Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-15 / 113. szám
1058. május 15., csütörtök «EKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Méltó elismerést kapott a fiatalok munkája a Füzesgyarma ti Vörös Csillag Tsz-ben Nem kiszolgáltatottak többé Négyszázötven tag. Négyezeröt- s/.áz hnld told. Növekvő jószúgál- lomány, Több milliós szövetkezeti vagyon. Szorgalom és megkétszereződött igyekezet. Eet vallja magáénak újra, az ellenforradalom erőszakaként szét szaggatott országos hírű füzesgyarmatd Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A tavaly még szétdarabolt birtok ma újra a régi valóságában él és a korábban külön vált, más utakat kereső tagok ma, az egy évi küiönlét tanulságait levonva nagy szorgalommal és megbonthatatlan egységben dolgoznak. Száz holdas táblákat forgat újra 32 eke vasa, végeláthatatlan sorokban dugja ki tteiét az elvetett mag zöld hajtása, taint hamgyaboly özönlik el az emberek • .cukorrépa táblákat és rm~»rvu,!r!t"qn ousztul a gaz. Az egy- ’-■öri m “?w ábas cselédgyerek, Kon ma eivtárs. az egyébként külön szövetkezetnek is beillő ezer holdas tábla brigád vezető je és o többiek talpraesett utasításokkal látják el a munkacsapat vezetőket és mint jól olajozott gép jön mozgásba már a kora reggeli ó- rá'kban az egész szövetkezet. És most menjünk még közelebb hozzájuk Nézzük a szántó-vető, kapát, villát, pásztorfcotot szorongató embereket. Egy rész ük idős, az élet már mély barázdákat húzott a homlokukra, de a sorok között mint briHiáns, csillognak a fiatal szempárok, sok, meglepően sok az élettől duzzadó fiatal ebben a szövetkezetben. Dolgoznak szerényen, tisztelettudóan, apjukkal, anyjukkal vagy más idős emberekkel egysorban, s ahol az öreg derék már nehezen hajlik, segít a fiatal. Azt mondtam, meglepően sok a fiatal. íme a rövid statisztika: a négyszázötven tag egyharmada 20 éven aluli fiatal. A szövetkezet a- ramy tartaléka. Igaz, többen is mondhatják: volt már a Vörös Csillagban ennyi fiatal. De arról keveset beszélnek, hogy milyen volt akkor a munkalendületük és milyen ma. A szövetkezet vezetői és az idős emberek ezt a különbséget röviden így foglalják össze: ég és föld. És ha túloznak is, közel járnak az igazsághoz. Régebben, a felelőtlen munka a hebe-hurgya viselkedés, a dologkerülés nem ritka jelenség volt ebben a szövetkezetben és goromba hang, gúnyos megvetés volt az osztályrészük a fiataloknak. Az öregek úgy mondják: egy-egy munkára kötéllel kellett fogni a fiatalokat, s egy részük jóformán meg sem melegedett a szövetkezetben, hanem tovább állt és más megélhetést keresett. De mi hozta ezt apálfordulást a Vörös Csillag tsz-ben ? Miért ragaszkodnak most annyira a szövetkezethez és miért az eddig nem tapasztalt szorgalom és ennek méltó elismerése? Ennek több oka van. Ahogy az idősebb emberek elmondták, a legfontosabbat említem. Hosszú vita volt azon, hogy a fiatalok a korábbi évekhez hasonlóan külön brigádban dolgozzanak-e vagy sem, s az egyik párttaggyűlésen a szövetkezeti tagok megelégedésére úgy döntöttek, hogy ahol csak lehetséges. egymás mellett dolgozzon a szülő és a gyermek. A döntésnél a oérttagok abból az elgondolásból indultak ki, hogy a szülői fegyelem az egyik legnagyobb erő, a- meiv munkára, becsületre, az idősek iránti segwségre és tiszteletre neveli a fiatalokat, s ha ez megfelelő módon jut kifejezésre, jobban dolgozik: a fiatal ,több lesz a család jövedelme és valóban otthon érzik magukat a szövetkezetben az emberek. S hogy nem volt hiábavaló N ez az elhatározás, ezt most az élet igazolja a legjobban, özvegy Füzesi La jómé a korábbi években csak névleg volt tagja a szövetkezetnek, most negyed, sokszor ötödmagával dolgozik és nem küldi más munkára gyermekeit, hanem a szárnya alatt dolgoznak valamennyien. És mennyivel masabb most, hogy a fiatalok a korábbi gúnyos megvetés és szitko- zódás helyett elismerést, s ha kell jóindulatú figyelmeztetést kapnak. És milyen megnyugtató érzéssel vesznek búcsút most a szövetkezet tagjai a munkában elfáradt nyugdíjasoktól, a szövetkezet bölcsőjét ringató öregektől, mert van utánpótlás, becsületes dologra kész ifjúság a szövetkezetben. mely felveszi és méltóan forgatja heMegyénb termetű- szövetkezeteiben az idén tizenötezer pulykát nevelnek A múlt évben megyénk több állami gazdaságában eredményesen foglalkoztak pülykatenyésztéssel. Az állami gazdaságok példájára megyénk több termelőszövetkezete az idén mintegy tizenötezer darab napospulykát igényelt a megyei tanács keltetőállomásaitól, melyek leszállítását az elmúlt hetekben kezdték meg. A Telekgerendás! Baromfitenyésztő Célgazdaság, a F elsőnyomási Állami Gazdaság, valamint a Mezőhegye- si Torzsái 1 aitenyésztő Állami Gazdaság összesen tizenötezer pulykatojást ajánlott fel a tanácsi keltető- állomásoknak. A tojásokból kikelt kis pulykákat a kelés után nyomban átadják a termelőszövetkezeteknek. Eddig 3600 napos-pulykát szállítottak megyénk termelőszövetkezeteibe. A megyei mezőgazdasági kiállítás elmarad, helyette megyénk a debreceni kiállításon vesz részt A napokban határozatot hozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, mely szerint az augusztusra tervezett 'megyei mezőgazdasági kiállítást nem tartják meg, hanem ehelyett június 21-től 29-ig a Debrecenben megrendezendő Békés, Csongrád, Szolnok, Hajdú és Szabolcs megyék mező- gazdasági kiállításán vesznek részt megyénk termelői. A megyei tanács állatenyésztő szakemberei összeállították a kiállításra kerülő állatok jegyzékét, ahol 13 tehén, egy törzsbika (Mörser), ivadék beni | mutatóhoz húsz Mörser-utód női ivarú szarvasmarha, tizenkét növendék-bika, tíz növendék-üsző (szűz és hasas), 40 különböző ivarú sertés, húsz juh, és húsz baromfi szerepel. Résztvesznek a kiállításon a megye kisállaittenyésztői is (nyúl, gálám, kutya). A kiállításra kerülő állatokat főként a termelő- szövetkezetekből küldik a tájjelleggel bíró debreceni mezőgazdasági kiállításra. lyettük a szerszám nyelét. Sok vita, sok érv kellett, amíg a párttagok megálljt intettek a fiatalokat minden vonatkozásban el- j ítélő nézeteknek. Sok eszmecserét kellett megvívni a gyermekeiket más munkára küldő szülőkkel, és az ebédidőben, vagy munka után előkerült a papír, a ceruza. Számvetést csináltak és az eszmecserék után váltott az agy, s most az egyik kezükben is megszámlálhatják, kinek a gyermeke nem dolgozik a termelőszövetkezetben. Becsülettel tettek eleget a kommunisták a pár: taggyűlés határozatának és a szülőkkel, az idősebt szövetkezeti emberekkel öszefog- va, dolgos fiatalokat neveltek. De még egy dologgal adósak maradták a párttaggyűlés határozatának, mert hónapok óta nem tettek jóformán semmit sem azért, hogy a lelkes, munkára, teitrekész fiatalokból megalakítsák az ifjúsági szervezetet, a KISZ-t. Pedig megérné a fáradozást, mert e nagyszerű szülői nevelés csak akkor éli el a célját igazán, ha nap mint nap politikailag is érettebbé válnak a fiúk és lányok ebben a megújhódott szövetkezetben. Deák Gyula Terjeszd a Népújságot! Kalapálás, gépek berregése szűrődött ki a csendes utcába, amikor Füzesgyarmaton, a Cipész Ktsz sarki épülete elé értem. Homoki János tanácselnök útbaigazítása után könnyen idetaláltam. Persze nemcsak az utat magyarázta el, hanem közben meg is dicsérte a szövetkezetieket, mondván: jól dolgoznak, szép csizmákat csinálnak. Szó se róla, valóban ügyesek a szövetkezet tagjai. A műhelyekben annyi sok szép csizma sorakozott, hogy bizony ítéletnapig sem szaggatnám el azokat. No, de még az a szerencse, hogy nem nekem készültek. •Szabó Lajossal, a szövetkezet i egyikatagjóval elegyedtem beszédbe. Haját már jól megszűrkítette az idő, ha — nem tévedek —, nem sokkal múlhatott negyven. — Én 1949 óta dolgozom a szövetkezetben. Nem bántam meg, hogy beléptem, mert jól érzem magam itt Megvan a biztos megélhetés, kell ennél több? Még mondta volna tovább, de Hugyák György, aki melkt te ült, szólt közbe: Jó szövetkezet ez 1948-ban Budapestre kerültem, a- hol szintén szövetkezetben dolgoztam. Négy év múlva kértem áthelyezésem, mert hazavágytam. Azóta itt dolgozom. Nem is mennék máshová... Később Gyáni Lajossal, a szövetkezet raktárosával találkoztam, ö azok a kevesek közül való, akik IPARI HÍRADÓNK Elkészült a takarékossági intézkedési terv A Békéscsabai Ruhagyárban a műszaki vezetőktől, a gyár dolgozóitól összegyűjtött javaslatok alapján egy háromtagú brigád kidolgozta a takarékossági intézkedési tervet Ez a legfontosabb tennivalókat tartalmazza: a bérrel, anyaggal, kellékkel, energiával való fokozottabb takarékosságot. A kötbér kifizetésének elkerülésére a tervezet előírja, hogy a gyár a kereskedelemmel kötött szerződéseknek időben eleget tesz. Az elkészült takarékossági tervet a hangos bemondón ismertetik. Ugyanekkor a dolgozóknak azt is tudomására hozzák, hogy az idén csak abban az esetben számíthatnak nyereségrészesedésre, ha a minőségileg kifogástalan munka mellett szigorúan takarékoskodnak is. / Új nagyteljesítményű gépet kaptak Az Orosházi Húsipari Vállalat új, elektromos, olajnyomásos hydraulikus töltőgépet kapott Ez a nagy teljesítményű univerzális töltőgép egy műszak alatt — az árufajtától függően — 30—40 mázsa termelésre képes. A gép kezeléséhez egy ember elegendő. A jövőben is becsületesen dolgoznak A Gyulai Harisnyagyárból írja Kiss László: „Gyárunk dolgozói mind az ellenforradalom előtt, mind az azóta eltelt időben a legjobb tudásuk szerint igyekeztek kivenni részüket a termelésből. Ezért van az, hogy üzemünk már ötször, az ellenforradalom után pedig első ízben az idén ismét elnyerte az élüzem címet Jó munkánk alapján 19 napi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedést kaptunk, 22 kiváló dolgozó pedig oklevélben és egyheti pénzjutalomban részesült. Az idei élüzem- avatást az előző időszakhoz képest az első negyedéves terv túlteljesítésével ünnepeltük meg. Most is legjobb tudásunk szerint arra törekszünk, hogy a magunk munkájával erősítsük népi rendünket, növeljük eredményeinket s hozzájáruljunk a jelenlegi életszínvonal megtartásához.” Újíazonú. csuháiból készült strandcipőket küldenek a Budapesti Ipari Vásárra Az Orosházi Háziipari Szövtekezetben csuhából űjfazonú strandcipőket készítenek, s ebből a május 23-án megnyíló Budapesti Ipari Vásárra is küldenek. A strand cipőkből egy nyugat-német cég négyezer, az NDK pedig nyolcezer párat rendelt. A tetszetős orosházi csuhéjkészitményekből már eddig is jelentős srzállítmányok kerültek külföldre. a szövetkezete: alakították. Mikor is volt ez? — Tulajdonképpen 1946-ban a- lakítottük meg heten. Hivatalosan azonban csak rá két évre, 1048 őszén kezdtük el közösen a munkát. Azóta nagyra nőtt szövetkezetünk. Jelenleg negyven ketten vagyunk. Az:án van öt tanulónk is, akiket a szakmára tanítunk. De nemcsak a taglétszám szaporodott, hanem szövetkezetünk is gyarapodott időközben Amikor tíz évvel ezelőtt szövetkeztünk, a legszükségesebb szerszámokon kívül nem volt egyebünk. •— És most? — Hát ez a ház is a sajátunk. 1955-ben vettük 120 ezerért. De nézzünk talán körül. — Az bizony jő lesz! — egyeztem bele a szíves meghívásba. Nem vagyok cipész-szakértő, de azt azért mindjárt láttam, hogy egy csomó gép, egyike-másíka viL lanyme^hajtású, könnyíti a tagok munkáját .Miiből vették ezt? — erre találóan adta meg a választ Szabó Lajos. Mindazt, amink van, mi kalapáltuk össze Jól „kalapáltak!” Tavaly a javításon, a mérték utáni rendelésen kívül nem kevesebb, mint 6 ezer pór csizmát „kalapáltak őszsze”. — Nincs Füzesgyarmaton annyi 'bén. disznó,, meg juh, ameny- yinek bőrét egy év alatt felszabdaltam — jegyezte meg tréfósa’fi >oraa'lrare, a szövetkezet ügyes- ezű szabásza, ö is már hé: éve agja a közösségnek, azóta, hogy aúcsút mondott kis műhelyének. Nem hagyná el most már sémmi pénzért a közösséget, mert, mint megjegyezte: „A cipészeket öez- szetartja a kaptafa”. Hogy mennyire így van, azt az ellenforradalmi események alatt bizonyították be, amikor őket is fenyegette a veszély. De csak fenyegette, mert ellenálltak minden bomlasztási kísérletnek. Egyetlen tag nem hagyta cserben a szövetkezetét, egyetlen deka bőrt nem vittek el tőlük. Esténként — azokban a nehéz időkben — nyolcán —tízen sztrázsáltak a szövetkezetben, védték azt a kincset, amit együtt szereztek. Amikor néhány hónap múlva megünneplik közösségük fennállásának 10. évfordulóját, nyugodtan elmondhatják: Hűek maradtunk a szövetkezeti mozgalomhoz a közösséghez, amelyben bár nem volt minden fenékig tejfel, de mégis a mienk — mindannyiunké. Igen, s nem vagyunk kitéve többé Moskowitz, az egykori Alföldi Cipőüzem ura kénye-kedvének, a- kivel akkoriban annyiszor szembeszálltunk, hogy néhány fillér munkabér-javítást kicsikarjunk. Mert a tagok közül többen, így Huszár István, aki nemrég ment nyugdíjba a szövetkezetből, „csak” 16, K. Tóth Sándor, a szövetkezet mostani részlegvezetője 10, Gyáni Lajos 12 esztendőt „húzott le” Moskowitz úr üzemében. Ök is, meg a többiek is tíz év óta közösen „kalapálják” saját boldogulásukat- Nem kiszolgáltatottak többé a tőkés kénye-kedvénék... Podina Péter
