Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-22 / 146. szám

S9S8. Június SS., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG í 3_ A% építőket ünnepeljük ílllllli!lllllll!tlfllllllltl!IUIIIIIIt!lllilllllltlllllll(t!I!llílltlt1ÍÍIIIIIf!llillllilllllillltlll)IIIIÍÍIItHII!l!IU!lll!lllllllll!llllllllllllllllllllll — Ügyes íiu ez a Gyurka Nyúlánk termetű fiú Hankó Gyurka, az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kő­műves tanulója. Szorgalmasan tanulja a kőműves szakma sok fortélyát, mert lassacskán kö­zeledik a szakmunkás vizsga ideje. Amikor felvételünk készült róla, akkor még Békéscsabán, a VI. kerületben épülő iskolá­nál dolgozott. Azóta — ilyen az építő szakma — másik munkahelyre került át társai­val együtt. Itt találkoztunk ve­le új munkahelyén, az MSZMP megyei székházánál épülő ga­rázsnál. Kesjár György, a tanulók oktatója, amikor hallotta, hogy Han­kó Gyurkát keressük, kéretlenül is beszélni kezdett róla. — Ügyes fiú, jól dolgozik. És ami a fő: igyekszik, hogy a szak­mát minél jobban megtanulja. Ezután elbeszélgettünk a leendő szakmunkással. — Édesapám is kőműves volt — mesélte. — Én is ezt a szak­mát választottam. A nyolcadik osztály után két évig segédmunkás voltam, s ekkor kaptam kedvet, hogy én is építőmunkás legyek. Leszerződtem a vállalathoz tanulónak. Az évek elrepültek és őszre már szabadulok... Sok sikert kívánunk munkájához! Hankó Gyurka munka közben. MEGYÉNK EGYIK UJ NAGYSZERŰ LÉTESÍTMÉNYE , Akartak s mertek Talán így foglalhatnánk össze Tari Sándor, az örménykúti Ál­lami Gazdaság főállattenyésztőjé­nek kérdésünkre adott válaszát: Sok helyen a helytelen etetés, a nem megfelelő hely miatt sok az elhullás. Az ilyen helyeken min­dig másban és sohasem magukban keresik a hibát, s idegenkednek a baromfi nagyüzemi tenyésztésé­től. —Nem válik be, csak kára van belőle a szövetkezetnek — hangoz­tatják egyes tsz-tagok és vezetők és nem is foglalkoznak vele. Az örménykúti Állami Gazdaság pél­dája azonban ennek ellenkezőjét mutatja. Ebben az évben 14 ezer naposcsibére kötöttek szerződést a keltetőállomással Egy részét már megkapták, melyből 3 ezret ex­portra eladtak. A tiszta jövedelem kilónként 18 forint volt. Az ed­dig megkapott csibék elhullása csak 8 százalék. Hogyan érték el ezt az ered­ményt? A gazdaságban már előre elké­szítették a csibék mélyalmos he­lyét. Az ólat fűtötték Mindjárt a kezdet kezdetén változatos, tápér­tékben gazdag eledellel etették a csibéket. Rászoktatták őket a gu­mós és gyökér-takarmányokra, sárgarépát, burgonyát etettek ve­lük Az eredmény : több, mint 50 .ezer forint nyereség az első ne­gyedévben. Június 25-én újabb 4 ezer na­poscsibét kapnak, s az ólak rend­ben, szépen, tisztán várják az új lakókat. Augusztusban még újabb csibéket vesznek és év végére a baromfiból több, mint 100 ezer fo­rint tiszta jövedelemre számíta­nak. Nagy gondot fordítanak a törzs baromfiállomány kiválasztására és annak gazdaságos tartására. Tartásukat vándorólaztatással old­ják meg. A vándorólaztatásra elő­írt takarmánynormát egyáltalán nem használják fel. Mégis renge­teg a tojás. A törzs-baromfikat egyébként kétévenként cserélik s így megakadályozzák