Békés Megyei Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-03 / 129. szám

1958. június í., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 3 A füzesgyarmati „Aranykalász“ tsz-ben megkezdték a 4 millió forintos építkezést | 0 füzesgyarmali Aranykalász tsz 1 virágzó fejlődésének újabb bizo­nyítéka, hogy négymillió forintos beruházással a gazdasági és e- gyéb épületek egész sorát építteti. Az idén ebből az összegből két és félmillió forint körüli összeget használnak fel. Az 5. számú Mélyépítő Vállalat békéscsabai föépítésvezetőségé ka­pott megbízást, mint azt már megírtuk, hogy a termelőszövetke­zet építkezési programját végre­hajtsa és megépítse azokat az épü­leteket, amelyekre az Aranykalász Tsz-nek szüksége van. Az ide be­ruházási összegből a szövetkezet úgynevezett első telepén egy 98 fé­rőhelyes tehénistállót, egy 80 férő­helyes lóistállót, négy silót, vala­mint központi irodaépületet, a má­sodik településen két, egyenként 50 férőhelyes tehénistállót és egyéb gazdasági épületeiket építtet. Ellátogattunk az építkezéshez. A biharnagybajomi országút mel­lett bekanyarodó nyári út vezet a termelőszövetkezeti gazdaságnak arra a pontjára, ahol már az épí­tők napról-napi'a szaporodó sere­ge dolgozik. Ez az út ma, ahogyan mondtuk, csak egy nyári út, amely az őszi esős idők érkezése után gépi járművel járhatatlan. Ezt az utat is, amely körülbelül egy ki­lométer hosszú, makadám úttá é- pítik ki. Néhány héttel ezelőtt még alig lehetet volna látni egye­bet az épülő termelőszövetkezeti központból, mint azt, hogy a Mélyépítő Vállalat fürge teher­autói naphosszat hordják az épít­kezési anyagot. Pontosan május 4-én fordult be az első, téglával megrakott tehergépkocsi a bihar- r,agybajom! országútiéi a dűlőút- ra. Akkor még Pető Sándor mű­vezetőnek kellett megmutatni a szövetkezet hatalmas gabona- és kukorica táblái között azt a he­lyet, ahová rakodni kell. Ettől a naptól kezdve szinte ömlött az a- nyag. Május 20-ig mintegy 20 va­gon bányakavics, 4 vagon cement, 400 mázsa mész és a szükséges egy millió téglából 11 000 darab érke­zett. Nem kell azonban a tégla darabszáma miatt senkinek meg­ijednie: az építő vállalat a Füzes­gyarmati Téglagyárral állapodott meg, tehát a téglát a szükséglet­nek megfelelően helyről szállítják. A helyi téglagyárban most még ugyan nincsenek nagy készletek, Nem hagyják kipusztulni a magyarszürke szarvasmarhát de a téglagyár vezetősége bizto­sította a vállalatot, hogy a munka ütemének megfelelően a szükséges mennyiséget mindenkor megkap­ja. fizépttövállalat különös gondot fordított arra is, hogy a füzesgyarmati termelőszö­vetkezeti építkezést egyik legügye­sebb művezetőjére: Pető Sándorra bizza, aki évekig a martfűi Tisza Cipőgyárban igen bonyolult fel­adatokat oldott meg. Vérbeli épí­tési szakember ő, aki az Aranyka­lász Tsz agilis elnökével: Csató Zeigmonddal a legjobb kapcsolatot tartja. Máris ígéretet kapott, hogy a szövetkezetiek is mindent meg­tesznek az építkezés meggyorsítá­sára, Az építők elszállásoláséban már eddig is értékes segítséget nyújtottak a szövetkezeti parasztok, akik elnökükkel együtt, amint té­rülnek, fordulnak a határban sze­kerükkel, vagy mezőgazdasági gé­peikkel, örömmel látják az épít­kezés kibontakozásét, ami Füzes­gyarmat életében