Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

195*. Június 4 , szerda. BÉRES MEGYEI NEPÜJSAG 5 Körtefa-faragó népművész gépkocsivezető Kvasz János, a Békés megyei Tanács VB-elnökének gépkocsive­zetője ügyes fafaragó népművész. A vidéki utak, tanácsülések alkalmával a várakozás idejében a népmesék, az állatvilág és a hősköltemények csodálatos alak­jait faragta ki dús fantáziával és tehetségesen. Csak körtefából fa­rag, mert azt tartja a legalkalma­sabbnak. Kése nyomán csatajele­netek, robogó paripák, női aktok, a hétfejű sárkány János vitézzel, majomidill, elefántok és más jele­netek keltek életre körtefából. A fafaragó gépkocsivezetőt most megkérték: ezután gyűjtse össze érdekes munkáit és állítsa ki. A gyöngyviráglevél fontos gyógynövény Erdőkben, cserjésekben a gyöngyvirág nagyobb mennyi­ségben terem. Kertészetek is termesztik és házak körüli kis­kertben is megtalálható ez a kellemes illatú növény, melyről a gyógyszerkutatók megállapí­tották, hogy levele a szívműkö­dés szabályozására és erősítésé­re igen fontos hatóanyagot tar­talmaz. A gyöngyvirág-levél • feresett exportcikk, melyért épgazdaságunk jelentős válu- tát kap. A Herbária Országos Gyógy­növényközpont az idei gazdasá­gi évben korlátlan mennyiség­ben vásárolja földművesszövet­kezetek útján ezt a gyógynö­vényt. Gyűjtésébe úttörők is bekapcsolódhatnak, akik brigá­dokat alkotva szép eredménye­ket érhetnek el, gyarapítva a közös kassza tartalmát. Aján- . latos volna, ha. a virágtermesz­téssel foglalkozó termelőszövet­kezeti csoportok, virágkertésze­tek — a, növény igen fontos gyógyalapanyagára való tekin­„Festészet az ókortól napja­inkig’* című kiállítás megte­kintése és vitája. A „Trapéz” című film bírála­ta. Arany Tóth Lajos megyei vb- elnftk vitaestje „Kérdez": — fe­lelek” címmel. A táncfesztivál értékelése, bí­rálata: Gyulai szokások, gyulai mon~ dások. Gyűjtőmunka ismer­tetése és értékelése. A levéltár kincsei. Levéltári ritkaságok bemutatása. A Népek Barátsága Hónapja keretében nagyszabású művészest kerül lebonyolításra 1958. évi jú­nius hó 8-án este 8 órai kezdettel a gyulai nyári színház helyiségé­ben. A művészestet a népfront és a városi kultúrház együttesen ren­dezi. Közreműködnek: Török Er­zsi Kossuth-díjas énekművésznél, Palotai Erzsi előadóművésznő, Ké­pes Géza író, az Irodalomtörténeti Intézet munkatársa és Gyárfás Miklós író, a Színművészeti Főis­kola tanára. Ma délután nyílik meg Gyulán az ipari tanulók készítményeiből rendezett kiállítás A Munkaügyi Minisztérium 613-as számú Iparitanuló in­tézete tanulóinak munkadarabjaiból ma, szerdán kiállítás nyí­lik Gyulán. A kiállításon 200, főleg helyiipari tanuló — vas­esztergályos, asztalos, fodrász, cipész, szabó stb. — remekmű­veit csodálhatják meg az érdeklődők. Vállalati dolgozókból, ktsz-tagokból és kisiparosokból a- lakult zsűri bírálja felül az ifjú „mesterek” készítményeit. A legszebb remekművek készítői pénz-, oklevél-, valamint könyvjutalomban részesülnek. “ • A kiállítást ma délután 6 órakor nyitják meg Gyulán, az intézet Szt. István utca 38. szám alatti épületeden. Az 'ér­deklődésre jellemző, hogy a helyi iskolák tanulói közösen te­kintik meg a szépnek ígérkező kiállítást, amely egy hétig tartja nyitva kapuit. thori“-mak hívják. A törökök ■kiűzésének megkezdésénél, Becs­nél, Szobienszky János lengyel seregének döntő szerepe volt. Rákóczi szabadsáharca Lengyel- országból indult el. Az 1848-as szabadságharcban Bem tábornok és Demtoinszki nevei szimboli­zálják a két nép szabadsághar­cának sorsközösségét. A német fasiszta támadás idején mintegy 60 ezer lengyel polgárt hozták hazánkba a németek, vagy me­nekültek hozzánk, s a német- cinkos Horthy-kormányzat hiva­talos állásfoglalása ellenére is a legnagyobb barátsággal, segít­séggel fogadta be őket a ma­gyar nép. Szinte nem volt olyan utunk, melyen ne jött volna hozzánk meghatott lelkesedéssel, tört magyarsággal beszélő, Ma­gyarországon járt menekült. A felszabadulás után a szocia­lizmus közös útja és problémái erősítették tovább a két nép ba­rátságát. Legújabban pedig az 1956-os ellenforradalmi kísérle­tek leverésének párhuzamai, kö­zös küzdelmei erősítették meg jelentősen a két nép fokozott ér­deklődését, barátságát egymás iránt. Varsó a hős város , ^ > T ' w-'4 ' Varsó — óváros. Földig lerombolták a németek s több száz fénykép alapján építették újjá a régi formájában. A hitleri fasisztáik földig le- szívóssággal fogott hozzá a vá- r ómból iák, felrobbantották a vá- ros újjáépitéséhez. Teljesen új rost A lengyel nép elkesere- utcasorok épültek fel, s meg- dett erőfeszítéssel és hihetetlen ható ellentétes képet mutatnak a még mögöttük, vagy másik utcában meghúzódó romos épü­letekkel szemben. Az újjáépítés­nél határozott törekvésük volt, hogy régi fényképek, festmé­nyek, épülettervek alapján olyan stílusban építsék újjá Varsónak különsen az „óváros”-át, aho­gyan az eredetileg volt. Ma már újból csaknem egymillió lakosa van Varsónak; Varsó szíve, a „Palac Nauka u Kultúra”, azaz a tudomány és kúltúra palotája. Harminchat e- meletével egyedül uralja Varsót, mint a ml Gellérthegyünk Bu­dapestet. 1951-től 1955-ig épült fel, s utolsó szögéig a szovjet nép ajándékozta a lengyel nép­nek. Annyi helyiséggel rendel­kezik, hogyha egy újszülött gyermek minden helyiségében egy-egy napot töltene, 9 éves lenne, mire befejezné. Ez a kife­jezés, hogy1 nyönyörű, szegényes a palota kivitelezésének, művé­szi díszítéseinek, pazar beren­dezéseinek jellemzésére. Legha­talmasabb a kon.aresszusl terme, mely 2800 személy befogadó ké­pességű. Versenyuszoda van be- énítve, sportpályák, télikert, ki­állítási termek tetőtől-talnig márványból és gyönyörű üveg- kristály csillárokkal. . azar ven­déglő. espresso, ifjúsági ház, az ifjak foglalkoztatására techni­kai berendezések, könyvtárak, mozik, minisztériumok, televí­zió felvevő termek stb. alkotiák a tudomány és művészet tündér­várát. Értéke egyszerűen kiszá­míthatatlan. (Folytatása következik.) 2 elmúlt évek során, de különösen ezekben a he­tekben nagyon sokszor talál­koztunk ezzel a két szóval min­dennapi életünk legkülönbö­zőbb területein: a sajtóban, a különböző békegyűléseken és rendezvényeken. Vannak, akik talán már el­csépeltnek tartják ezeket a ki­fejezéseket és attól félnek, hogy e szavak gyakori haszná­lata elsekélyesíti azoknak tar­talmát és jelentőségét. Ha a- zonbän nyitott szemmel nézzük a' világ minden táján mutatko­zó jelenségeket és józanul mér­legeljük azokat, akkor nem kell attól tartanunk, mintha már tel­jesen felesleges volna a barát­ságról és békéről beszélni. Sőt: az az érzésünk, hogy sokan csak lassan tudják felfogni és magukévá tenni azt a tényt, hogy az atomkorszak küszöbén a világ népeinek hőn óhajtott, járható útja csak a barátság és béke útja lehet. Éppen ezért nagy jelentősé­gű, hogy hazánkban ezekben a hetekben mindenütt felfigyel­nek népünk legszélesebb réte­gei arra a hatalmas megmoz­dulásra, amelyet Népek Barát­sága Hónapjának nevezünk, Május 9-től június 9-ig terjedő egy hónap alatt hazánkban bé­kegyűlések ezrein száz- és százezrek tettek hitet amellett, hogy békében akarunk élni s a békét elsősorban hazánk szom­szédaival táplált jóbarátsággal -.meg ás «valÓRÍtaniv«/, híu. ( 11 a visszagondolunk az első és másoííik 'i^VafííffeÓrú között eltelt időszakban ha­zánkban is erősen szított na­cionalista-soviniszta mozgal­makra, amelyek a gyűlölet és rosszakarat minden gonosz magvát hintették nemcsak a hazánk körül lakó szomszédos népekre, hanem még a hazánk határain belül élő nemzetisé­gek között is, akkor óriási do­lognak kell tartanunk azt, hogy ezekben a hetekben ugyan­azokkal a szomszédos népek­kel jóbarátságban élhetünk s nagyon sok határtalálkozón testvérként szorítják meg kezü­ket magyarok a románokkal, csehekkel, szlovákokkal és a többi szomszédainkkal. így kel­lene mindig is lennie: hogy a- zok a népek, amelyek a törté­nelem folyamán bizonyára nem véletlenül szomszédokká lettek, ne nézzenek farkasszemet egy­mással, hanem mint jó szom­szédok, sőt barátok megbecsül­jék és támogassák egymást, te­gyék emberibbé, szebbé, boldo­gabbá egymás életét és jövőjét.­Egyet azonban nem szabad szem elől tévesztenünk. Mint ahogyan nem lehet véletlennek mondani, hogy a két világhábo­rú között .ezeket a népeket a so­viniszta gyűlölet választotta el egymástól, úgy nem véletlen az sem, hogy most, a második vi­lágháború után egyre inkább egymásra talál e szomszédos népek keze és szíve. Hogy mi ennek a magyarázata? Leta­gadhatatlan tény, hogy ezeket a szomszédos népeket, a népi demokráciákat a közös cél: a- szocializmus építésének közös nagy ügye hozta közel egymás­hoz. E közös nagy ügyért való harc egybefonta a kezeket, ko­moly áldozatokra késztette á szíveket, elhárította a múltban és el fogja hárítani a jövőben is a szétválasztó akadályokat. A nép fiainak szellemi és gaz­dasági felemelése valóban o- lyan nemes cél, amelyért érde­mes és szükséges is versenyre kelni egymással. Ezt a célt soha nem szabad szem előh téveszte­ni, sőt ezért mindig, minden áldozatot meg kell hozni. Jennek a célnak elérése és megtartása azonban csak békében lehetséges. Jól tudjuk, hogy minden háború — de első­sorban az atomháború, amely válogatás nélkül pusztít el em­beri életeket, anyagi és pótolha- hatatlan kulturális értékeket — rombol és nyomában mérhetet­len károk keletkeznek, újból é.s újból visszaveti az emberiség é- letót és fejlődését hosszú évtize­dekre. Ezért minden jórézésű embernek hadat kell üzennie a puszító háborúnak és mindent meg kell tennie a békéért. Ügy is lehetne mondaná: mindent, meg kell tennünk a háború megelőzése érdekében. Amikor tehát békegyűlések százain és ezrein tiltakozunk az atomfegy­verek gyártása, az azokkal va­ló kísérletezés ellen, akkor tu­lajdonképpen az emberi élet ér­dekében emeljük fel szavunkat. ' Nem akarjuk, hogy asszonyaink, gyermekeink, de mi magunk is áldozataivá váljunk egy, az em­beriséget végveszéllyel fenyege­tő atomháborúnak! Sokkal in­kább azt kivánjuk, hogy a né­pek — még eltérő társadalmi vagy gazdasági rendszer mellett is — békében éljenek egymás mellett, sőt egymással. Nyújt­sunk egymásnak testvéri- kezet minél többen és minél előbb, a- míg nem késő! Ezért:,,-csak helyeselhetjük, hogy erűinél több békegyűlésfen vagy egyéb találkozón minél több szó hangzik el a népek ba­rátsága és békéje érdekében. Jobbén a szép munkában ha­zánk egyházai is részt vesznek elejétől fogva. Az egy­házak a maguk eszközeivel küz­denek a béke ügyéért. Ezekben a hetekben országszerte zajla­nak le lelkészi béketalálkozók, ahol sok száz lelkész ad hangot békeszeretetének és annak, hogy a béke szent ügyét valóban szí­vén viseli és a maga hatásköré­ben tőle telhetőén azt meg is a- karja valósítani. Ezt a békeaka­ratot tükrözték azok az előadá­sok, amelyek a három alföldi evangélikus egyházmegyének: a kelet-békési, a nyugat-békési és a csongrád-szolnoki egyházme­gyék lelkészeinek Orosházán, május 16-án tartott békekonfe­renciáján hangzottak el és az a békenyilatkozat is, amelyet ez. a lelkészi találkozó elfogadott Egyről azonban nem szabad megfeledkeznünk. Ha egy facse­metét elültetünk, azt nem hagy­hatjuk magára, mert könnyen elpusztul, öntöznünk, ápolnunk, nyesegetnünk kell azt, meg kell védenünk külső és belső kárte­vők ellen, mert csak így nőhet terebélyes fává és teremhet majd gyümölcsöt, ezért kell na­gyon vigyáznunk a népek barát­ságára, hogy az is tartós legyen. Ebben a hónapban elültetjük ezt a nemes facsemetét, de féltő szeretettel ápoljuk, gondozzuk és minden külső vagy belső kárte­vőtől oltalmazzuk, hogy egykor ez a fa is hatalmasan terebélye­sedjék és a világ népeinek ja­vára bőséges gyümölcsöt terem­jeni Me kis Adóm evangélikus esperes. tettel — a növény levelének át­adása céljából kapcsolatot te­remtenének a Herbária Gyógy­növény Központtal (Budapest, V., Arany János u. 29. Telefon: 312—900).----------------------------­NÉ PFRONT-HÍREK Gyuláról A népfront „Pálfy Albert” klubjában a nyári idők beköszöntővel sem szűnt meg az élet. A csütörtöki klubnapokat most is megtart­ják, ahol igen érdekes, magasszínvonalú előadások hangzanak el. A júniusi munkatervben többek között a következő előadások, vitaes­tek szeretjeinek: Népék barátsága és békéje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents