Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-18 / 116. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. május 18., vasárnap Ítélet után ... Aki pénzért szerzett népszerűséget — a bér- és íúlóraspecialisfa — a selejtező — és aki mindezek fölött szemei hunyt A Békéscsabai Városi Bíróság több napig tárgyalta dr. Marói Emil és társai bűnügyét. A tárgyaláson közel húsz :anu terhelő vallomása bebizonyította bűncselekményüket. Dr. Marói Emil, mint mór arról írtunk, tevékeny résztvevője volt az ellenforradalom ideje alatt működő forradalmi tanácsnak. A politikai hatalom állítólagos birtokában a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet elnökévé is megválasztana magát. Különböző segélyek kifizetésével, az egyébként is zavaros időkben megszerezte magának az egyszerű emberek bizalmát. Káros tevékenységével, a mintegy 650 ezer- forint különböző címeken kiosztott segéllyel, bér és túlóra szabálytalan engedélyezésével, kifizetésével, II. oszt. áruk seíejtté nyilvánításával, a szabálytalanságok után kifizetett szabálysértési pénzösszeggel közel »00 ezer forintot fizettek ki a Szőnyegszövőben 1956 őszén és 1957 első negyedében. Dr. Marói Emil nemtörődömsége, felelőtlensége, valamint tudatos ellenséges magatartása a üzemben fejetlenséget, zavart okozott. A meglazult munka- fegyelem szülte a társadalmi tulajdon kárára elkövetett bűncselekményeket így örtérehetett, hogy az ügyészségnek vádat kellett emelni a társadalmi tulajdon hűtlen kezdéséért, csalásért és okir a th am isi s ásért Szeles Imre, bérszámfejtő, csoportvezető, Ball Péter főkönyvelő ós Rédai Sándor raktáros ellen. Szeles Imre, aki 1953 óta dolgozott a Szőnyegszövőben, bér és túlóra szabálytalan elszámolásokra specializálta magát. Ha ledolgozott egy vasárnap 8 órát, az törvényes keretek közt 16 órának számított, de Szeles mégegyszer megduplázta. A bélyegzőkártyára kézzel írták rá az érkezést és távozást, hivatkozva, hogy a bélyegző-óra nem volt jó és Szeles minden esetben jóváhagyta az ilyen valótlan túlórák kifizetését. A tárgyaláson arra hivatkozott, hogy sok volt a munka s azért kellett túlórázni. Ez igaz. De vajon; amikor Szeles a túlóra ideje alatt sakkozott, talán megfogyott a munka? Persze a régi maszek- ügynök nem. feledte szakmáját sem. 1957. januárjában nem volt tüzelője az üzemnek. Szeles megegyezett a TÜZÉP-pel, hogy adnak selejt törülközőket és szőnyegeket, s a Tüzép ad szenet. Ez nem is lett volna baj, de Szeles Törzskönyvezik a kecskéket Hazánkban eddig csak a szarvasmarháknál, a lovaknál, sertéseknél és juhoknál vezették be a törzskönyvezést. Most érdekes kísérletek folynak a kecskék törzskönyvezésére. Bodó Lajos, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa és Nagy Emil tanársegéd, hosszabb időt töltött a Hidasiháti Állami Gazdaságban. Ebben a gazdaságban ugyanis 150 fajkecskét nevelnek, s ezekről a törzskönyvi szabvány kidolgozásához szükséges adatokat gyűjtöttek. és Rédai Saittior raktáros II. osztályú törülközőt és szőnyeget nyilvánítottak se’ejínek s ezzel több, mint 5 ezer forintos kárt okoztak. A megtörténtekről tudott Báli Péter főkönyvelő és mégsem intézkedett a bajok megszüntetése, a további károkozások megakadályozása érdekében. Mindezek után Szeles Imre nem érezte magát bűnösnek. A tárgyaláson, ha a tanú ellene vallott, szinte vádolóként, adva a sértődöttet, védekezett. Az egész tárgyalás ideje alatt ellentmondóan tagadtak a vádlottak, nemcsak azzal, hogy egymást próbálták befeketíteni, kibújni a felelős ség- revemás alól, hanem azzal is, hogy olyan embereket pórbáltak belekavarni az ügybe, akiknek semmi közük a Marói és Szeles aljas cselekedeteihez. A több napos tárgyaláson tanúsított magatartásukat azonban elnyomta a tanuk vádoló s bizonyító vallomása és a Békéscsabai Városi Bíróság bűnösnek mondta ki őket Dr. Marói Emilt, a Magyar Nép. köztársaság államrendjének megdöntésére irányuló mozgalomban való aktív részvételért, a társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséért 2 és félévi börtönre, 1000 forint vagyonelkobzásra ítélte és a közügyektől 5 évre eltiltotta. Szeles Imrét csalásért, okirat'hamisítás- ért 1 év és négy hónapra, Báli Pétert a társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséért 6 hónapra és Rédai Sándort a népi vagyon hűtlen kezeléséért, valamint okiratihamisításért 4 hónapra ítélte. Szeles Imrét a közügyektől 3 évre eltiltotta. Majnár József TÉtiremfészeti szabályok betartásáról értekeztek a szocialista szektorok vezeti! A megye termelőszövetkezeteiből, állami gazdaságaiból és gépállomásaiból mintegy 400—450 vezető vett részt tegnap, május 17-én délelőtt Békéscsabán a Szabadság Filmszínházban tartott tűzValami baj tan. a kereskedelemmel Piaci jelentés Mezöberényből Nem tudom ki hogyan van vele, de engem nagyon kihozott a sodromból a Népszabadság május 15-i számáman közölt kis riport, mely szerint Budapesten, a Geliért Szálló Éttermében 4,80 forintot kértek egy fél fej salátáért. A riport szerzője felteszi a kérdést: hogyan lehet ez, hiszen a piacon 1 forint egy fej saláta? Én meg azt kérdezem, hogyan lehet Pesten egy forint egy fej saláta, mikor Mezőberényben 20 fillérért sem vették május 16-án a piacon? Azaz, hogy vittek belőle, dehát annyi volt a felhozatal, hogy sokan szinte azonmód vitték vissza, ahogyan kihozták. Ha akadt volna valaki, aki megvegye, még talán 10 fillérért is odaadták volna. De nem akadt. A saláta budapesti és me- zőberényi ára közötti különbség azt mutatja, hogy valami baj van a keresekeáelemmel. A budapesti felvásárló szervek bizonyára arra várnak, hogy a vidékiek helyükbe vigyék az árut, a vidékiek pedig úgy gondolják, ha kell nekik, akkor érte jönnek, vagy rendelnek. Az egymásra imrásra azitán a fogyasztók fizetnek rá. Mezőberényben egyébként igy alakultak a piaci árak» Tojás (db) 0.90—1.— Ft. Üj karaláb (db) 2.50—2.80 Ft. Sárgarépa (kg) 3 Ft. Petrezselyem gyökér (kg) 3.50 Ft. Zöldhagyma (csomója) 40— 50 fillér. ó-burgonya (kg) 2 Ft. Sajnos, az új burgonya még nem jelent meg a piacon s karaláb is kevés volt. — M — rendészeti értekezleten. Az értekezlet előtt filmvetítés volt, me lyen bemutatták a tfíz keletkezésének okát, oltását és a tüzesetek megakadályozásának módszereit, a védekezési lehetőségeket. A hasznos tanácsadást szolgáló filmvetítés után Járosi János, tüzoltófő- hadnagy értékelte az elmúl év tűzvédelmi eredményeit és , az ezévl aratás!, cséplési munkák közbeni feladatokat. Mint jó eredményt említette meg, hogy az elmúlt évben nem volt egyetlen tüzeset Sem a megyében a s^éplés ideje a- latt. Különösen kitűntek a megelőző munkákban a Csabacsüdi Állami Gazdaság, az örménykűti Állami Gazdaság, a két- sopronyi Dózsa Termelőszövetkezet és a mezöberényl Vörös Csillag, illetve Petőfi termelőszövetkezetek. Majd a feladatokról szólva Járosi elvtárs elmondotta, hogy hasonlóan az elmúlt évhez, főként a gépállomások fogják szigorúan a tüzrendészeti szabályok betartását és fokozottabban ellenőrizzék a cséplés ideje alatt a gépegységeket. Az értékelő beszámoló után kitüntették azokat a tüzrendészeti felelősöket, akik az elmúlt évben jó munkát végeztek. Pénzjutalomban és dicséretben részesítet- tek 26 tüzrendészeti felelőst. A mezőgazdasági szocialista szektorok vezetőinek értekezlete több hasznos hozzászólással ért véget. HÍMEK Nem találtam a naptárban Kerestem a naptár- gyermekek ezreit és előtt 15 évig Jeep-* ban e rövid szót: százezreit, ahol fagy- tunk. Bármennyire is gyermeknap. Nem lattok, kiflik, kalá- találtam, gondolkoz- csők fogadják a fe- tam, miért is nincs hércipős csöppségebeírva, talán azért, hogy nem május 25- ére esik a hónap u- tolsó vasárnapja, lehet. De rájöttem, hogy ostobaság naptárban keresnem, a- mikor a kell, hogy két. Édesanyák és nagymamák örülnek e napon gyermekeiknek. Nekünk felnőtteknek elég öröm az, hogy boldognak látjuk őket. Erezzük, szívekbe hogy a mi gyermekbevésőd- korunk nem volt ijék a szó: gyermeknap. Ilyenkor ö- rülni kell a csöppnyi ünnepeltnek, az iskolás gyermekeknek, fiúknak, lányoknak egyaránt. Ligetek, sélyen, nem ehettünk annyi fagylaltot és nem kaptunk annyi ajándékai, mint a mostani gyerekek. Ma gyermekeinknek sokkal több játékot tányok, üzemek, kul- veszünk egy évben, túrtermek várják mint amennyit mi ezkomiszak és csintalanok a gyermekek, a szülői szeretetnek annál erősebbnek kell lenni. Ezen a napon minden gyermek megérdemli, hogy a szép szó mellett cukorkát, csokoládét, vagy egy szál virágot adjunk neki. Pártunk és kormányunk minden lehetőséget megadott és megad ezután is, hogy gyermekeink szórakozása mind az óvodában, iskolában, mind a ligetek hűs helyein, tereken egyaránt meglegyen. APÁK ankétjét rendezték Orosházán, a posta kultúrtermében május 17-én, szombaton. Az ankéton műsorral szórakoztatták a megjelenteket és ajándékkal, itallal kedveskedtek az édesapáknak. ÉRTESÍTÉS. A Békéscsabai Legeltetési Bizottság érteseiti a- zon állattartókat, akik állataikat az alsóvégi legelőre beíratták, 1958 május 19-én állataikat vezessék ki a legelőre, mert a helyszínen fogják az állatokat beoltani. Oltási díj: 10 Ft. Továbbá közli a bizottság, hogy Szabadkígyósra a kihajtás 1958 május 18-án és 19- én lesz. * Több, mint 330 ezer forintos költséggel bővítik a villanyhálóVálíozékony idő Várható időjárás vasárnap estig: Felhőáitvonulások, helyenként eső, keäetem még zivatarok. Az északi szél nyugaton mérséklődik, keleten megélénkül. A hőmérséklet keleten csökken, nyugaton már nem süllyed tovább. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: nyugaton 6—9, keleten 9—12, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 15—18 fok között. * A ^KOSSUTH RÁDIÓ május 21-én. szerdán 18.10-től 18.40-ig az elekí nemzetiségi együttes műsorából közvetít. •* A Munkaügyi Minisztérium 611. számú Ipari Tanulóintézet Kereskedő Tanulóiskola Szülői Bizottsága Békéscsabán, az Iparosok Háza dísztermében május 17-én, szombaton este 8 órakor tanulóbálat rendezett • ÚJ ÜDÜLŐT kaptak a Gyulai Állami Gazdaság dolgozói. A ba- latonszárszói 25 személyes üdülőt május 27-én adják át. * A VÖRÖSKERESZT békéscsabai szervezetének véradóköre május 24-én, este 7 órakor, a Téglagyár kultúrtermében vidám műsoros estet rendez. * BÉKE-NAGYGYŰLÉS ma, Békéscsabán, a Széchenyi ligetben, délelőtt 9 órakor. A nagygyűlés előadója: Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Nép- | front országos titkára. BALLABÁS LÁSZLÓ: Csabaiak Dól-Amerikában — Ssohek Pál emlékezése tengerentúli útjáról — II. Tengeri akrobata koldusok Asszonyommal Párizsba, majd a Cherbourg! kikötőbe utaztam, a- hol ismét hajóra szálltam feleségemmel együtt. Akkor másik útvonalon, a francia Közép-Afrika partjainak közelében úszott hajónk. Dakar kikötőjében feltűnt, hogy sok színesbőrű ember órák- hosszat úszkál a hajók körül a tengerben. — Senor, mister, monsieur lira dollár, franc, vagy peso! (Uram, dobjon pénzt!) kiabálták több nyelven. Ha dobtak nekik, akkor cápaügyességgel buktak a víz alá, s hihetetlen, de legtöbbször kifogták és szóáradat közepette felmutatták a pénzdarabokat. .Dakar után kilenc napig nem láttunk mást, csak a végtelen víztömeget és az eget, A bevándorlóktól több munkát kívánnak Feleségemmel Dél-Amerikában, Montevideoban telepedtem meg. Mivel ott már ismerős és elismert szakmunkás voltam, az állampolgárságot is megadták. Az ügyes, jó munkájú magyar iparosokat általában jól megfizették akkoriban, ha legalább húsz százalékkal többet dolgozott, mint az odava- lósiak. A legtöbb kivándorlónak azonban mostohán ment sorsa, •sokan nyomorogtak munka nélkül, hosszas létbizonytalanságban. Több honfitársamnak én is segítettem, közbenjártam a hajóstársaságoknál a hazatésérük egyen- getésében. így sikerült hazajönnie Opauszki Juditnak is Békéscsabára. — Az európai nagytőke akkoriban hatolt be Dél-Amerikába. Uruguay ban a kikötő angol, a posta francia, a dohányfeldolgozás svéd monopoltőke kezében volt. Montevideo villamosításáért angol és német cégek vetélkedtek, a vasút is angol érdekeltség hasznát gyarapította. Valamennyi kimustrált mozdonyukat, ócska vasúti kocsijaikat ideküldték az angolok. Összefogásban az erő — Amikor rájöttünk, hogy e- gyénileg nehezen vagy alig boldogulunk, nyolcán — köztünk két Horthyék által kíüldözött kommunista: a miskolci Katona András és Matula Lajos-— építőipari szövetkezetei alakítottunk. így, közösen nagyobb építkezéseket is vállaltunk, s a napi 2,80-as uruguayi dollár helyett 8—12 dollárt is kerestünk. Segédmunkásokat is alkalmaztunk, akiknek az ottani 1,80-as órabérnek a kétszeresét fizettük. így mindenki jól járt, szíwel-lélekkel dolgozott. Kis i zatot ebben az évben Gyulám Villamosítják a bicerei iskolát, javítják a közvilágítást. A hálózat bővítésében a lakosság is segít. Az ökörjárási és a remetei határrész dolgozói a kiépítés teljes költségét vállalták.
