Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-22 / 171. szám

Bf;KÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. július Í2„ kedd A munkások megbecsülésének jé példája Azt felesleges bizonygatni, hogy a tervek teljesítése, túlteljesítése mennyire fontos a mi társadalmi rendünkben. Azonban — sok he­lyen a vezetők — a százalékok mögött nem egyszer szem elől té­vesztik az embert. Megfeledkez­nek arról, hogy esetenként leg­alább egy kézfogással jutalmazzák azokat a munkásokat, akik ere­jük, tudásuk legjavát adják azért, hogy a vállalat teljesítse felada­tát, hogy a mennyiség mellett a minőség is megfelelő legyen. Egy főkönyvelő ismerősöm nemrég gúnyosan azt mondta: a munkások nagy része mindjárt pénzt szeretne kapni, ha az át­lagnál valamivel is jobban dolgo­zott. Nem adtam neki igazat, mivel ez nem így van. Ha főkönyvelő is­merősöm véleményét bárki is ál­talános jelenségként elfogadná, az súlyos hibába esne. Tagadná azt — és ezzel megsértené a mun­kásosztály nagy többségének ön­érzetét —, hogy az üzemek, a vál­lalatok dolgozóinak túlnyomó ré­sze lelkiismeretes. Mert a munká­sok többsége nem azért figyel­mezteti a hanyagokat, hogy már­is pénzt osztogasson nekik az igazgató, vagy éppen a főkönyve­lő, A pénzjutalmazáson kívül is megannyi módja van a szorgal­mas, lelkiismeretes munkások megbecsülésének. Ennek igen nagyszerű példáját tapasztaltam a múlt hét egyik napján a Békés­csabai Sütőipari Vállalatnál. Hajdú Antal elvtárs, a Sütőipa­ri Vállalat igazgatója — igen he­lyesen — azt mondta: — Heg kell ismerni a munkásokat és megfontoltan értékelni munkájukat A vezetők becsüljék a szorgalmas embereket. A megbecsülést per­sze nemcsak pénzjutalmazással le­het kifejezésre juttatni. És négy névre szóló, géppel írt, s aláírásával ellátott dicsérő le­velet tett elém. íme a két első le­vél, melyeket idősebb szakmun­kásoknak, Tóth Jánosnak és Hrot- kó Lukácsnak küld a vállalat Igazgatója: „Kedves Tóth Szaktárs! Szak­mai tudásával elérte, hogy a brigádnak egyenletes tésztát ké­szít, mellyel elősegítette, hogy júniusban a vállalat átlagos faj­iaga elérje a 72.7 százalékot. A vállalat nagyra becsüli a szak­társ törekvését, ezért dicséret­ben részesítjük és arra kérjük, további szorgalmával segítse a vállalatot, hogy az elért ered­mények tartósak legyenek." Hasonló levelet kap majd Hrot- kó Lukács is. A Il-es üzem dolgozóinak a kö­vetkező levelet küldi Hajdú elv­társ, a vállalat vezetősége nevé­ben: „A vállalat vezetősége hosz- szabb idő óta figyeli a 11-es ü- zem dolgozóinak munkáját. Megállapítottuk, hogy a minősé­gen túl az anyag gazdaságos fel- használásában és a társadalmi tulajdon megvédésében is szép eredményt értek el. Eddigi munkájukért a Il-es üzem ösz- szes dolgozóját dicséretben ré­szesíti a vállalat vezetősége. Ar­ra kérjük a szaktársakat, hogy eddigi eredményeiket a jelenle­A TECHNIKA ÉRDEKESSÉGEI Villamos orr Egész sor iparágnak érdeke, hogy megállapítsa az illatok mennyisé­gét és minőségét. Eaton, amerikai professzor rendkívül érzékeny mű­szert készített, amelynek segítsé­gével a levegő rendkívül kis illat- keveréke is mérhető. Az új műszer megméri, hogy a felületi elektro­mos potenciál mennyit változott a levegőben levő illatkeverék hatá­sára. így tehát a műszer elektro­mos mértékegységgel számol. Ezt a Változást korszerű műszerekkel és készülékekkel nagyon pontosan meg lehet állapítani. Eaton pro­fesszor műszere segítségével meg lehet állapítani, ha a levegőben a kámfor, vagy a szesz 1:10 millió a- rányban van jelen. Ragasztott híd Az ipar különböző ágaiban egy­re szélesebb méretekben alkal­mazzák a szintetikus ragasztókat, amelyekkel nemcsak a fa, az üveg, hanem a fémek is ragaszthatok. Nemrég a csehszlovákiai