a baromfi gümőkór elterjedését. Egyszóval nem ördöngős dolgok ezek. A tények azt bizonyítják, hogy helyes kezeléssel jövedelme- eő a nagyüzemi baromfitenyésztés. Az örménykúti Állami Gazda­ságban egyébként nemcsak a ba­romfitenyésztés jövedelmező, ha­nem az egész állattenyésztés. A száraz számadatok felsorolásától eltekintve csak egyet említünk meg. 1958-ban a első negyedévbe« Í80 ezer forint volt a jövedelem az össz-állatállományból. Évvégé­re pedig a tervek szerint több, plint 450 ezer forint jövedelmet várnak. Persze nem volt ez így mindig, hisz az elmúlt és első .ne­gyedévében még ráfizetés volt, év Végére azonban már nyereséggel jártak. Újra kérdezhetnénk, hogy ho­gyan lehetséges ez. A felelet egy­szerű: akaitaks mertek.; M. 3. fi szabadkígvósi parkban ünnepelek, szórakoznak ma az épilttk Megyénk építő- és építőanyag- ipari munkásai ma, vasárnap a festői szépségű sza'badkígyósi parkban köszöntik ünnepüket: az idei Építők Napját. Délelőtt megemlékeznek a fel- szabadulás előtti harcos eszten­dőkről, arról a sok megpróbálta­tásról, amiben — az időseknek — bőven kijutott a Horthy-rendszer- ben. A megemlékezés után ki-ki ked­vére szórakozhat egész nap, mert a mai napon gazdag kulturális és sportesemények színhelye lesz a szabadkígvósi park.--------■■■■-------­Ki váló téglagyári munhás Az építőknek hű segítőtársai a téglagyári munkások, hiszen rajtuk múlik, mennyi és milyen minőségű építőanyag kerül az építkezésekhez. Megyénk tég­lagyárai sok kiváló dolgozóval büszkélkedhetnek. Olyanokkal, akiknek becsületes munkájára mindig számíthatnak. Irimiás János a Gyulai Tég­lagyárban dolgozik, öróla nyu­godt szívvel, lélekkel el lehet mondani, hogy jó munkás. A gyár kihordó brigádjának leg­jobb dolgozója. Nyolc év alatt, amióta gyárban dolgozik, ki­vívta munkatársainak elisme­rését, megbecsülését. Sokat kell mindennap fára­doznia, mert a forróságot lehelő kemencéből a tégla kihordása éppenséggel nem mondható könnyű munkának. De Irimiás János és a brigád többi tagja becsületesen dolgozik. Kihordá­si tervüket májusban 240 ezer téglával teljesítették túl, s a mai napon a gyár valamennyi munkásával együtt méltókép­pen köszönthetik az 5 ünnepü­ket is: az Építők Napját. * Kertész Ferencet, az ÉM Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat kőművesét láthatjuk e- zen a képen, Nemrég szerelt le a honvédségtől s utána ismét visszatért szakmájához. Most Békéscsabán, a Vécsey utcai la­kóház-tömb építésénél dolgozik munkatársaival együtt, hogy mi­nél előbb elfoglalhassák fészkü­ket a lakásra váró családok. Szinte a földből nőtt ki Oroshá­zán ez a hatalmas, hatemeletes é- pület, amelyben a Magtisztító és Tároló Üzem kap helyet nemsoká­ra, Ámul az ember, amikor körbe­járta a most még állványkoszorúz- ta épületet. Van is min, hiszen új Munka közben megoldással, előregyártott vasbe­ton elemekből építették a Ma­gasépítő Vállalat dolgozói. Közös az érdem: Devosa főművezetőé, Nagy Sándor mérnöké, a Boros, a Kárász, a Horváth brigádé és mindazoké, akik itt dolgoztak, vagy még most is itt munkálkod­nak. Több külföldi vendég hazánk­ban járva, amikor Orosházára el­látogatott, megyénk e nagyszerű