akkor is ese­mény volna, ha nem az Aranyka­lászról volna szó. Hát még így... lik, megrövidítsék. így például a 98 férőhelyes tehénistállót szep­tember végére kell megépíteni. Pető művezető ígéretet tett a vál­lalat és a termelőszövetkezet ve­zetőségének, hogy hamarabb el­készül, de ehhez az kell, hogy az anyagellátás zavaratalan legyen ezután is, és a vállalat központja biztosítsa az igényelt építőipari gépeket. Betonkeverő-gépről, vibrátorról, szivattyúról stb. van szó. Amikor Pető művezetővel A termelőszövetkezet felkerestük a leendő szövetkezeti központot, ott már egész sereg ku­bikost (mind helybeliek) találtunk, akik az épületek alapozási föld­munkádnál dolgoztak. A Mélyépítő Vállalat, amely, mint korábban ír­tuk, a megye termelőszövetkezetei •közül 17-ben bonyolítja le az évi építkezési programot, a füzesgyar­mati munkahelyre egyelőre 25 dolgozót küldött. Néhány hét múl­va azonban 60—70-re emelkedik itt a létszám. örömmel lehet elkönyvelni, hogy az építővállalat csak a szakmunkás-szükségletet elégíti ki idegenből odavitt dolgozókkal. Rajtuk kívül helybelieket foglal­koztatnak. Ezzel, a minden épít­kezésen problémát jelentő mun­kás elszállásolást is megoldották, illetve megkönnyítették. Termé­szetesen az ezután érkezők részé­re is biztosítottak parasztházak­nál tisztességes szállást, s ha a szövetkezeti vendéglő is javít a kosztján, akkor az építők ellátá­sával nem lesz baj. A szövetkezet a maga részéről is segíti az építőket, hogy a de­cember 31-i határidőt — ez a lé­tesítmények, illetve az idei beru­házási összegnek végső határide­je — ahol csak lehetségessé vá­Szerdán tanácskozik a megyei áruforgalmi bizottság A megyei áruforgalmi bizott­ság holnap, szerdán tanácsko­zik Békéscsabán a kereskede­lem legidőszerfAbb feladatairól. A megbeszélésen megvitat­ják a nagy- és kiskereskedelem második negyedévi tervteljesí­tésével kapcsolatos tennivaló­kat. A tanácskozáson döntenek a nyári mezőgazdasági munkák idejére való felkészülésről, az áruellátásról, valamint — az ed­dig is jól bevált — mozgóárus hálózat megszervezéséről. E- zenkívül azt is megbeszélik a bizottság tagjai, hogyan segít­hetnek a tsz-parasztoknak az ideiglenes napközi otthonok lé­tesítésében és áruellátásában. Meglepő látvány tárult sze­mem elé a Töviskesi Állami Gaz­daság akasztópusztai üzemegy­ségében: egy magyarszürke te­hén- és bivalycsorda. Ebből a két állatfajtából csak nagyon rit­kán lehet egyet-egyet látni Bé­kés megyében, de az ország terü­letén is. Sokak szerint nincs is szükség már sem a magyar-szür­ke tehénre, sem a bivalyra, most a gépek s a megnövekedett hús- és tejigények korszakában. Miért tenyészti mégis a Töviskesi Álla­mi Gazdaság? Egy kis kérdezősködés után megtaláltam az állattenyésztő ag- ronómust, a brigádvezetőt és a ritkaságszámba menő csorda két gulyását a mázsaházban. Éppen a bivalyokat mérték Egyenként a nagy, lomha, fekete teheneket és a kisebb, nagyobb bozontos szőrű borjakat. Egy ideig nem tudtam szóhoz sem jutni a mérlegeléssel járó zaj és adatfel­vétel miatt. Szél Árpád agronó- mus beírta a bivalyok nevét, sú­lyát, a borjak anyjának nevét, Elcsodálkoztam, hogy a valódi gulyáskalapot viselő K. Nagy György mennyire tudja, hogy me­lyik borjú anyjának mi a neve. Mikor végeztek a 33 bivaly