Bmoban bemutattak egy 10 méter hosszú fémhidat, amelyen nem volt sem hegesztés, sem szegecselés. Az ösz- szes fémszerkezetet szintetikus ra­gasztóval erősítették meg. A híd teherbíróképessége négyzetméte­renként fél tonna. Vízen úszó üveg A Szovjetunióban a közelmúlt­ban olyan üveget készítettek, a- mely nem merül a víz alá. Gyár­tása igen egyszerű: a szokásos ü- veget szénnel keverik és hevítik. Az üveg folyékonnyá válik, a szén élgázosodlk és finom pórusokat hagy maga után. Az Így gyártott üveg súlya csak tizenötödé a ren­des üveg súlyának, ellenáll a tűz hatásának, konyán fűrészelhető és fúrható. gi meleg időben is tartsák meg." — Sípos András fiatal szakmunkás a következő levelet kapja a na­pokban a vállalat vezetőségétől: „Kedves Sípos Szaktárs! Hó­napok óta figyeljük munkáját. A fiatalok között eddig bármi­lyen munkaterületen jól meg­állta a helyét. Különösen jelen­legi beosztásában, a kisütésnél és azt tapasztaltuk, hogy a mi­nőségre is nagy gondot fordít; ezzel hozzájárul ahhoz, hogy a múlt hónapban a brigád se- lejtje csökkenjen. Arra kérjük, hogy a fiatal — most szabaduló — szakmunkásokat is úgy segít­se, hogy a szaktárshoz hasonló­an ők is minden munkaterüle­ten megállják a helyüket." Kedves sorok ezek. S akik a na­pokban kézhez kapják e leveleket, feltétlenül érzik a megbecsülést. Hogy jó érzés ilyen levelet kap­ni az üzem vagy a gyár vezetősé­gétől, azt úgy érzem, nem kell bi­zonygatni. Ezekre a munkásokra minden bizonnyal számíthat is a vállalat vezetősége, akik okos javaslatai­kat biztosan nem zárják maguk­ba, hanem elmondják, mert azok­kal a vállalatot segítik előbbre. A megbecsülés másik megnyil­vánulása, ha a vezetők nem tart­ják maguk számára lealacsonyító- nak kikérni a munkapadok mel­lett izzadó munkások véleményét, javaslatát. Sajnos sok helyen még nem teszik ezt, noha egyik-másik vezetőre ez is ráférne. Annál a vállalatnál, ahol a sa­ját tekintélyét féltő vezető nem é- pít a munkások véleményére, hasznos tanácsára, ott nem is le­het tartós eredményekre számí­tani. A Békéscsabai Sütőipari Válla­lat vezetői számítanak a vállalat munkásainak szakmai tudására és igénylik javaslataikat. De nem fe­ledkeznek meg a megbecsülésük­ről sem. Ennek eredménye az Is, hogy a második negyedévben a tervet túlteljesítették és az anyag­takarékosságban is nagyszerű e- redményeket értek el. B. I Tisza vize a Sebes-Körösben A Keleti Főcsatorna áldás a bikés megyei földekre is. Régebben a jelenlegihez hasonló szárazságban gyakran kiapadt a Sebes-Körös és Berettyó vize, még fürödni sem mindig lehetett. Amióta azonban elkészült a főcsatorna, elegendő víz, sőt több hal is van ezekben a folyókban. A Tisza „vándoroltatott" i’ize igen kellemes a kánikulá­ban, s nagyon dicsérik Körösladányban is, ahol igen sokan fürödnek naponként — a Sebes-Körösben. Holdanként 15,5 mázsás búza átlagtermést értek el a kondo­ros! Magvető Termelőszövetkezet­ben. Őszi árpából 50 holdon 17 mázsa lett az átlagtermés. A Mag­vető Termelőszövetkezet nagy elő­rehaladást tett a szarvasmarhate­nyésztésben is. Ebben az évben elérték, hogy 100 holdanként 16,1 szarvasmarhájuk van.-o­A BÉKÉSCSABAI Állami Áru­ház csatlakozott a budapesti „Szik­ra" Állami Áruház kezdeményezé­séhez — bárkinek magnetofomsza- lagra veszi üzenetét s továbbítja az ország más helységében élő hozzátartozóihoz. Heghalt Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászművész Medgyessy Ferenc Kossuth-dí- jas szobrászművész, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze július 20-án, vasárnap hosszas be­tegség után elhunyt. A Művelő­désügyi Minisztérium és a Művé­szeti Tanács saját halottjának te­kinti. (MTI)-----------»C----------­T otóeredmények Az 1958. július 20-i, 29. heti totóeredmények a következők: 2, x, 2, 1, 2, 1, 1, 1, 1, 1, 1, 2. (MTI) IFJÚSÁGI HÁZAT AVATTAK a közelmúltban Mezőkovácsházán, Az Ifjúsági Ház, amelyben kert- helyiség is van, 40 ezer forintos költséggel épült. Ezenkívül a KISZ- tagok társadalmi munkájának ér­téke is meghaladja a 15—20 ezer forintot.