Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-11 / 110. szám
195«. májú* 11, vasára*» BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Libanonba, Kanadába küldik a kiváló bánkúti magas seprőcirok-szakált Az utóbbi években Libanonban, Canadában és számos más keleti, illetve nyugati államban aratott nagy sikert a megyénkben termelt nemesített bánkúti magas seprű cirokszakái. A Békés megye talaj- és éghajlati viszonyait kedvelő, magas jövedelmet ígérő növényből — a földművesszövetkezetek lelkiismeretes, jó munkája eredményeképp — a tavalyi 3800 hold helyett .6350 holdat vetettek, a közelmúltban. A szerződésre termelt cirokszakái többségét az idén is külföldre, főleg tengerentúli államokba exportálják. A szakemberek velemenye szerint azelőtt nem tapasztalt gondossággal előkészített magágyba került földbe mindenütt a cirok magja. Ez biztosíték arra, hogy legalább 450 vagon szakáit és 450—500 vagon — árpával egyenértékű cirokmagot — takarítanak be ősszel. Különösen sok cirkot termelnek a mezőkovácsházi járásban, ahol holdanként 8—10 mázsás szakái termésre és 15— 20 mázsás szemtermésre számíthatnak. Ezenkívül a cirokszár értékes tüzelőanyag. Tizedik éve mesterségesen Magán célra használták termékenyítik a teheneket Mezőhegyesen A Mezőhegyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban tizedik éve termékenyítik a teheneket mesterségesen. Tíz év alatt több, mint tízezer tehenet termékenyítettek. Dr. Kátt László állatorvos irányításával végzik az in- szeminálást, melynek eredményeként a vemhességi százalék — tíz évi átlagban — nyolcvankettő. a gépállomás tulajdonát Jutalmat kaptak a megye legjobb termelőszövetkezetei ÜGYES KIS MASINA — 18 hold répát sarabol naponta — Halló. Itt az Örmény kúti Állam Gazdaság. — Népújság Szer kész őségé. Tessék. — Egy hírt szeretnék lediktálni— Tessék, várjuk. — Gazdaságunkban befejeztük 140 hold cukorrépa és 50 hold maghozó répa sarabolását, s nyomban hozzáláttunk a 140 hold cukorrépa egyeléséhez. „Ejha, — villant át az agyamon, — örmény kutat talán elkerülte a sok eső, vagy nagyon sok dolgozójuk van?" — Hogyan dolgoznak a növény, 'ápolásban? — Egy pillanatra, megkérdezem Beregszászi Károly főagronómus- tól, ő a növényápolás fővezére. Egy ideig csend, aztán egy más hang szólal meg: Beregszászi ag- ronómus. 185 dolgozót foglalkoztatunk a növényápolásban, de ők az egyelést végzik. — Kik végezték el akkor a cukorrépa sarabolást? — Egy újfajta univerzál trák- tor. Malwulf a neve. Most kaptuk, kimondottan cukorrépa-művelésre. Naponta 18—20 hoktat kapál meg, ha befejezi a 140 holdas táblát, akkor élőiről kezdi. A mi répánkat nem fenyegeti se gyom, se cserepesedés. Ügyes kis masina lehet. Épipen a napokban hallottam Budapesten, hogy a 3 éves terv végére a jelenlegi 12 százalékról 30 százalékra nő az univerzális gépek száma. S gyárainak hazánkban törpe-traktorokat is, amivel a hagymát, borsót, cukorrépát nagyon jól és olcsón lehet saraboltatni. A Makó-kömyéki hagymatermelők már vásároltak belőle. Ezt persze nem mondtam be a telefonba. Inkább azt kérdeztem, hogy a miás növényeket hogyan védik meg a gyomosodástól — Amit lehet, gépi kapálással. A tavaszi kalászosok és a 200 hold borsó közül vegyszerrel írtjuki — Ezt nem lehet kapálni? — Nem, mert gabona sortávolságra vetettük, 6—1 Van-e még vetni való? Most vetettünk el 50 hold Warwidh 200-es, kanadai hibrid- kukoricát. Ez volt a befejező akkord a tavaszi vetőéből. Ennek az érdekessége, hogy szorosan vetettük; 6 anyasor közé két apasort, 70 centiméteres sortávolságra. Most már minden erőt a növény- ápolásra fordítunk; — Van-e még valami érdekesség? Egyelőre nincs. “ Köszönjük, erőt egészséget, Jó munkát és jó termést kívánunk. — ki zőgazdasági osztályától Nánási Illés osztályvezető, Fafaj Mihály főállattenyésztő, Kundolf László szövetkezetpolitikai előadó, a járási és városi tanácsoktól hárman, a Termelőszövetkezeti Tanács részéről Nagy Károly országgyűlési képviselő vettek részt.) A bizottság a határozat meghozatala előtt élénk vitát folytatott, hogy a beterjesztett termelőszövetkezeti gazdaságok közül melyiknek ítélje a tárgyjutalmakat. Hosszabb vita után egyöntetűen úgy határoztak, hogy a négyszáz holdon aluli termelőszövetkezetek közül a békési Vörös Csillag Tsz- nek ítélik a kilencezer forint értékű ajándéktárgyakat. A négyszáz holdtól ezer holdig terjedő területen gazdálkodó termelőszövetkezetek közill megyei első a kamut! Petőfi Tsz. A szövetkezet tagjai 13 000 forint értékű ajándéktárgyakat kapnak. <'*•' A harmadik csoportba az ezer holdon felüli termelőszövetkezeteket sorolták, amelyek közill a nagyszénást Lenin Tsz-t tizennyolcezer forint értékű tárgyjutalomban részesítik. x A békéscsabai Május 1. Tsz az országos versenyben kerül elbírálásra. A versenybizottság határozatot hozott továbbá az állattenyésztésben kiváló eredményt elért öt tsz- tag jutalmazására. Ezek között nyolcszáz—ezerkétszáz forint értékű tárgyjutalmat osztanak W. A bejelentés elkerült a legfelsőbb szervekhez is. Kivizsgáláséval napokat töltöttek el a Földművelésügyi Minisztérium és a Gépállomások Igazgatóságának revizorai. Jegyzőkönyvek, fegyelmi határozatok készültek. A bejelentés csaknem szóról-szóra igaznak bizonyult, A Füzesgyarmati Gépállomás vezetői hanyagul, csáki szalmája módjára kezelték, használták a rájuk bízott népvagyont. Az igazgató, Seres Gyula a dolgozók előtt termelési értekezleten többször erélyesen szót emelt az üzemi lopások ellen, a népvagycxn védelmében. Azonban az ellenőr- 'ést elhanyagolta. Vizei prédikált és pálinkát ivott, amihez a szilvát, a gépállomás terhére, a fuvarköltség befizetése nélkül Gyuláról szállítottak. A páliirkát közösen főzték és itták meg á gépállomás vezetői. Divattá vált, hogy a gépállomás járműveit sajátjukként használták. Az igazgató például 800 kilométer utat tett meg a szolgálati motoron, hogy feleségét üdülni szállítsa. „Ha a főnöknek lehet, miért ne lehessen nekem is“ — gondolta Várdai János főmezőgazdász s ő igénybe vette a gépkocsit kukoi'ioaszállí fásra. Mikor Nagy építkezések a békéscsabai Kossuth Tsz-ben Ebben és a jövő évben nagy építkezések lesznek a békéscsabai Kossuth Tsz-ben. Eddig már felépítették egy 400 férőhelyes juhhodály falait s most húzzák rá a tetőt. Közben egy köröstarcsai téglaégető munkacsapat, Imeli András vezetésével gyors ütemben készíti a házi égetésű téglát. Kétszázezer darabot égetnek, de Bagyinka György elvtárs, a tsz elnöke szerint még ez a nagy mennyiség sem lesz elegendő, mert egy 600 személyt befogadó kultúr- házat, továbbá egy 100 férőhelyes tehénistállót akarnak építeni és bővítik a magtárat is. U a találat az e heti Lottóban Tájékoztató a nyereményekről A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelentése szerint a Lottó 19. játékhetére 3 millió 173 ezer 721 szelvényt küldtek be a fogadók. Bár öZ a szelvényszám kevesebb, mint az elmúlt hetekben volt, az egy osztályra Jutó nyeremény így is egymillió forinton felül van. Mivel telita- lálatos szelvény ezúttal sem a- kadt, a szerencsés négvtalálato- sok között ennek kétszeresét osztják szét. Ezen a héten sok a találat. Több, mint százezer lottózó ért el négyes, hármas és kettes találatot. Négyes találat 72 szelvényen a- fcadt, a nyeremény egyenként Ä3 059 forint. A háromtalálatos szelvények száma 4298, nyereményük egyenként 277 forint. A 88 834 kéttalálatos szelvényre e- gvenként 12 forintot fizetnek. (MTI) A májusi eső aranyat ér — mondják a békési emberek. Nem ők találták ki, már a nagyapjuk, a dédapjuk is mondogatta nekik gyermekkorukban, hogy — figyeld meg fiam, ha májusban sok eső van, jó termés lesz. Most attól függetlenül, hogy elkésett a tavasz, és a növényápolás még csak most indult meg, az esős május még mindent helyrehozhat. A napokban körsétát tettünk 0 békési határban. A meleg napsütésben fürdő határ úgy néz ki, mint valami virágoskert. A haragos zöld búzatáblák szelíden hullámzónak. Az útmenti fák már levélerdőbe borultak. A levegőben é- rezni lehet a friss virágillatot. A földeken teljes erővel megindult az élet. Kovács bácsi és felesége a kukoricát vetik. Nem géppel, csak úgy Békési ßteUken barázdára pergetik. Kovács bácsi úgy vélekedik, hogy jól sikerülhet így is a termés. Mélyebben kerül földbe a mag, tovább bírja a szárazságot. Bár most nem igen kell szárazságtól tartani. Persze nem is azért pergeti, hogy így jobb; megszokta a nagyapjától, dédapjától. Meg gépje sincs s kölcsön nem a- kar kérni. Jó száz méterrel arrébb Szekeres bácsi és leánya a cukorrépát kapálják. Szekeres bácsi ö- reg ember már, nehézkesen mozog, de azért eldolgozgat még, persze csak úgy öregesen. Hatszáz négyszögöl cukorrépát vetett. Tavaly is ennyi volt. Megéri. Ha jó lesz az idő, jövő héten már egyelik. Mikor érdeklődőm, hogy mennyi termést vár, nem válaszol mindjárt, elgondolkozik. — Persze, azt előre nem tudhatja az ember, de 40 mázsa, sőt 50 is lehet. Tavaly 45 volt. Az út másik oldalán, vagy húszán kapálnak. Ez már a tsz. földje. A fiatalok arcán öröm és jókedv sugárzik, ök is a cukorrépát sarabolják. Szépen kikelt. Az e- gyenletes sorok azt tükrözik, hogy pontos és jó munkát végeztek. A tsz. több termést vár, mint Szekeres bácsi, ök holdanként — ha nem jön semmi közbe —, elérik a 220 mázsát. A sarabolás- sal estig végeznek. A többi munkával is elég jól állnak. A borsót, mákot már megkapálták, a jövő héten hozzáfognak a napraforgóhoz is. és 0 répaegyeléshez. Békés felé haladva, a nagykiterjedésű gyümölcsös már messziről csalogat illatával. A virágba borult, gondosan kezelt fák szinte hívogatják az embert. Valamikor Sebők ügyvéd tulajdona volt. Most az állam kezelésében van. A fák alatt felszántott földből apró kis hajtások bújnak elő. A gyümölcsös melletti melegágyak