Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-13 / 111. szám

1658. május 13., kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Vésztői jegyzetek a II. sz. általános iskoláról Vésztőn, a főtéren nagy építkezés vonja magára a figyelmet: az iskolát bővítik, mégpedig egy olyan nagy, ú) épületszárny- nyal, mint amekkora az eddigi iskola volt. Íme, iskolafejlesztési politikánk újabb kézzelfogható bizonysága, — Vésztőn ú harco- temk már a tanteremhiány elleni Az építkezésen tábla hirdeti, hogy a munkát a vésztői Kivitet lező Ktsz végzi itt, mégpedig igen gondosan. Hogy gyorsan is, azt már nem mondhatnánk, hiszen — az igazgatóhelyettes, Jankai Bé- láné szavaival élve — már több határidő elmúlt, és az átadás még most sem történt meg. — Az elmúlt évben kezdték bontani a régi iskola egyik szár­nyát, ahol most az új modem épület készül, abban is három tante­rem, nagyzsibongó és egy-két szobás, összkomfortos pedagógus-la­kás. Igaz, hogy lassan halad a munka, de most már bizonyos, hogy a pedagógus napon iskolaavató ünnepség is lesz a vésztői II. sz. ál­talános iskolában! Jói dolgozik az iskola szülői munkaközössége! így mondják a pedagógusok, és ezt abból is m egáílapíthatjuk, amit mindennek bizonyítására felsorolnak. — A tavaszi szünetben Miskolcon, Göir/mbölytapolcán, és Lil­lafüreden. jártunk, gyerekek, szülők és pedagógusok, Összesen 99- en! Két külön vasúti kocsink volt, — ezt Szili Gézáinak, a vészitől állomásfőnöknek köszönhetjük, akinek gyermeke szintén hozzánk jár iskolába. Még néhány szép példa arról, hogy az iskola szülői munkakö­zössége valóban szívén viseli minden kisdiák sorsát, támogatását: A szülők most — a nyári vakációra — Balaton-körüli utat tervez­nek a gyermekek számára, csereüdülésit szerveznek más városok iskoláival, és Kiss József, az iskola magyarszakos tanárénak kezde­ményezéséi-e a szülők és Vésztő iskolabaré-tai „úttörő baráti kört" szerveztek, és a baráti kör „tagdíjaiból’* 1 — ami nem is tagdíj, ha­nem az iskola úttörői részére állandó jelleggel felajánlott csekély­összegű ‘támogatás, — havonta közel 900 forintot gyűjtenek össze! Legutóbb ebből az összegből vásárolták meg az úttörőcsapat gyö­nyörű, vörös zászlóját. S. E. Válaszolnak a mentők A március 19-i számban megje- mt Legyen valóban legfőbb érték ember című cikkben írottak nyomán vizsgálatot indítottunk. Megállapítottuk, hogy valóban hívtak bennünket az említett cikkben közölt időpontban ifj. Ba­lázs György 10 éves fiúhoz Kasza­perre a postától. A telefonon be­mondott betegség a valóságban is struma volt. De ismert tény, hogy I nek a sürgős kórházba seáüítás­i ra. Mert hátráltatja a mentők j munkáját az Indokolatlan hívás, | mellyel elvonják a gépkocsikat az olyan betegektől, akiknél a má­sodpercek is számítanak. Dr. Vásárhelyi István, megyei mentőfőorvos, Békéscsaba. Újdonság: Postai szabásminta-szolgála t Sokan hajlamosak arra, hogy a divatot nőies hóbortnak,' vagy ta­lán finomabb meghatározással „szeszélyesnek” minősítsék. A fér­fiak nagyrésze nemcsak az. „anya­gi háttér’“ miatt idegenkedik ösz- tönszerűen a divattól, hanem talán azért is, mert a divathóbortnak áldozatául esett férfi társaik mi­att gyakran kell