-o­Tizenkét—tizenhárom mázsás átlagtermést ért el 180 holdas bú­zatábláján a végegyházi Szabad­ság Termelőszövetkezet. A bú­zájuk fajsúlya hektoliterenként 81—82 kilogramm,-o­A MÁTÉSZALKAI cigány tes augusztus, vagy szeptem' napban Békés megyébe vendégszereplésre.-o­Ezer holdon 20,40 kilogramm holdanként! ősziápra-termést éri el a Mezőhegyes! Állami Gazda­ság. A búzaartást is befejezték* 16—17 mázsás átlagtermést értek el.-o­AZ ORSZÁGOS Mezőgazdasági Kiállításra gabonafélékből, takar­mányból és ipari növényekből 5 állami gazdaság, 11 termelőszövet­kezet és 8 egyénileg dolgozó pa­raszt, gyümölcs- és zöldségfélék­ből 9 termelőszövetkezet és 6 e- gyéni termelő részvételét fogadták el.-o* Július 25-én. pénteken 40 tsz- elnök és a Békés megyei öntöz szakemberek tanulmányútra mé­nek a solti Szikra Termelöszövt -kezetbe, ahol megtekintik a szö­vetkezet permetező és öntözési be­rendezéseit. I. • . i ^Lr^iutrossiéű1 ... H a külföldön jár az ember, mindig tapasztal, lát valami újat, hall valami ér­dekességet. Nem is csoda, hisz minden országban van vala­mi, ami sajátos, a- mely nálunk nincs, vagy egyedül csak abban az egy országban fordul elő. Az így lá­tottakat és hallottakat az ember hazajövet szívesen meséli el ba­rátainak, ismerőseinek. Szívesen írjuk le a tájak szépségeit, az emberek életmódját, a városok­ban látottakat, és általában min­dent, ami a mi szemünknek fel­tűnt. szerelt sátrak valóban a kényel­met szolgálták. Az első napon, mivel délután érkeztünk, program nem is volt. Másnap azonban, és attól kezdve minden napra gondoskodtak er­ről német barátaink. Először Drezda városát tekintettük meg. Első, ami szemünk elé tárult, szomorúsággal töltött el bennün­ket. Szívünk öszeszorult a látot­takon. Drezda egyes részei még ma is fenyegetően mutatják a második világháború pusztítá­sát. Európa egyik legszebb váro­12 kilométernyi terület teljesen elpusztult. Hatalmas épülettöm­bök tűntek él. Elpusztult a Zwinger, a kastély, a képtár és 68 ismert műemlék. Drezdában egy napon 45 ezer ember, 75 e- zer lakás elpusztult és 99 ezer megrongálódott. Egyes épületei még ma is azon módon állnak, ahogy azt akkor lebombázták. Azonban itt is megindult az újjáépítés. Hatalmas épületek nőttek ki a romok között. Ma a régi többemeletes házak helyén új áruházakat, iskolákat, gyer­Ilyen formában szeretném leír­ni mindazt, amit németországi utamon láttam, hallottam és ta­pasztaltam. A közelmúltban u- gyanis egy kislétszámú turista­csoportnak voltam a tagja két héten keresztül, és bebarangol­tuk Németország Szász-Sweiz- nak nevezett részét. Pozsony-Brünn-Prága-Drezda útvonalon másfélnapos út után megérkeztünk Drezdába. Az ál­lomáson átvette csoportunk ve­zetését a német Turisztikai és Vándorlási Vállalat két turista­vezetője. Ök kalauzoltak végig kéthetes utunkon és teljes ellá­tásunkról is ők gondoskodtak. De hogy az elején kezdjem, szólni kell arról a kissé kelle­metlen meglepetésről, hogy szál­lásra sátortáborba vittek ben­nünket. Ezt csoportunk tagjai rosszallólag fogadták, mivél er­re senki sem volt felkészülve. A végén azonban rájöttünk, hogy nem is volt az olyan rossz, mert az idő közben feljavult. A gu­mimatracokkal, villannyal és e- lektromos fűtőberendezéssel fel­Egy a még ma is romokban heverő épületek közül. sa majdnem egyenlő lett a föld színével, A város központjában mekotthonokat és lakásokat lát­hatunk.

Next

/
Thumbnails
Contents