Békés Megyei Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-19 / 169. szám
1956. július 19.. szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Dóczí András is révbe éri Éppen a két sokat igázott, eléggé bordás lovakat itatta Dóczi András, mikor benyitottam Efe- ken az udvarába. Köszöntem, megmondtam, honnan jöttem s körülnéztem a portán, Hogy megtudjam, milyen a gazda. Pillantásom azonban elakadt egy hatalmas, tyúkok rugdalta, érett trá- gyaesomón. — Hogyan gyűlt fel ennyire? — kérdeztem nagy csodálkozva, mert ilyesmit egyetlen' egyéni gazda udvarában sem láttám az utóbbi- két évben.. — Nem volt hova kihordani, de most már yan — feleli- egyszuszra- s betessékel a katlaníorróságú udvarról a hűs szobába. — Hogyhogy nem vqlt hova? — firtatom. Úgy tudom, hogy kilenc hold földje vári. § most Hol akadt neki- helye? — Tudja azt maga, hiszen benne volt az újságban, hogy beléptem az újonnan alakult Rákóczi Tsz-be Csakhogy nem- jól volt ám megírva. Gura Jánosnak a József Attila Tsz-ben megvolt a 120 000 forint jövedelme tavaly, az fix. Je 'köm nem- volt meg a nyolcvan,er. Ha annyi lett volna, akkor * fejem- 'se fájna. — Mennyi volt? — kérdezem s restelkedve nézek a beesett arcúi betegesnek látszó emberre. —Nem számoltam, én nem voltam ott azon a közgyűlésen, ahol Gura János. Aki úgy írta, azt rosszul tájékoztatták. Tavaly én még a Vörös Csillag Tszes-bői részesedtem. Annak voltam a tagja két évig. Bár a hármasba léptem volha inkább, mert most semmi bajom nem volna. — Miért, mi a baj? — kérdeztem, mert másodszor céloz rá sokat sejtetően. — Az, hogy 9 családom van, ot még csak eszik, nyüvi a ruhát. Tavalytól négyezer forint adóhátteljesítenek. meghatározott pénzjutalmat kapnak. A cél jutalmat a liszt- és tiizelómegta- Jtarttátásáéíí adjuk. Hogy rfíít jelentett a céljuta- lom bevezetés? A múlt év első felében 300 mázsa liszttel használt fel a vállalat többet, mint amit a terv szerint lehetett volna. Ezen sürgősen változtatni kellett. A pártszervezet, a szak- szervezet és az üzemi tanács segítségével a vállalat vezetősége túljutott ezen az áldatlan állapot art, Ez év első 1elében már több, mint 160 mázsa liszt megtakarításai dicsekedhetnek. Jó a törekvés a tüzelő megtakarításnál is. Az idén már jóval kevesebb fát használnak a sütéshez, mint a múlt évben. Helyette bevezették az olajjal és a szénnel való tüzelést. — Van nekünk egy műszaki tanácsunk is — folytatja Hajdú elvtárs. — Ez a műszaki tanács minden negyedévben értékeli a vállalat egész munkáját és Igen sok jó javaslattal segít. És amit a párttitkártól e a szakszervezeti elnöktől hallottam Távozásom előtt felkerestem a vállalat pár: titkárát és a szakszervezet elnökét. Persze nem ok nélkül. Hisz' a párt és a szakszervezet segítsége nélkül nem jutottak volna idáig a liszt és a tüzelőanyag megtakarításban, de másban sem. — Már egy éve, hogy nem ralékom van, fizetni kell a tíz hold föld és a ház megváltási á- rát. Ráadásul tíz napig voltam a kórházban gyomorfekéllyel. Mentő-vitt be, mert bevérzett a gyomrom. A tíz napi kezelés legalább nyolcszáz forintba kerül De még be kell mennem legalább ,15—18 napra az operációra. Az is belekerül vagy