy véljük, aligha kell ennek további politikai kihatásait taglalni, ami összefügg a falu gazdasági életével is. Vajon elképzelhető-e a mezőgazdasági hozam oly’ mérvű növelése az egyéni gazdaságokban, mint a szövetkezetekben, elképzelhető-e a kultúra oly’ mérvű fejlődése a külön-külön élő embereknél, mint a közösségben dolgozóknál? Nem képzelhető el! A párt, népi demokráciánk kormánya agrárpolitikájának igenlése nem jelent mást, mint ennek a politikának a gyakorlatba való átültetését. Tettünk már a gyakorlatba való átültetésért egy és mást, általában a mező- gazdasági hozamok növekedtek, a szövetkezeti gazdaságok erősödtek, számszerűleg gyarapodtak, amelyben benne van a szövetkezeti tagok, a párt és államhatalmi szervek embereinek a munkája. Mégis el kellett mondanunk ezeket a dolgokat, hiszen egész népünk érdeke megkívánja, hogy tovább haladjunk előre. További előrehaladásunknak, egész társadalmi fejlődésünknek kulcsa pedig most és a következő esztendőkben: a falu szocialista átalakítás» Három nap alatt hét és fél vagon ősziárpát takarított be kombájnnal egy mezőhegyesi KISZ-fiatal Az élüzem címmel kitüntetett Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság határában ezer holdon díszük az őszi árpa. Az a- natás első napjaiban holdanként 25 mázsa magot aratnak-csépelnek a kombájnok. Az aratás mielőbbi befejezése érdekében kombájnra ült több mű helybeli dolgozó is. E- lőnyös ez azért is, mert adott esetben a hely-színen azonnal megjavítja a kombájnt a vezető. A kom- bájnosok versenyében napról napra kimagasló eredmények születnek. Zambrócz János KISZ-fiatal, egyik műhely-dolgozó például — akiinek a gépénél a kisegítő-■ a a-« □ ►munkások is fiatalok — három nap alatt EMAG kombájnjával hél és fél vagon őszi árpát eresztett zsákokba. Hasonló eredménynyel dicsekedhet Szabó Pál kommunista ifjúmunkás is. Háromezer mázsa tejport készítettek az első félévben Gyűlöm A Hajdú-Bihar megyei Tejipan Vállalat gyulai tejporgyárában az eltelt hat hónapban mintegy háromezer mázsa tejport készítettek kivitelre és belföldi szükségletre. Belföldön az édesipari gyárakba éa egészségügyi intézményekbe szállítják a tejport, amelyből tápszereket is készítenek. Javultak a terméskilátások Az elmúlt hét végi esőzések nagyon, sokat javítottak a kapások terméskilátásán. Békés határában 43 milliméter csapadékot mértek. A tanács mezőgazdasági csoportjának dolgozói szerint az eső nagyon sokat segített a tavaszi árpán és a zabon, lényegesen növeli a burgonya, a répaféleségek és e- gyéb kapások termésátlagát. E- gyik-másik határrészen kukoricából rekord-termés Ígérkezik. Baromiitenyésziési tapasztalatcserére készülnek a békési Szabadság Tsz vezetői A békési Szabadság Tsz tagjai baromfitenyésztésre is be akarnak rendezkedni. A közelmúltban kéréssel fordultak a megyei tanács baromfitenyésztési előadójához, hogy segítsen nekik egy tapasztalatcsere-látogatás megszervezésében. Molnár Júlia örömmel vállalta a közvetítést. A békésiek látogatását megbeszélte a csorvásl Vörös Október Tsz vezetőivel, akik szívesen osztják meg a baromfi nagyüzemi tenyésztésében és a csibenevelésben szerzett tapasztalataikat az érdeklődőkkel, A Szabadság Tsz vezetői július 7—10-e között látogatnak Csorvásra. Huszonegy gép csépel az idén Békés, határában Szórványosan bár, de a hét első napjaiban megkezdték a búza aratását Békés határában A cséplés tehát még odébb van, de a községi tanács tagjai már korábban meghatározták, a 21 cséplőgép menetirányát. Közös szérű mindössze csak egy lesz, amit villany- energia működtet. Három tsz tagjai saját maguk csépelik el azt a gabonát, amit aratógép arat. Négy tsz-nek olyan kevés gabonája marad csépeletlen a kombájn aratás után, hogy ahhoz nem foglalhatnak le egy-egy gépet. Ezért ezekben a tsz-ekben idegen munkacsapatok csépelnek. A többi cséplőgépekhez is megvannak már a munkacsapatok és mindegyik oM kezdi meg a csépiést. ahol tavaly befejezte. Békés megyei képek — Debrecenből A négy tiszántúli megye mezőgazdaságának kiállításán részivé* 1 vő Békés megyeiekről és a kiállított állatokról néhány felvételt készítettünk, azok számára, akik n em tudtak elmenni a kiállítást megtekinteni. Ez a képünk a gá- Petőfi Tsz első nyert Annus nevű tehenét ábrázolja, gondozójával. Vastag A tehén jó származá- szép küllemével, hanem nagy mennyiségű tejtermelésével is kivívta a birálóbizolttág eiisX Az üszők csoportjában méltán nyerte el a második díjat Berke Mihály 13 holdas csanádapácai középparaszt Frida nevű növendék üszője. Ajnásodik díjat hozta el ezzel a két szép birkával a gyomai Dózsa Tsz, amely ebben az évben 6,59 kiló gyapjút nyírt a fésűs merinók darabjáról. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság Nónius lovai még mindig elvitték a babért a különböző kiállításokról. Most is. a képen látható lovuk kivívta a bíráló bizottság elismerését. Ha a növendék sertéseket is d’iazta volna a kiállítás rendező i bizottsága, minden bizonnyal díjat kapott volna a sertés tenyésztésé- ! ről híres békési Szabadság Tsz, a neiy a képen látható négy szép 'növendék tenyészkocát állította ki Debrecenben. Díj helyett azon- 1 ban az elismerő oklevél első helyezését kapta
