Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-14 / 139. szám

íWiK )úniuk 14., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 Maissáron is kihasználják a jó lehetőségeket Ahogy áthalad az ember a Fe­hér-Körös dobozi hicijan, szeme elé tárul a gát és a község szélső házsora között elterülő tnaksán rész. Olyan sím a itt a föld, akár e oiiláánl-asztal. Még annakidején a dobozi gróf planíroztatta el ezt c területet, ásatott csatornákat és. építtetett egy szép nagy öntöző­rendszert. A felszabadulás után nem hasznosította senki ezt a te­rületet. Most azonban a dobosi Pe­tőfi Termelőszövetkezet tagjai fel­ismerték Maksár aranyát és mint­egy 320 hold kezelésükben lévő területen úgy rendezkednek be zöldségtermelésre, hogy korszerű öntüaőrendszerükkel a megye el­ismert kertészkedő szövetkezetei közé kerülhessenek. Nagyszerű tervek, szép elgondolások vezérlik az ott dolgozó embereket. Az utóbbi években, de különösen az idén tapasztalták — igaz ki­csiny területen — a primőr ker­tészkedés hasznosságát. A mint­egy 872 melegágyi ablakkeret alól — csak salátából — 27 ezer forin­tot csináltak. Ez hozta meg az ét­vágyukat, s a hosszú téli estéken érlelte az elhatározást, mert a maksági földek még ennél is több­re képesek. Hogyan, s mint lehetne itt egy Sár-kertészetet berendezni? Mint lehetne Maksár sokat ígérő aranyából mintagazdasággá for­málni a közöst? Ez. a kérdés ma már a megoldás felé tart, csupán üzemanyag prob­léma van. Villany-, vagy diesel-mo- tcar szívja az öntözéshez szükséges vizet a Körösből? Ezt kell még el­dönteni, azután pedig összeállítják a vetésforgót és a 320 holdon mun­kához látnak, mert jövőre már 27 ezer forintot akarnak pri­mőr-salátából a szövetkezet pénz­tárába tenni, hanem legalább a háromszorosát. Karalábé, káposz­ta, karfiol, borsó és paprika ter­melésére is készülnek, s úgy ter­vezik, ha jól gondozzák ezeket a növényeket, 200 ezer forintot is Ißrulhatnak belőlük. Van azonban a szövetkezet 1100 holdas határában olyan föld is — méghozzá majdnem 350 hold —, »mely ugyan gyengébb minőségű, de a belevetett búza, árpa, cukor­répa és kukorica fejlettebb, szem­•J re mutatósabb, mint a mezsgyé­vel szomszédos egyénieké. Nem vitás az sem, hogy a Petőfi Tsz tagjai bővebb termést is várnak a viszonylag gyengébb minőségű földekről, mint a legjobb ha térré­szeken dolgozó egyéniek. Ez lesz csak az idei nagy győzelem, mert a szántóföldi növénytermesztés­ben Dobozon is a szövetkézen gazdálkodás viszi el a pálmát. Igaz, cs állattenyésztés itt-ott még sántit Szarvasmarha állományuk ke­vés, a sertéstörzs létszámra ugyan megfelelő, csak még a tenyésztési­ben lévő következetesség hiány­zik. Kevés a hízó, a marhahízlalás is gyenge lábon áll. Nagy kár, hogy & baromfáneveléssel nem foglalkoznak, pedig ez is igen szép----------------------------------------4-36-4 jövedelmet adna, különösen ná­luk, mert az ólak megvannak, csak ki kellene használni a kínál­kozó alkalmat. Ezt egyébkent egy­két egyéni már a szemükre is ve­tette. Akkor gondolkodni kezdtek és ma már ott tartanak, hogy jövő­re az állattenyésztésben is meg­előzik az egyénieket. Az is igaz, hogy a szövetkezetbeliek nem úgy számolnak, hogy kinek lesz több tehene, disznója, barcamfia, ha­nem úgy, hogy ki ad el az állam­nak több árut egy hold szántóra vonatkoztatva: a tsz-e, vagy a maszek? A Petőfi Termelőszövetkezetbe tömörült parasztok jól gazdálkod­nak, megtalálták a cselekvés mód­ját és közös, erőfeszítéssel szövet­kezeti mintagazdaságot szervez­nek. Dupsi Károly Mit láthatunk a debreceni mezőgazdasági tájkiállításon GÉPESÍTÉS A