Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-07 / 133. szám

1958. június T, szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 HÍREI % Cfi&L d mííixei sz&aetktzetL „Nagyobb gonddal kezeljük a szövetkezeti vagyont" Csütörtökön Békéscsabán, az iparosok székházában tanácskozott a Békés megyei földművesszö. vetkezetek választmánya, ahol Nun Mihály, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke részletesen ismer­tette a szövetkezetek vagyonvédelméről, a gazdálkodási íegyelcm megszilárdításáról és az összeférhe­tetlenség, az együtt alkalmazás mielőbbi felszámolásáról szóló O. F, T, határozatot. rintot megközelítette a kár. Be­szélt arról is, hogy náluk bizony nem jó szemmel nézi a tagság a rokoni összefonódást s ezen a té­ren iparkodnak változtatni. Hor. váth Vince, a gyomai FJK elnöke kifogásolta, hogy a könyvelők me­chanikusain kezelik a számlákat. Bármilyen magas összegről van szó, megelégszenek azzal, hogy a számlát aláírták az illetékesek. Véleménye szerint a gyanúsan* magas összegeknél azt is meg kel­lene nézniük, hogy vajon nem le­hetett volna-e olcsóbban elintéz­ni egyik—másik ügyet. Ezután megválasztották a MÉ­SZÖV választmányának általános termelési tanácsát, a cirok- és hagymatermelési tanácsot, a ke­reskedelmi és közétkeztetési szak­bizottságot, valamint a felvásár­lási szakbizottságot. A tanácsok­ba és a szakbizottságokba elismert szakembereket kértek fel tanács­adóknak. A választmányi tagok a- laposan megvitatták a soron lévő feladatokat, ami hamarosan a he­lyi szövetkezeteknél érezteti hatá. sát. Ary Róza Bolt uyilt, tej szövet kezet alakult a nagybánhegyesi tanyavilágban Nemes Ráthori Sándor, a Köröstarcsai Földművesszövetkezet agronómu- sa ritkán tartózkodik irodájában. A nap jelentős részét a határban tölti. Beszélget, vitatkozik, érve! s bizonyít az egyéni gazdálko­dókkal és a szak csoportbeliekkel. Néha még a termelőszövetkezete­ket is meglátogatja. Figyelemmel kíséri azok munkáját és példamu­tató gazdálkodásukról valóságos kiselőadásokat tart. A sok vitatkozásnak igen jó eredménye lett, mert ma már a köröstarcsai egyé­nileg gazdálkodóik jórészt a fejlő­dés útjára léptek. A községben nyolc növénytermesztési szakcso­port működik 350 taggal. Van még egy sertéstenyésztő szakcsoport is. Az idetömörült gazdák 29-én szö­vetkeztek a fehérhússertés te­nyésztésére. Most pedig egy szarvasmarha tenyésztő szakcso­port a'akításán fáradozik a község vezetőivel együtt. Munkájukat mint eddig, bizonyára az Idén is siker koronázza. Nem vitás, hogy a községi me­zőgazdasági felügyelők mellett a földművesszövetkezeti agranómu- sokra is nagy munka vár a mezíi- gazdaség szocialista átszervezései­ben. Ezt a felelősséget érzi Bátho- ri Sándor, s ezért is segíti a szak­csoportokat, hogy néhány év a- latt az ezekbe tömörült parasztok a termelési és tenyésztői munka Bútorbolt nyílt Szarvason A Szarvasi Földművesszövetkezet vezetősége a község lakossá­gának régi óhaját teljesítette f. hő 20-án, amikor az Árpád szálló épületében megnyitotta bútorszak üzletét. Az ünnepélyes megnyitáson részt vettek a járási és városi szer­vek vezetői és megelégedésüket fejezték ki a földművesszövetkezet dolgozóinak azért, mert fáradságot nem ismerve, lelkiismeretes és odaadó munkával helyreállították a bolt részére biztosított helyisé­get és a bemutatásra szánt árukat fővárosi színvonalnak megfele­lően, Igen szépen és ízlésesen rendezték el. Tizennyolc géphasználati társulás Fuzesgyarmaton Az előadó hangsúlyozta, hogy a határozat két pontja szorosam ösz- »zeíartozik, mert például, ha kö­zeli rokonok, vagy házastársak dolgoznak egyazon földművesszö­vetkezetnél, sokkal lazább a fegye­lem, többet elnéznek egymásnak, mintha idegenekkel lennének munkaviszonyban. Beszélt Nun elviárs arról, is, hogy az eddigi­eknél nagyobb gondot kell fordí­tani a vagyonvédelemre, a szö­vetkezetek minden területén. Bár kicsiségnek látszik, de a bizonylati és okmány-fegyelem lazasága már eddig is súlyos összegekkel káro­sította meg a szövetkezeteket. Elő­fordultak olyan hibák is, hogy e- gyes helyeken nem tartották be a kötelezően előírt leltárok felvéte­lét, s ezzel alkalmat adtak a va­gyon könnyelmű kezelésére, vagy esetleges károk elhallgatására. A hozzászólók többsége ntén a fokozottabb vagyon­védelmet hangsúlyozta Kovács János, az orosházi FJK el­nöke elmondotta többek között, ihogy az ő járásában az elmúlt évben 409 ezer forint volt a lel­tárhiány, amiből 4 új családi há­zat lehetett volna építeni. Ha az ország minden járásában (ami ösz- szesen több, mint 140), hasonló „íjsszeg lett vökig a leltárhiány, bi­zony egy jókora falu felépítéséhez szükséges összeg jutott volna il­letéktelenek kezébe. Lestyám István, az MSZMP me­gyei bizottságának mezőgazdasági A Nagybánhegyesi Földműves­szövetkezet 1958. január 1-ig a Magyarbánhegyes és Vidéke Földművesszövetkezethez tarto­zott. Mivél az önállóság a nagy­bánhegyesi tagszövetkezetnek nem volt kellő mértékben bizto­sítva,’ közgyűlésen elhatározták, hogy önálló szövetkezetei hoznak létre Nagybánhegyesen, melyet a felsőbb szervek jóvá is hagytak. A földművesszövetkezet új igaz­gatója igen komoly terveket való­sít meg. Amióta önállóan működ­nek, mintegy 5 ezer forint rész­jegyet fizettek be, és mintegy öt­ven tagot szerveztek. A földmű­vesszövetkezet központi épületé­nek tatarozását is tervbe vette az igazgatóság, s nagy részben már be is fejezték. Foglalkozik az igazgatóság a Nagybánhegyeshez tartózó tanyasi szövetkezeti tagok kérésinek a teljesítésével is. Ké­résük volt, hogy a Botyánszki- csárdánál létesítsen az igazgató­ság baromfiátvevő-helyet. A ké­résnek eleget téve az igazgatóság, ez év április 1-vel baromfiátvevő­helyet létesített. Tervbe vette to­vábbá az igazgatóság egy fiók­boltnak a megnyitását, melyet 5 ezer forintos beruhzázással elké- Jzítettek és 25 ezer forintos rak­tárkészlettel május 31-én meg­nyitottak a tanyasiak részére. A napokban- harmincegy tanya­si szövetkezeti tag gyűlt össze g- zért, hogy megalakítsa a tejszö- vetkezetet. Egyhangúlag kimond­ták, hogy szükséges a tejszövet­osztályvezetője — a MÉSZÖV vá­lasztmányának tagja — felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy ne csak a szó igazi értelmében vett rokoni kapcsolatokat nézzék meg a munkatársak között, hanem iparkodjanak felszámolni az úgy­nevezett bratyi-szellemet is. Sokszor az ivórimborák, „a jó barátok" még a rokonoknál is sokkal többet megengednek egymásnak, amiből súlyos kár éri a szövet­kezeteket. Javasolta azt is, hogy a választmány tegyen lépéseket a felsőbb szerveknél annak érdeké­ben, hogy az elbocsátások, vagy a fegyelmi úton történő eltávolítá­sok esetében országosan egysége­sen intézkedjenek. Sajnálattal ta­pasztalja, hogy az egyeztető bi­zottságok, vagy akár a bíróságok gyakran csak a sértett felet hall­gatják meg, s néha csupa formaság miatt több ezer forint kártérítés­re ítélik a földművesszövetkeze- teí, amit meg nem dolgozott mun­kabér címén kell kifizetni. Szerin­te ez is herdálása a szövetkezeti vagyonnak. Jermei Sándor arról beszélt, hogy náluk, Kondoroson tizenegy mázsa cukor tűnt el s a boltost nem ítélték kártérítésre, mert mint a bíróság mondotta, nem sikerülj rábizonyítani, hogy ellopta. Véle­ménye szerint, ha gondatlan ke­zelésből származik a kár, akkor is legyen felelős az illető, mert eb­ben az esetben például 11 000 fo­kezet megalakítása annál is in­kább, mivel a tejet se télen, se nyáron nem tudják értékesíteni. A gyűlés által megállapított 100 forintos tagsági díjat beszed­ték és a gyűlés befejezése után elmentek tanyát vásárolni a tej­csarnok átvevőhely megépítése céljából. Most még az a problé­májuk a nagybánhegyesi tejszö­vetkezeti tagoknak, hogy az átve­vőhely megépítéséhez a tanács biztosítson helyet a kövesút mel­lett, hogy a tejátvétel rossz idő esetén se ütközzék nehézségbe. Ökrös Mátyás A szövetkezet irodája csendes lett. A szövetkezet dolgozói már befejezték munkájukat, ésak az ügyvezető elnök szobájában tart ülést az üzemi pártszervezet. Egy napirendi pontra tanácskoztak, melyet Gaál Sándor agronómus a termeltetési csoport munkájáról ismertetett. Gaál Sándor beszri- tnolója elején többek között el­mondotta, hogy a cukorrépa terv- teljesítésénél igen jó eredményt értek el, mert a terv cukorrépából 318 hold, leszerződve 