Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-21 / 145. szám
BÉKÉS MEGYEI Vüá« proletár}«! egy «»üljetek; MSZMP BÉKÉS MEGYE/ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1958. JÜNIUS 21., SZOMBAT Ára 50 fillér Hí. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Kiss Károly elvtárs beszéde a MAYAG dolgozóinak nagygyűlésén 2. oldal. n Az Országgyűlés megszavazta a hároméves terv irányelveiről szélé törvényjavaslatot Pénteken folytatta vitáját az Országgyűlés Az Országgyűlés pénteki ülésén (folytatólagosan tárgyalták az 1958—1960. évi hároméves nép- gazdasági terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. ft pénteki ülés anyaga előtt is- i^srijjük a csütörtök délutáni vita anyagát. A fokozatosság gyorsítja a fejlődést TISZA JÓZSEF képviselő felszólalásában a hároméves tervről szóló törvényjavaslat mezőgazda- sági részével foglalkozott. Nemcsak az országgyűlési képviselők — mondotta —, hanem az egész ország dolgozó parasztsága örömmel üdvözli, hogy a párt és a kormány nem kíván változtatni a* simult másfél évben kialakítóit politikáján, amely jónak és helyesnek bizonyult. Tisza József hangsúlyozta, hogy * mezőgazdaság szocialista átszervezésében komoly szerepe van a fokozatosságnak, amely nem lassítja, ellenkezőleg, gyorsítja a fejlődést! Ezt számos megye példája is bizonyítja. Aki ezt nem látja, vagy nem érti, az nem ismeri hazánk dolgozó parasztságának gondolkozását, a fejlettségi színvonalban meglevő nagy különbségeket. Elő kell segíteni tehát, Vjgy a parasztság a különböző lépcsőfokok között választhasson. — Az egyszerűbb szövetkezeti formákról is szólt Tisza József. Ezeknek tagsága összeszokik, a vezetésben kialakul a gyakorlat, s máris adva van a további fejlődés alapja. Az ilyen szövetkezeteket jobban magukénak érzik a parasztemberek, mintha állami eszközökből rakták volna le gazdálkodásuk alapját, másrészt ez a forma gazdasági hozzájárulást jelent a munkás-paraszt szövetség további erősítéséhez, mert az állam, a munkásosztály anyagi támogatása párosul az anyagi erőkkel — mondottá beszéde végén Tisza József, s a tervjavaslatot elfogadta. köztársaságunk bírósága Nagy Imre és bűntársai felett hozott. Ez az ítélet bizonyos vonatkozásban igazságszolgáltatás azoknak a fiataloknak is, akiket félrevezettek, becsaptak, hiszen közismert, hogy | egyéni tragédiáját, lelki károso- Nagy Imre és bűntársai, akik a !dását és válságát okozták, — fe- néphat-alom elleni fegyveres tárna- ! jezte be felszólalását Gosztonyi dást előkészítették és vezették, János, s a törvényjavaslatot elfő- sajnos, nagyon sok fiatalnak is |gadta. A törvényjavaslat kifejezi a párt politikáját A vidéki városoknak nincs vonzóerejük PONGRÁCZ KÁLMÁN ki- [ emelte, hogy a hároméves terv Jelentős összegeket fordít a fövá. --».I.* ■ -\>.m emberek t .t y.>. ;ís ipartelepítéséről is. Az európai j országok többségében a főváros a lakosság 5—10 százalékát foglalja j magában. Ezzel szemben nálunk j 1941-ben a lakosság 18 százaléka, j 1956-ban kereken 19 százaléka élt i Budapesten, és ez az arány a múlt éven tovább emelkedett, j 1950 és 1956 január 1 között é- veníe átlag 44 000 fővel gyarapodott a főváros népessége. Ennek fő oka. hogy itt települt az ország iparának nagy része. Ezt az állapotot a tőkésvilágból örököltük és a népi demokrácia hatalmas erőfeszítései, az új nagy vidéki ipari központok megteremtése sem változtatott jelentősen ezen az a- ránytalanságon. A vidéki nagyvárosoknak nincs elég vonzóerejük. — Mindez egyre jobban súlyosbítja a budapesti lakáshelyzetet — mondotta, majd adatokat ismertetett a főváros lakás, közlekedés, egészségügyi és iskolahelyzetéről. — A kérdés megoldása országos intézkedéseket kíván, mert a túlzsúfoltság pusztán budapesti intézkedésekkel nem oldható meg. Ne fejlesszük a budapesti ipart a vidéki rovására, ha