Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-07 / 133. szám
1958. június 7., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSÁG 3 Lengyel Imre újítása meggyorsította az erdő talajművelését Köznyelven szólva „nagy kő e- sett le" a Békés megyei Állami Erdőgazdaság vezetőinek szivéről: megdldódott az erdőművelés súlyos gondja. Azaz, hogy ők, pontosan Lengyel Imre gépkocsi- vezető és néhány munkatársa oldotta meg hosszas töprengés u- tán. Ez év januárjában szólt Kállai József főmérnök Lengyelnek: Te Imre, gondolkozzatok már ti is valami alkotmányon, amivel a csemeték és cserjék sorközét megművelhetnénk. Művelték ezt addig is, de nagy kínkeservesen és méregdrágán, körmöstraktorra kapcsolt különféle ekekapákkal, lófogatokkal. Lassan haladtak, s a lassúságot évente ezer hold csemete sínylette meg. Kényes ám a facsemete is, évente legalább három jó kapálást követel. Lengyel Imre nem kérette magát, hanem gondolkozni, cselekedni kezdett, .Csukás Mátyás, Orosz László és Nagy András segítségével. Eleinte kevés önbizalommal fúrtaJí-faragtak, hegesztettek. A sormüvelő gerendelye még csak kialakult valahogyan, de a kapcsolást és a kapa formáját csak a Szolnok megyei erdő- gazdasági tapasztalatcsere után /égre elkészült az első konstrukció Egyszerű, mint a pofon, maguk is csodálkoztak, hogy nem jutott e- lőbb eszükbe. A háromszög alakú gerendelyre négy közönséges ekevasat szereltek, mely egyszerre két sorközt kapál. A zetor a csemetesoron halad, az alját bevonták lemezzel úgy, hogy a másfél méter magas suhángok is szépen aláhajlanak, anélkül, hogy meghorzsolná a gép. A bemutató nagyszerűen sikerült. Lengyel Imre és társai gyors ütemben még elkészítettek 3 példányt s május 20-án megkezdődött a sorművelés Azóta 1500 holdat kapáltak meg kétszer, a füzesgyarmati és a gyulai gépállomás segítségével. Mind a két gépállomás vezetősége azt mondta: ne csak szántásra, hanem gépi kapálásra is vegye igénybe az erdőgazdaság a gépállomás gépelt. Hegedűs Mátyás elvtár*, az igazgató azt válaszolta: csináljanak maguknak olyan sorművelőt, mint amilyet ők csináltak, aztán j kapálhatnak, amennyit tudnak. Mind a két gépállomás kapott az alkalmon, egykettőre lemásolták Lengyel Imre konstrukcióját s megcsinálták 2—2 példányban. Mikor kint jártunk az erdőgazdaságban, még nem tudták pontosan kimutani, hogy az erdőgazdaság vagy a gépállomás zetoro- sai kapáltak-e meg egyenként nagyobb területet. Az már papírra fektetett tény, hogy Feke János, az erdőgazdaság setorosa május 20-tól 31-tg 127 holdat kapált meg s a 12 munkanap alatt 1050 forintot keresett. Szép kis összeg, de meg is érdemli, mert soha sem az órát nézte, hanem azt, hogy mennyi a kapálni való. Az erdőgazdaság vezetői nagyon elégedettek. Ilyen gyorsan még soha sem haladt az erdőművelés. Ráadásul jó a kapálás minősége is. A 10—12 cm mélységű, háromszori kapálás nagyon elősegíti a csemeték fejlődését. Kállai József főmérnök szerint holdanként legalább 20—25 köbméterrel több fát nyernek Lengyel Imre konstrukciójával. — Ha már ennyire dicsérik — jegyeztem meg Lengyel Imre és Kállai József előtt — akkor mondják meg azt is, hogy milyen összegű jutalom ütötte az újítók markát? — Ez egyelőre titok — mondotta a főmérnök — ha meg a- karják tudni, akkor jöjjenek el a traktoros napi ünnepségre. Mit tehetünk egyebet: elmegyünk.-•* □ ►Készenlétben a tlízkár elhárítására A körösiadányl tűzoltóegység ebben az évben négy esetben vonult ki tűzesethez. Ebből két esetben gondatlanság, két esetben pedig gyerekek idézték elő a tüzet. Az egységet a két komolyabb tűzesetnél végzett gyors munkájáért az alosztály parancsnekhelyettes dicséretben részesítette. Az elkövetkező időkben hangoshíradón állandóan felvilágosító közlést adunk, különösen a szülőknek, hogy milyen veszélyt rejt magában, ha a lakásban felügyelet nélkül hágjon gyermek gyújtóeszközöket vehet magához. A tudatosításban a pedagógusok Is segítenek. A szülői értekezleten és a forgalmasabb helyeken szemléltető plakátokat helyeznek el. Fekete István, Körösladány Termelőszövetkezeteink életéből Méhkerék, Kossuth Tsz A szövetkezet vezetői elkészítették a közös gazdaság hároméves fejlesztési tervét. A terv alapján 1968-ra kizárólag törzsáHattenyész- tő teremlőszövetkezetté fejlesztik gazdaságukat. Ekkorra 50 tehénből, 1000 merinó juhból és 20 fehérhússertés kocából áll majd állatállományuk. Az állattenyésztés fejlesztését már az idén megalapozták, mert a 286 hold szántóterületből 91 holdon évelő pillangós takarmánynövény díszük. Kétsoprony, Dózsa Tsz Ebben a szövetkezetben is a -.