közt fiatal leányok dolgoznak. Szorgos kezeik nyomán egymás után kerülnek földbe a palánták. A nap már kezd lefelé csúszni, lassan alko- nyodik. Megint eltelt egy nap. Az utakon emberek, asszonyok, lányok kapával vállukon lépkednek. Otthon várja őket a jó vacsora. Holnap reggel újra ott lesznek a földeken, hogy folytassák a munkát, mely az életet jelenti. Jantylk Tibor megkérdezték tőle, hogy miért nem fizette be a fuvardíjat, azt válaszolta: „Előnyösebbnek tartottam, ha a zsebemben marad1-. A hasonló „előny’1 miatt Seres Gyula igazgató és Schall András fő- mehanikus 1956. november 1. ás 1958. március 1. között nem fizettek lakbért, s azóta a villanyszámlájukat is a gépállomással fizettették. A vezetők ilyen „előnyét" látva, néhány dolgozó is részesülni akart a nép vagyonából, öten új perzselő gépet készítettek maguknak a gépállomás anyagából. Néhány dolgozónak viszont vasvályura volt szüksége. „Elemeitek” hát egy 4—5 méter hosszú, 35 centiméter átmérőjű vascsövet a vízügyi igazgatóságtól s a gépállomás műhelyében, hegesztő pisztolyokkal eldarabolták és megcsinálták a vályúkat. Számos hasonló szabálytalanság történt, amelyre a bejelentés után fény derült. A Gépállomások Igazgatósága szigorú írásbeli megrovásban részesítette a Füzesgyarmati Gépállomás vezetőit, akik sorozatosan elmulasztották az ellenőrzést, akik maguk is térítés nélkül használták a gépállomás járműveit, lakásait, s akiik szemet hunytak a műhelyekben végzett egyéni „fusd“ munkának. Egyúttal kötelezte Seres Gyulát, hogy az elmaradt lakbér és villany használatáért tortsyrA ‘7*víí;0 vábbá a motorkerékpárral megtett 800 kilométer úiért fizessen be 1773 forintot, Schall Andrást 1466, Várdai Jánost pedig 685 forint költség befizetésére kötelezte. Seres Gyula igazgatót utasította, hogy fizesse meg a perzselő gépek anyagárnak költségeit, és téríttesse meg az eltulajdonított csövet a vízügyi igazgatóságnak. A fenti mulasztásokat és szabálytalanságokat azért „úszták” meg aránylag ilyen olcsón a gépállomás vezetői, ment eddig nem merült fel panasz munkájuk iránt s még csak figyelmeztetésiben sem részesültek. A mostani fegyelmi határozat azonban elég erélyes figyelmeztetés nemcsak nekik, hanem mindenkinek, akiire a nép vagyona van bízva. k. r. 5000 holdnál nagyobb területen fejezték be a vegyszeres gyomirtást A vegyszeres gyomirtás becsű« lete az utóbbi években megnőtt, Ezt bizonyítja, hogy megyénk tér« melőszövetkezetei és állami gaztöbb, mint 77 700 holdra költöttek szerződést, a Tar hősi Növényvédő ÁUomássaLAnoveny- védelmi munkák gyorsabbá tételére az ország különböző részeiből megyénkbe küldött növényvédő állomások gépegységei is besegítenek. A kártékony gyomok irtására szervezett közös összefogás meghozta az eredményt. Eddig 5000 holdnál nagyobb területen fejezték be a gyomirtást. A héten fokozzák a munka ütemét, hogy a* állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek által szerződött területeken minél hamarabb készen legyenek ezzel a munkával. A termelőszövetkezetek 1957. évi gazdálkodásait egy huszonkét fő- . j bői álló megyei versenybizottság értékelte, (A bizottságban tizenöt . termelőszövetkezeti elnök, a párt megyei bizottsága részéről Sar- .1 kadi István, a megyei tanács me-