pironkodniok. Mielőtt a divatos öltözködésről szólnánk, szögezzük le, hogy nem arról a nyugaton divó öltözködé­si, vagy ha úgy tetszik, vetkőzési hóbortról, hanem a nemesebb ér­Erre egy példát említünk. Az ú. n. „halásznadrág”-ot a viselőjének kora és egyéb csak körülírással meghatározható „körülményei“-re való -tekintettel üdüléskor, vagy kiránduláson „természetes”-nek tarthatjuk, azonban ugyanaz a ha- lászmadrág, ha viselője nem rendel­kezik a fent említett „körülmé- nyek“’-kel, már nem annyira „ter- mészetes”-nek, hanem inkább ne­vetségesnek tűnhet fel. A divat útjai kifűrkészhetetle- nek, de nem is fontos, hogy a keletkezési forrását kutassuk( itt telemben vett divatról kívánunk szólni, amelyet ízlésünknek és életmódunknak megfelelően éle­tünk megszépítésének eszközéül kívánunk felhasználni. Ha valaki elhanyagolja öltözködését, a szép­ségéből is veszíthet. Christian Dior a nemrégen el­hunyt híres párzsi divatkreáior igen szellemesen állapította meg, hogy a divatos öltözködés azt a művészetet jelenti, hogy ki tud­juk választani az egyéniségünk­höz illő ruhákat, amelyek életmó­dunknak leginkább megfelelnek. van, tudomásul kell venni és ki kell választani a változó formák sokféleségéből azt, ami a szebbik nemet még szebbé varázsolhatja. Senkit se aggasszon az, hogy a divat változik és múlandó, hiszen ami elmúlik, az is lehet szép. Egy a lényeg, minden nő helye­sen válassza ki a divat sokféle változásából az egyéniségének leg­megfelelőbb formáit. A divat kaleidoszkópszerű vál­tozása egyetlen közös ponton érint mindenkit akár sovány, akár telt, akár alacsony, akár magas és ez a pont — a pénztárca kérdése. KÖNYVEKRŐL A gyászolók... megmutatják igazi arcukat SZABÓ MAGDA: Freskó Regényem alapötletét egyik néhány évvel ezelőtt elhunyt rokonom teme­tése szolgáltatta. A gyászszertartás fo­lyamán, míg pillantásom ide-oda ván­dorolt a végtisztességre összegyűltek sorai között, az jutott eszembe, vajon valóban kívül maradt-e a világ a ra­vatalozó falain vagy a fátyollal borí­tott homlokok mögött tovább szövik gondolataikat, terveiket sorsukról és jövőjükről az élve maradottak. A gyá­szolók merev élőképe mögött vissza­fogott mozdulatokat, némaságában ki­áltó kérdéseket sejtettem. Ebből az élményből született meg a tarbai refor­mátus parókia lakóinak története, a regény tizenhárom óra alatt lejátszó­dó cselekménye, mely a papné rava­tala köré tömöríti a családtagokat. Regényemben Tarba lakói hallgató nyelvét megoldja a halál közelsége; 1^'err^jcefCf ^asszonyok, aggok, papok* cseliéd^H-! , jöüv.észek — életükben elő­ször ^'megmutatják igazi arcukat. A Freskó tulajdonképpeni hőse nem em­ber, hanem maga Tarba, a vidéki kis­város egyik negyede, benne is az Ó- tempiom környéke, a parókia, merev kötelmek, szigorú törvények fellegvá­ra, mely — Így, vagy úgy — de be­folyásolja minden benne élő, vagy köréhez tartozó életét. Kimondatlan mondanivalója értelmében Tarba lakói közül azok, akik le tudnak számolni az életüket gúzsba kötő múlttal, el­indulhatnak a szabadabb, emberibb jövendő felé, s akik nem képesek er­re, együtt kell, hogy pusztuljanak Tar­ba árnyaival. A nők, ha szépen és divatosan akarnak öltözni, leleményességük nem ismer határt A szűlkreszabott pénzügyi „kere­teket“ ötletességgel pótolják. So­kan varrótanfolyamokon, vagy ba­rátnői segítséggel amatőr varró­nőknek csapinak fel. Ezen a téren azonban igen nagy akadályt je­lent a textilanyagok kiszabása. Ez bizony igen komoly szakmai fel- készültséget és rátermettséget kí­ván, mivel az ollóval elövetett hí. szabásminta-szolgálatot vezetett be Ezekben a helységekben a posta- hivatalok hírlaposztályain, vala­mint a nagyvárosokban a posta által fenntartott divatlap üzletek­ben a legújabb divatformák alap­ján az átlagos méretre készült szabásminták beszerezhetők. Ha valaki saját méretére kívánna szabásmintát rendelni, ennek sincs akadálya. A postahivatalok­ban és a postai divatlapüzletek­ben a legújabb divatlapokból ki­bák helyrehozhatatlan kárt jelent­hetnek. A postai hírlapterjesztés, amely a divatlapok terjesztését is vég­zi, kísérletképpen megyénk terü­letén a nagyobb helységekben Bé­késcsaba. Battonya, Bek^S,' Ö2- vaványa, Gyorna, Gyula," Mézöbe- rény, Mezőhegyes, Orosháza, Sar­kad, Szarvas, Szeghalom) ____ választott modell és a megadott testméretek alapján megrendelt szabásmintát a posta utánvétellel küldi ki a megrendelőiknek. Amennyiben a most benevezett szabásminta-szolgálat kedveltté válik, azt szélesebb körben is ki fogják terjeszteni és a kisebb hely. ségek postahivatalain kívül a tex­tilanyagokat árusító üzletekben is lehetővé, teszik a szabásminták megrendelését. A ruhákat akkor választják ki helyes ízléssel, ha abban a ruha viselője „természetes“-nek látszik a jelzett betegség nem igényel mentőautón való beszállítást. Mi­vel gépkocsijaink sürgős esetekben vidéken voltak, kértük a fiú hoz­zátartozóját, hogy beszéljenek a kezelőorvossal, hogy valóban szükséges-e a kórházba szállítás. Ez meg is történt és a mentőállo­másra elsőnek visszaérkező gép­kocsit ki is küldtük ifj. Balázs Györgyért. Azonban nem fedi a valóságot, hogy mire az apa a mentőszállítást utalványt megsze­rezte, hazaérkezve halva találta gyermekét. Ugyanis mentőink a fiút élve találták és őt be is szál­lították a békéscsabai gyermek­kórházba, majd a szegedi gyer­mekklinikára szállították, amikor szállítás közben valóban meghalt. Mi ezután is becsülettel akarjuk felelősségteljes feladatunkat ellát­ni — különösen szem előtt tartva Kaszapert, ahol nincs orvos. De az a kérésünk — mivel ez nálunk törvény is —, hogy lakáson lé­vő betegeknél (kivéve a balesete­ket) mindig hívjanak a hozzátar­tozók először orvost, aki elbírál­ja, hogy szüksége van e a beteg­JődiádftMtoenyett mMom Május második va­sárnapja. Kint káni­kula van. A konyhá­ban magasra tornyo­sul a sok mosatlan, nagy a rendetlenség. Ebéd után elbújtam a hűvösre s beletemet­keztem az újságba. Azaz, hogy csak be­letemetkeztem, vol­na, de a feleségem rámszólt: Apukám, mosogass el, mosd fel a konyhát, mert én vasalok s megyek a megyei fodrászver­senyre. — Jól van, készül) és eredj. — És te? • — Meccsre me­gyek. — És a gyerek? Vidd magaddal, tu­dod, hogy én nem bírok vele. Sarokba szorultam. Együtt kell men­nünk, pedig nem ál­dás asszonnyal divat- bemutatóra, fodrász­versenyre menni, mert ott nyomban al­kudni kezd: ugye csináltathatok egy i- lyen ruhát, egy ilyen frizurát? Mindegy. Elmegyek, mert azt sem tudom, hol és mikor van meccs Bé­késcsabán. Feleségem viszont pontosan tud­ja, hogy a megyei fodrászverseny az i- partestületben lesz, délután három órai kezdettel. Azzal ví­gasztalom magam, hogy közel lessz a sör, meg aztán úgy­sem voltam még fod­rászversenyen. A versenyteremben több sorstársam, azaz több férj volt. Meg­kérdeztem az egyik ismerősömtől; ho­gyan tetszik a ver­seny? Kujonkodva kacsint: A modellek nagyon csinosak, mintha szépségver­senyre válogatták volna össze őket. Persze, ezt a nagyon elegánsan öltözött hölgyekre értette, a- kik leginkább kis- és nagyestélyiben vol­tak, mert a versenyt bál követte. Közben megkezdő­dött a „start”. Kár, hogy az ilyen verse­nyen nem lehet haj­rázni és úgy lármáz­ni, mint a futball­mérkőzésen. Pedig szívesen hajráztam volna az ismerős bé­késcsabai, orosházi, gyulai és békési fod­rászoknak. De meg­tették a magukét így is. Az első „menet­ben” tíz férfi fod­rász állt „szorítóba”, meg négy szabaduló­félben lévő nőifod­rász-tanuló. Aztán a női fodrászok uralták a termet. Először nappali frizurát, az­tán színházi frizurát varászoltak a bozon­tos hajból. Férfi haj­vágásra 35 perc, női frizura fésülésre 30, illetve 40 perc volt engedélyezve. Felsó­hajtottam: Hej, ha versenyen kívül leg­alább 20 percet ál­doznának a hajam­nak! Persze, ez a só­haj csak egynéhány fodrásznak szólt, akik túlságosan az üsd- vágd munka hívei. Az orosházi Pataki Sándor, a békéscsa­bai Lakatos János és még sok-más fodrász kezei alá eddig is bi­zalommal ültem. A nők persze Békéscsa­bán Göttl Mátyás és Hobel József kezeit dicsérték. S a verseny közben, mint nagy í- géretről beszéltek a szabadulófélben lévő Kundolf László női­fodrász-tanulóról. Alaposan szemügy­re vettem minden férfi és női frizurát s bizony csak árnya­latnyi különbséget ta­láltam köztük. De a pártatlanság gyanújá­tól is mentes, a me­gye különböző váro­sából, községéből összeválogatott zsűri­tagok nálamnál igé­nyesebbek voltaki Az ő szakavatott sze­mük kiválasztotta a legszebbeket. A tanu­lók közül Kundolf László vitte el a ba­bért Gyekiczki Lenke elől, pedig én neki tippeltem az elsősé­get. A férfifodrászok versenyében: 1. Mur­vai András, Gyula, 11. Pataki Sándor, O- rosháza, 111. Lakatos János, Békéscsaba. A női nappali és a szín­házi frizura első há­rom-három helye­zettje így alakult: 1. Göttl Mátyás, Békés­csaba, 11. Majláth Mihály, Békés, 3. Ho­bel József, Békéscsa­ba. ök ugyanis mind a két számban indul­tak s úgy Ültsziki hogy a helyezésen nem sikerült ráltoz- tatniok. Az első díjat egyébként kétszáz, a másodikat száz, a harmadikat ötven fo­rinttal is jutalmaztáki Ugyanis minden ver­senyző oklevelet ka­pott és nem is ér­demtelenül. Amint a fentiekből kitűnik, türelmesen végignéztem a me­gyei fodrászversenyt, feleségem kedvéért. De este kilenc óra tájban, hazafelé me­net mégis vita tá­madt köztünk: Abból, hogy melyikőnk nem vigyázott eléggé a gyerekre, aki szinte felismerhetetlenül összeolajozta, kenő- csözte magát .-z Ipar­testület udvarán par­kírozó motorkerék­párok között. — ki -*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents