Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-07 / 106. szám
1958. május 7., «aerds BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Korszerű üzemanya g töltő épül Orosnázán Orosházán meg ebben az évben felépítik az ország legkorszerűbb üzemanyagtöltő állomását. Ez lesz az első olyan benzinkút vidéken, amelyben két elektromos klmérő- szerkezet és egy iizemanyagkeve- rék-kiszolgáló berendezés működik majd. Az új benzinkút két huszonötezer és egy tízezer literes tartállyal lesz ellátva. így az üzemanyag vételezésnél nem iesz szükség keverő kannákra s a tömlőgumi felfúvásához külön kompresszor áll á gépkocsivezetők és a motorosok rendelkezésére. Az üzemanyagtöltő állomás előtt killön behajtó teret létesítenek, a környékét parkosítják és neonvilágítással látják el. Meddig váriunk a mosószódára? Ha bemegyünk a Békési Tangazdaság tehénistállójába, szorgos kezek munkájának eredményét látjuk. A tehenészeken kívül hozzájárulnak ehhez a takar- mányfogatosok és a takarmányos segédek is. Akucs Béla vezető állattenyésztő irányításával. A tehénistálló végében elkülönítve találjuk a gazdaság tejházát, am; a lehetőségekhez képest aránylag elég korszerűen van berendezve, gépesítve. Villanymotor hajtja meg a tejházban a tejszeparátort, melyen naponta mintegy 150 liter tej szalad le. Villanymotor nyomja fel a vizet a tejházba a hűtőgépbe is. Erre a korszerű felszerelésre egy kicsit büszkélkedik is a tejhéz kezelője, Szatmári Zsófia, hiszen az ő munkáját könnyíti. A gazdaság vezetősége, a vezető állattenyésztő és beosztottjai valamennyien azon fáradoznak, Hogy jövőre ntégegysxer ennyien legyünk... Szövetkezetünknek tíz hold boriója van, aminek egyrészét már I^egkapáltuk. A cukorrépa terület Ts ki van már mérve és hamarosan megkezdjük a kapálását, e- gyelését. Eddig több, mint 20 hold kukoricát vetettünk el, A jó időt még vasárnap is kihasználtuk, egész nap a határban szorgoskodtunk. A növényápolás mellett nem hanyagoljuk el állattenyész- té^jinket sem, A napokban fialt le 16 anyakocánk 84 malacot. Szép a szarvasmarha állományunk is. Valamennyien azon igyekszünk. Befejeződött az Országos Mezőgazdasági Kiállításra ^kerülő állatok válogatása megyénkben Jó eredményekkel zárult me- gyénkbdftaz Országos. Mezőgazdasági Kiállításra kerülő állatok első szemléje. Csupán a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok portáin, gazdaságaiban 48 szarvasmarhát, 61 juhot, számtalan sertést és baromfit vizsgáltak meg a szakemberek. Többek között nyolc olyan tehenet szállítanak'a kiállításra, amelyek évi tejihozama meghaladja az ötezer litert. A kiválasztott tehenek közt akad olyan is, amelynek évi tej hozama tizenegyezer liter. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet nagy testű, finomgyapjas, fésűs merinói juhokkal, a nagyszénást Dózsa Termelőszövetkezet kiváló minőségű sertésekkel képviselteti magát a kiállításon. Megyénkből ezeken kívül még értékes endeni ludakat és fehér Lechorn baromfikat is szállítanak a mezőgazdasági kiállításra. Olvasd A NÉPÚJSÁGOT hogy a tavalyi eredményeinket túlhaladjuk, hogy a jövő évet még- egyszer ennyien kezdjük a gerlai Magvető közös tábláin. Réda Juliánná, Oerla, Magvető Tsz. hogy tisztán kezelt tejet és tejszínt juttassanak a dolgozók asztalára. Ennek megvalósításában persze vannak olyan apró akadályok, melyre jó volna, ha az illetékesek felfigyelnének és az előforduló apró hibákat is határozott intézkedéssel a kezdet kezdetén kijavítanák. Ismeretes, hogy a mosószóda egyrészt mint mérgező a- nyag, nem mindenhol tárolható, másrészt nem mindenre használható. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet használni. Felsőbb szervek utasítására a gazdaságnak kötelessége minden hónap elejéig a mosószódaszükségletét a Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai kirendeltségétől megigényelni. így rendelt meg a Békési Tangazdaság a Gyulai Tejporgyártól 10 kilogramm mosószódát március 28-án. Azóta levélben, egyszer telefonon, majd újból levélben sürgette a gazdaság vezetősége a mosószóda leszállítását. De a Gyulai Tejporgyár vezetői részéről azóta is halálos csend van. Nem tudjuk elgondolni, mi lehet az oka annak, hogy nem kapjuk meg a mosószóda-szükségletünket. Azt a- zonban tudjuk, hogy a tejeskannák tisztántartásához erre nagy szükségünk van, mert a kannák tisztántartása nemcsak egyéni ü- gyünk. Buzi Sándor Békési Tangazdaság. Amit a hibrid-kukorica vetőmagról minden gazdának tudnia kell A múlt hetekben hibrid-kuko- j rica vetőmag csereakció kezdődött, megyénkben. Több termelő idegenkedve fogadta a kiosztásra kerülő Óvári 5-ös, Martonvásári 5-ös és Pionír 329-es vetőmagot, mert aprók a szemek. Ebből azután o- lyan következtetést vontak le, hogy a termés is gyenge lesz. Mi a szakemberek véleménye a hibrid kukorlcárólt A hibrid-kukorica vetőmagot állami ellenőrzés mellett állították elő. Rendelkezik azokkal a kiváló biológiai tulajdonságokkal, amelyek a jó terméseredményekhez szükségesek. A vetőmag küllemileg nem mutatós, nagyobb és apróbb szemek is vannak benne. Ez egyébként a vetőmag tulajdonsága. A vetőmag csírázóképessége 95 százalék, vagy annál magasabb. A kikelt növény kezdetben lassan fejlődik. A kezdeti időszakban főleg a gyökérfejlődése jellemző. Később azonban utóién az egyéb kukoricákat. Sőt többcsövűsége lévén azok termelőképességét is meghaladja. Nem kell tartani attól, hogy fejlődésben elmarad a többi kukoricától. A sok évi kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a négyzetméterenkénti három növény adja a legkedvezőbb temyészterületet. Ez gyakorlatban azit jelenti, hogy normális körülmények között, 70 centiméteres sortávolság mellett, átlagosan 50 centiméternél nem tanácsos ritkábbra egyelni. Érése középkorai, és bár a csövek nem a legnagyobbak, mégis 25 százalékkal meghaladja az egyéb fajták terméseredményét. Vékony csutkája miatt morzsolási aránya is igen jó (86 százalékos). Középkorai érése megkönnyíti a vetésforgó összeállítását. Az immár hagyományos megyei borversenyeket az idén különösen nagy érdeklődés kíséri, mivel a megyei versenyek az országos versenyen kívül egyúttal a Magyarországon megrendezésre kerülő nemzetközi borkiállítás és borverseny előkészítői is. A megyei versenyek sarát április 30-án a Szolnok megyei bortermelők nyitották meg. Százötvenkét bort bírált meg a bizottság s megállapította, hogy a verseny az elmúlt évinél is jobb' eredményeKorszerű baromfinevelés a IVKönyniiiási Állami (nazdaság-ban !f A Felsőnyomási Állatni Gazdaságban a megalakulás óta tenyésztenek baromfit. De 1955-ig erre az üzemágra sóik volt a ráfizetés. Ez abból adódott, hogy nem volt megfelelő nevelőhely, s a gondozók sem értettek eléggé hozzá. A csibéket elhagyott tanyákon nevelték. így sok elveszett közülük s az elhullás is sok volt — Két-három éve tértünk át a szakszerű nevelésre. — mondja Boldog Gyula főállattenyésztő. Egyszerre 13 ezer csibét helyezünk el az álakba, mert ennyi a befogadóképességük. Ebben az évben négy csoportot nevelünk ezzel a módszerrel. Tehát 52 000-et. — És az elhullás? — Múlt hónapban 5,8 százalék volt. Most valamivel több lesz, mert sok a tífuszos csibe. Ez azért van, mert nem gondoskodtunk idejében a törzsállomány orvosi ellenőrzéséről. Hova szállítják a felnevelt baromfikat ? —i Budapestre és külföldre. Éppen a napokban szállítottunk Budapestre 13 600-at. Ezek átlagban 62 de kásák voltak. Olaszországból is kaptunk megrendelést ötezer darabra. Nevelünk továbbiényészlésre is kétezret a tsz-eknek; — Mennyi jövedelmet várnak a baromfitenyésztésből ? — Közei félmillió forint tiszta bevételt. Az idő délfelé jár. Kimegyünk a baromfitelepre. A tavasz már teljes pompával ragyogott. A