ezerkétszáz forintba. Ha három évvei ezelőtt' önálló fsz-be lépek, most nem volna ilyen kiadásom. De én hallani sem akartam a tsz-ről. — Én pedig mindig mondtam neki, hogy a tsz-be menjen, de nem hallgatott rám — jegyzi meg Dócziné, aki mintegy végszóra lépett a szobába. Sokan, vannak úgy az orvossal is, a »»szel is, mint ahogyan. Dó- czí András volt. Tudják, hogy segít, könnyít bajukon mindegyik, nem kell- szenvedni utána a kórtól, őszülni a gondtól és görnyedni a nehéz munkáról, de visszatartja- ő- ket valami megmagyarázhatatlan félelem. Hiába biztatja őket feleség és jóbarát, nein és nem. Az még csa-k hagyja«, hogy az. orvos késétől fél valaki, a tsz-toen azonban nem vágnak eret az emberen. Egy évtized óta sokezer család él termelőszövetkezetben egyre jobber!, egyre többet termelve. S a többtermelés a cél. Ha az egyéni gazdaságban teremne egyre többet a föld,, senkinek sem jutna eszébe tsz-t alakítani. Node, ha annyira ellene volt á tsz-nek. miért szánta rá magát, £& miért éppen a Rákóczi Tsz-be lépett be? — Már három étvei ezelőtt is abba akartam én lépni és nem a Vörös Csillagba. De az egyik tag rámijesztett, hogy az. új belépők hat kilométerre, a Borzában- kapnak földet. — Mondtam én neki mindjárt, hogy ne a lábnál, hanem a fejnél kezdje, vagyis, hogy a vezetőséggel beszéljen, de akkor sem hallgatott rám — szólt közibe az asszony. Most, hogy a Rákóczi átalakult tsz-szé, már hallgatott rám. Aztán összeült a család' és szavazásra tettük, a dalgot. Csak egy ellenszavazat volt Az egyik nagylányom, mondott nemet, ö fel sem iratkozott. Azt? mondta: kell valakinek készpénzért is dolgozni a családból. Majd rájön, hogy :öbbre lehet jutni a tsz-ben. Igen, sokan rájönnek erre. Ügy, mint Dóczi András és megbánják, hogy miért nem előbb szánták rá magukat K. r. Az akácoson Mezőmé innen es rest túl, A masodvetésű kukorica-csala- mádé szélén akácos út húzódik.. — Ott a határunk széle. A kereszt-sorok; meg a kukorica nem a miénk, hanem a tszcs-tagoké, — magyarázza Gyenge Gergely, a mezőmegyeri Haladás Tsz1, elnöke. — Nem. vagyunk sokan,, mindösz- sze 38-an dolgozunk a 260 holdon,.; Építkezünk, állatokat vásárolunk, szerelnénk ezt a kis gazdaságot a magunk módján megerősíteni, Gondoltak-e a szövetkezet fejlesztésére ? beszélgetni Szoktak-e találkozni, a kívülállókkal? — Nehéz a. mi helyzetünk. Tagjaink. többsége 1950-ben Nincsen nekünk semmink* A kunúgoUU Bercsényi Tsz elnökével o, szérűskertben, a cséplőgép. mellett találkoztunk. Amikor aziránt érdeklődtünk? hogyan gazdálkodnak, hogyan élnek, széttárta karját s alig hallhatóan mondotta: éldegélünk. Szegények vagyunk, nincs nekünk semmink. A válasz nem volt valami biztató, mégis elhatároztuk, hogy körülnézünk a Bercsényi portáján. Utólag elmondhatjuk, hogy érdemes volt. Az irodán megtudtuk? hogy mindössze 320 holdon gazdálkodnak. Azt azonban már a gyakorlatban láttuk, hogy a vadonatúj épületekbe bevezették a villanyt, az istállóba a víz is benn van, az emberek helyett yiffany dolgg^ik, nát csakúgy, mint a szecskavágásnál, vagy darálásnál. Az állatállomány miatt sem kell szégyenkezmök. Száz holdra 17 számosállat jut, a 18 tehén bőségesen ontja a tejet. Egy