Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-07 / 106. szám

1958. május 7., «aerds BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Korszerű üzemanya g töltő épül Orosnázán Orosházán meg ebben az évben felépítik az ország legkorszerűbb üzemanyagtöltő állomását. Ez lesz az első olyan benzinkút vidéken, amelyben két elektromos klmérő- szerkezet és egy iizemanyagkeve- rék-kiszolgáló berendezés műkö­dik majd. Az új benzinkút két huszonötezer és egy tízezer lite­res tartállyal lesz ellátva. így az üzemanyag vételezésnél nem iesz szükség keverő kannák­ra s a tömlőgumi felfúvásához kü­lön kompresszor áll á gépkocsive­zetők és a motorosok rendelkezé­sére. Az üzemanyagtöltő állomás előtt killön behajtó teret létesítenek, a környékét parkosítják és neonvi­lágítással látják el. Meddig váriunk a mosószódára? Ha bemegyünk a Békési Tan­gazdaság tehénistállójába, szor­gos kezek munkájának eredmé­nyét látjuk. A tehenészeken kívül hozzájárulnak ehhez a takar- mányfogatosok és a takarmányos segédek is. Akucs Béla vezető ál­lattenyésztő irányításával. A tehénistálló végében elkülö­nítve találjuk a gazdaság tejhá­zát, am; a lehetőségekhez képest aránylag elég korszerűen van be­rendezve, gépesítve. Villanymotor hajtja meg a tejházban a tejsze­parátort, melyen naponta mintegy 150 liter tej szalad le. Villanymo­tor nyomja fel a vizet a tejház­ba a hűtőgépbe is. Erre a korsze­rű felszerelésre egy kicsit büsz­kélkedik is a tejhéz kezelője, Szatmári Zsófia, hiszen az ő munkáját könnyíti. A gazdaság vezetősége, a veze­tő állattenyésztő és beosztottjai valamennyien azon fáradoznak, Hogy jövőre ntégegysxer ennyien legyünk... Szövetkezetünknek tíz hold bor­iója van, aminek egyrészét már I^egkapáltuk. A cukorrépa terület Ts ki van már mérve és hamaro­san megkezdjük a kapálását, e- gyelését. Eddig több, mint 20 hold kukoricát vetettünk el, A jó időt még vasárnap is kihasználtuk, egész nap a határban szorgoskod­tunk. A növényápolás mellett nem hanyagoljuk el állattenyész- té^jinket sem, A napokban fialt le 16 anyakocánk 84 malacot. Szép a szarvasmarha állományunk is. Valamennyien azon igyekszünk. Befejeződött az Országos Mezőgazdasági Kiállításra ^kerülő állatok válogatása megyénkben Jó eredményekkel zárult me- gyénkbdftaz Országos. Mezőgazda­sági Kiállításra kerülő állatok első szemléje. Csupán a termelőszövet­kezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok portáin, gazdaságaiban 48 szarvasmarhát, 61 juhot, számtalan sertést és baromfit vizsgáltak meg a szakemberek. Többek között nyolc olyan tehenet szállítanak'a kiállításra, amelyek évi tejihozama meghaladja az öt­ezer litert. A kiválasztott tehenek közt akad olyan is, amelynek évi tej hozama tizenegyezer liter. A füzesgyarmati Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet nagy testű, fi­nomgyapjas, fésűs merinói ju­hokkal, a nagyszénást Dózsa Ter­melőszövetkezet kiváló minőségű sertésekkel képviselteti magát a kiállításon. Megyénkből ezeken kívül még értékes endeni ludakat és fehér Lechorn baromfikat is szállítanak a mezőgazdasági kiál­lításra. Olvasd A NÉPÚJSÁGOT hogy a tavalyi eredményeinket túlhaladjuk, hogy a jövő évet még- egyszer ennyien kezdjük a gerlai Magvető közös tábláin. Réda Juliánná, Oerla, Magvető Tsz. hogy tisztán kezelt tejet és tej­színt juttassanak a dolgozók asz­talára. Ennek megvalósításában persze vannak olyan apró akadá­lyok, melyre jó volna, ha az ille­tékesek felfigyelnének és az elő­forduló apró hibákat is határozott intézkedéssel a kezdet kezdetén ki­javítanák. Ismeretes, hogy a mo­sószóda egyrészt mint mérgező a- nyag, nem mindenhol tárolható, másrészt nem mindenre használ­ható. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet hasz­nálni. Felsőbb szervek utasítására a gazdaságnak kötelessége minden hónap elejéig a mosószódaszük­ségletét a Hajdú megyei Tejipari Vállalat gyulai kirendeltségétől megigényelni. így rendelt meg a Békési Tangazdaság a Gyulai Tejporgyártól 10 kilogramm mo­sószódát március 28-án. Azóta le­vélben, egyszer telefonon, majd újból levélben sürgette a gazda­ság vezetősége a mosószóda le­szállítását. De a Gyulai Tejpor­gyár vezetői részéről azóta is ha­lálos csend van. Nem tudjuk el­gondolni, mi lehet az oka annak, hogy nem kapjuk meg a mosó­szóda-szükségletünket. Azt a- zonban tudjuk, hogy a tejeskan­nák tisztántartásához erre nagy szükségünk van, mert a kannák tisztántartása nemcsak egyéni ü- gyünk. Buzi Sándor Békési Tangazdaság. Amit a hibrid-kukorica vetőmagról minden gazdának tudnia kell A múlt hetekben hibrid-kuko- j rica vetőmag csereakció kezdődött, megyénkben. Több termelő ide­genkedve fogadta a kiosztásra ke­rülő Óvári 5-ös, Martonvásári 5-ös és Pionír 329-es vetőmagot, mert aprók a szemek. Ebből azután o- lyan következtetést vontak le, hogy a termés is gyenge lesz. Mi a szakemberek véleménye a hibrid kukorlcárólt A hibrid-kukorica vetőmagot ál­lami ellenőrzés mellett állították elő. Rendelkezik azokkal a kiváló biológiai tulajdonságokkal, ame­lyek a jó terméseredményekhez szükségesek. A vetőmag küllemileg nem mu­tatós, nagyobb és apróbb szemek is vannak benne. Ez egyébként a vetőmag tulajdonsága. A vetőmag csírázóképessége 95 százalék, vagy annál magasabb. A kikelt növény kezdetben las­san fejlődik. A kezdeti időszakban főleg a gyökérfejlődése jellemző. Később azonban utóién az egyéb kukoricákat. Sőt többcsövűsége lévén azok termelőképességét is meghaladja. Nem kell tartani at­tól, hogy fejlődésben elmarad a többi kukoricától. A sok évi kísérletek eredményei azt bizonyítják, hogy a négyzetmé­terenkénti három növény adja a legkedvezőbb temyészterületet. Ez gyakorlatban azit jelenti, hogy nor­mális körülmények között, 70 cen­timéteres sortávolság mellett, át­lagosan 50 centiméternél nem ta­nácsos ritkábbra egyelni. Érése középkorai, és bár a csö­vek nem a legnagyobbak, mégis 25 százalékkal meghaladja az egyéb fajták terméseredményét. Vékony csutkája miatt morzsolási aránya is igen jó (86 százalékos). Közép­korai érése megkönnyíti a vetés­forgó összeállítását. Az immár hagyományos megyei borversenyeket az idén különösen nagy érdeklődés kíséri, mivel a megyei versenyek az országos ver­senyen kívül egyúttal a Magyaror­szágon megrendezésre kerülő nemzetközi borkiállítás és borver­seny előkészítői is. A megyei versenyek sarát ápri­lis 30-án a Szolnok megyei borter­melők nyitották meg. Százötven­két bort bírált meg a bizottság s megállapította, hogy a verseny az elmúlt évinél is jobb' eredménye­Korszerű baromfinevelés a IVKönyniiiási Állami (nazdaság-ban !f A Felsőnyomási Állatni Gazda­ságban a megalakulás óta tenyész­tenek baromfit. De 1955-ig erre az üzemágra sóik volt a ráfizetés. Ez abból adódott, hogy nem volt meg­felelő nevelőhely, s a gondozók sem értettek eléggé hozzá. A csi­béket elhagyott tanyákon nevel­ték. így sok elveszett közülük s az elhullás is sok volt — Két-három éve tértünk át a szakszerű nevelésre. — mondja Boldog Gyula főállattenyésztő. Egyszerre 13 ezer csibét helyezünk el az álakba, mert ennyi a befoga­dóképességük. Ebben az évben négy csoportot nevelünk ezzel a módszerrel. Tehát 52 000-et. — És az elhullás? — Múlt hónapban 5,8 százalék volt. Most valamivel több lesz, mert sok a tífuszos csibe. Ez azért van, mert nem gondoskodtunk idejében a törzsállomány orvosi ellenőrzéséről. Hova szállítják a felnevelt baromfikat ? —i Budapestre és külföldre. Ép­pen a napokban szállítottunk Bu­dapestre 13 600-at. Ezek átlagban 62 de kásák voltak. Olaszország­ból is kaptunk megrendelést öt­ezer darabra. Nevelünk továbbié­nyészlésre is kétezret a tsz-eknek; — Mennyi jövedelmet várnak a baromfitenyésztésből ? — Közei félmillió forint tiszta bevételt. Az idő délfelé jár. Kimegyünk a baromfitelepre. A tavasz már teljes pompával ragyogott. A föl­deken