Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-07 / 106. szám
195«. máj«« 7., scerd* BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG A 60 éves Földi Mihály most akar hontalanná lenni Törődjünk többet a termelési szakcsoportokkal Hontalanság! Óh mennyire ismerős ma már ez a szó. Százak és ezrek érzik öt, tíz ezer kilométerre, vagy éppen Afrika messzeségében, hazánktól 15 ezer kilométerre e szó valódi értelmét. Kádár, Munich, Biszku elvtársikhoz, rokonok százához, ezréhez érkeznek napomként Ausztriából, Angsából, Svájcból és az Egyesült Államok ezernyi rej tekéből a könnyel áztatott & könyörgő hangon megírt leveleik. ..Haza akarok menni, mert elemészt a honvágy. Látni akarom hazám kicsiny falvait, hallani szép Budapest zaját, a magyar zenét, a magyar szót. Már ezerszer megbántam, a- mit tettem, hisz’ ez nem az én hazám, soha nem is lesz az. És akik e sorokat írják, nemcsak fiatalok, hanem sokan idősek (lásd a vasárnapi Népszabadság e- gyik cikkét), akik 4—5 nap alatt szinte magukon kívüli ■ állapotban adták el egy egész életen át verejtékezve megszerzett bútoraikat — melynek minden darabját nemrég még olyan gondossággal és féltve ápoltak — és hagyták el ^feép hazánkat azért, hogy le ne viruljon előttük a határsorompó, hogy akár semmivel is kijussanak Nyugat országaiba, az „ígéret földjére”. S csak hazánk határán túl értették meg sokan, hogy maguk ellen vétettek. Ma már e- zek a mindenáron „szabadságot”, vagy ki tudja mit kereső, mire vágyó emberek leveleikben könyörögnék, vissza vágynak oda, abba „ az országba, melyet az ellenforradalom napjaiban talán rabszolga földnek tartottak. De vajon mindenki ígY gondolkozik-e, vajon mindenki megértette-e, • Oigy a hontalanság valami ször- yű dolog? Mondjuk, akik itt élnek hazánkban, vagy szőkébb hazáinkban, itt a megyében? * — Földi Mihály vagyok Kun- ágotáról — mutatkozott be szerényen a napokban a szerkesztőségben egy alacsony termetű, deresedé hajú ember. És kissé tartózkodóan, bizonytalanul foglalt helyet unszolásomra az asztal melletti széken. — Köszönöm . a szerkesztőségnek, amiért az utóbbi hónapokban két panaszom is elintézte... S e szavak után elhallgatott látogatóm s érezni lehetett hangjából, hogy valami nyomja szívét, hogy valami olyat akar mondani, ami számára végtelenül nagy dolog. Arcizmai meg-megrándították ráncos arcbőrét. Majd nagyot sóhajtott, fejét kicsit, felemelte. Mindenáron kezdeni akarta mon- dókáját, de sihogyan sem jött hang bensőjéből. — Mondja már mi járatban van Földi bácsi? — próbáltam segíteni, utat nyitni a mellkasát és agyát feszítő nehéz gondolatoknak. — Hát, csak megmondom mit a- karok... Tanácsot kérek... Ki akarok vándorolni... S e szavak súllyá nehéz kőként nehezedett reá — de reárn is. — Nem értem. Hogy-hogy kd akar vándorolni Földi bácsi? És hová, minek? — kérdeztem értelmetlenül. — Afrikáiba... — Afrikáiba? — Igen... Ott van a fiam... Már meg is nősült. És el lenóUha ta (fanul kérdeztem tovább az Izzadságtól gyöngyöző hamlokű Földi Mihályt. Most akar kivándorolni és végleg? — Igen... Azt írta a fiam, hogy egy angol nőt vett el feleségül, van már szép háza, motorkerékpárja, meg még autója is... Nekem már dolgozni sem kell — azt írta. — Hány éves Földi