ez munkaerőbeáramlást jelent és n« központosítsunk Budapestre szükségtelenül intézményeket, vállalati központokat. A munkaerő felszívására legtöbb lehetőséget a vidéki városi gócpontok fejlesztése adja. Ezért a vidéki települések vonzóerejét kell növelni tervszerű város- és falufejlesztéssel. Az ifjúság segíti a szocializmus építését- GOSZTONYI JÁNOS az ifjúság képviseletében szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Hangoztatta, hogy szerény, de megalapozott terveink jobban segítik ifjúságunk szociális*a nevelését, mintha csillogó, vagy világraszóló, de ugyanakkor irreális célokat állítanak fel. Ezután a fiatalok néhány problémáját tette szóvá. Annak ellenére, hogy a nyolc általános iskolát elvégzett fiatalok csaknem 85 százaléka tovább tanul, van néhány ezer fiatal, akinek munkábaáUítá- sa az általános iskola után nem biztosított. Gosztonyi János javasolta, hogy fokozatosa hozzák létre falun és a mezővárosokban a kötelező jellegű mezőgazdasági iskolákat. mert nagy hiányosságok vannak a dolgozó parasztfiatalok szakmai képzésében. Megemlítette a képviselő, hogy több helyen nem tartják meg azt a rendeletet, amely szerint az új állami lakások húsz százalékát fiatal házasoknak kell adni. Beszélt arról, hogyan segíti az ifjúság a hároméves terv végrehajtását. Az ifjúság takarékossági mozgalmának eredményei ma már tízmilliókra rúgnak. Dolgozó ifjúságunk egyre nagyobb része ma optimistán néz a jövőbe és 8zívvel-lélekkel segíti a szocializmus építését. A szocializmushoz hú magyar ifjúság és míndenkelőtt a K1SZ- tagok ezér is fogadók egyetértéssel azt az ítéletet, amelyet népMARTIN FERENC, a szakszervezetekbe tömörült dolgozók neveiben szólt a törvényjavaslathoz és megállapította, hogy hűen fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt általános politikáját és törekvéseit. A magyar szakszervezetek — folytatta — részt vettek a hároméves terv kialakításában. Vállalják, hogy teljes erejükkel segítik a tervben megjelölt célok megvalósítását. Örködnek azon, hogy a terven felül elért eredmények megmutatkozzanak a dolgozók é- let és munkakörülményeinek fejlődésében. Hangsúlyozta: — Az üzemi tanácsok most nagy segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a vállalatok jó, az üzem sajátosságait legmesszebbmenően figyelembevevő és a tartalékokat hasznosító terveket készítsenek. Alkalmasaik arra is, hogy — a termelési értekezletekkel együtt — állandóan ellenőrizzék és segítsék a ten7 megvalósítását, csakúgy, mint a szakmunkások és műszakiak képzettségének állandó fejlődését. Felhívta a figyelmet, hogy a tervek végrehajtása közben a vállalatok és minisztériumok a legmesszebbmenően tartsák tiszteletben a Munka Törvénykönyv és más munkaügyi rendelkezések e- lőírásait. A Magyar Szocialista MunkásAz országgyűlés pénteki ülése A pénteki ülésen elsőnek Nagy Józsefné könnyűipari miniszter szólalt fel. Bevezetőben a könnyűipar e- redményeit ismertette és elismerését fejezte ki az ipar dolgozóinak jó munkájukért. Majd arról szólott, hogy fontos feladata a könnyűiparnak az exporttervek teljesítése, hiszen enélkül nem biztosíthatnánk megfelelően a lakosság ruha-, cipő-, papír, és bútorellátását sem. A hároméves terv időszakában — folytatta — azért is fontos az exportfeladatok teljesítése, mert közismert, hogy a kapitalista világiján jelentkező válságtünetek fokozódó követelményeket írnak elő számunkra is. Nálunk a könnyűipar fejlődésének biztos alapot ad a baráti országok felé irányuló egyre növekvő exportunk, valamint az a tény, hogy a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények értelmében nagyrészben máris biztosított ellátásunk egyes nagyfontosságú import nyersanyagokból. Igen nagy jelentőségű, hogy a- míg Amerikában és a nyugati országokban napról napra — ezrekkel és tízezrekkel — nő a munkanélküliek száma, addig ml nemcsak biztosítani tudjuk munkásaink rendszeres foglalkoztatását, a termelés biztonságát, hanem a hároméves terv idején e- gyedül a könnyűipar állami szektorában további kétezer dolgozónak biztosítunk munkalehetősé-1 get. Ezután a könnyűipar céljait Is- I mertette. s a többi között megái- j lapította: Fő feladatnak tekintik, hogy a könnyűipar termékeit ne csak mennyiségben elégítsék ki a fogyasztók igényeit, hanem minőség és V'álaszték szempontjából is. Fokozuk a szövetek tartósságát, divatosságát. 