örzsállatteny ész lést tartják a leg- kifizetőbb üzemágnak. Ezért rendezkednek be tenyészállatok nevelésére. A szövetkezet tagságának a múlt években szerzett törzsállattenyésztési tapasztalatát az idén már sikerrel hasznosították. A közelmúltban vásároltak 20 fehérhússertés kocasüldőt, amelyeket már be is fedeztettek, őszre saját nevelésből egy 700-as baromfitörzset Is beállítanak. A csibéket igen jó eredménnyel nevelték fel. A baromfitörzs elhelyezésére már az ólakat is elkészítették. A hároméves fejlesztési tervük szerint jövőre hozzálátnak egy 100-as tehénistálló építéséhez. Építenek ezen kívül 3000 csibe nevelésére alkalmas baromfiólat és egy régebbi gazdasági épületet — 30 kut- ricás — sertésfiaztatónak alakítalak át. Itt a hársfavirág- gyűjtés ideje A városok és községek utcáit és az országutakat sok helyen széplombú, illatos virágú hársfák szegélyezik. A hársfavirág fontos gyógynövény. A gyógyászat főzetet készít belőle nátha, köhögés, hurut ellen. A Gyógynövény Központ a hársfavirágot exportálja is a világ minden tájára, amelyért jelentős valutát kapunk népgazdaságunk számára. A hársfavirág gyűjtését rövidesen meg lehet kezdeni. A lakosság szívesen gyűjti, mert jövedelmezd, naponta 60—80 forintot is meg lehet keresni. Ettől függetlenül a Földművelés- ügyi Minisztérium Növény- termesztési Főigazgatósága kötelezően előírja o községi tanácsoknak, hogy támogassák a hársfavirág-gyűjtést. t l ◄ Amíg nem késő ... Hetek óta perzselően süt a nap, ember, állat, növényzet szomjazva áhitozza a régóta várt esőt. A derűit égbolt szinte átmenet nélküli felhösödcse, a később zavarosan kavargó felhők még sem hoznak nyugalmat, termelőink szorongó érzéssel figyelik a felhők járását, vizsgálják a „világos foltokat”, féltik munkájuk eredményét, jégveréstől tartanak. Félelmük, sa jnos, nem alaptalan, megyénk területén. Gerendás, Csorvás, Orosháza, örménykút és még több más község termelői máris a saját kárukon tanulták meg, hogy a rossz emlékű „kötelező biztosítás” megszüntetésével természetesen nem szűnt meg a jégverést károk lehetősége. És voltak-e a jégvert községek termelői biztosítva? Sajnos, nem teljesen, így a kárt szenvedettek tekintélyes része az önmaga hi- báztatásán kívül vigasztalást, a- nyaei megsegítést nem talál. Köztudomású, bogy hazánk Európa egyik legjégveszélye- sebb területe, miért nem élnek akkor a termelők a jelenleginél sokkal nagyobb számban a biztosítás nyújtotta védekezési lehetőséggel? A felelet igen egyszerű: nem Ismerik a biztosítás adta előnyöket, nem tudják, hogy a várható termésmennyiség ismeretében ki-ki saját maga határozza meg a biztosítandó mennyiséget. Nem tudják azt sem, hogy egy mázsa termény biztosítási díja az adott termény 2—4 kg-áaak árából kifizethető. Példaként: a búza esetében egy mázsa biztosítási díj mindössze 5,51 forint, ami 3 kilogramm búza árának sem felel meg. Nem más a helyzet a többi jézérzé- keny növény vonatkozásában sem, így önmagától vetődik fel a kérdés: érdemes-e, szabad-e 100 kilogrammot kockáztatni akkor, amikor 2—4 küógramta árából 98—96 kg termény biztos megtartása érhető el. Az Állami Biztosítótól szerzett értesülésünk szerint államunk azzal is elősegíti a termelők biz tonságérzetérnek növelését, hagy a fizetendő díj csupán 50 százalékát kéri előzetesen, a fennmaradt részt a termény betakarítása, Illetve értékesítése után. Érdemes e kérdésen kissé elgondolkodni. Tudni kell, hogy minden más intézményünk, hasonlóan az állami biztosítás is, a dolgozók érdekeit védi, és arra hivatott, hogy a bajba jutottakon a társadalom szervezett erejével segítsen. Á föld alatti, tenger aranyat ér — Várható időjárás ma estig: meleg idő. Várható nappali hőmérséklet keleten 30—33 főik között Néhány helyen zápareső, zivatar. Már lassan hetek óta ugyanezzel a szöveggel fogalmazzák meg az klőjárasjetentést És valóban már hetek óta tart a kánikula. Az emberek azonban bíznak abban, hogy egyszer majd csak megembereli az idő magát. De addig sem tétlenek. Ahogy tudják, úgy ellensúlyozzák: ezt a nagy forróságot. Öntözik az alig egy hete kiültetett paprika, karalábé palántákat és a néhány nap múlva sárga virágait bontó paradicsomot. A Kertimag- és Gyógynövénytermelő Gazdaság Bánkút Rózsamajori üzemegységének kertészetében ugyanezt teszik. A központ szomszédságában lévő 30—35 holdas zöldövezetben a gazdaság bejáratának jobb oldalán 10—15 leány és asszony a sárgarépát, petrezselymet és a hagymát kapálta. Kétszáz méterrel odébb négy-öt ember áll. tííváncsian néznek a gazdaság központja felé, mert várják az üzemegységvezetőt, a főmérnököt, meg a könyvelőt, hogy mihamarabb túllegyenek az öntözőrendszer átadásán. A várakozókhoz csatlakoztam. Khmemt Mihály géptechnikus kisiparos állt középen. Mellette felesége és fia, a 18 éves Mihály. Velük szemben a gazdaság kertésze, a KlOSZ-tól pedig Berényi József. — Nézzünk egy próbát — szólt a mester a körülötte állókhoz Ketten is kannát fogtak, feltöl- tötték a szivattyúkat, majd légtelenítették a két összpontosítót, bekapcsolták a villanymotorokat, s néhány másodperc múlva a csővezeték végére szerelt szórófej (vízágyú) magasra lövell te a vizet s az, mint az eső hullott a piprika- palánták erdejére. A szórófej körbejár. Nem valami elmés szerkezet készteti, hogy így mozogjon, hanem a levegő ellenállása. Már több mint egy félórája öntözte permetezve a mintegy 50—60 méter átmérőjű kört. A szomjas föld I pedig még mindig nyelte a vizet. I Szép látványosság ez a vízágyú. A szépsége mellett azonban hasznos is, mert háromszor-négyszer többet terem a föld ott, ahol használják. .... Közben odaérkezett a főkönyve- í lő s tudatta Klimentékkel: Ma nem vesszük ái az öntözőrendszeri, mert a vállalat főmérnöke nem utazott le erre az alkalomra. „Ettől függetlenül a szivattyúk az összporrtosítóból rendületlenül szívják a vizet. Ezekbe három kutat kötöttek s innen percenként 400 liter víz, kilenc atmoszféra nyomás alatt hagyja el a föld gyomrát, majd a szórófejet. Az egyik kút mellett parázs vita kerekedett, mert Klimenték ma, munka közben szerették volna átadni a berendezést De ez nem megy olyan egyszerűen, különösen Bánkúton, A vitában azután a főkönyvelő akarva-akarat- lanul felfedte a tétovázás okát: „Nálunk nem biztos, hogy beválik ez az egész csőrendszer” — mondotta. — Aikkor miért csináltatták? — szólalt meg Berényi József. — ??? — A tétovázás felesleges — mutat a kertész a 35—30 méter magasra felvágódó vízsugárra. — Még. hogy ez nem válna be? Ezután a mester tette le a gaiW» . .. — Kérem, Bánkúinak olyan szerencsés a helyzete, hogy itt tenger van a föld alatt A tizenegy-tizenkét méter mélységben húzódó tengert homok és kavics-rétegben szinte kimeríthetetlen vízforrást találtunk. Próbálják meg 1200 liter percenkénti teljesítményű szivattyúval, még azzal sem tudják ezt a forrást kimeríteni... Az érvelést kézzelfogható példa támasztotta alá s aki arra járt, hallhatta a víz sustorgását, amint a magasba röppent a sugár. A kicsiny palánták pedig egyre üdébbek lettek. Annak ellenére, hogy a főkönyvelő kedvezőtlenül nyilatkozott az egész öntözőberendezésről, a gazdaság kertésze örömmel kezeH a szerkezetet, mert tudja, hogy az öntözés segítségével a föld is bővebben terem. Dupsi Károly XASMÜSI/UilUVIGÁIWK Tekintse meg kirakati árubemutatóinkat A SZAKÜZLETEKBEN, ÁLLAMI ÄRUHÄZAKBAN ÉS A FÖLDMÜVESSZÖ VETK EZETEKBEN! Régi ár Üj ár Villanyborotva 900.— 600.— Rádió építőszekrény 280.— 84.—* Sirály csőnakmotor 4500.— 3000.—> Aranyozott porcelán teáskészlet 1980.— 750.—• Export zománcedények 50 százalékos engedménnyel. Műanyag emléktárgyak 40 százalékos engedménnyel.