év alatt száz hízottsertést és húsz hízott- marhát értékesítenek. Az 1700 bafléptük túl a béralapot — mondták nem kis büszkeséggel. — Ha már itt tartunk, szeretnék hallani az igazolatlan: mulasztásokról! és egyéb üzemen belüli fegyelmezetlenségről is. — A szakmunkások közül é- vek óta senki sem mulasztott igazolatlanul. A múlt évben is csak két esetben történt igazolatlan távolmaradás a vállalatnál. De mást is elmondtak az elvtársak. A vállalat párttitkára azzal büszkélkedett, hogy a legutóbbi párttaggyűlésen két tagjelölt lépett a kommunistáik soraiba és a legközelebbi taggyűlésen is lesz tagjelöltfelvétél. — Nemrég tudomást szereztünk arról, — mondta a párt- titkár —, hogy Drugán András bácsi szállítómunkás, 1919-es veterán állami kölcsönnel házat épít. Elhatároztuk: kimegyünk, segítünk neki a tapasztálban, így is tettünk. De hamarosan újra kimegyünk hozzá segíteni. Mészáros elvtárs, a szakszervezet elnöke nem kis büszkeséggel újságolta, hogy a vállalat munkásainak 96 százaléka szak. figyelmes, megtalálja a fogyatékosságokat is. Az eredmények mögött a Békéscsabai Sütőipari Vállalatnál is van. még tennivaló. És ennek megírására nem a formaság, hanem a segitő szándék késztet. Bella Antal gyárvezető azt mondta: úgy vélik, javult a kenyér minősége. A pénzes kenyérnél ez el is fogadható. A- zanban a cserekenyémél — és ebben az igazgató elvtárssal is megegyeztünk, — bizony nem mondható ez el minden esetben. És mit mond Hajdú elvtárs a szén és a kenyér fuvarozásáról. — Sajnos a szén befuvarozása és a kenyér kiszállítása még mindig nagyon drága. De a már emlitett célfeladatok kidolgozása Is hiányos. A szállí.ómunkások (a gépkocsivezetőket is Ideértve) és a fűtők számára — de van még más munkaterület is — még ma sem dolgozott ki a vállalat vezetősége és a műszaki apparátus célfeladatot. Igaz, ők is részesülnek jutalmazásban, azonban nincs még agrárproletár volt. A szövetkezet' határának- jó része, 37 hold híjával1 államkincstári terület Abból a 37 holdból pedig én 13-at, * könyvelő 6-ot vagy. T-et, a lobbii pedig- 2—3: holdjával a tagok Írtra- ték be.— Taglétszámunk évről-évre szaporodik, de ai földterület nem. Pillanatnyilag is.az a helyzet, hogy volnának jelent kezük, dfif öld nélkül. Az állami tartaiékföld: bir- jtokbavételével pedig-, itt sem, lehet, megoldani a; szőve ihezeti mozgalom, fejlesztését. < Ékről so témáról hosszasan vitáztunk az elnökkel, mert azt állította, hagy ai jú> középparaszti jövedelemmel rendelkező tsz-íagote nem: szívesen beszélgetnek az akácoson, túl, gazdálkodókkal. Mint később kiderült, ennek is megvan a maga oka, Véka alatt tartják a termelésben elért eredményeket s csodálkoznak, hogy a kívülállók még nem. változtatták, meg- a ré- luk alkotott véleményüket. ! Az idén már alaposan, megerősödött ez a szövetkezet is, az. elért gazdasági eredményeket nem kellene hétpecsétes, lakat alatt őrizni, hanem közkinccsé tenni a szövetkezet fejlesztése érdekében* Az ekzárkózottság pedig nagy kárt okoz a szövetkezeti, mozgalomnak. Ahhoz, hogy Mezőmegye« ren is egyről a kettőre jussanak, maguknak a szövetkezeti tagúknak kellene egyet s: mást : tenni» Az lenne talán, a