Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-24 / 121. szám

195* május U., szamba* BÉKÉS MEGYEI NÉPÉJSAG 5 (^&Ldjnűaeisz&i%£tkez£tL mozqatúm HIRE Ötven vagon évi többlet-termést jelent a vízgazdálkodási társulások létrejötte Néhány hónapja, hogy az el­nöki tanács rendeletbe foglalta a helyi vízkárok elhárításának és az öntözési lehetőségek jobb ki­használásának feltételeit. Ez a rendelkezés száz és százezreket érintett és megyénk területén is kedvező megértésre talált. A tanácsok a földművesszövetke­zetek, valamint a Vízügyi Igaz­gatóság együttes szervezést in­dítottak a belvízrendezési tár­sulások kialakítására. Megyénk területén először Kö- tegyánban alakult meg ilyen társulás a földművesszövetkezet szervezésében. Az alakuló gyű­lésen mintegy 400 tag elhatároz­ta, hogy holdanként 10 forint hozzájárulást fizetnek, amelyből fedezik a csatornák tisztítását. Azokon a helyeken, ahol új csa­torna építése válik szükségessé, vagy ahol a csatornák állapota annyira ros»z, hogy gépi mun­kát kell igénybevenni, ott a gép­K llomás biztosít erőgépet, a ta- ok pedig a földjük végeinél kötelesek a csatornát kifene- kclni. A közgyűlés kérte, hogy azoktól a tagoktól, akik e tár­sulásba nem lépnek be és a belvízlevezetésnél érdekelve vannak, a szükséges hozzájáru­lást a tanács közadó módjára fizettesse be. Ez érthető is, hi­szen az a terménymennyiség, a- mit évente a belvízkár tönkretett — amelyet a községi tanácsok pénzügyi csoportjai nyilvántar­tottak, mint adó és jövedelem elengedések — súlyos milliók­ra tehető, amely egyaránt kár az egyénnek és a népgazdaság­nak. A belépett tagok 35 ezer forint értékben, 8 km. hosszú csator­nát tisztítanak ki, ami körülbe­lül 500 földtulajdonost érint. A fenti társadalmi munkában a földterületek tulajdonosainak — ez eddigi szervezés szerint — 10 százaléka vesz részt. Bízunk benne, hogy a többi községben is —, ahol erre szükség van —, akadnak olyan emberek, mint Csuta Gábor, Szabó Gábor, Major Elek, Bor­bély János, akik szervezik az ilyen társulásokat és felvilágo­sítják a termelőket: nem mind­egy 50 vagon terménnyel több. vagy kevesebb népgazdaságunk vagyona. Héja Sándor 9 nyári forgalomról tárgyallak <■* A- Megyei Értékesítő Szövetke­zet (MÉK) vezetői és dolgozói má­jus 23-án, pénteken délután 2 órától termelési tanácskozást tar­tottak, melyen megvitatták a me­zőgazdasági termékek (zöldség, gyümölcs, szálastakanmányfélók) felvásárlásával kapcsolatos tenni- ^klókat. Ugyanis rövidesen kezde­tit veszi a nyári felvásárlási idény. Libatömő közösséget szerveznek Békésen A Békési Földművesszövetkezet a községbe li dolgozó parasztok között libatömő közösséget szer­vez. A közösség tagjai felnevelik és meghizlalják a libákat, melye­ket ők, házilag vágnak le, készíte­nek elő budapesti szállításra. A libahúst az Értékesítő Szövetke­zeti Vállalat hozza forgalomba, a- hol a libamájat kiemelik és ex­portálják. Naposcsibe akció — csibe nélkül A csabacs-üdi dolgozók is be­kapcsolódtak a baromfinevelési és hizlalása akcióba. Az első 1500 naposcsibére már le is szerződtek. Azonban több csibét nem kapnak a földművesszövetkezet közvetí­tésével. A földművesszövetkezet vezetői nem tudják, hogy miért? Ha senki se kapna, akkor úgy gondolnák, hogy azért, mert nincs. Viszont a csabacsüdd dolgozók a földmű vesszövetkezetet megkerül­ve' legalább 2000 csibét kaptak a keltető állomásról. Ügy látszik, a keltető állomás figyelmen kívül Korszerű szövetkezeti kisáruház épül Bucsán Régi kívánsága teljesül Bu- csa község dolgozó parasztságá­nak. A Szeghalmi FJK közben­járására a MÉSZÖV 100 000 fo­rintos beruházási keretet en­gedélyezett az elavult, a je­lenlegi igényeknek nem megfe­lelő fő' dm űvesszövetkezeti bolt bővítésére, korszerűsítésére. A tárgyalások máris megkezdőd­tek és a bucsai földművesszö­vetkezet igazgatósága úgy ha­tározott, hogy még ebben a ne­gyedévben megépítteti, illetve korszerűsítteti szövetkezeti boltját. Az építkezést már meg is kezdték. hagyja azt a rendelkezésit, hogy