Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-06 / 132. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. június péntek Növeljük tanácsi szerveink tekintélyét Hozzászólás a „Néhány javaslat a tanácsok munkájának megjavításéhoz" című cikkhez A Népújság május 29-i számában a szeghalmi járási tanács v'b elnökének — „Néhány javaslat a tanácsok munkájának megjavítására1’ című — cikkét olvasva, úgy gondolom, hogy az elmondott javaslatok megvalósítása valóban elősegítené a tanácsok aktívabb munkáját. Ezeket a javaslatokat most néhány gondolattal én is megtoldom. HelyeB a fakivágási engedélyekkel kapcsolatos javaslata, a- zonban e kérdésben egyszer már Végleges álláspontra kellene helyezkedni, mert a mostani rendelet valóban sérelmes azokra, akik 15 évvel ezelőtt ültették el a fát a házuk előtt és gondozták, de pém képezi a tulajdonukat. Az érvényben lévő rendelet végrehajtása megnehezíti a községfejlesztési feladatok megvalósítását Is, mert míg a fa tulajdonjogáért a tulajdonos takarította a háza e- lött az úttestet és vízlevezető árkot, nevelte, ápolta a fát, nagy költségtől mentette meg a tanácsokat.. Ma, — tisztelet a kivételnek— sokan nem törődnek az u- tak karbantartásával, sem az árkok takarításával Sok vita volt már a minisztériumban a hatáskörök leadásával és szóba került a tanácsfunkcio- náráusok országos értekezletén is, azonban még eredménye nincs. Ugyancsak szó volt a „Községi Szabálysértési Bizottságok” megalakításáról, ami 1956-ban meg is létt szervezve, azonban az ellenforradalom közbejöttével hatályón kívül lett helyezve. Ha ez a bizottság működne, nagyban elősegítené a mezei kártevések megszűntetését. Valamikor a községi bírónak ki-hágási ügyekben 100 formt értékhatárig döntési és bírságolási joga volt, ma ez vagy szabálysértésnek minősül, így a járási tanács vb igazgatási osztály hatáskörébe tartozik — vagy magánperes ügy — mely a járásbírósághoz tartozik. Véleményem szerint ezen hatáskör visszaadása, mert ez nem annyira gazdasági, mint politikai-erkölcsi kérdés. Az egyszerű emberek megszokták falun, hogy a tanácsházán intézték el egy kérvény, fellebbezés, végrendelet, vagy adás-vételi szerződés elkészítését. Ez a tanácsok megalakulásával megszűnt és e kizárólagos jog az ügyvédi munkaközösségre szállt át, ami helyes is lenne, ha senki sem foglalkozna zúgirászattal. A rendelet nyomán az egyszerű emberek úgy gondolják, hogy a tanács alkalmazottai azért nem csinálják ezt, mert nem értenek hozzá. Ebben mutatkozik meg erkölcsi visszahatása ennék az intézkedésnek. A községgazdálkodási előadók megszűntetése nem volt egészséges megoldás és a cikkben foglaltakat azzal toldanám meg, hogy szükséges lenne a községi apparátus megerősítése, szakemberek beállítása és hatáskörök leadása. Mire gondolok itt? Csupán arra, hogy az emberek ügyes-bajos dolgait születéstől halálozásig, beleértve az építési engedélyek kiadását is, helyben intézhetnék és ne kellene a dolgozóknak napokat veszíteni, amíg a járási székhelyekre beutazgatnak. A járás viszont mint felettes szerv, hathatós ellenőrzést gyakorolna, segítené a községi tanácsokat. A házadóval kapcsolatos javaslattal tökéletesen egyetértek és véleményem szerint az volna helyes, ha az üres lakások tulajdonosai lennének megadóztatva, s akik átengednek lakrészt, azok adókedvezményben részesülnének. Csabai Lajos vb-titkár, Újkígyós ♦♦♦«♦♦♦♦♦«< Az algíri gyarmatosító körök „végezni akarnak a rendszerrel“ A francia sajtó algíri beszámolóiban hírt ad a gyarmatosító körök akcióiról, &- melyek hivatva voltak nyomást gyakorolni De Gaulle tábornokra. Az Európa 1. elnevezésű magánrádió közölte, hogy e- gyes hírek szerint a De Gaulle kíséretében Algériába érkezett két minisztert, a jobboldali független JacQuinot államminisztert és a szocialista Lejeunet, a szaharai ü- gyek miniszterét bezárták a* algériai minisztérium épületében egy irodahelyiségbe. A Paris Journal még határozottabb formában közli, hogy az Ultrák egy csoportja a két minisztert bezárta az algériai minisztérium épületének egyik irodájába, az ajtót kulcsra zárták és a miniszterek csak akkor jöhettek elő, amikor vége volt az esti gyűlésnek. A lap szerint meg is fenyegették a két minisztert. Az Humanlté hirt ad arról, hogy mielőtt De Gaulle tábornok a meghirdetett nagygyűlésen elmondta volna beszédét, az algíri közüdv bizottság egyik tagja, Denis vette birtokába a mikrofont és kijelentette a fórumon összegyűlt tömeg előtti ..Eltüntetjük az egész rendszert és az azt képviselő embereket. Üj emberekkel akarjuk De GauHet, és egyedül De Gaullet akarjuk. Meg kell értetnünk vele, hogy környezetében vannak olyan emberek, akik nekünk nem tetszenek.'