legfontosabb, hagy a tagok munkaidő után tér- jehék'bé; a környékbeliek tanyájára, ^vigyék. el a. szövetkezeti gazdáink íásban elért eredmények hírét, vitatkozzanak, győzzék meg a tszcs-k tagjait és az egyénieket eb ért eredményeikről, a jövedelemről, gazdaságuk erősödéséről. Lássák vendégül az érdeklődőket, mutassák meg szövetkezetük eredményeit, de ne hallgassák el a gazdá'kodástoam előforduló hibákat sem. Ha pedig a jószomszédi ba- A látogatás után azzal búcsúz- i rátségot megteremtették, nem lesz tunk: nagy gond a szövetkezeten belüli- Szívbél kívánunk hazánkban \ m€Tt a Wtümbä mí' sok ilyen „szegény?' termelőszövetkezetet. romfi nagyobb termelőszövetkezetnek is dicsőségére válna: A baromfifarmon 230■ hófehér, mezőhegyest fajtiszta tyúkot és kakast láttunk. Megtudtuk azt is, hogy ha- pon/íai .1-3,5 ezer forintot árulnak tojásból. Havonta. 1200 forinttal több jövedelmet hoz a fajtiszta állomány. tojása, mintha szokványt: tartanának. A tanyaközpontban csakúgy mint a mezőn, példás, nagyüzemi gazdasághoz méltó rendet láttunk. A mezőn gyommentesen díszlenek a kapásnövények. Cukorrépából pl. 200, dohányból pedig legalább 12 'ráázsáS‘‘íctllagéermétr^- számátr- hetnak. j - •' rvl Meglepő, hogy az a viszonylag kicsi szövetkezet saját Zetorral dolgozik. Az udvaron 8 új silót é- pítenek, melyekbe sok já takarmányt tartósíthatnak. Beszélgetés közben az is kiderült? hogy az elmúlt évben 50 fillér híján 50 forintot ért egy munkaegység s az idén csak többre számíthatnak. Ary — ve is abba a gazdaságba húz, ahol a nálu kénál jobb termelési eredmények vannak, ahol könnyebb és bizt onságosabb a paraszti élei Lj szarvasmarha-hízlalási akciókat indít az Allatforgalmi Vállalat. Szerződni lehet 70—300 kg súlyú, legfeljebb 18 hónapos korú, hizlalásra alkalmas bika- vagy tinóborjúra, valamint 50—280 kg-os üszőre és felnőttmarhára. Tinószerződés esetén a bikaborjút 4 hónapos koráig ívartalanfta- nj kell. Átadási alsó súlyhatár bikatinónál 430 kg, üszőnél 380 kg szervezeti tag. És hogy a szak- egy meghatározott cél előttük, mely ösztönző lenne számukra. Csak üdvözölni lehetne a negyedévenként összeülő műszaki tanácsot, ha e néhány hátráltató körülmény megoldására is hamarosan javaslatot tenne. Balkus Imre szervezeti bizalmiak többsége nemcsak a bélyegek eladásával, hanem az emberek ügyes-bajos dolgaival is foglalkozik. De van itt még tennivaló is bőven Ha megannyi is az eredmény egy vállalatnál, ha az újságíró A felnőtt szarvasmarha-hízlalási akcióban a kötések sőbb indulnak. 1 az Átvételi Arak nem változtak? ké1®—IS.— forintig, 11—17.— forintig, 9—14.— forintig, 8.50-14.— forintig. bika tinó üsző felnőtt marha Termelőszövetkezetek részére 10 darabon felüli egyszerre leadott extrán és I. osztályú marha után 1.— forint, 20 darabon felül 1.50 forint mennyiségi felárat fizet a vállalat. Az átadásokat a szerződésben kikötött hónapban kell eszközölni. Tenyésztésre alkalmas, leszerződött üszőt a termelő átszerződheti, vagy visszatarthatja magának az előleg visszafizetése mellett. Bővebb felvilágosítást a községi felvásárlók és a járási kirendeltségek adnak, ' Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, Békéscsaba.