mérlegelésével s mielőtt hozzá­kezdtek volna a magyarszürke te­henek mérlegeléséhez, megost­romoltam őket egy csomó kér­déssel. Legelőször is arra voltam kíváncsi, hogy miért mérik az ál­latokat. az építőknek egy megfelelő rak­tárhelyiséget adott át. Ezenkívül az elnök megígérte, hogy addig is, amíg a nyári bekötőutat át­építik, gondoskodik arról, hogy egy lánctalpas traktor ezt az u- tat egy kicsit „kivasalja”, mert bizony elég „gyűrött a formája”... Mindenképpen szép ez a mun­ka itt kint a határban, ahol pa­csirtadal közben dolgoznak az é- pítők, s a megriadt színestollú fá- cánVakasok csodálkozva nézik a nagy sürgés-forgást. Mert bár megszokták a szántó traktorok dübörgését, de még új a kőmű­veskalapácsok csattogása, a be­tonkeverőgép zümmögése..; Most még „lőtávolból” lesik, de majd megbarátkoznak, a „helyzettel”, ha látják, hogy akármilyen nagy is a zaj, puska nem dörren felé­jük..; (—n —a) A szeghalmi legeltetési bizott­ság érvényt szerzett a község ál­lattartói között a legelőgazdálko­dás színvonalálnak megjavítására irányuló egy kocsi (10 mázsa) is- lállótárgya-mozgal ómnak. A legel­A debreceni mezőgazdasági kiállítás csoportos látogatására készülnek a csorvásiak A csorvási mezőgazdasági fel­ügyelő, B. Horváth Pál vállalko­zott arra, hogy a június 21—29. között rendezendő debreceni me­zőgazdasági kiállításra a község termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó parasztjai között 100 darab belépőjegyet elad. Mivel Csorváson igen sokan érdeklőd­nek a kiállítás iránt, a szorgalmas gazdasági felügyelő ügy tervezi, hogy megszervezik a kiállítás au­tóbuszon való csoportos megtekin­tését. A falu dolgozóinak munkáját segítik elő kaphatók különböző élelmiszerek, fűszerek. A befőzés zavartalan biztosítására befőttes üvegek szá­zai várják a vásárlókat. Mindez egyben kifejezője annak, hogy a gyárak dolgozói jó munkát vé­geznek, hogy állandóan javul a falu áruellátása. A csorvási főüzlet dolgozói így segítik a munkás-paraszt szövet­ség további erősítését, a falu és a város dolgozóinak közös célért fo­lyó munkáját. Z. L. tetési bizottságok kezelésére bizott 1600 hold községi legelőterületre eddig kiszállítottak 2670 mázsa érett isiállótrágyát Az állattartók az idén. mintegy 5 ezer mázsát szállítanak még a legelőre, melyet ősszel a behajtás után a fűtoérből eredő pénzbevételből a legeltetési bizottság ott elterített. Ugyancsak a fűbérből vásárolták 20 mázsa pétisót Is, melyet kísérletképpen 15 holdon egy-két mázsás holdan- kénti adagokban még a tavasszal elszórtak. Meg akarják állapítania legelő műtrágyázásának jelentősé­gét, a fűhozamban beállt mennyi­ségi változásokból.-----------* □ ►----------­To vább növelik a szarvasmarha- állományukat az orosházi tárás tsz-ei Az orosházi járás termelőszövet­kezetei tovább i övelik szarvas- marhaállományukat. A 3004-es kormányhatározat alapján 110 to- vábbtenyésztésre alkalmas szarvas- marhát szállítanak ebben az év­ben a járás szövetkezeteibe. A szarvasmarha-vásárlásokat a Te­nyészállatforgalmi Iroda békés­csabai kirendeltsége bonyolítja le. A járási tanács mezőgazdasági osztályára eddig 52 szarvasmarha vásárlására küldték be a tsz-ek a fedezetigazolást, melyből eddig a TEGI harminckettőt vásárolt meg. A többi szarvasmarha felvásárlá­sára a közeljövőben kerül sor. — Azért — válaszolta Szél Ár» pád —, mert a súlygyarapodásért pénzt kapunk a bankból. Meg az­tán a gulyások is kapnak havon­ta minden kiló súlygyarapodásért 80 fillért. — Ezt a havi nyolcszáz forint alapfizetésen felül kapják — egé­szítette ki Dobi Sándor brigádve­zető, Milyen célból tenyésztik ezeket az állatokat? — Főként a fajfenntartás mi­att és igázásra. Sáros időszakban kínlódás a szállítás bivalyok és ökrök nélkül. A magyarszürke teheneket is kimondottan az ök­rök, az igaerő biztosítására te­nyésztjük; Az országban csupán néhány gazdaság foglalkozik ez­zel. Környékünkön csak a Deb­recen melletti öháti és a Hosszú­háti Állami Gazdaság. — Még jó, hogy egyáltalán te­nyésztik, mert így legalább nem pusztul ki ez a fajta. — Kár volna, ha kipusztulna, mert végtelenül szívós, jó termé­szetű, igénytelen és nagy ellenál­lóképességű. Igázásnál felülmúl minden más fajtát; Azonban gyenge hús- és tejtermelése mi­att már nemigen kedvelik. Az a baj, hogy az ilyen tulajdonságok kitenyésztését elhanyagolták már a régebbi időben. Most már száz közül alig egy-kettő akad, ame­lyik egy laktációban négyezer li­ter tejet ad. Mi kísérletképpen tavaly beállítottunk kettőt a te­henészetbe. Az egyik négyezer, a másik 3700 liter tejet adott 4— 4.5 zsírszázalékkal. — be hiszen ez nem is olyan rossz eredmény! Éhnek a fajtának legalább 5—6 zsírszázalékú tejet kellene termelnie. Mi most már nem fe­jünk közülük egyet sem. Fő fel­adatuk az utódnevelés. Termé­szetesen, ha szorít a munka, pél­dául hordáskor, igázzuk őket. — Amint látom, jól elszaporí­tották ezt a fajtát. Régóta te­nyésztik? — Harmadik éve. Jelenleg 32 tehén 74 növendék és 10 szopós borjú van. Nagyon szép valamennyi állat; Érdekes látványt nyújt a tíz csaknem rózsaszínű kisborjú s a sok ezüstszürke, 50—100 centi­méter hosszúság között váltakozó szép szarvú állat Nem nagy érté­kű fajta, nem sok - jövedelmet hoz, de ősrégi magyar fajta. Ilyen hosszúszarvú ökrökkel ábrázolja a Vereckei-szoroson beözönlő honfoglaló magyarok igáit az Or- szág'házban elhelyezett körképen Feszty Árpád, őseink minden bizonnyal az őshazából hozták magúkkal. Csupán hagyomány miatt is kár volna hagyni, hogy kivesszen ez a fajta. Kukk Imre 20 fajta szerződéses gyógynövényt termelnek Békés megyében Békés megyében, Biharugra, Új­kígyós, Szabadkígyós, Magyarbán- hegyes, Nagybánhegyes és még számos község határában kitűnően- alkalmas a talaj a legkülönbözőbb gyógynövények termelésére. A gazdák élnek a lehetőségekkel 9 összesen 20 fajta — külföldön i* igen keresett gyógynövényt ter­melnek. A gazdag illóolajtartalmú édeskömény, a sáfrány és még né­hány gyógynövény gondos munka után 18—20 000 forint jövedelmet ígér holdanfcimt. Az „egy számosállat — egy kocsi trágya“- mozgalom eredményei Szeghalmon A Csorvási Földművesszövet­kezet főüzletében szorgalmasan készülnek az aratás, betakarítás munkájának segítésére. Az üzlet­ben és a raktárban sorjában meg­találhatók az aratás időben való befejezéséhez szükséges eszkö­zök. Kaszák, kaszanyelek, arató- j zsineg, üllők és egyéb felszereié- | sek. A főüzlet dolgozói lelkes munkát végeznek. Naponta fi­gyelemmel kísérik a jelentkező igényeket. A meglévő iparcikkek mellett jelentős mennyiségben

Next

/
Thumbnails
Contents