bácsi? — Hamarosan hatvan. — A felesége is magával megy? — ö is. — Mikor ment ki a fia? — fűtött a kíváncsiság, hogy a részleteket is megtudjam. — Az ellenforradalom idején. Pesten dolgozott a MÁV-nál, most meg Afrikában egy repülőgyárban. — Jól meggondolta ezt Földi bácsi? Néhány másodperces vívódás u- tán kaptam kérdésemre választ. — Tudom is én. Régóta töprengünk már feleségemmel ezen. De mégis így határoztunk. Eladunk mindenünket és kimegyünk a fiamhoz.... Nem bírtam szó nélkül elhallgatná a maholnap 60 éves Földi Mihály szavait, melyek a beszélgetés kezdetén is valósággal belém hasítottak. Nem gondolja, - hogy megbánhatja még keservesen e tettét? Hazájától több, mint 15 ezer tan- re, a távoli Afrikában bármennyi, re is jó lesz életmódja, higgye el, hazája sosem lesz. Hontalanná lesz, mint sokezren, akik már visszajöttek volna régen — de nem lehet, nem tudnak. És az életből sok-sok példával próbáltam bizonygatni a csaknem 60 éves Földi Mihálynak a hontalanság szörnyű érzéseit s azt, hogy az ellenforradalom idején kivándoroltak közül — akik egy része hasonló karriert futott be néhány hónap alatt, mint az ő fia — tokán megátkozták már magukat és a nyomorba süllyedve könyörögnek hazatérésért. De a kunégo- tai Földi Mihály — bár látszott, hogy vívódik — próbált kitartani elhatározása mellett. Látszott arcán, hogy nem bírja tovább ezt a beszélgetést. Amikor részletesen megmagyaráztam a kivándorlás lehetőségét, lehajtott fejjel kezet- nyújtott és gyorsan behúzta maga mögött az ajtót. * Sokáig nem bírtam szabadulni Földi Mihály szavaitól, elhatározásától, Eszembe jutott, hogy az ellenforradalom előtt ő is tagja volt a pártnak. Két hold saját földje van, kettőt pedig bérel hozzá. Van rendes családi háza, meleg, barátságos otthona, amit hazájában igazán a sajátjának mondhat. Megbecsülik, szeretik községében a vezetők, a szomszédok. Itt élnek rokonai, barátai. Itt született, itt élte le az életét. Ki tudja, talán néhány éve van még hátra az é- letébői s ez az ember most mindent feláldozva vándorbotot akar venni a kezébe, száműzött akar lenni. Amint modta fiáért teszi — akit űzött, hajtott a kalandvágy, a karrier Afrikába hogy motorkerékpárt, autót és nyugati „kényelmet" szerezzen magának. Mintha hazánkban jó néhány tsz-tag, — de más is — nem értek volna már el odóig, hogy motorkerékpárt, vagy autót vegyenek?! De vajon hány disszidált dicsekedhet ezzel a nyugati „kámaán- ban" kint rekedték közsül? Gomdolt- e már érre idős Földi Mihály és íeleségi&YlÉs' hány fíatáí irtTiásön- ló tejjel-mézzei folyó életről szüleinek — fényes autóról, nagyszerű hozományt jelentő házasságról — és egy hónap múlva meg sírva könyörgött a hazautazáshoz szükséges magyar forintokért. Jól gondolja hét meg Földi Mihály, hogy mit cselekszik. Nehogy keserű bánat legyen néhány hónap múlva belőle. És ne okolja később a magyar kormányt, ha visszajönne és nem lesz rá lehetőség. És ne feledje: hazáját soha sehol nem találja meg a magyar határon túl, még Afrika leggyönyörűbb vidékein sem. Balkus Imre Gyulán, a járási íöldműves- szövetkezet, a járási tanács és a pártbizottság illetékes vezetői tanácskozást folytattak a termelési szakcsoportok vezetőivel. Sajnos, a meghívott huszonhét