Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-28 / 151. szám

1958. június 28 , szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A könyv ünnepe Az ország valamennyi városá­ban és községében ünnepsége­ken nyitják meg vasárnap az az 1958. évi Könyvhetet. Ebből az alkalomból íróink nagyrésze Dobozy Imrét, Rideg Sándort és Hegedűs Gézát üdvözölhetjük majd. A megyei könyvhetet Bé­késcsabán az állami könyvter­jesztő vállalat sátránál Dobozy Imre nyitja meg, aki már ma megérkezik városunkba és délu­tán a Jókai Színház klubjában találkozik a színház művészei­vel, könyvtárosokkal, a TTIT irodalmi szakosztályának tagjai­val és az olvasók népes cso­portjával. Az író ma este Kon­doroson részt vesz a színház „,Szélvihar” bemutatóján, va­sárnap este pedig — szintén a ,,Szélvihar” című drámájának bemutatója után Endrődön ta­lálkozik a közönséggel. Rideg Sándor író július 5-én érkezik Békéscsabára és délu­tán 3 órakor a TTIT-ben irodal­munk helyzetéről beszélget a város irodalom-barátaival, este pedig Medgyesegyházán a Mű­velődési Otthonban tart irodal­mi előadást. Másnap Elekre lá­togat, felkeresi a könyvsátra­kat és este a Művelődési Ház­ban találkozik olvasóival. Hegedűs Géza író július 2-án Békésen o járási Művelődési Ház klubtermében megrende­zésre kerülő irodalmi összejö­vetelre látogat el. Megyénk valamennyi városá­ban és községében irodalmi es­teket, könyvismertető előadáso­kat tartanak a könyvhét alkal­mából, járási és községi könyv­táraink pedig „Irodalommal a békéért” címmel könyvkiállítá­sokat rendeznek. Értesülésünk szerint a könyvterjesztő válla­lat Békéscsabán 27 helyen áru­sít majd könyvet. A megyei könyvhétbe bekapcsolódott a MÉSZÖV is, és 80 községben állít fel könyvsátrakat, a tanya­világban viszont mozgó könyv- árusítást szervez. A KÖNYVHÉT KÖNYVEIBŐL _ A szovjet nép hűségére gondolok Madarász Madarász Emil arcképe. Megjelent „Hűség” című verses elbeszélése , Az elbeszélő költeményt azok­ban a komor és véres napokban kezdtem írni, amikor a hűség — kemény kiállásit és harcot jelen­tett. A szovjet nép hűségére gon­dolok. Ez a hűség, mint ismeretes, 1956 őszén haladéktalanul segít­ségére sietett keményen megtáma­dott, gyalázatosán meghurcolt né­pünknek. A proletár nemzetköziség iránti Bzocilalista hűség — az alapgon­Juhász Gyula: Magyar táj — magyar ecsettel. Illusztráció Juhász Gyula „Ma;yar táj — magyar ecsettel” * című kötetéből A Magyar Költészet Gyöngysze­mei sorozatban piegjelent Juhász Gyula-kötet szűkebb válogatása. Mintegy száz ver» a kötet anyaga. Emil: Hűség dolata az írásnak. Még akkor is, ha az alapgondolat csak epizódi- kusan jut kifejezésre a költe­ményben. Ez a hűség hatalmas és diadal­mas erőnek bizonyult mind a bel­ső, mind a százszorta veszedelme­sebb külső ellenség elleni harc­ban. Ezt persze igen nehéz egy poémában méltóan kifejezésire jut­tatni, mert ilyesmihez igazában korszakok történelmi tanulmá­nyai, vagy népek folklorikus al­kotásai kellenek, hiszen az adott esetben az imperalista és szocia­lista erők jelentős összecsapásá­ról volt szó. Ám a költő százszor bűnös, ha hallgatagon és némán megyen el döntő jelentőségű politikai esemé­nyek mellett, ha tolla fegyverével nyíltan és teljesen nem áll népe ügye mellé, nem küzd együtt az igaz ügy győzelméért és mem válik maga is harcossá. Traven: Embervásár Traven „Embervásár” című, a Magyar Helikonnál meg­jelent regényéből. A regényben már nem a jobbágyi sorban levő indiánok küzdelmes élete, hanem a mexikói „szabad” parasztok sorsa tárul fel előttünk. Érdekes tör­ténet keretében mutatja meg a szerző, hogy miközben a diktatúra ország­világ előtt demokráciát, szabadságot, jogegyenlőséget hirdetett — ezek a szabad parasztok is menthetetlenül rabszolgákká váltak az államilag in­tézményesített és védett csalások és kegyetlenségek következtébemj TUDOMÁNY A MEZŐGAZDASÁGBAN Bevált a siwfejés Villámgyorsan terjedt el orszá­gunkban, megyénkben is a hír, hogy a nagyüzemi gazdaságok te­henészeteiben a legaktuálisabb fe jési forma: a sorfejés. Sok szaklapban, rádióban, de még határozatokban is nagy el­ismerést kapott e módszer. Meg kell mondanunk, hogy a sorbafe- jést nem nevezhetjük új formának, már csak azért sem, mivel a régi uradalmi tehenészeteikben is dol­goztak ilyen megoldással. Sokszor mondtuk, többször írtunk arról, hogy a tehén abban az esetben ad legtöbb tejet, ha mindig ugyan­azon megszokott fejőse feji. A sorfejés ezt az állítást megdönti. Tudjuk már tapasztalatból, hogy a nagyüzemi tehenészetben nem az istállóátlaggal (vagyis a kifejt tej mennyiségével) van a baj, ha­nem a leglényegesebb dologgal, ami egy gazdaság tehenészetének jövedelmét felemelheti, a tejzsír­ral. Igen sok problémát, sok ve- sződséget okozott az elmúlt évek­ben az állami gazdaságok vezetői­nek, dolgozóinak. Lényegében a sorfejés ezeket a hibákat igyekszik kiküszöbölni. A sorfejés bevezetése még javító ha­----------------O---------------­Ta nulnak az öntözőmester­jelöltek A Szarvasi Öntöző és Rizster­melő Kutató Intézetben a hónap elején öntözőmester-képző tanfo­lyam- indult.' Békés; -megyéből ed­dig* tizenegyen vesznek részt a tanfolyamon, de rövidesen érkez­nek még a szarvasi járásból vagy nyolcán és Mezőtúrról mintegy tizenöten. A kéthónapos tanfo­lyam hallgatói főleg tsz-tagok, a- kik itt ismerkednek meg az ön­tözés módjával elméletben és fő­ként gyakorlatban. Ha ez a tanfo­lyam befejeződik, újabb indul, mintegy negyven hallgatóval. Az a terv, hogy jövőre koratavasztó! későőszig tart a mesterképző tan­folyam, hogy a hallgatók még ala­posabban megismerkedjenek az öntözéssel és gazdaságukban, a termelőszövetkezetekben önállóan tudják vezetni az öntöző rendsze­rek építését és az öntözött terüle­teken a gazdálkodást. tása ellenéi-e sem valami leány­álom. Tehenészeink úgy vélik — próba nélkül — ,hogy ez nem jó módszer. Ezt mutatta a Felsőnyo­mási Állami Gazdaság tehenésze­te is. Számos tehenész körömsza­kadtáig védte a megszokott, ha­gyományossá vált normáié jési módszert, igyekezett bizonygatni ennek helyességét, összeszedve tücsköt-bogarat, még azt is, hogy hogyan képződik a tehénben a tej. No, nézzük meg mégis, a sorfe­jés bevezetésének milyen előnyei lehetnek és vannak a normafe- jéssel szemben. Örök problémaként szerepelt nap mint nap a gazdaság tehené­szeteiben, hogy nincs egyensúly­ban a fejőgulyások bére, fizetése. De miért? Mert ezideig kizáróla­gosan a nonmaszerzés emelte, vagy ellenkező esetben csökkentette a dolgozó fizetését. De vegyünk egy másik példát: a rendes normafejés nem biztosította kellően a várt tej­termelés emelkedését sem. Nem biztosította azért, mert a tehénnek idők múltával megszokottá vált gondozójának a keze, egész lénye hozzáidomult a gondozójához, nem is beszélve arról, ha az illető fejőgulyás nem a legjobban végez­te munkáját, A sorfejés — a Felsőnyomási Állami Gazdaságban szerzett ta­pasztalait szerint — ezen példák­kal bizonyítva helyes és jó mód­szer. Jó módszer az állatok eteté­se, gondozása, valamint a tej át- vevése és feldolgozása tekinteté­ben is. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban már kipróbálták e móös^ér 'Atőnyét. *«eve*e»é»sVíbT; 9,2 literes volt az istálló-átlag és 3,4 százSlfií^ 1 szakmai szempontból megenged­hetetlen az ilyen istálló-átlag és a tej zsírszázalék közötti differen­cia. A gazdaságban egy istállóban hat fejőgulyás dolgozik, öt meg­kezdi a fejést egymásután sorban, de nemcsak a fejést végzik így, hanem a takarmányozást, vala­mint a gondozást is. így a hét minden napján más-más dolgozó feji a teheneket, s harmonikus körforgásban minden ötödik na­pon kerül sor ugyanazon tehén fejésére, ugyanazon gondozó által. A hatodik fő pedig utócsepegtet. Az utócsepegtetéssel kiküszöböl­hető a fizikai fáradság, mivel az engedélyezett egy szabadnap mel­lett a dolgozó egy napot utócse­pegtetéssel tölthet el, ami fizikai erejét lényegesen nem veszi igény­be. A tehenészet egyik istállójában utócsepegtetéssel átlag 14,5 1. tejet fejtek ki 80 tehéntől, aminek a tejzsiírszázaléka meghaladta a 7 százalékot. Az utócsepegtetéssel tehát növekszik a tej zsír-százalék is és növekszik a tehenész jöve­delme is. Határozottan állíthatjuk, hogy a sorfejés igenis nagy javulást idéz elő. Ezzel megdől az a nézet, hogy az állat csak a megszokott gondo­zójának adja le a tejet. Lényeges hiba van a nagyüzemi gazdaságokban a fejőgulyások bé­rezésével kapcsolatosan is. Nin­csenek érdekeltté téve a dolgozók. Kizárólagosan azt veszik alapul (így is fizetik őket), ha literben sok tejet fejt. Az állami gazdaság igazgatósága egyetértve a szak- szervezet üzemi bizott­ságával, az elmúlt napokban meg­változtatta az eddig érvényben lévő bérezést és teljes mértékben az istálló-átlagra és mégmkább a tejzsír mennyiségére alapozva ál­lapította meg a tehenészek bérét. A kéthetes tapasztalat a sor- fejésnél azt mutatja, hogy a dol­gozóik kezdik megszeretni ezt a módszert, mert szabadidejük több, munkájuk könnyebb és bérük e- melkedett. Számos gazdaság vezetője, dol­gozója látogatta meg a Felsőn yo- mási Állami Gazdaság tehenésze­tét;,,^ &ppSfiáés beveztésének híré­re. Az ott látottak Utáni megnyi­latkozásokból az szűrhető le, hogy ezek az emberek azzal tértek vissza gazdaságukba, hogy amit az Állami Gazdaságok Főigazgatósá­ga javasolt az állami gazdaságok igazgatóinak értekezletén (a sor­fejés bevezetését) most már a gyakorlatban látva ennek helyes­ségét, meg kívánják valósítani. A gazdaságban megjelent vezetők és dolgozók véleménye az, hogy a sorfejési, amennyiben azt szaksze­rűen végzik, segít a gazdának (az állattenyésztőnek, brigádvezető­nek), segít az ellenőrzésben, a dolgozóknak a reális bér fizetésé­ben, s nem kevésbé a tej feldolgo­zásában. Szín Béla üzemegységvezető. AAAA^VVWVVVVVWVAA'VVVVVVVVVVVVvVWWWSAOVVVNrtC^VVVVVVWWVVVVV^VWWV' Az orvostudomány világából Terjed a kolera Délkelet-Ázsiában India és Pakisztán után a kolera átterjedt Thaiföldre is. A XX. szá­zadban ez a járvány nap, mint nap emberáldozatokat követel Bankok szűk, túlzsúfolt, rühes kutyáktól és férgektől hemzsegő külvárosaiban. Az emberek — félelem és a nem­törődömség hangulatában — vég­telen sorokban állnak az oltóhe­lyek előtt és — rendületlenül to­vább Isszák a forralatlan vizet, Thaiföldön eddig több, mint 250 ember esett áldozatul ennek a bor­zalmas járványnak; A kolerajárvány első áldozata egy férfi volt, aki Dhonhuri város­negyedben május 23-án a déli hő­ségben kertjében ásott. Szomjúság gyötörte és mert a forró évszak­ban vizet csak tartálykocsikból le­het vásárolni, (a talytálykocsik vi­szont igen gyéren jönnek), a szom­jas ember a Klong-ból ivott, vagy-, is ama csatornák egyikéiből, ame­lyek ezrével szelik át a Bankokot, s amelyekben a város szemete és a döglött kutyák tetemei úszkál­nak. Néhány órával később ha­lott volt. Csak pár nappal később közöl­ték hivatalosan a haláleset okát és azt, hogy ezzel Thaiföld is a kolerajárvány .karmaiba került, A május 23-át követő héten a kolera több, mint 700 embert tá­madott meg; ezek közül százan meghaltak. Dhonhuriban a kórház zsúfolt, a betegek a folyosókon fekszenek, a hőségtől kimerültén és agyongyötörve a moszkifóktól. Három beteg megőrült, elmene­kült a kórházból. Néhány órával később holtan találták meg őket egy szűk utcában, ahonnan a kór­ház mögötti krematóriumba vitték és elégették holttestüket. Bankok egyik angol nyelvű újságja meg­jegyezte, hogy a krematórium „nagy forgalmat bonyolít le". Az első hét után a kolerajár­vány átterjedt az egész országra. A .kolerabetegek 15 százaléka meg­hal. Bankokban az első héten 100 ezer embert oltottak be és most az „oltási csata” megindult a vi­déken is. Az oltóanyag azonban kevés. Az Egyesült Nemzetek se­gítenek, mégpedig légihíd segítsé­gével, amelyen naponta szállítanak szérumot Bankokba. A járványt azonban nem lehet napok alatt le­gyűrni. Az egészségügyi hatóságok borúlátó jóslatai szerint a járvány két évig is eltarthat. A kolera mellett az ázsiai influ­enza is állandóan szedi áldozatait; A legborzalmasabb ellenség azon­ban a tuberkulózia A kereken, egymilliós Bankokban évente 1500 em'lxr esik a tuberkulózis áldoza­tául, További csapás a lepra: Thai­föld 18 millió lakosa közül több mint 100 000 ember szenved ebben a gyógyíthatatlan betegségben. Mindehhez még hozzájön a malá­ria, a himlő és a tífusz. Ázsia leg­borzalmasabb „járványa” azonban a csecsemőhalandóság. Thaiföldön minden 20. gyeumek'meghal szüle­tésekor. Más ázsiai országokban a helyzet ezen a téren még rosszabb. Minden ötödik újszülött nem- éli túl az első esztendőt. Becslések szerint Thaiföldön a gyermekek 70 százaléka orvosi segítség nél­kül jön a világra. A falu egyik öreg „bölcs asszonya" segít és ha komplikációk állanak be, előszedi bambusz-műszereit, :i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents