Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-20 / 144. szám
BÉKÉS MEGYEI T)l*| pr/>lciár:»l c*yesiHjetekí McpU^MMß MSZMP BÉKÉS MEGYE/ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958 jt'NIUS 2«., PÉNTEK Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM. 144. SZÁM A hároméves terv szilárd alapot teremt ahhoz, liog> na^yohli léptekkel haladjunk előre Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtt megkezdődött az Országgyűlés új ülésszaka. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kádár János és Kállai Gyula államminiszter, valamint a kormány tagjai. Részt vett az ülésen a vietnami parlamenti küldöttség is. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel 11 óra után Rónai Sándor, az Ország- -gyűlés elnöke nyitotta meg. Ton Duc Thang: Régi barátok vagyunk energiafogyasztás korlátozására, | jón. Az elmúlt években már szá- A széntermelés a vártnál kedve- mottevő összegeket fordítottunk a zőbben alakult. A szénbányászat szénfelhasználás szempontjából ma már mennyiségileg kielégíti különösen gazdaságos ipari erő- az igényeket. Arra kell töreked-! művek építésére, a tüzelőberen- nünk a jövőben, hogy a szénter- j dezések korszerűsítésére. A hámelés minőségi összetétele a i roméves terv idején fokozzuk az szükségletnek megfelelően alakul-1 ilyen beruházásokat. A terv a legmesszebbmenő takarékosságot kívánja meg Rónai Sándor elöljáróban üdvözölte a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésének küldöttségét: — Most, tizenhárom évvel a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása, s alig négy évvel a külföldi imperializmus Ultal reá erőszakolt nehéz háború befejezése után — mondottá többek között — a vietnami dolgozók a munka frontján folytatják a békés építés nagyszerű harcát. Tudjuk, hogy még sok nehézséggel kell megküzdeniük, megértjük, hogy országuk igazságtalan és a vietnami nép életérdekeit mélyen sértő kettéosztottsága sok nehézséget okoz építő munkájuk során. — Megragadom az alkalmat, hogy a magyar nép nevében ezúttal is megköszönjem azt a testvéri támogatást, amelyet az ellenforradalom leverésében és szocialista építő munkánk további folytatásának biztosításában nyújtottak. Beszédére Ton Duc Thang, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke válaszolt. — Alig néhány napja érkeztünk ide, de az ,az érzésünk, hogy régi barátok vagyunk. Nagy örömmel láttuk, hogy ma Magyarországon a dolgozók kedvezőbb körülmények között élnek, mint a múltban. Az a véleményünk, hogy ha egy rendszernek szüntelenül az a célja, hogy javítsa a nép életét, s ha ez a nép lelkesedéssel, bizalommal követi a pártot és a kormányt, akkor nyugodt lélekkel állíthatjuk, hogy a rendszer jó. Világosan látjuk a Magyar Szocialista Munkáspárt Irányításának helyességét. Teljes mértékben egyetértünk azokkal az erélyes Intézkedésekkel, mélyeket a szocialista forradalommal szemben álló elemek ellen foganatosítanak, majd így folytatta: Népünk soha nem fogja elfelejteni, hogy szabadságharcunk alatt Magyarország kormánya az elsők között ismerte el a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy a magyar nép ma is testvéri segítséget nyújt a szocializmus építéséért és hazánk újraegyesítéséért vívott harcunkhoz. A mi népünk hazánk békés újraegyesítéséért küzd, azért harcol, hogy megakadályozza az Egyesült ÁlLamokat abban, hogy hazánk déli részéből katonai támaszpontot teremtsen egy délkeletázsiai háború kirobbantása érdekében; a Vietnami Demokratikus Köztársaság támogatja az ázsiai atommentes övezet létrehozására vonatkozó javaslatot. Ton Duc Thang a két nép barátsága éltetésével fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét. Rónai Sándor ezután beterjesztette az ülésszak tárgysorozatát: az 1958—1960. évi hároméves népgazdaságfejlesztési terv irányelveiről szóló törvényi avasai tárgyalása. Az Országgyűlés a javaslatot elfogadta, s elhatározta, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytatja le. Az elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országgyűlés 1958. április 18-án berekesztett ülésszaka óta nyolc törvényerejű rendeletet alkotott. Az Országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Az energiahelyzet kedvező alakulását — folytatta — azonban csak akkor várhatjuk, ha továbbra is a legtakarékosabban gazdálkodunk az energiával. A feldolgozó iparág fejlesztéséről többek között elmondotta, hogy elsősorban azokat az ágakat fejlesztjük, amelyek — nemzetközi fizetési mérlegünk helyzetét is figyelembe véve — gazdaságosak, és technikai színvonaluk emelését tapasztalt szakmunkásaink és mérnökeink biztosítják. Elsősorban tehát az erősáramú ipar, a híradástechnika, a Diesel-motor és járműgyártás, valamint a gyógyszeripar fejlesztésére fordítunk jelentős összegeket. Jórészt ezeknek az iparágaknak fejlesztésére használjuk fel a Szovjetuniótól kapott beruházási hiteleknek a hároméves terv idejére jutó részét. A tervbevett fejlesztés azt jelenti, hogy a gépipar termelése mintegy harmincöt százalékkal növekszik. Megkezdjük a műszeripar nagymértékű fejlesztését is. Elsősorban az elektronikus műszerek és a világviszonylatban is bevált geofizikai mérőműszerek gyártására összpontosítjuk erőfeszítéseinket. Az ipar ilyen fejlesztése szükségessé teszi a dolgozók termelési kultúrájának növekedését. — állapította meg Kiss Árpád, majd a termelékenység emelésének fontosságáról beszélt és megállapította, hogy a termelékenység tizenöt százalékos növelése, valamint a termelési költségek hat száza'é- kos csökkentése — amit a terv előír — a legmesszebbmenő takarékosságot kívánja meg a vezetőktől és a munkásoktól egyaránt Különösen gondosan kell felhasználni az importanyagokat. Fokozottan törekszünk a belterjességre Talpraállásunk lóereje a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája volt Ezután Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a hároméves terv irányelveiről -szóló törvényjavaslatot. Bevezetőiéiben elmondotta, hogy a népgazdaság kilábalt abból a szakadékból, amelybe az ellenforradalmi támadás taszította és ismét a fejlődés útjára léptünk. Azért tudtunk gyorsan talpraállni, mert az égésé dolgozó nép — «lén a forradalmi szellemű munkásosztállyal — magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait, fegyelmezett termelőmunkával helyreállította, sőt már a múlt év derekán túl is szárnyalta a korábbi termelési színvonalat. Előrehaladásunkat annak is köszönhetjük, hogy a baráti országok, é- lükön a Szovjetunióval, a legnehezebb helyzetben önzetlenül, áldozatot vállalva is segítséget hyújtotta-k nyersanyagban, fogyasztási cikkekben és devizahitelben. Talpraállásunk fő ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes politikája volt. Kiss Árpád ezután felsorolta a törvényjavaslat főbb jellemzőit. A hároméves terv idején bővítjük és gazdaságosabbá tesszük a termelést, növeljük a termelékenységet és a termelés gazdaságosságát. A hároméves tervjavaslat szilárd alapot teremt ahhoz, hogy a következő ötéves terv idején nagyobb léptekkel haladjunk előre termelőerőink fejlesztése, a szocialista építés útján, hogy népgazdaságunk, elsősorban iparunk szerkezetét a jelenleginél kedvezőbbel alakítsuk ki és mesz- szemenőan hasznosítsuk a szocialista országokkal — a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa keretében — mind jobban kiszélesített munkamegosztás teremtette lehetőségeket. Lehetővé teszi azt is a hároméves terv, hogy tovább erősítsük és szélesítsük hazánkban a szocialista termelési viszonyokat, elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom támogatásával. A tervidőszakban a reálbérek és a reál- jövedelmek szerény mértékű, de folyamatos emelésével növeljük a dolgozó nép életszínvonalát, mert ez a szocialista építés legfőbb célja. A terv már 1958. év végétől biztosítja a népgazdaság nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlyát, lehetővé teszi, hogy minden esedékes fizetési kötelezettségünknek eleget tegyünk. A javaslat szerint az ipari termelés három év alatt 22 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — átlagos időjárás mellett — 12—13 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 13 százalékkal emelkedik; A nemzeti jövedelem emelkedése alapján a bérből és fizetésből élők egy keresőre jutó reálbére a hároméves terv végére hat százalékkal haladja meg a tavalyi színvonalat. A hároméves terv idején állami eszközökből 32 r.il- liárd forintot ruházunk be. A továbbiakban az iparfejlesztésről szólt. Folytatjuk a Dunai Vasmű hengerművének építését, s ez nagymértékben segíti a gépipar ellátását finomlemezzel. A Lenin Kohászati Művekben több ötvözött acélfajtát termelünk, a Borsodi Vegyikombinát bővítésével pedig több műtrágya jut a mezőgazdaságnak. Jelentős összegekkel bővítjük a cellulóze- és a papírgyártást is. Az ipari termelésnél nagyobb ütemben növeljük országunk energiabázisát. A hároméves terv idején nem lesz szükség a szén, vagy a villamosEzután a terv mezőgazdasági előirányzatait ismertette. Az előirányzatokat a párt agrártéziseinek figyelembevételével alaíkították ki. A mezőgazdaság összes termelése, a hároméves terv átlagában, az 1954, évi változatlan áron számítva, a tervidőszakot megelőző három év — 1955—57 — átlagához képest 12 százalékkal nő átlagos Időjárás figyelembevételével. Az előirányzatokat kifejezésre juttatják, hogy fokozottan törekszünk a belterjességre: az állattenyésztés hozamai a növénytermesztésnél nagyobb arányokban növekednek: A növénytermesztés 1960-ra a tavalyihoz képest 108.7, az állattenyésztés 117,9 százalékra emelkedik, Az üzemi gyümlöcsösök területét több mint huszonötezer kataszt- rális holddal növeljük, új szőlőket telepítünk és felújítjuk a régieket. Nagy gondot fordít p terv a történelmi borvidékek szőlőterületeinek felújítására. A szántóföldi növénytermesztésben a hároméves terv lényegében fenntartja a tavaly kialakult szerkezetet. A vetésterületi változások legfőbb célja az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmány biztosítása. A takarmánytermő terület több mint ötszázezer kát, holddal növekszik az első ötéves terv tényszámaihoz képest. A cu- korrópatermelés növekedését mintegy negyvenezer vagonba irányozza elő a terv az első ötéves terv átlagához képest. A búzatermés három év átlagában az 1956—57» évi 8.4 mázsás átlaghoz képest 9 mázsára, a kukoricáé 12.4-ről 12.8- ra, a burgonya termésátlaga 56.6- ról 59.8 mázsára emelkedik. A kukorica vetésterületének több, mint öt ven százalékát hibrid vetőmaggal látjuk el a tervidőszak utolsó évében. Számos intézkedéssel segítjük a rizs termésátlagának fokozását is. 340 millió a szövetkezetek támogatására A törvényjavaslat biztosítja azt is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom — a teljes önkéntességet szem előtt tartva tovább erősödjék hazánkban. A termelőszövetkezetek gazdasági előnyeinek széleskörű demonstrálása megköveteli az állóeszköz állomány növelését. A hároméves tervben erre a célra évi átlagban (Folytatás a 2. oldalon.)