398 hold van. Gaál Sándor beszámolójában to­vábbá elmondotta, hogy 18 gép- használati csoport működik, s ífry a gépállomással 6 ezer normálhcl- dat szerződtünk le, mely fel lett osztva, tavaszi, nyári, őszi szezon­ra. A tavaszi 1500 normálholdas tervünket június 1-re teljesítettük. A vezetőség megtárgyalta a be­számolót és javaslatot tett a ter­meltetési csoport agronómusának, hogy vezessenek a szántásnál, szál­lításnál névsort és tegyen meg a termeltetési csoport mindent, hogy senkivel kivétel ne essen. Borbíró Laies feladat eredményességéből megkedveljék a közös gazdálkodást. A Köröstarcsai Földművesszö­vetkezet agronómusának rendkí­vül sokoldalú a munkája, mert az ő vállára nemcsak a szakcsoportok szervezése tartozik, hanem 'egyes termelési kérdésekben a szakta­nácsadás is. ■ , Ebben a tengernyi munkában otthonosan mozog. Különféle ki­mutatásokat szerkeszt magának, ahol azután minden eredmény és észrevétel helyet kap.' Amikor ott jártam, éppen egy füzetben lapozgatott s számolta, hogyan hasznosította a gépállo­mástól kapott tíz erőgépet a tava­szi idényre tervezett 2160 normál- hold munkában. — Itt bizony hiba van — mond­ta —, mert a tavaszi idény-tervet nem teljesítettük. A határ javaré­szét még a múlt év őszén felszán­totta a gépállomás. Ez az oka annak, hogy most tavasszal a ta- laijmunkában csak 561 normálhol­dat szerződtek le az egyéniek. A szállítás sem volt olyan sok. A gépáiílomásiak háromszor annyit is megcsináltak volna. No, de majd a nyáron, meg az ősszel ta­lán kevés is lesz a' 9000 évi nor- málhold tervelőirányzat, melyet . még' a télen ütemeztek be, mert nálunk a dolgozó parasztok '* TOecjkédveliék a gépi * munkát Többek között a parlag földek is szóbakerültek. Nem titok, van ebből vagy 150 hold Köröstarcsa határában is. Ezeken 1956 előtt több éven át rizst termeltek. Ami­kor pedig kiöregedett, parlagon hagyták, pedig a vöröshere szépen díszlet volna ezen a területen. t>e még az sem jelentene nagy ki­adást, ha fekete ugarként pihen­tetnék. De talán a termelőszövet­kezetek pártfogásba veszik ezt a földterületet is és letarolják az ott nőtt kákát, nádat és az embernyi magas gazt. Az az ambíció és munkaszeretet, amely eltölti Báthori Sándor föld­művesszövetkezeti agronómust, záloga annak, hogy Köröstarcsán is egyre inkább tért hódít a föld közös művelése. A meglévő társu­lások termelőszövetkezetekké ala­kulhatnak. Dupsi Károly Ismét lesznek tsz-boW Az elmúlt évek során a nagy nyári mezőgazdasági munkák ide­je alatt a tei'melőszövetkezeti tagság jobb áruellátása érdeké­ben megszerveztük a tsz-házibol- tokat. Ezen boltok üzemeltetésé­vel az volt a célunk, hogy a napi cikkeket közvetlenül kijuttassuk a tsz-ek területére hogy azért a dolgozóknak ne kelljen kilométe­reket gyalogolniuk a leközelebbi földművesszövetkezeti boltba. A napi közszükségleti cikkeket a munkábaindulás előtt és a'munka befejeztével a dolgozók helyben megvásárolhatták, miáltal több időt tudtak fordítani a mezőgaz^ dasági munkák elvégzésére. Ezért— kezdeményezésünkét a tsz-ek a múlt évben örömmel fo­gadták, így’ ebben az évben ismét megkezdtük a tsz-boltok szerve­zését.-------------------------------------------------------------------­A p úszta földvári nőbisottság munkájáról A Pusztaföldvári Földművesszövetkezet nőbizottsága igen ak­tív munkát végez. Eredményes munkájának folyamán Újfaluban februárban megalakították a szövetkezeti kultúcsoportot tizenöt taggal. A kultúrcsoport társadalmi munkával a szövetkezet kultúr- otthonát kimeszelte és ízlésesen kifestette, függönyöket készített, amely 900 forint megtakarítást jelentett. A kultúrcsoport megalakulása óta több ízben sikeresen szere­pelt. Március 15-én, az Újfaluban igen értékes műsort adott, majd Pusztaszöllősön március 23-án adtak nívós műsort, a Pusztaszöllő- si Állami Gazdaság dolgozói részére. Április 6-án szintén egy egész estét betöltő műsort adtak az újfalusi dolgozók részért A nőbizottság rendezésében május 25-én gyermeknapot ren­deztek, ahol szintén szerepelt a szövetkezeti kultúrcsoport. A mű­sort a dolgozók minden esetben nagy tetszéssel fogadjákt ■#

Next

/
Thumbnails
Contents