elnök közül csak nyolcán jelentek meg és ez a tény mindjárt az értekezlet elején a szakcsoportok eddigi elhanyagoltságáról tanúskodott. Erre mutatott az is, hogy a meghívottaknak annyi kérdésük, alapvető problémájuk volt, hogy alig győzték megvitatni. Az értekezleten az alapszabály szerinti gazdálkodás módjai, ezen belül elsősorban a közös alap megteremtése volt a vita fő tárgya. Mogyorósi elvtárs, a kétegy- házi méhész-szakcsoport vezetője és az egyik juhtenyésztő szakcsoport elnöke elmondották, hogy náluk a tagok félnek a közös alaptól, mert attól tartanak, hogy mindent be kell vinniük. Az ilyen és hasonló kérdésekre az értekezlet résztvevői az alapszabály értelmében megnyugtató választ és hasznos tanácsokat kaptak. Igen érdekes és nagyon tanulságos volt a gyulai zöldség- és primőr-termelők szakcsoportjának terve. O mondották, hogyan szeretnének gazdálkodni, hogy jobban megtalálják számításaikat. Kiderült, hogy terveik túlnőtték a szakcsoportok működésének kereteit és lényegében az e- gyes típusú termelőcsoport alapszabálya szerint akarnak gazdálkodni. Elképzeléseik megvalósításához azonban földre van szükségük, mert jelenleg bérelt földeken gazdálkodnak, és hitelt is igényelnének. A tanácskozáson világos választ kaptak az ilyen kérdésekre is. Ezzel kapcsolatban^ felszólalók egyike a spekuláció kiküszöböléséről és leleplezéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az állam hitellel és esetleg földdel csak az olyan szakcsoportokat vagy szövetkezeteket segíti, melynek tagjai becsülettel és felelősséggel dolgoznak, a közöst nem tekintik csákiszal- májának. Mint mondotta, nemrég egyik szakcsoport 90 katasztrális hold földet kapott az állami tartalékból. A csoport tagjai azonban ahelyett, hogy a kapott földet becsülettel művelték volna, kiadták bérbe. Az ilyen spekulációt mindenütt meg kell akadályozni, le kell leplezni — hangsúlyozta többek között a felszólaló. Ezután a tanácskozáson a járású vezetők javasolták az elnöknek, hogy tartsanak mindenütt közgyűléseket és a szakcsoportok és társulások tagjaival beszéljék meg az alapszabály szerinti gazdálkodás módjait. Ezen túl pedig elhatározták, — mivel az ilyen tanácskozás az elnökökkel szükségesnek s hasznosnak bizonyult —, hogy későbbi időpontban Imiét szerveznek hasonló megbeszéléseket. B. Z. RÁDIÓMŰSOR Ins T.r szerda.--« « Kosuth Rádió 8.10 Népszerű operanészletek. 9.00 Rádióegyetem. 9.30 Magyar népdalok. 10.30 Hamgszerszólóik. 11.00 Könnyűzene háziasszonyok szórakoztatására. 11.40 Csehszlovák zenei hét 11.57 Technikai szünet. 12.10 Tánczene. 13.00 Lányok, asszonyok... 13.15 Részletek Mi‘lpu_ tyűn Nyugtalan boldogság és Scserlbacsov Dohányon vett kapitány c. operettjéből. 13.40 Gyermeki szív. 14.00 Szendlay László és zenekara játszik. 14.40' Orosz nyelvlecke az általános Iskolásoknak. 15.00 Diáktarisznya. 15.25 Magyar szerzőik szórakoztató zenéje. 