Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-13 / 138. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. június 13., péntek Hol a boldogság mostanában ? CSALÁDI NYÁRI DIVAT, 1958 A napsütéses nyári hónapok a merész színkomplikációk és fazonok ideje. Ha közelebbről nézzük meg a nyári anyagok és kész ruhák árát, meg kell állapítanunk, hogy ezek is ma jóval alacsonyabbak, mint a téli hónapokban. Legpraktikusabb anyag a vászon, a- kár egyszínű, vagy mintásat választunk. Idén is divatos a csíkos anyag, de első helyre mégis a pettyes kerül Ha virágos Imprimé anyagot kedvelünk, megmaradhatunk mellette, mert még mindig divatos. Egyszínű vászonruhám fehér, vagy más kiegészítő színű szegélyt a- jánlunk. Ha a legdivatosabb fazonról akarunk beszélni, az ing- szabású ruhákat kell ajánlanunk. Megoldásuk egyszerű, és viselésük — főleg meleg napokon — igen kényelmes. A ruha vonala alapjában véve mindig ugyanaz, csupán a kivágás és az ujj változik aszerint, hogy mi illik legjobban az alak formáihoz. A következő divatos és amellett praktikus öltözék-típus az idei nyárra is a szoknya és blúz marad. A szoknya 1958-ba®-is. egyenes vagy szélesített- vonalát, . ■ Az egyenes vonalú szoknyát különböző színű, egyszínű vászonból varrjuk, Telt-ebb alakú nőknek sötété bír színeket ajánlunk, mint például bor vöröset, vagy mustárszínt. a középkéket, Az egyenes szoknyát bőszabású, egyenes blúzzal egészítsük ki A blúz anyaga egyszínű lehet, de a szoknya színével összhangba kell állnia. Élénkitően hat majd a mintás, csíkos, pettyes, vagy virágos minta is. Itt is a divatos elemet, a színes szegélyt hangsúlyozhatjuk. A blúz bőségét csípőben gumival, vagy masnival szabályozzuk, ezzel egyúttal dekoratív ráncolás is keletkezik. Karcsú és magas alakú nőknek üde nyári szoknyaként még egy modellt ajánlhatunk: a széles vonalú szoknyát, amelyet tarka és mintás vászonból készíthetünk. A szélesített szoknyát derékban testhez simuló, nagy kivágású, egyszínű blúzzal egészítsük ki. A nyári társasági ruha mintás, fagy egyszínű selyemből készült. A ruha lehet egyenes, vagy szélesített. Fazonja egyszerű kivágásból és egyszerű megoldású szoknyából áll. A fő hangsúlyt a szín és a minta kiválasztására helyezzük, és díszítésül színes selyem- övet használjunk. ÚJ RECEPT Sertésszelet zöldborsóval Hozzávalók: 40—50 dkg sertésszelet, 6 deka zsír, 4 deka liszt, 80 deka kifejezett zöldborsó. A sertésszeleteket kiverjük, besózzuk és lisztbe mártva, forró zsíron mindkét oldalát átsütjük. A visszamaradt zsíi’jából kevés víz hozzáadásával pecsenyelevet készítünk, és abba a szeleteket visszahelyezVé, tovább pároljuk. A zöldborsót 8 deka zsíron megpároljuk, a húshoz öntjük. Szükséges vizet öntünk alá, hogy elég bő leve legyen és a zöldborsóval még pár percig összefőzzük. Zöldpetrezselyemmel meghintjük. Tojáspörköli Személyenként egy tojás, 1 deka zsír, fél deci tejföl. Zsírban hagymát pirítunk, mint a pörköltnek, gyengén behintjük paprikával, hozzáadjuk a karikára vágott főtt tojásokat, kevés vizet öntünk alája, egyet forraljuk és tejfellel elkavarjuk. Linzi koszorú Hozzávlók: 10 deka cukor, 20 deka vaj, 30 deka liszt, 1 egész tojás, 1 csomag vaniliacukor. Az anyagokból linzertésztát gyúrunk, hideg helyen egy órát pihentetjük. Fél centi vastagra kinyújtjuk, karikára vágjuk. A karikák felét középen a legkisebb szaggatóval kiszúrjuk, tojásfehérjével megkenjük és diós cukorba mártjuk. Kisülés után egy egész és egv kiszúrt korongot savanykás lekvárral összeragasztunk. Vízszintes: 1. Hálóban táncol a labda 4. Stadion. 6. Mindent tud. 7, Ismeretlen. 9 ......alkoss, gyarapíts! 10 . Azonos a vízsz. I .-el. 12. Zűrös társszava, — vissza. 13. Tői, — keverve. 14. Te sem, magánhangzók nélkül. 17. Névelő. 18. Érték. Függőleges: 1. Híres kapusunk. 2. Hasonló állatok. 3. LN. 4. Ez is kell a győzelemhez. m My |ja! Fö ük|o s «H7 S I 1 1' I 1 oft! 1*1 1 {13 Ül 1 I15 n 181 1* l17) LlüLI U 5. A futball őshazája. 