földeken mindenütt emberek szorgoskodnak. A gazdaságban a napokban befejezik a kukorica vetésé«; A 220 holdas cukorrépaföldön vagy negyven lény dolgozik. Dalolnak, örülnek a tavasznak, a szép napsütésnek. A borsósarabo- lást már befejezték. A napokban hozzáfognak a lucerna vágásához is. A telepen szép tisztára meszelt épületek és rend fogad bennünket. A csibék éles csipogása art jelzi, hogy etetési idő van. Ide-oda röpködnek, türelmetlenül követelik az ennivalót. A telepen ötezer csibét gondoznak Kovács Margit gondozótól megtudjuk, hogy ezek már 3—4 hetesek — Sok gonddal-bajjal jár a nevelés. Én már kilenc éve vagyok gondozó. Iskolán is voltam. Nemcsak a helyes takarmányozásra kell vigyázni, hanem arra is, hogy megfelelő legyen a hőmérséklet. Megnézzük a hőmérőt, 24 fok Az előírás pedig 20—21 fok. Egy pár perc szellőztetés s máris hűvösebb a levegő. — Mennyi csibét nevelt fel, a- mióta a gazdaságban van? — kérdem. — Hát azt nehéz összeszámolni, de körültoelől 320 ezret. — Szereti a szakmáját? Elgondolkozik. Tekintete szeretettel pihen meg a kis jószágokon s azt mondja: eat tartom már hivatásomnak. Máshol talán nem is tudnék dolgozni. Kovács Margit jó gondozó, a- mint Boldog Gyulától megtudtam. 1955 májusában kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Auguszr tus 20-án pedig megkapta a kiváló szakember kitüntetést, emellett, egy pár oklevél is szerénykedik a fiókjában. Ahogy ő szereti a munkáját, ugyanúgy megbecsülik a gazdságban is. Közbe jön a többi gondozó is és szórják a takarmányt a csibéknek. Lelkiismeretesen dolgoznak, hogy a .csibék minél előbb a dolgozók asztalára kerüljenek és az export rendelésüknek is időben eleget tegyenek. Jantyik Tibor ■ Megkezdődtek a megyei borversenyek I két hozott. A Komárom megyei i termelők május 8-án és 9-én Du- ! naalmáson, a Baranya megyeiek j május 15-én és 16-án Pécsett, a | Tolna megyeiek május 22-én és 23-án Szekszárdon, a hevesiek 29- én és 30-án Egerben rendezik meg ' a legjobb borok megyed döntőjét. A tókajhegyaljai borvidék termelői Tarcalon június 12-én, a Va* megyeiek pedig június 23-án a Ság-hegyen mérkőznek boraikkal. A bortermelő megyék többségében máris többszáz jelen^lk’zSt vettek fel a versenylistára. Borsósamból ók között Vasárnap délután, amikor megeredt az eső, senki sem mert arra gondolni, hogy hétfőn délben az alig öt-hat centiméteresre nőt borsót sarabolni lehet, A gazdaság leány brigádszállásán hétfőn délelőtt mindenki készenlétben várta a föld szikkadását. A várakozás hosszú perceit mókás játékokkal, élményeik mesélésével töltötték. Nagyokat kacagtak, majd nótázni kezdtek. Ezzel a derűs kedvvel indultak a déli órákban a gesztenyés út melletti, több mint hetven holdas borsótáblára. A szinte végeláthatatlan ikersorok között ekkor már javában kapált két munkacsapat. Lazították a talajt, hogy levegőt juttassanak a vasárnapi zivatartól meg- cserepesedett földbe. A munkacsapatok átkapálással sarabol- nak. Ez igen jó munkamódszer, mert a sarabolt sorközöket nem tapossák össze. Egymás után haladnak a sorokban. Amikor mindenki dolgozik, úgy fest a kapálok sora, mint amikor a vadludak repülnek. Elől a munkacsapatvezető halad, ö diktálja az ütemet. Mögötte, mint az ötezer méteres mezei futásban, az élboly sorakozik. A zöm pedig, néhány méterre utánuk, egyre gyorsabban dolgozik, hogy az élenjárókat utolérje. Micsoda ügyes és dolgoskezü fiatalok e- zek a csorvásiak, vagy ki tudná megmondani hová valók, t megye vagy az ország melyik községéből jöttek, hogy ebben a kétezernyolc- száz holdas Petőfi- pusztai Állami' Gazdaságban megkapálják a borsót, a répát, begyüjtsék a lucernaszénát, learassák az árpát és a kenyérgabonát. Az idén Petöfipusz- tán sok munka vár rájuk. Ha rajtuk múlik, mindent meg is csinálnak ezek a lelkes, jókedvű, munkaszeretettől fütött emberek. e- »iJc —