mindenütt emberek szor­goskodnak. A gazdaságban a na­pokban befejezik a kukorica ve­tésé«; A 220 holdas cukorrépaföl­dön vagy negyven lény dolgozik. Dalolnak, örülnek a tavasznak, a szép napsütésnek. A borsósarabo- lást már befejezték. A napokban hozzáfognak a lucerna vágásához is. A telepen szép tisztára meszelt épületek és rend fogad bennünket. A csibék éles csipogása art jelzi, hogy etetési idő van. Ide-oda röp­ködnek, türelmetlenül követelik az ennivalót. A telepen ötezer csibét gondoznak Kovács Margit gondozótól megtud­juk, hogy ezek már 3—4 hetesek — Sok gonddal-bajjal jár a ne­velés. Én már kilenc éve vagyok gondozó. Iskolán is voltam. Nem­csak a helyes takarmányozásra kell vigyázni, hanem arra is, hogy megfelelő legyen a hőmérséklet. Megnézzük a hőmérőt, 24 fok Az előírás pedig 20—21 fok. Egy pár perc szellőztetés s máris hű­vösebb a levegő. — Mennyi csibét nevelt fel, a- mióta a gazdaságban van? — kér­dem. — Hát azt nehéz összeszámolni, de körültoelől 320 ezret. — Szereti a szakmáját? Elgondolkozik. Tekintete szere­tettel pihen meg a kis jószágokon s azt mondja: eat tartom már hi­vatásomnak. Máshol talán nem is tudnék dolgozni. Kovács Margit jó gondozó, a- mint Boldog Gyulától megtudtam. 1955 májusában kiváló dolgozó jelvénnyel tüntették ki. Auguszr tus 20-án pedig megkapta a kiváló szakember kitüntetést, emellett, egy pár oklevél is szerénykedik a fiókjában. Ahogy ő szereti a mun­káját, ugyanúgy megbecsülik a gazdságban is. Közbe jön a többi gondo­zó is és szórják a takarmányt a csibéknek. Lelkiismeretesen dol­goznak, hogy a .csibék minél előbb a dolgozók asztalára kerüljenek és az export rendelésüknek is időben eleget tegyenek. Jantyik Tibor ■ Megkezdődtek a megyei borversenyek I két hozott. A Komárom megyei i termelők május 8-án és 9-én Du- ! naalmáson, a Baranya megyeiek j május 15-én és 16-án Pécsett, a | Tolna megyeiek május 22-én és 23-án Szekszárdon, a hevesiek 29- én és 30-án Egerben rendezik meg ' a legjobb borok megyed döntőjét. A tókajhegyaljai borvidék terme­lői Tarcalon június 12-én, a Va* megyeiek pedig június 23-án a Ság-hegyen mérkőznek boraikkal. A bortermelő megyék többségé­ben máris többszáz jelen^lk’zSt vettek fel a versenylistára. Borsósamból ók között Vasárnap délután, amikor megeredt az eső, senki sem mert arra gondolni, hogy hétfőn délben az alig öt-hat centiméteresre nőt borsót sarabolni lehet, A gazdaság leány brigádszállásán hét­főn délelőtt minden­ki készenlétben vár­ta a föld szikkadását. A várakozás hosszú perceit mókás játé­kokkal, élményeik mesélésével töltötték. Nagyokat kacagtak, majd nótázni kezd­tek. Ezzel a derűs kedvvel indultak a déli órákban a gesz­tenyés út melletti, több mint hetven hol­das borsótáblára. A szinte végeláthatat­lan ikersorok között ekkor már javában kapált két munka­csapat. Lazították a talajt, hogy levegőt juttassanak a vasár­napi zivatartól meg- cserepesedett földbe. A munkacsapatok átkapálással sarabol- nak. Ez igen jó munkamódszer, mert a sarabolt sorközöket nem tapossák össze. Egymás után halad­nak a sorokban. Ami­kor mindenki dolgo­zik, úgy fest a kapá­lok sora, mint ami­kor a vadludak re­pülnek. Elől a mun­kacsapatvezető halad, ö diktálja az ütemet. Mögötte, mint az öt­ezer méteres mezei futásban, az élboly sorakozik. A zöm pe­dig, néhány méterre utánuk, egyre gyor­sabban dolgozik, hogy az élenjárókat utolérje. Micsoda ügyes és dolgoskezü fiatalok e- zek a csorvásiak, vagy ki tudná meg­mondani hová valók, t megye vagy az or­szág melyik községé­ből jöttek, hogy eb­ben a kétezernyolc- száz holdas Petőfi- pusztai Állami' Gaz­daságban megkapál­ják a borsót, a ré­pát, begyüjtsék a lu­cernaszénát, learas­sák az árpát és a ke­nyérgabonát. Az idén Petöfipusz- tán sok munka vár rájuk. Ha rajtuk mú­lik, mindent meg is csinálnak ezek a lel­kes, jókedvű, mun­kaszeretettől fütött emberek. e- »iJc —

Next

/
Thumbnails
Contents