15.45 Válaszolunk hallgatór HÍVOGATÓ „GULYÁ Békéscsabán, a Sztálin út és a Jókai utca sarkán frissen mázolt, díszes kulaccsal és karikás ostorral díszített tábla vonja magára a figyelmet. „Gulyáscsárda”: maga a címszó is vonzó, csalogató, hisz ősidők óta egyik legkedveltebb eledele a magyarnak a gulyás. Ha kíváncsiságunk nem hagy nyugton és bemegyünk, ízlésesen berendezett, tágas, világos, kellemes vendéglő fogad. Elsőnek mindjárt a szemközti falra festett cifraszűrös gulyást vesz- szük észre, akinek a szabadban főzött bográcsgulyását bőszoknyás, helyre menyecske kóstolgatja. A falon díszes karikás ostor, kulacs és 99 a magyar konyha jellegzetessége, számtalan cseréptányér ékeskedik. Az ablakokon száda függöny és palóc szőttes drapéria. Az asztalokat vadonatúj, lenvászon abroszok borítják. Feltűnő, hogy hétköznap délelőtt lévén, csaknem minden asztalnál ülnek s mégis csendes a terem. Több asztalnál magános nő vagy férfi étkezik, vagy épp sört iszik, a- hol pedig többen ülnek, meghitt barátságban beszélgetnek. — Várakozáson felüli a gulyáscsárda iránt az érdeklődés — magyarázza Nagy elvtárs, a vendéglátó ipar vezetője. — Azzal a céllal alakítottuk át az azelőtt zenés vendéglőt csendes gulyáscsárdává, hogy a nap minden óráfában olcsó, tartalmas, meleg é- tellel szolgálhassuk ki vendégeinket. Naponta reggel hat órától este tízig négy fajta gulyás között válogathatnak az érdeklődők. Legkedveltebb az alföldi bogrács- gulyás, de szeretik a bab-, illetve a székely- gulyást is. A ragyogóan tiszta konyhában hatalmas bográcsokban, illetve fazekakban fő az édesnemes paprikától tűzpiros gulyás és ínycsiklandozó finom illata elárasztja a környéket. Természetes, frissen sülteket is készítenek a konyhán, hogy az ilyen irányú igényeket is kielégíthessék. — Magunk se képzeltük, hogy ennyire kedvelt hely lesz a Gulyáscsárda — magyarázzák felváltva a csárda dolgozói. — Mindössze néhány napja nyílt meg az átalakított vendéglő, de egyre több vendéget csábítanak a gulyáskülönlegességek. Naponta 150—160 vendég étkezik nálunk. Háromszor any- nyi, mint azelőtt. A szokásos békéscsabai vendégeken kívül igen hálásak a vendéglátó iparnak a Gulyáscsárda létrehozásáért a heti piac szorgalmas vidéki látogatói is. A félnapos ácsorgás után jól esik egy-egy tál ízletes, meleg gulyás. — Ary — ’.'NV.rO Napirenden... 16.15 Szív küldi szívnek szívesen. 17.00 Hazai körkép. 17.20 Tánczene. 18.10 Fedor Saljapin operaáriákat énekel 18.45 Üzemvezetés, gazdaságosság, nyereségrészesedés. 19.00 A könnyűzene új csillagai. 19.45 Közvetítés Glasgowból, a Skócia— Magyarország labdarúgómérkőzés- ről. 21.30 Híres prímások lemezeiből. 22.45 Tánczene. 23.10 Kamarazene. 0.10 Könnyű zene. Petőfi Rádió 14,20 Fé&zeképítő-művészek. 14.40 Kutyabarátok öt perce. 14.45 Zenekari hangverseny, 16.00 Jeanette MacDonald énekel, Victor Silvester zenekara játszik. 16.30 Vallató vacsora. Móra Ferenc elbeszélése. 16.45 Részletek Bizet operáiból. 17.20 A Aádió ipari rovatán nak zenés ajándékműsora. 18.50 A poznaná fiúkórus énekel, 19.05 1000 szó németül. 19.15 Az ördön-í gős Hoffmann. 19.45 Tánczenei 20.10 Európa hangversenytermeiből. 21.00—21.20 Májusfa. Kb. 22.00 Operarészletekf 22,45 Színházi esték. Várható időjárás szerda estig Felhőátvonulások, több helyen záporeső, zivatar, Mérsékelt, a zivatarok idején megélénkülő nyugati szél. A talajmenti fagyok keleten is megszűnnek. A nappali felmelegedés tovább fokozódik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: 8—11, legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 21— 24 fok között.
