Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-28 / 124. szám
1958. május 28., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Hunkában a gyulai fesztivál iroda Gyulán szorgosan készülnek a június 21-1 és 22-i országos és nemzetközi népi táncos seregszemlére és megyei ifjúsági találkozóra. A városi tanácsházán külön irodahelyiséget bocsátottak a találkozót előkészítő bizottság rendelkezésére. Már egy hónap sem választ el a nagy figyelmet keltő eseménytől, ez látszik a „fesztivál irodában” is, a lázas előkészületekről. Kattog az írógép, leveleket küldenek messzi Dunántúlra, Hajdúságba, Borsodba, Pécsre, Budapestre. Naponként érkeznek Válaszok szerte az országból, sőt külföldről is: kiváló táncegyüttesek jelentik részvételüket a nagy bemutatóra. A készülődés nemcsak szervezési tennivalókat, hanem anyagi természetű gondokat is jelent, sok pénzt emésztenek fel a költségek. Sajnos, még nem találták fel a költségmentes rendezést. Erszényünk állapota viszont takarékosságot követel. — így hát faragni kell! — Márhogy nem fát, hanem az élőzetes költségvetést. Felesleges kiadás ne terhelje a számítást, de azért a rendezés se rövidüljön meg. — E jelszó jegyében születnek az elhatározások az előkészítő bizottság tagjainak terveiben, amj nem kevés ötletet és leleményességet, „rugalmasságot” ivetel. V Mert itt a jó gazda körültekintésével figyelembe vesznek sok mindent, még egy esetleges esős időjárást is. így például nem épí- i tenek ideiglenes szabadtéri színpadot feleslegesen, nehogy a feltevésben szereplő esőzés elmosna az egészet, kidobott pénz legyen kb. harmincezer forint. Még a tűzifát is számításba veszik, legyen mivel főzni a táncosoknak. — Aki ■ftncol, annak ennie is többet kell! — így érvel a bizottság „nagyvezérkara.” Az előkészítő bizottság igen széleskörű, Vári Ferencet, a gyulai származású kiváló zeneszerzőt megkérték, hogy komponáljon indulót a seregszemlére. Ezzel is emlékezetessé akarják tenni; Vári Ferenc azt javasolta: a város nagy szülöttének, Erkel Ferencnek a zenéje legyen erre a legméltóbb, Erkel: Báthory Mária című operájából kiválasztott egy kevésbé ismert részletet, amely Jellegzetesen szép indulója lesz a gyulai táncos-dalos seregszemlének; A helyi gimnázium kórusa tanulja meg a zeneműrészletet, s több zenekar is előadja majd az Erkel- indulót a színpompásnak ígérkező népi táncos seregszemlén és ifjúsági felvonulásom Ezután gyakori Mtogatója lesz a fesztivál-irodának Baukó Mihály elvtárs, a megyei KISZ-bizottság munkatársa is, mint mondotta. A KISZ ugyanis az előkészítő bizottsággal együttműködve kívánja megrendezni a június 22-i gyulai megyei ifjúsági találkozót. Szükség van tehát a szoros kapcsolatra, a programok összeegyeztetésére. Annál is inkább, mivel a népi táncos seregszemle egyben az ifjúság ünnepe is lesz. Az ország leghíresebb táncegyüttesei jönnek el szereplésre. Az utazási, szállás, étkeztetési és más költségeket azonban csak úgy fedezhetik, ha a nagy szabadtéri színpadon és a nyári színházban, ahol a bemutatókat rendezik — belépődíjat szednek; De ezenkívül kiváló tánccsoportok közreműködésével külön színes műsort adnak az ifjúsági nagygyűlés részvevőinek — ez a megyei népművelési csoport terve; A táncos bemutatók iránt máris növekedő az érdeklődés. Sokan kérték, hogy kezdjék meg a jegyek elővételi árusítását; Intézkednek, hogy a fővárosból, Szegedről és másfelől különvonatot, autóbuszjáratot indítsanak, kellő 6zámú jelentkező esetén, gondoskodnak a szálláshelyekről is. A táncegyüttesek tagjait diákotthonokban, iskolákban helyezik el, a tömeges idegenforgalomra való tekintettel megszervezik a magán szállásadást is. A fesztiválelőkészítő bizottság kedden, a seregszemle végleges programjának megbeszélésére ült össze a párt, a tanács, a társadalmi és tömegszervezetek, a KISZ, a vállalatok, mezőgazdasági üzemek, valamint az intézmények képviselőinek széleskörű részvételével. A találkozót megelőző u- tolsó nagy tanácskozáson a részletes tennivalókat tárgyalták meg, s mindenkinek, minden szervnek kijelölték a ráeső feladatot. számos társadalmi aktivista fáradozik keretében. ^lmon Mihály, a bizottság elnöke gyulai alapossággal részletezi a terveket. — Bizony, már kevés az. idő, szorít a cipő, s a jó felkészüléshez minden igyekezetre szükség van — ez Szerdahelyi István gimnáziumi igazgatóhelyettesnek, a bizottság egyik sokat fáradozó tagjának véleménye is. Dr. Németh Endre, a járási könyvtár vezetője a fesztivál iroda „pén ügyminisztere”. Elismert pénzügyi szaktudását teljes erővel latba kell vetnie, hogy deficittől mentes legyen a költségszámítás. Már nem tudja hányadszor készíti el újra a számvetést, míg rögzítődnek a tervek, elfogadható az egyenleg. Az előkészítő bizottság több tagja egymást váltja az irodában. Jelentik, hogy megérkezett a díszítéshez szükséges molinó is. Megrendelték a találkozónak a gyulai várat ábrázoló, ízléses fémjelvényét is. A „48-asoknak”, akik már a tíz évvel ezelőtti országos gyulai tancosversenyen felléptek, külön aranykoszorús jelvényt csináltatnak. Szerdahelyi István tanárra, a propagandacsoport vezetőjére' hárul többek közt a feladat, hogy gondoskodjék a plakátok terjesztéséről, a találkozó műsorfüzetének szövegéről, külalakjáról stb. Néhány napja a gyulai hangoshíradók már szorgalmasan tudatják a lakossággal a fesztivál előkészülteinek híreit. Régi táncosok. emlékeznek vissza a Gyulai Studióban a népitánc-mozgalom tíz évvei ezelőtti szárbaszökkené- sére. i Mi az oka a komoly zene gyenge bázisának Orosházán? Rövid beszélgetés Marké Leóval, az Orosházi Zeneiskola ioazoalóiával (Tudósítónk írja.) Szombaton délelőtt jelkerestük Markó Leót, a Zeneiskola igazgatóját és rövid beszélgetés kapcsán az orosházi zenei életről folyt a szó. Többek között a komoly zene és a könnyű zene közti különbségről beszéltünk, amely O- rosházán különösen a közönség számarányában látható. Míg komoly zenei hangversenyen csak egyszer-egyszer volt telt ház, addig a könnyűzenének hívei mindig zsúfolásig megtöltik a kullúrház nagytermét. Markó Leó szerint a különbséget nemcsak megállapítani kell, hanem azon i* fáradozni, hogy eltűnjön ez a különbség. Többek között ezt mondta: „Orosházát az ország zenei életének e- gyik központjának tartom annak ellenére, hogy még a komoly zenének gyenge bázisa van Orosházán. Két éve jöttem ide a zeneiskolába és attól kezdve azon fáradoztam, hogy ne csak a könnyű zenét, hanem a komoly senét is megszerettessük pemeldadást is megvalósíthatnánk. Nagy eredményünk a „Legyen a zene mindenkié” hangversenysorozat előkészítése és megindítása. A hangversenysorozat a vártnál is nagyobb sikert hozott már eddig is. Nyolc hangversenyt tartottunk eddig, amelyek mind vagy erkölcsi sikert jelentettek. A befejező hangversenyekre is igen alaposan felkészülünk. Sikereinket mutatja az is, hogy legutóbbi előadásunkat Reschofs- ky: „Éneklő virág!” című gyermekoperáját a Magyar Rádió i» felvette Ez olyan eredmény Orosháza kulturális életében, melyet még más vidéki “városban nem is hallhattunk. Fél évszázad a katedrán Filyó János örménykúti tanyai tanító búcsúzik az iskolától Rövid néhány soros közlemény ladta terül a lapokban, a rádióban, hogy egy becsületes munkában ő- szülit, idős pedagógus: Fi.lyó János, a Munka Vörös Zászló Érdemérem tulajdonosa 48 évi tanítás u- tán nyugállományba vonul, búcsút mond az örménykúti tanyai iskolának. A szűkszavú hír nem mond többet, de Filyó Jánossal beszélgetve kitárul előttünk a közel félévszázados munkásélet minden szépsége, gondja, öröme. A tanteremben ülünk, ahol harminckét évet töltött ed, ahod sok- száz gyermeket tanított meg a betűvetésre, olvasásra, a történelemre és a haza szereitetére. A- hogy beszól, emlékezik — mosolyog, arcán az igaz pedagógusok sajátja: a jóság és a szeretet simítja el a ráncokat, barázdákat, melyeket az élet szántott oda. — Tizennyolc éves voltam, amikor Szarvason, a már akkor is ö- reg, patinás képzőben megszereztem a tanítói oklevelet. Életem első tanterme Pitvaroson várt, ahová végtelen nagy munkakedvvel, tett vággyal indultam el. A- ntikor megérkeztem, már várt az első csalódás is, ki sem jöttek e- lém, azt sem tudtam, hová induljak a kis állomásról. Tüzesednek az emlékek. Pitvaros, 1912, ősz... — Ügy volt az kedves öcsém, — mondja —, hogy az urak, a gazdagok az egyik oldalon, a nincstelen, semmi-pénzűek a másikon. Hát én ezekhez tartozom, éreztem is mindig!-Tizennégy ^vig.,t^flítotjt^fljn^tva-, roeon, és a munkás-néppel, parasztokkal a sons, hogy alig akartak engedni, amikor 1926-ban ide, az örmény- kúti tanyai iskolába kértem magam, hogy közelebb legyek szülőföldemhez, rokonaimhoz. És azóta harminckét esztendő lelt el újból. Hívdók be Szarvasra, nem ment.' — Nem tudtam elmenni innen. Derék, szorgalmas emberek az öt4 ménykútiak, nem kívánok szebb; jobb pedagógus-életet, mint amit itt élhettem, közöttük.,. Most, az 1957/58-aa tanévben tetf nít utoljára. Tizennégy tanítványa van, a felső tagozat vezetője. A* mikor legkedvesebb tanítványaid rófl kérdezem, határozottan tiitako* zik: „Nincs legkedvesebb, hiszen,» valamennyien azok...” Megfordí« tom a szót: „Hát akkor: kik a leg« jobb tanulók?” Erre már szíves» örömest válaszol. — Török Erzsi! Hatodikos, vadé» ságoe kis tudós! Édesapja az álla« mi gazdaságban dolgozik, aranyvirág az a kisdány, aranyvirág,,, Hogy ki még? Tnabak Zsuzsa ötó« dikes, Szvók Mária, — kitűnő tanulók! Mintha benépesedne a tanterem úgy néz körül Pilyó János az üres padsorokon. Szöszke, barna buc- kós gyermekiejék figyelnek nagy buzgalommal a katedrára, ahol Filyó János, a „kedves, öreg tanító bácsi" magyaráz... Körül a falakon szebbnél-szeob kitömött madarak: fácán, gólya, cinke, sas sárgarigó, varjú — a tanító bácsi ke- zemunkája, hiszen mestere a ma-* dár-praparálásnák is. — Hívnak a szegedi múzeumhoz, de nem megyek. Szarvasra költözök, a gyerekekhez, unokákhoz, aztán elvállalok valahol egy biológia-szakkört, és dolgozom, tanítok újra... Nem tud megpihenni. Örökös, jókedvű munka, ez Filyó János élete. MefcJjjsáosiúzik. Búcsúzik az öreg 'tanyai iskolától, a tanteremtől, a- ^ol 32 esztendőm át sok száz figyelő szempár leste a szavát, ahol é- lete legszebb éveit töltötte, — búcsúztatják a kollegák, a szülők és a gyermekek. Sok-sok fiatal pedagógus példát vehetne róla, aki a legnehezebbet, a tanyai tanító életét, munkáját választotta hivatásul fél évszázadon át. Sass Ervin RÁDIÓMŰSOR SZERDA, MÁJUS 28 Kossuth Rádió 8.10 Népszerű vígoperarészletek. 9.00 Rádióegyetem A íöldmágnes- ség és kutatása. 9.00 Népi zene. 10.10 Moha bácsi, a törpe..; 10.30 Kamarazene. 11.02 Könnyű zene és megismertessük Orosháza lakosságával. Voltak — és még most is kész vagyok megvalósítani megfelelő segítséggel — olyan gondolataim is, hogy operaelőadásokat szervezünk Orosházán. Zenekarnak az Erkel Ferenc szimfonikus zenekar nagyon jól megfelel, énekeseket pedig lehetne meghívni Szegedről, sőt Budapestről is, csak kórus hiányzik még. Ezt úgy gondoltam megoldani, hogy összehívtunk egy értekezletet az Orosházán működő kórusok vezetőiből, hogy egy összevont, közös' kórust teremtsünk. Néhány an készségesen beleegyeztek, de voltak a- kik ellenezték. Szerintem mégis össze kellene fogni, és akkor az oA hangversenyek közönségéről beszélve megállapítható, hogy a j domináló az értelmiség, de a mun- I kásság és a parasztság képviselőit is megtalálhatjuk. Fontos dolog j volna a munkásság és a parasztság ] figyelmét is a komoly zene felé fordítani. Ebben a tömegszerveze- | tek igen sokat segíthetnének. Nem : azt mondopx, hogy csak a komoly j zenei előadásokat látogassák, de a könnyű zene mellett ezt is. O- rosházán a magas zenei fejlettség mellett jelentős bázisa volna a komoly zenének, ami igen fontos a kultúra terjesztésében.” Megállapíthatjuk tehát, hogy Orosházán milyen tennivalókra van szükség, hogy a széles néptömegek zenei fejlődését biztosítsák. Ha megkezdődik ez a munka, akkor Orosházán is általánosan magas színvonalú zenei életet lehet létrehozni • ,>ass Attila Lj iskolát avatnak Vésztőn (Tudósítónktól): Június 1-én, a Pedagógus Napon avatják fel a 250 000 forintos költséggel épült, új három tantermes, nevelői lakással egybekötött isko. lát. Deiner Gyula, a II. számú iskola igazgatója, elmondotta, hogy a munkálatokat késő ősszel kezdték meg, a vegyes ktsz dolgzoói és ígéretet tettek, hogy a Pedagógus Napra elkészítik, amit előreláthatóan meg is valósítanak. A munka sikeres befejezését se- ( vitette az is, hogy az iskola tanulói I és a szülői munkaközösség az udvar rendbehozásához és a további j sa’akozási munkáitokhoz 8 ezer fori it társadalmi munkával járult hozzá. Az avatási ünnepséget június 1- m. a Pedagógus Nap alkalmával -bU,,t-Sn ;; órakor tartlák meg. A vésztői II. számú iskola kn'tór- esonort ja «zép műsorral készült és '•tána vacsorával ez'hekötött - -il >i„r«ndnTn»k. Bécsből. 11.40 Üzenetek a Budapesti Ipari Vásárból. 12.10 Tánczene. 13.00 Lányok, asszonyok... 13.15 Szovjet szerzők operettjeiből. 14.00 Üzenetek a Budapesti Ipari Vásárból. 14.20 Magyar nóták, csárdások. 14.40 Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 15.00 Diáktariszpya.. 15.25 Brazil dalok. 15.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 16.10 Napirenden... 16.15 Szív küldi... 17.00 Hazai körkép* 17.20 Tánczene. 18.10 Székely Mihály operaáriákat énekel. 18.45 Emlékezés Kun Bélára. 19.00 Di- czi József és zenekara játszik; 19.30 Illemkódex. 19.45 A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel, 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.20 Nap és éj..; 21.15 Szabadság, szerelem. 22.20 Szimfonikus zene. 23.20 Operettrészletek. Petőfi Rádió 14.20 Látogatás Hangyaországban. 14.40 Vadászok ötperce; 14.45 Zenekari hangverseny. 16.00 A magyar jakobinusok. 17.38 Hangversenynaptár. 17.53 Magyar népdalok. 18.10 Gyermeknevelés. 18.30 Rádióegyetem. 19.05 1000 szó németül. 19.15 Brahms: Esz- dur kürt trió. 19.45 Sporthíradó; 20.00 Részletek Wagner operáiból. 20.40 Falurádió. 21.05 Színházi esték. 21.20 Esti kórusmuzsika; 21.40 A Kelta Fodeba afrikai néger együttes műsorából. 22.00 Szíves emlékül.