6. OHEM. 8. Dal. 11. Csatár teszi. lő. Szamár hangja ékezethiánnyal. Ezt főzzük a héten Péntek: Gulyásleves, cseresz- nvéslepény. Szombat: Burgonyaleves, tojás- pörkölt tarhonyával, salátával. Vasárnap: Húsleves, sertésszelet zöldborsóval, párolt rizzsel, uborkasalátával, csokoládés lin- zertekercs. Hétfő: Paradicsomiévá«, sóska tükörtojással. . Kedd: Borsóleves, kelkáposzta- főzelék, sült oldalassal. Szerda: Karfiolleves. stiria; télt. Csütörtök: Zöldségleves, (ú.iaöíd. ségből), töltött karalábé, császár- morzsa. Mátyás király és a varga Élt Buda várában egy szegény varga. Egyszer olyan szép csiamát varrt, hogy elhatározta: ezt az egyet nem adja el, hanem elviszi ajándékba a királynak El is indult vele. A király palotájának kapujában útját állta egy őr. — Hová igyekszel, varga? — Mátyás királyhoz. Viszek neki egy pár csizmát ajándékba. — Na, eredj. De azt mondom, hogy annak, amit kapsz a csizmáért, a fele engem illet — mondta az őr. Szegény varga mit tehetett mást, beleegyezett. A király szobája eiőtt is állt egy őr. A bebocsátás fejében ez is a felét kérte annak, mit a csizmáért a . a király, A varga ennek is megígérte a jutalom felét. Végre a király színe elé kerülhetett. Mátyás király úgy megörült a csizmának, hogy nyomban felpróbálta. Illett is a lábára, mintha ráöntötték volna. — Mivel ajándékozzalak meg érte? — kérdezte a király a vargától. — Engedelmet kérek felséges királyom, én csak száz bot- ütést szeretnék érte — felelte a varga. Elcsodálkozott a király, alig hitt a fülének. Újra megkérdezte a szegény embert. De mikor az erősködött, hogy száz botütést akar, a király vállat vont. — Hát nem bánom, legyen. Hanem — fourcsállom a gusztusódat! A szolgák már behozták a derest, a botot. Azián jött négy hajdú, hogy ellássák a varga baját. De az így szólt: — Már megbocsásson, felséges uram, a bot-ütés nem engem illet. Az a két őr, amelyik engem ide beengedett, felét-felé: kérte annak, amit a csizmáért kapok. Megígértem, — nem szeghetem meg szavamat. Nagyot nevezett a király a furfangos vargán, s mivelhogy igazságos ember volt, nem is engedte az ígéretet megmásítani, -táverette a két őrre az ötven—ötven botot, a vargát pedig gazdagon megajándékozta. Csak azért Is A Szent István téri lakóktól kaptam egy levelet. Mikor elolvastam, éreztem, hogy nincs e- gészen igazuk, így hát régi jó szokás szerint, fiókomba süllyesztettem és megválaszoltam, hogy sajnos, kérésükre toliam nem reagál. A napokban, pontosabban kedden, június 10-én azonban történt valami. Színtiszta maszek ügyem miatt este 11 órakor mentem haza. A Csaba Szálló előtt fülnek kibírhatatlan csattogás fogadott. Egy kis pöttömnyi füttyös, amit leginkább madzag-vonatnak tudnak az emberek, csapta gőzével a nagy zajt. A járókelők körülvették és csodálták a tüneményt. Fogalmam sem volt, miért nézik ezt az egyszerű dolgot. Áll egy bol- hányi gőzös, s erős sugarakban lövelí a gőzt megfelelő sivító hanggal. Olyan mindennapi mozdonyhang volt ez. Vagy azt nézik, hogyan javítják a mad~ zag-vasutat? Azt is lát az ember manapság eleget, ez sem kelthet feltűnést. Hála rendszerünknek, építkezésből nem szenvedünk hiányt... „De mégis nézik a járókelők, majd fellökik egymást. Én is odamentem lökdöstetni magamat. Igen és semmi újat nem láttam. Légkalapáccsal dolgoztak az emberek. Bár a kép nagyszerű volt: a fényvillanásokban pirosló munkások iszmos karjai feszültek, szerszámaikkal ügyesen forgolódtak. De kérem, nem ezt nézték az emberek, hanem a csattogó mozdony gőzsugarain kacaráztak. Mit nevetnek? Nevet a mozdony kezelője is. Időközönként rá-rá kapcsolt és még dühödtebb sivítás verte fel a teret, szaggatott egymásutánban. S ilyenkor a kezelő kajánul mosolygott, jelezvén: nos, mit tudok én éjjel 11 órakor...?! • Eszembe jutottak a Szent Ist- ván-téri lakók, s ott hagytam a mozdonyosokat. Fütyülök rájuk, ha ilyen huncutul csinálják. Ezért írták hát a téren lakók: „Nekünk munlta után nem édes a pihenés. Az édes pihenést napok óta elvette tőlünk a MÁV. Minden éjjel pályát javítanak, s a kalapács olástól, csattogástól, zuhogástól nem tudunk aludni... Kérünk, tedd félre kíméletedet, segíts ben- nünket egy nyugodt éjszakához. Szent István-téri lakók." Ezt írták, és én még a fióliba raktam levelüket. De — legyen nekem is mentségem — ott gondoltam: ezek a becsületes pályamunkások vállalják az éjjeli munkát, hogy a nappali forgalmat ne kelljen leállítani, a még szúrkáljam is meg öltét? Nem, szó sem lehet róla. És most sem fogom őket bántani, De az a kezelő, az a kajánul mosolygó ember, azért a kedd esti tréfáért megérdemli a szúrást! Amikor néztem az arcát, láttam, hogy magában ezt mondta: csak azért is! Most nesze neked, csak azért is! Sz K. A gyopárosi tó hús habjaiban, vagy a szőke homoké parton, ahol kis barátunk éppen várat épít. A gumi-kacsa is figyeli: milyen lesz a vár?