magánosoknak csak a földműves­szövetkezet közvetítésével lehet naposcsibét eladni. \ Utat épit Békéssámson lakossága A békéssámsoni hagymatároló­hoz — amelyben mintegy 120 va­gon hagymát tárolnak — nagyon rossz út vezet. Ez év március 10- én a Földművesszövetkezet Igaz­gatósága elhatározta, hogy a föld­művesszövetkezet dolgozóinak és a község lakosságának bevonásá­val 160 méter hosszú utat építe­nek a hagymatárolóhoz. A lakos­ság magáévá téve a kezdeménye­zést, vállalta, hogy mintegy 40 e- zer forint értékű társadalmi mun­kát végez el. A vasútállomásra érkező követ kirakják, elhordják az úthoz, megcsinálják a föld­munkát és szállítanak 330 köbmé­ter homokot. Jól gazdálkodik a békéssámsoni juhtenyésztő szakcsoport Egy éve alakult a juhtenyésztő szaikcsoport Békéssámsonban, és márts komoly eredményt tudnak felmutatni. Van szép juhállomá­nyuk, amelyre a jó gazda gondos­ságával vigyáz Somogyi István, Kovács Ernő, Arany Mihály és a csoport minden egyes tagja. En­nek a gondosságnak meg is van a látszata. Már eddig 546 darab a közös állományuk és a földműves- szövetkezettel, illetve a tejszövet­kezettel 7000 liter tej szállítására kötöttek szerződést, amely növeli a szakcsoport közös vagyonát. A szakcsoport tagjai a juhállo­Egy gyűlés tanulsága Járásunkban a jó termés bizto­sítása, a munka meggyorsítása, a felmerülő nehézségek gyors le­küzdése érdekében értekezletet tartottunk a járásban működő szakcsoportvezetők, íöldművesszö- vetkezeti ügyvezetők, agronómu- sok, járása és megyei tanács, Nem­zeti Bank, FJK és MÉSZÖV kép­viselőinek részvéteiével. Az érte­kezlet minden tekintetben igen tanulságos volt. Felszínre kerül­tek a túlkapások, a hibák és a jó eredmények egyaránt. Az egyik termelő "szaikcsoport elnöke elis­merően nyilatkozóiig a ’KÖi’ösiär- csai Földművesszövetkezet min­den oldalú segítségéről. Azonban elmarasztalóan nyilatkoztak a me- zőberényi szakcsoport elnökei a Mezőberétnyi Földművesszövetke­zet egyes dolgozóiról, akik felelőt­lenül, felesleges költségbe és bosz- szúeágba keverik a szakcsoportot azzal, hogy nagy késedelemmel és csak Hegedűs elvtárs közbelépésé­re intézték el ügyüket (műtrágya kiadáskor deggei 8 ólától 10 órá ig csak várakozási zenével .szóra­koztatták’* a szakcsoport zetorjai a hallgatóságot). Akadályozza a szakcsoport munkáját, hogy a kidöglött rtzs­telepért, amelyen legalább egy é- vig nem tudnak termelni, ugyan­olyan haszonbért kell fizetni a- ranykoronámként, mint a termő­földért. Ezt a problémát a tanács feladata megoldani és reméljük, hogy meg is fogja oldani. Az én nézetem, hogy csak tisztelet és megbecsülés jár azoknak az em­bereknek, akik a régi hibák kö­vetkeztében elposványosodott, ki­zsarolt földeken új életet teremte­nek és. ismét termővé varázsolják­Helyes kormányunknak az a határozata, hogy * rizstermelésre minimum 5 éves szerződésit kell kötni és a vetésforgás rendszer­ben kell gazdálkodni, és még e- zentúl állami hitellel is támogat­ja a szakcsoportokat. De ki kell küszöbölni a múlt hibáit is. Na­gyon sok elhagyott rizsteiep van, mely ha nem gondolunk vele, mo­csárrá változhat termőföld helyett. Ez pedig mindannyiunknak kár. Nem szabad megengedni, hogy termőföldekből ingovány, vagy le­gelő legyein, nekünk termőföld kell és nem parlagföld. Azok a parasztemberek, akik göröngytörői a parlagföldeknek, a megkötött feltételek mellett nehe­zebben vágnak neki még termel- lési hitel támogatásával is ilyen földek megműveléséhez. Pedig az állam szempontjából nem mind­egy, hogy rizst, vörösherét, vagy nádait és sást terem a határ. Méhes János, Békés. mánnyal kapcsolatos összes műn-* kát közösen, munkaegység alap­ján végzik. A téli takarmányozás­nál a szakcsoport tagjai napon­ként külön-külön be vannak oszt­va. Ugyancsak naponként felvált­va járnak ki a szakcsoport tagjai az ellés idején és közösen ellen­őrizik a juhász munkáját. A ju­hok takarmányozásához szükséges takarmányt 93 hold legelő és 37 hold szántóföld biztosítja, amelyen a tagok