1960-ra több mint tíz millió méter olyan pamutszövetet hozunk forgalomba, amelynek gyártásánál olyan kikészítés; eljárásokat alkalmazunk, mint például a gyűrődésmentes kikészítés. A könnyűipar fő feladatának tartja, hogy mindenki még csinosabban, még elegánsaidban öltözködhessék. Beszélt a papír- és bútorgyártásról is. Mindkét iparágat jelentős összegekkel fejlesztjük, de a problémákat nem tudjuk teljesen megoldani e két iparágban. Befejezésül az ipar dolgozói előtt álló feladatokról szólt, főleg a takarékosság követelményeiről) A tervet, mely tartalmazza a könnyűiparra vonatkozó legfonüx sább célkitűzéseket és biztosítja a tervek megvalósításálhoza legszükségesebb anyagi feltételeket, az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta. A parasztság körében növekszik a bizalom a párt és kormány iránt Z. NAGY FERENC képviselő a törvényjavaslat mezőgazdasági vonatkozású részeihez szólt hozzá. Beszélt a műtrágya-felhasználásról, a gépesítésről, s felhívta a figyelmet arra, hogy a gépi munkát az egyéni termelőknél is fokozni kell. A továbbiakban a belterjesség kérdéseivel foglalkozott és hangoztatta: törekednünk kell az értékesebb termel vényekre, szőlő- gyümölcskertészetre, az állattenyésztésben pedig főleg a hozamok növelésére, Ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy problémák vannak vetőmag- termelésben. A korábbi érek mezőgazdasági poltikájának következményeképpen vetőmag-exportpiacainkat úgyszólván teljesen elveszítettük. Ezeket vissza lehet és vissza is kell szereznünk. ehhez a lehetőséget biztosítani kell. Eiegendgő számban kell apró- nagcséplő- és tiszt (tógépet bizto- ítani a vetőmagtermeléshez. A nezőgazdasági bizottságban az el- núlt év májusában tárgyalták ezt a kérdést, közösen az országgyűlés ipari bizottságával. Az ipari bizottság részéről nagy megértést és segítséget kaptunk. Közölték velünk, hogy 500 darab heremag- cséplőt tud gyártani a gépipar. D* mi lett az eredmény? Néhány hónappal ezelőtt arról értesültünk, hogy ez évben elkészítik a protó* típust, azt kipróbálják és jövőre megtervezik a sorozatgyártást) Magyarországon nagyon jó here- magcséplők már ötven évvel ezelőtt is voltak, nem kellett ezt most feltalálni. Miért kell annyi ideig tartani most a megtervezésnek és kikísérletezésnek? Szabad talán utalnom arra, hogy az alatt az idő alatt, amíg itt a heremag- cséplőt kikísérletezik, a Szovjetunióban három szputnyikot is fel- bocsátottak. Félő, hogy a negyedik szputnyik is előbb jut fel a világűrbe, mint a heremagcséplő elkészül. (Derültség). Beszélt az öntözés terjesztésében előttünk álló feladatokról. Az öntözés elmaradása becslés szerint évi háromszáz millió forint értékű terméskiesést jelent és különösen állattenyésztésünkre káros. (Folytatás a 2. oldalon.) párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány — folytatta— több alkalommal kifejezte azt az elhatározását, hogy a kialakult é- letszínvonalat megvédi, s a terv is arról tanúskodik, hogy szerény mértékben bár, de tovább is emeli azt. Ezért súlyosan megsértik a párt és a kormány politikáját azok, a- kik itt-ott r Itan, vagy burkoltan emelik a fogyasztási cikkek árát. Helyesnek és szükségesnek tartjuk, hogy ilyen szempontból ellenőrizzék 9 magánkisipart és kereskedelmet. A törvényjavaslatot elfogadta.