tiszántúli mezőgazdaság gé­pesítésének fejlődését a felszaba­dulás előtti állapotokhoz viszo­nyítva egyrészt fénykép- doku­mentumokkal,, másrészt a mező- gazslaságban jól bevált gépek szemléltető bemutatásával tárják a látogatók elé. A korszerű mező­gazdasági gépek bemutatásakor, főként a szocialista nagyüzemek belső majorságának gépeit állít­ják ki. A belső majorság gépei között első helyet foglal el az ál­latállomány vízellátásának és ta­karmány előkészítésének gépei. Bemutatják többek között a háló­zati villamcsárammal működő „kis mindenest”, amely három munkafolyamatot (szecskázás, víz­húzás, répavágás) és a Hortobá­gyi Mindenes büszke gépkon­strukcióit, amellyel a belsőmajori munkák többségét el tudják lát­ni. A mindenes gépeket a tsz-ek és az egyéniek egyaránt megvásá­rolhatják. Még nem kezdték meg a két­ütemű fejőgépek sorozatgyártá­sát — melyet alig 2—3 hónapja szerkesztettek —, de a mintapél­Szocialista megőrzésre vették át a gépeket a Felsőnyomási Állami Gazdaság dolgozói Ügy dörzsölte össze két kezét, mint a megérdemelt munka után járó bér, vagy prémium felvétele előtt. Az pedig még odébb van. Először az aratást, cséplést kell befejezni. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban egy pár napja ép­pen erről van szó. Kelemen Ist­ván, a gazdaság kombájnvezetője most vette át a kombájnt, mely- iyel egész nyáron dolgozni fog, s talán már a jó munka gyümölcsé­re kenegeti széjjelebb az olajat kezén. — Négy nyáron át dolgoztam ugyanezzel a kombájnnal. Mindig végig bírta, de most mintha újra ülnék, kijavítottuk, Kijöhet az ara­tás — mondja, s a következő pil­lanatban már a gépkolosszuson van, egy gombnyomás és indul vissza a műhely udvarára. _ Bene Károllyal, a főmérnökkel beszélgetünk, amikor újra talál­kozunk Kelemen Istvánnal. — A gép jó. Aláírom az átvételt — mondja s a kimondottakat tett követi. rrA fenti számú gépet szocialis­ta megőrzésre átvettem. Anyagi felelősségem tudatában a gépet megőrzőm és tisztán, a munka be­fejezése után visszaszállítom." Így a szöveg, s alatta az aláírás: Kele­men István _7 Ho nfi Pál főkönyvelő meg sem várja, hogy kérdezzük, máris rá­tér, hogy miért volt, s van erre szükség. 1956-tal, az ellenforrada­lommal kezdi, amikor a gazdaság­ban az emberek mit sem törődtek i a gépekkel, természetesen tönkre­mentek. A téli gépjavításokat csak 1957 tavaszán kezdték és rossz gé­pekkel indultak a tavaszi, nyári munkáknak. Az aratás nem si­került. A megdőlt gabonát kom­bájnokkal nem tudták vágni, s bi­zony százezrekbe került annak le­vágása, csépiése. Igaz, már akkor is sokat beszéltek a »gépek szocia­lista megőrzéséről. Beszéltek, de gyakorlatban nem valósi.ót ták meg. A kombájnokról a leszerelhe­tő alkatrészeket széthordták. A ke­rekeit a vontatókhoz »használták fel, az akkumuiátaFOkat, kábele­ket tönkretették. Ott álltak a szín­ben, párosán, piszkosam és hiá­nyosan, úgy, ahogy 1957-ben ab­bahagyták a munkát. Ezért volt» s van tehát szükség a szocialista megőrzésre való »átvételre. A kom­bájn és minden »erőgép vezetőjét érdekelté tették már .a javításban. Együtt dolgoztak a műhely mun­kásaival s június '3-án az -első, 4- én a második s 7-én, egy nap 5 kombájnt adtak át hibáílam'l ve­zetőjének. S amikor megkérdeztük a kombájn vezetőjét, hogy hogyan vélekedik az effajtaátvételrő), azt mondta: — Magamra nézve mindegy, mert így is, úgy is vigyázok rá, de nagyon, sokatcsak így leihét kö­telezni a lelkiismeretességre. A szocialista megőrzésre való át­vétel nem újkeletű »dolog, tie a Felsőnyomási Állami Gazdaság- ban igen, s hogy milyen eredmé­nye lesz, azt majd az ősszel tud­juk meg. A kijavított kombájnok és ara­tógépek most még állnak, mísH a parancsra váró katonák, hogy a vezényszó elhangzása után vezetek jükkel együtt hadba induljanak a több, mint 2 ezer 500 hold kalászos ellen. Majnár József Csak akkor mosolyodik el né­ha, amikor hároméves kislánya legújabb bemondásait, frissen tanult verseit hallgatja. Akkor is csak éppen átcikázik arcán a mosoly. Anyjához küldi a kis­lányt, előveszi a Magyar Nemze­tet. Olvasni kezdi a tárcákat és az apróhirdetést. Más újságba, a pért központi és megyei lap­jába bele nem olvasna a világért eem. Utalaja a politikát, Azt mondja, hogy ő soha nem po­litizált és nem is fog! Szegény Maeskási! Ha tudná, hogy egész nap egyebet sem csi­nál, csak politizál a számokkal, a beruházási keretekkel, a nap­rakész könyveléssel, a felesleges kiadásokért való veszekedéssel. Be nem tudja. Olyan, mint az alvajáró, mintegy holdkóros, jön-megy, tesz-vesz, de nem tudja mit miért. A napokban a szokottnál is bo- pultabb ábrázattal találtam. —j Nincs ész — mondotta. — Ész- nélkül nem lehet világbajnoki rajthoz állni. — Mondja már, legfeljebb nem jutunk a négyes döntőbe. Fő, hogy jó termés, erő és egész­ség legyen. — Ugyan, vegye már le a eötét szemüveget, aztán nézze meg az ország megváltozott ar­culatát, a sok új gyárat, a la­kásokat, az embereik jó öltöze­tét, táplálkozását. — Semmi az egész, itt min­denki lop, csal, sikkaszt, az embernek elmegy a kedve az élettől. — Hogy- hogy mindenki? — Olvasom a2 újságot. Alig van olyan szám, amelyikben sikkasztásról, bűnszövetkezetről ne lenne sző. — Az még nem mindenki, leg­feljebb egyesek és egyre keveseb­ben. Éppen a napokban mon­dotta az egyik járásbíróság el­nöke, hogy lassan munka nélkül maradnak, a múlt hónapban is csak három társadalmi tulajdon elleni vétséges ügyük volt. Szi­lárdul a fegyelem, nő az öntu­dat, az... de hová szalad? — Nem szeretem a szinte fa­natikusan optimista emberek meséit... Nem haragudtam rá, mert 6 legalább őszinte. Van olyan Macskás}, aki úgy tesz, mintha meggyőzte volna az ember, he­lyesel, dicsér, bizonyít, aztán vi­csorogva házasáét, bekapcsolja a rádiót és szívja magába a vak­ságot előidéző ópiumot: Ameri­ka és a Szabad Európa hangját. Kukk Imre A Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján térképünk Magyarország szarvas- marha- és sertésállományát ábrázolja megyék szerint, az 1958 március 1-i állapotnak megfe­lelően. A térkép kartogrammjai a következő adatokat tüntetikfel szemléltető módon: Megyék neve Sza rva^marha ebből tehén Sertés ebből koca • 1000 db 1000 db 1000 db 1000 db Baranya 93 43 264 23 Fejér 75 35 286 27 Győr—Sopron 124 57 228 18 Komárom 41 19 96 8 Somogy 118 57 316 28 Tolna 67 30 244 21 Vas 128 66 195 17 Veszprém 126 61 199 17 Zala 116 59 172 16 Báes—Kiskun 102 56 428 38 Békés 101 52 463 35 Csongrád 72 38 304 23 Hajdú—Bihar 124 64 426 35 Pest 90 49 301 21 Budapest 9 5 133 5 Szabolcs—Szatmái 159 87 345 31 Szolnok Borsod—Abaúj— 108 51 399 34 Zemplén 168 86 301 26 Heves 66 31 145 11 Nögrád 48 22 91 9 összesen! 1935 968 5336 445 aanyoKDOi szimen ueiuuiainaK. e- 1 gyet-kettőt. A tejgazdaság, gépei i között ott lesz még egy 24 próbás tejcentrifuga is. A HT-? jelzésű Zetorra szerelhető mütrágyaszórót szintén kiállítják. A gép érdekes­sége, hogy a tartályában kétmá- zsa műtrágya fér el, a műtrágya- adag holdankénti mennyisége pe­dig 23—400 kiló között változtat­ható. A felsoroltakon kívül még igen sok mezőgazdasági gépet ál­lítanak ki. A kiállított gépek többségükben a nagyüzemi mun­kákban adnak nagy segítséget.

Next

/
Thumbnails
Contents