* Denis De Gauile-t, Sa- Lant és Massut éltette, A tömegből kiáltozások hangzottak fel: „És Sousteile?” Denis visszafordult a mikrofonhoz és belekiáltotta: „Éljen Sousteile! Végezni kell a gazemberekkel! Végezni kdl a rendszerrel!” A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának szerda délelőtti ülése A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának szerda délelőtti ülésén elsőnek Dimitr Ganev, a párt központi bizottságának titkára és Politika] Bizottságának tagja szólalt fel. Részletesen fejtegette a párt ideológiai munkáját. Szólt as elért sikerekről, majd a mai revizio- nizmus gyökereiről és lényegéről beszélt. Kijelentette: — Pártunk évtizedeken át harcolt a revizionizznus ellen, bármely formában jelentkezett Is az. Most sem hátrál meg eme szent kötelessége elől. Ganev ezután rámutatott a bolgár irodalom és művészet sikeres fejlődésére, P, Kubadinszkl, a Bolgár Kommunista Párt Rusze-i Területi Bizottságának első titkára megállapította, hogy bár rövid idő telt el az SZKP XX. kongresszusa és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának áprilisi ülése óta, a Központi Bizottság és az egész párt ezen idő alatt mégis olyan jelentős munkát végzett, hogy ennek eredményeit máris érzik az ország dolgozói A délelőtti ülés utlosó szónoka Sztajkov, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Arcvonal Országos Tanácsának elnöke volt. Mint megállapította, a Bolgár Kommunista Párt erejének, a nép körében élvezet hatalmas tekintélyének egyik fő forrása az, hogy erős, mély kapcsolatok fűzik a néptömegekhez. A Hazafias Are- vonal jelenleg 3 217 520 tagot számlál, ez az ország választóinak 61,48 százaléka. A délelőtti ülésen Erich Mückenberger a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának póttagja, Zénón KHsz- ko, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tikára, Nicolae Chausescu, a Román Munkáspárt Közopnti Bizottságának titkára és Fehér Law joe, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, .4 délutáni ülés A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszuséinak szerda délutáni ülése Vlko Cservemkovnak, a Po- litákad Bizottság tagjának felszólalásával kezdődött. Cservenkov megállapította, hogy a Központi Bizottság áprilisi ülése nagyjelentőségű volt abból a szempontból, hogy a párt megjavította a szocialista építés vezetését és újabb sikerek születtek a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban. Beszédet mondott a kongresszuson Bóján Balgaranov, a Központi Bizottság titkára és a Politikai Bizottság tagja, arról, hogyan fejlődött Bulgáriában a szocialista demokrácia. Bírálta a revizionistáknak az állam elhalásával, a kapitalizmusból a szocializmusba vezető evolúciós átmenettel kapcsolatos nézeteit. Georgi Karaszlavov, a Bolgár írószövetség elnökségének főtitkára az új, szocialista kultúra fejlődésével, a szocialista realizmus problémáival és az utóbbi évek szépirodalmi sikereivel foglalkozott. sa kettős feladatot oldana meg, egyrészt emelné a tanácsok tekintélyét, mert helyben intézhetnék a dolgozók sérelmeit, másrészt tehermentesítené bizonyos fokig a bíróságokat, melyek amúgyis túl vannak terhelve az egyéb apróbb peres ügyekkel. Jelentősen növelné a tanácsok 4s nem utolsósorban a tanácsi áolgozók tekintélyét a magánmunkálatok jogának visszaadáSzombaloR utaznak békeküldöttei az országos békekongresszusra Békés megye mintegy 30 küldötte június 7-én, szomba- bafon reggel utazik az országos békekongresszusra, hogy ott kifejezzék az egész megye toékeszerető dolgozóinak őszinte békevágyát és eljuttassák a sokszáz békegyűlésen elhangzott békeköveteléseket. A kongresszuson átadják a megye sokezer dolgozójának díszes albumba kötött aláírását. A küldöttséget Tóth Lajos eivíárs, a megyei békebizottság elnöke vezeti. Vissza a Várni kellett a csatlakozásra vagy két órát. Mit csinál ilyenkor az utas? Majszol valami maradékot az aktatáska fenekéről és a pulthoz lép... A padom kezdődik — törvényszerűen — a várakozó úttárssal a beszélgetés. Ezúttal egy fiatalember volt a partner. Velem együtt Pestről jött és arrafelé igyekezett, amerre én. S miről beszél az ember éjjel vonatra várás közben? Egyszerű, hétköznapi dolgokról. Rendszerint saját életéről, saját problémáiról, s kinek ne volna ilyen?... A fiatalember arca annak ellenére, hogy egész éjjel vonatoztunk, szokatlanul élénk. Valami fűtötte belülről, vagy tón’ az a két kisfröccs tüzelte, ö tudja. Tény, hogy lelkendezett s szinte hálás volt, mert szívesen cseréltem vele a szót. — Most hazamegyek, még egyszer megbeszélem az öregemmel az egészet, utána vissza Pestre, és aztán kikérem a könyvemet Elég volt az utazgatásból. Hazamegyek. Apám 65 éves. Kösz- vény kínozza, nehezen mozog; öt hold földünk van — áradt belőle a vallomás. földhöz Közelebb hajolt hozzám, mintha titkot súgna: — Meg aztán tudja kérem, én nem is leszek soha igazi építő. Van, akinek fekszik jól. Én is becsületesen dolgoztam, de én nem tudom, hogy van az, mikor annak a hatemeletes pesti háznak a födémtetején dolgoztam és toltam a talicskát a salakkal, akkor is a falum járt eszemben. Apámra gondoltam, aki markolja az eke szarvát s néha úgy elfogott a vágy: menni, menni, vissza a földhöz, hogy azon vettem észre magamat, még le- talicskázok a körútra..; Eltűnődött, s a váróterem ablakán keresztül — gondolatban — isimét ott rajzolódott a táj, a békési síkság, az akácsorok, a- melyek szegélyezik a földet, az apa elnyűtt, ráncos orcájával, aki élete javának a grófi uradalomban eltöltött idejét keserű vonalakba n őrizte meg... ök is 1945-ben kapták a földet, amely lelkűk egy darabjává vált. S mikor eljött az ideje a sorako- zómak, hogy közös erőfeszítéssel egyestísék erőiket, az apa nem merte vállalnit Megmondta: „Szívesen jönnék közétek, hiszen ott a helyem, de ez az átkozott köszvény gyötör és nem bírják a lábaim úgy a munkát, ahogyan szeretném. Bezzeg, mikor uradalmi cseléd voltam, akkor jók voltak a „csikók“, a fene egye meg..." A fiú ismét felvette a szót: «— Nem mondom, szépen kerestem, mint segédmunkás. Megvolt minden hónapban a tizenöt „pirosihasú” és így minden, ami kell. Nemrégiben csináltattam Csabán egy sötétkék ruhát Ügy állt rajtam, mint egy békebeli grófon. A sógorom köl_ csönkérte lánya esküvőjére. Azt mondta: úgy tapogatták a kék ruhát, hogy a szemük-szájuk elült. Egyforma alakunk van, pedig ő éppen kétszer olyan idős, mint én... Illő volt, hogy én is kérdezzek valamit: — Mennyi ideig dolgozott az építőiparban? — öt évig. Éppen húsvéfkor múlt öt éve, hogy beálltam. Kéthetenként jöhetek haza s nekem nem jár semmiféle kedvezmény, mert húszéves elmúltam és nem vagyok családfenntartó, hát bizony elég drága. De azért minden hónapban kétszer megjöttem. És láttam, hogy apám nem győzi, pedig hála istennek jó erőben van korához képest, de a lábai, azokkal baj van... Hiába, ha nem megy, akkor nem megy. Hát most majd beállók én is, Mikor az építőkhöz mentem, ott* Tion nehéz volt az egyéniek helyzete... Azóta azonban nagyot változott. Az öregem már ment volna is a csoportba, de érezte, hogy a betegsége miatt ott nem tud egész ember lenni. Most hazamegyek. Learatunk és utána belépünk. Mit tetszik gondolni, kiadják a könyvemet hoz. zájárulással? *— Biztosain. — Én mégis csak paraszt maradok. Szeretem a földet, ha ott nem 8 óra, hanem kétszer annyi is a munkaidő. Mikor ezt mondta, lassan már virradt és a kis állomás mellett parasztszekerek kocogtak el, befordulva a kövesútról a nyári útra. A fiatalember felállt és kimutatott az ablakon: — Látja kérem. Alig virrad és már mennek a parasztok a határba. Az építők ilyenkor a másik oldalukra fordulnak. — Ez igaz. Ismét visszatért a „könyvre”: f— Ugy-e, ki kell adják? — Nyugodt lehet, igen. — Megmondom az építésveze-