szintén közösen, munka­egység arányában dolgoznak, ter­melnek. á A szakcsoport közel másféléves fennállása óta 140 000 forint össz- vagyonnal rendelkezik, amely a juhállományból, hodályból meg­lévő takarmányból s>tb. tevődik össze. A szakcsoport elnöke, Ko­vács Ernő elvtárs büszkén mond­ta, hogy ez év végére a szakcso­port tiszta jövedelme mintegy 30 OOO forint lesz. Két szentandrási hír A Békésszentandrási Föld- művesszövetkezet mezőgazdá­sza a községi tanács gazdasági felügyelőjével tartott határ­szemlén burgonyabogarat vett észre a. „Kisharcsás” elnevezé­sű határrészen. A burgonyabo­gár észlelése után azonnal je­lentették a góc helyét és az ész­lelés időpontját a Szarvasi Já­rási Tanács mezőgazdasági osz­tályának és a Békés-Tarhosi Növényvédő Állomásnak. Ad­dig is, míg a Növényvédő Állo­más a helyszínre kiért, a föld­művesszövetkezet saját védő­szer-készletéből a termelőkkel a védekezést megindította. A többi határrészek tüzetes el­lenőrzését megszervezték a földművesszövetkezet termel­tetési tagbizottsága és a mező­őrök bevonásával. Békésszentandráson a tervezett 140 hold szerződött terület helyett eddig 145 hold és 1000 négyszögöl területen vetettek cukorrépát. Ter­vem felül szerződtetettva földmű- vesszövetkezet hat holfi, édes szu- dáni cirokfüvet, négy hold seprű- cirkot és egy hold 600 négyszögöl zöldségfélét. Száz vagon vadon termő gyógynövényt vásárolnak fel a Békés megyei iöldművesszövetkezetek Békés megyében, különösen a Körösök mentén jól díszük a ka* milla, bodzavirág, csalán, beléndek, akác. és hársfavirág s még szá' mos gyógynövény, amiből a helyi földművesszövetkezetek legalább száz vagonnal vásárolnak fel. A tavaszi hideg idő miatt a külföldöm is igen keresett kamilla kevés virágot hozott, a íöldművesszövetke- zetek jó szervező munkájának köszönhető, hogy sikerült öt van gonnal összegyűjtetni. A napokban megkezdik az akác- és hársfai virág gyűjtését is. Legeredményesebben a kondoros! földmfivesszö- vetkezet dolgozik: gyógynövényszedő brigádokat szerveztek, Szőke Gyula felvásárló több éves tapasztalatai alapján a községtől távol eső részeken is felderíti a legjobb gyógynövénytermő földeket; ahová gépkocsival szállítják a szedőket. A gyógynövénygyűjtés népgazdasági szempontból is igen fon­tos, mert a hazai ellátáson kívül begyűjtött mennyiség döntő több­ségét külföldre exportálják. Nvílt levél Tóth Istvánnak, a MÉSZÖV előadójának Kedves Pista bácsi! Különös módját vá­lasztottuk a levélí­rásnak. De ezt szán­dékosan tesszük. A levélírás ideje azért esett a mai na,pra, mert most Veled e- gyütt jubileumot ü­m Régen volt 1929, melytől kezdve — munkakönyved be­jegyzése szerint — folyamatosan, egy napi szünet nélkül dolgozol. Az eltelt 29 esztendő alatt igaz, megderesedett a ha­jad, de szívedben fia­tal maradtál. Fiata­losan él benned a munka szeretete. Csillogó szemedből az élet, a lendület, a szövetkezetek ügyé­ért való buzgalom árad. Nem látszik rajtad jele sem a fá­radtságnak, ha mun­káról, segítségadásról van szó. Jóleső érzés Téged látni munka közben. Mindig és mindenütt az egy­szerűség, szerénység és becsületesség kí­sér. Nem fáradtál el a hosszú munka alatt. Pedig énnek a mun­kának több mint a fele a régi világba esett. Akkor pedig nem becsülték a mun­kát. Most előrehala­dott korod ellenére is kiegyenesedett de­rékkal és emelt fő­vel járhatsz, — ez mutatja, hogy na­gyobbra értékelnek Téged és munkádat, mint bármikor. A hosszú tisztessé­ges munkáért járó jubileumi jutalom át­adása' alkalmával azt kívánjuk, hogy na­gyon sokáig dolgozz a szövetkezés ügyé­nek elöbbreviteléért közöttünk. Tanítsd a fiatalokat becsületes­ségre, szerénységre, a munka szeretetére és mások megbecsülé­sére. S amikor további munkádhoz erőt és e- gészséget kívánunk, életedet s emberi eré­nyeidet követendő példaként állítjuk a föld művesszövetkeze­tek dolgozói elé. Sok szerettei • kö­szönt: a MÉSZÖV igazgató­sága és minden mun­katársad

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents