Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-24 / 147. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1*58. június 24., kedd 2 A revizionizmus elleni harc alapvető kérdései a jelenlegi szakaszban A a utóbbi évek során * revi- tionizmus Jelentősen felélénkült, . ezt az osztályharc nemzetközi Wretű élesedésével magyarázhatjuk. A szocializmus fölénye a kapitalizmus felett, a szocialista eszmék elterjedése világszerte, a gyarmati rendszer széthullása, válságjelenségek a kapitalista országok gazdasági életében ! ’mind-mind azt bizonyítják, hogy folytatódik a kapitalista rendszer 1 gyengülése. A nemzetközi reakció, amikor ; csapást akar mérni a szocializmusra, elsősorban annak elméleti I 1 alapjára, a marxizmus-leniniz- musra, valamint lelkesítőire és szervezőire — a kommunista pár- ; tokra — összpontosítja támada- j sót. Az imperialisták azonkívül, hogy egész sor kapitalista ország- i ban megtorló intézkedéseket foganatosítanak a kommunisták ellen, ideológiai fronton is tárna- j dósba lendülnek. E harcukban a revizlonizmust fegyverként használják fel és igyekeznek hatast gyakorolni a kommunista mozgalomban levő gyenge, ingatag elemekre. A jelenkori revízionizmus a A második világháború után alakult ki. Tevékenysége 1956. óta egyre inkább erősödik. A jelenkori revizionisták magukévá teszik a joboldali szocialisták irányvonalait és a szociáldemokraták Ideológiáját. Sok esetben ismét- Ük a régi szociáldemokraták — Bernstein, Kautsky, stb — megállapításait. A jelenkori revízionizmus eszméi különösen teljes kifejezésre találtak a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége program-tervezetében. A revizionisták, habár szavakban a marxizmus-lenimzmus- ra hivatkoznak, valójában azonban annak ellenségei, akik a kommunista mozgalom soraiban próbálják megbontani a szocialista tábor, valamint a kommunista- és munkáspártok egységét. Arra törekednek, hpgy a marxizmus-le- pinizmusból kiszorítsák a forradalmi lelket. Eközben az imperialisták javára dolgoznak és segi- tik reakciós céljaik megvalósítását. A jelenkori revízionizmus jellemző vonása, hogy védelmezi az Imperializmus korszakában lévő kapitalizmust. A revizionisták azt hirdetik, hogy korunkban a kapitalizmus már nem a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszer, s a kapitalizmus fejlődésének „új szakaszát” emlegetik. Az élet azonban rácáfol ezekre az elképzelésekre. A kapitalista országokban egyre inkább kibontakozó válság alapjaiban ingatja meg a „kapitalizmus felvirágzásáról” szóló revizionista „elméleteket.” * A revizionisták a munkásosztály eszmei és szervezeti lefegyverzése érdekében igyekeznek eltüntetni a marxista-leninista tanítások forradalmi lényegét. Éppen ezért szembeszállnak a proletárforradalom és diktatúra történelmi szükségszerűségével, s kijelentik, hogy a szocializmusba való átmenet osztályharc nélkül evolúciós úton is végbemehet. A forradalmi marxizmus nincs i szocialista forradalom békés megvalósítása és a reformok ellen. U- gyanakkor azonban — ahogy ezi Lenin tanította — hangsúlyozza hogy a reformok csupán „a forradalmi osztályharc melléktermé kel” s ennek megfelelően felhasz hálásuk meghatározott körűimé nyéktől függ. Olyan viszonyok között, amikor a kizsákmán> o B. PONOMARJOV osztályok a néppel szemben erőszakhoz folyamodnak, szükséges, hogy a másik lehetőséget — a szocializmusba való nem békés átmenetet — is figyelembe vegyük. Az osztályharc kiélesedésének foka és formája nem annyira a pro- letáriátustól, mint a reakciós körök ellenállásának erejétől függ. Q lyan útra léptek a reformisták a kapitalista társadalom osztálylényegének figyelmen kívül hagyásával, amely a demokráciáról szóló teljesen hamis elképzelések kialakításához vezetett. Ezek az elemek a demokráciát nem egy osztály másik feletti uralma meghatározott politikai formájának, hanem valamennyi társadalmi csoport és osztály valamiféle absztrakt szabadságának tekintik. Kijelentik, hogy a demokrácia kizár mindenféle osztály-diktatúrát, s lehetetlenné teszi, hogy az egyik osztály erőszakot alkalmazzon a másikkal szemben. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a diktatúra kizárólag erőszakkal járhat együtt. Az ilyen elképzelések csupán a burzsoázia számára előnyösek és hasznosak, hiszen leleplezik a burzsoá diktatúrát és azt az erőszakot, amelyet a kapitalista országokban a dolgozókkal szemben alkalmaznak. A revizionisták azt követelik, hogy változtassák meg a marxista-leninista tanításokat a kommunista pártok szerepéről, s e pártokat helyettesítsék osztályon kívül szervezetekkel. Fellépnek az hogy a gyarmati és íüm3 népek nemzeti-felszabadító harcát a munkásosztály és annak pártja vezesse. Tagadják azt a tényt, hogy a nemzeti függetlenségért, vagyis a gyarmati agresz- szió és a feudális elnyomás ellen folytatott küzdelemben — amint ezt a marxizmus-leninizmus ta nítja — szükségszerű a munká sok, parasztok, a városi és kisbur zsoázia, a nemzeti burzsoázia é más hazafias erők antiimperialis ta és antifeudálista frontjának lét rehozása. Ez a harc csak akkoi végződhet győzelemmel, ha abbar a munkásosztály és marxista-le ninista pártja döntő szerephe; jut. Eltávolodnak a revizionisták t proletár-initemacionalizmui eszméitől is. Azt hangoztatják hogy nincs szükség a kommunist és munkáspártok egységére, i szocialista tábor országainak szó rcs együttműködésére. Lenin az tanította, hogy az imperializmu elleni harcban nem szabad az e gyük nemzetet a másikkal szembe állítani és sorainkat megosztani hanem ellenkezőleg, a különbőz országok dolgozóinak egyesíteni ök kell erejüket a közös küzdelem ben. Bármely ország dolgozóit i vesszük, egyiknek sincsenek olya érdekei, amelyek ellentmondana más ország proletáriátusa érdekei nefc. Ez természetesen nem azt je lenti, hogy nem kell gondosan é figyelmesen tanulmányoznunk va lamennyi nemzet érdekeit és sa játoeságait. Sőt, a maximális bi zalmat kell kialakítani közöttüi és meg kell becsülni nemzeti ha gyom anyaikat, szokásaikat, kultii iájukat. A marxizmus—lenini! mus azt tanítja, hogy enélkül le hetetelen a nemzetek köSött hí lyes, kölcsönös együttműködést, népek között pedig tartós barátsí got kialakítani. A jelenkori revízionizmus é ** leni harc közvetlenül kai csolatban áll a béke megvédés! nek és a népek biztonsága megtí | zák a néptömegek mozgósítását > háborús veszély elleni harcra. Felvetődik a kérdés: ha a jelenlegi revizionizmust komoly vereségek érték, ha a kommunista pártok elítélték azt, akkor miért szükséges ily nagy figyelmet fordítani a revizionizmus elleni harcra? remtésének legidőszerűbb feladataival, az imperialista reakció és agresszió politikájának leleplezésével. Hiszen éppen a revizionisták próbálják elleplezni az Egyesült Államok és más kapitalista országok agresszív, imperialista politikájának lényegét. Mindent megpróbálnak, hogy igazolják a NATO-típusú katonai tömbök létrehozását. Amikor a Szovjetunió merev magatartására céloznak, akkor nemcsak elferdítik a tényeket, hanem megakadályozA revizionizmus veszélyét nemcsak az szabja meg, hogy hány követője van. A revizionizmus, mint ideológiai fegyver is nagyon veszélyes, mert ezt az imperializmus és a reakció óriási apparátusa is felhasználja. Magyarországon például a revizionisták nem gyakoroltak különösebb hatást a munkásosztályra és általában a népre, mégis mérhetetlen kárt o- koztak. Vajon miért? Mert az imperialisták a külső és a belső reakció támogatását élvezték. A revizionizmus tehát rendkívül veszélyes jelenség, s ezért az ellene vívott harc a kommunista és munkáspártok legfontosabb feladata. Röívlditet szöveg. Megjelent a „Kommunyi&zt” 1958. 8. számában. Ferhat Abbas azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy támogatja a franciák gyarmati politikáját Tunisz. Reuter.f Ferhatt Abbas, az algériai felszabadító mozgalom vezetője az Action című tekintélyes tuniszi hetilapban közölt nyilatkozatában azzal vádolta az E- gyesült Államokat hogy támogatja a franciák gyarmati politikáját. „Ügy véljük, hogy Washington feltétel nélküli támogatást adott Franciaországnak északafrikai gyarmati politikájához” — jelentette ki Ferhat Abbas, majd hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok magatartása teli van ellentmondásokkal. Az amerikaiak „elfelejtik, hogy nem állíthatják azt, hogy barátságban vannak a rabati, tuniszi és riadi arabokkal, ha ellenségeik az araboknak Algírban, Dama6zkuszban és Kairóban. Mi újság Libanonban? Robbanások a fővárosban Beirut. (Reuter) A hat hete tartó libanoni válságot pillanatnyilag az jellemzi, hogy a felkelői még mindig képtelenek fegyverrel kiharcolni a döntést, a kormány pedig, úgy látszik, változatlanul nem akarja ezt megtenni. Bejrutban szombaton szórványos lövöldözést lehetett hallani és napközben néhány bomba robbant a városiban. Az elnöki palota közelében a hajnali órákban a levegőbe repült egy robbanóanyaggal megrakott tejeskocsi. Veszteségekről nem érkezett jelentés. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár befejezte a libanoni vezetőkkel megkezdett tárgyalásainak első menetét és szombaton elutazott Ammanba. A tervek szerint a főtitkár ellátogat Kairóba Is, ahol tanácskozik majd Nasszer elnökkel és előreláthatólag kedden érkezik vissza a libanoni fővárosba. Az Egyesült Arab Köztársaság kormánya óva int a libanoni beavatkozástól Kairó. (Reuter.) Szombaton este az Egyesült Arab Köztársaság Külügyminisztériumába kérették a Kairóba akkreditált összes diji- lomáciai képviselőket. Mint a külügyminisztérium szó- | vivője közölte, a külföldi diplomaták előtt ismertették az Egyesült Arab Köztársaságnak a legutóbbi fejlemények fényénél a libámon.* helyzetről vallott felfogásét. A szóvivő hozzáfűzte: „Az E- gyesült Arab Köztársaság kormánya óva intette a külföldi diplomáciai képviselőket a libanoni belpolitikai válságba való bárminő külföldi beavatkozástól.” Á ciprusi és libanoni események Térképünk a közel-keleti térség két forrongó területét — Ciprust és Libanont — mutatja bé| Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjének e 9300 négyzetkilométer területű szigete; (Hazánk területének 1/10-e), Jelenleg Nagy-Brltannia fennhatósága alá tartozik. Lakói főként görögök, kisebb arányban törökök. A sziget hovatartozásáéit folyó viták az utóbbi hetekben nagy mértékben kiélesedtek. A sziget összes nagy városaiban fegyveres összetűzésekre került sor a görög és török lakosság között A görög kormány a sziget Görögországhoz csatolása mellett foglal állást, a török kormány a sziget felosztását követeli, mégpedig oly módon, hogy a fontosabb területek és a nagy városok Törökországhoz tartozzanak) (A törökök szerint Törökországhoz csatolandó részt, a 35. északi szélességtől éezakra eső területet térképünkön függőleges vonalkázás fedi). Érthető okokból az angol kormány egyik javaslat mellett sem foglalt állást, hiszen a stratégiaüag oly nagyfontosságú területet nem óhajtja kezéből kiengedni; Nagy-Britannia; Görögország és Törökország valamennyien a NATO tagállamat Így a közöttük Ciprus sorsával kapcsolatban kialakult ellentét egyben a NATO-t is gyengíti; Mintegy másfél hónapja fegyverek dörögnek a Ciprustól csak 200 km- nyire fekvő Libanoni Köztársaság területén. A felkelők harcba indultak az Eisenhower-doktrinát elfogadó, a nagy tőkés országokat mindenben kiszolgáló kormány ellen; jelenleg utcai harcok folynak Belrutban, az ország főváro- Sábán, a felkelők kezén van az ür-| szág területének kétharmada, beleértve az ország második (Tripoli) és harmadik (Zahle) legnagyobb városát. A nyugati tőkés országok számára igen fontos ez az ország, mert itt halad keresztül a Közel-Keletet a Földközi- tengerrel Összekötő két legfontosabb olajvezeték, és mert Beirut a Közel- Kelet egyik legfontosabb tőkés centruma. Gazdasági—stratégiai érdekeik biztosítására máris a közelben tartózkodnak a 8. és 7. amerikai flota egyes egységei és a Ciprusra szállított több ezer brit ejtőernyős jelenléte arra utalj hogy amerikai—angol intervenciót készítenek elő a független, szabad Libanonért harcoló libanoni nép ellen; Jelmagyarázat: 1; brit ejtőernyősök Ciprusra szállítása, 2, Jordániái é iraki „önkéntesek1’ Libanonba szállítása; 3. brit légi- támaszpontok, i. közel-keleti brit légierő parancsnokság, S. olajvezeték felrobbanása, 6. olajvezeték; 7; Cipruson több mint 20 százalék török lakosság, 8, Libanonban a felkelők által elfoglalt terület (195*. Június 17-1 helyzet); 9. Ciprus felosztásának török terve, 10. USA flottaegységek, 11. kikötő;