létesítményét is megtekintette. Jártak itt már szovjetek, csehszlo­vákok, németek, s mindannyiuk- nak nagyon tetszett ez a maga nemében egyedülálló épület, A nemrégiben a Szegedi Vedres István Építőipari Technikum 27 tanulója látogatott el ide Dómján László II. éves tanuló, amikor megkérdeztük, érdemes volt-a el­jönni, csak ennyit mondott! — Nagyon! Ilyen modern épü­letet még nem is láttam. Az itt látottaknak nagy hasznát vesszük majd a tanulásban. Tanáeskostak a gépállomások résétől A békési járás MSZMP bízott* sága 20-án, pénteken délelőtt ta­nácskozásra hívta a mezőberényi és a békési gépállomások igazga­tóit. párttitkárait, üb-elnökeit, a földművesszövetkezetek járási központjának főagronómusá. és a járási tanács szövetkezetpolitikai előadóját. A megbeszélésen Lu­kács György elvtárs, a párt. járási bizottságának mezőgazdasági osz­tályvezetője mondott beszámolót^ Lukács György referátumát megvitat, ák és a hozzászólók rész­letesen ismertették, miért maradt le a járás két gépállomása a termelőszövet­kezetek megszilárdításához nyújtandó politikai segítség- adásban. A hozzászólások után határozatot hoztak arra vonatkozóan, hogy a gépállomások körzetébe tartozó tsz-ekben gépállomási kommunis­ták bevonásával felelevenítik a patronázs-mozgalmat. A párt járási bizottságának ve­zetői elfogadták ezt a javasla ot, ennek alapján rövidesen gépállo- mási kommunisták látogatnak a tsz-ekbe. hogy az ott működő párt- szervezet munkájához segítséget adjanak. A határozat egy másik pontja szerint a politikai nevelő munka és az agitáció megjavítása érde­kében a gépállomások, a ter­melőszövetkezetek támogatása meleltt egyre nagyobb és több gondot fordítanak az alacso­nyabb típusú szövetkezetekben és társulásokban folyó mun­kák megjavítására. Ezeken kívül mindkét gépál^- •más .vezetői kicserélték tapaszta­lataikat arravonatkozóan, mint vált be a tsz-ekbe kihelyezett trak­torokon a tsz-tagok foglalkoztatá­sa. Mivel az eredmények rendkí­vül pozitívak, így mindkét gépál­lomás arra törekszik, hogy a tsz- ekbe kihelyezett traktorokat, egy* től-egyik tsz-tagok kezeljék. ■---------------»---------------­Se gítettek a román elvtársai Gyulán a gyógyvizet kutató fúró 1205 méterre hatolt a földbe. Most, hogy lerakták a szükséges bélés­csöveket, felkészülnek a harmadik szakasz előfúrására, mely előre­láthatóan kétezer méterig tart. A munkálatokat végzők számol­nak az esetleges gázkitörésekkel és ezért biztonsági okokból magas- nyomású tolózárakat szerelnek fel. A fúráshoz nemrégen baráti se* gítséget nyújtott a Román Nép* köztársaság azáltal, hogy átadták a határmenti mélyfúrásaik tapasz­talatait. így most már biztosan ál­líthatjuk, hogy a fúrás eredmé­nyes lesz.------------»«-----------­Ar atnak Kamuion Egy műszak alatt 14 hold fran* cia-perjét aratott le szerdán kom­bájnjával Dombi János, a Mező* herényi Gépállomás dolgozója & kamuti Lenin Tsz-ben. Amikor a kombájnos munkához látott, a szö­vetkezet tagjai idegenkedtek, mert fűmagtelepen még nem láttak kombájnt aratni. Amikor azonban a munka minőségéről meggyőződ­tek, megelégedésüket fejezték ki Dombi Jánosnak,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents