Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

»58. május 23., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Tanácskozás a villamos balesetek elhárításáról Jól kihasználják az adottságokat a békési Béke Tsz tagjai Már több ízben Irtunk a szak­szervezetek munkavédelmi tevé­kenységéről. A szakszervezetek munkavédelmi felügyelői nem­es* helyszíni ellenőrzéseket foly­tatnak, hanem a vállalatok veze­tőivel tanácskoznak is egyes szak­kérdésekben. A balesetelháríiás különböző szakágait szűkkörű kö­tetlen ankétokon beszélik meg a műszaki és gazdasági vezetőkkel. .Is eíxő ankéton ti rillnmott balesetek elhárításáról tanácskoztak Az SZMT szék.házában össze­gyűlt műszaki vezetők, energeti­kusok, az Áramszolgáltató Válla­lat képviselői egyaránt megállapí­tották, hogy a villamos balesetek az elektromosság és a gépesítés fokozott növekedésével együtt szaporodnak. 1957-ben szabályta­lanságok következtében 10 halá­los baleset történt Budapest terü­letén csak a háztartásokban, ezen­kívül sok halálos kimenetelű á- ramütéses baleset volt az üzemek­ben is, többek között megyénkben is a Mezőhegyesi Kendergyárban és a Békéscsabai Téglagyárban. • élig a legfontosabb szabályok és abványok rendelkezéseinek be­tartása minimálisra csökkentené a baleseti veszélyt. Sajnos a rendelkezések betar­tása elé számos akadály gördül •még. Egyik ezek közül a képzet­lenség. Ez balesetet okoz nemcsak a felelőtlen, képzetlen szakmunká­sok körében, hanem elsősorban a lakosság körében, az egyes lelkiis­meretlen kisiparosok házilag tol- cfózott, foldozott, összebarkácsolt szerelései következtében. Az an­két állást foglalt a villanyszerelő szakmunkások és a szerelő kisipa­rosok továbbképzése mellett, és kötelezi a kisiparosokat a szab­ványok beszerzésére és áttanul­mányozására. Az Áramszolgáltató Vállalat pedig a járási székhelye­ién ismeretterjesztő előadásokat art majd a már bevált tapasztala­tok alapján a szakiparosoknak és az érdeklődőknek. Az üzemekben ennél szigorúbb intézkedések szükségesek n ikben szakszerűtlenül készített villamosberendezéseket használ­nak, és nincsenek meg azok > a szükséges tartalék- és pótalkatré­szek, elsősorban biztosítékok, a- melyek a villanyszerelvények megfelelő karbantartásához szük­ségesek. lg yaztán a termelési ki­esés elkerülésére ezekben az üze­mekben „megpatkolják’* a biztosí­tékot, össze-vissza kötözgetik a drótokat stb. Főleg az Ilyen kisebb üzemek elektromos berendezéseinek ál­landó felülvizsgálása és mérések­kel való ellenőrzése fontos és szükséges. Ezt egyébként az MNOSz 172-es számú szabvány Az ország gondjából nem kicsit vállaltak magukra a Felsőnyomási Állami Gazdaság vezetői. Hosszú heteken át azon gondolkoztak, vi­táztak, hogyan lehetne olcsóbbá ’.enni a mezőgazdasági termelést. Két hónapja egy takarékossági programot dolgoztak ki, melyben az is szerepelt, hogy a gazdaság benzinüzemű motorjait nyersolaj fogyasztásúra szerelik át, mert így az üzemeltetés lényegesen ol­csóbb. Akkor úgy kalkuláltak, hogy eb­ben az évben a dieselesítés nem hoz hasznot, mert az elért megtakarí­tás éppen csak fedezi a motorok átalakítási költségét. Azóta azon­ban sok minden megváltozott. Nézzük a tényeket: A gazdaságnak jelenleg 10 ben­zinüzemű kombájnja van, A gé­pek üzemeltetéséhez 200 ezer fo­rint értékű üzemanyagot biztosí­tottak, 1811 hold kalászos learatá- sához. Ez azt jelenti, hogy min­den hold&i 110,4 forint értkékű benzint használnak fel, ami 15 mázsa holdanként! termést figye­lembe véve, mázsánként 7,3 fo­rinttal növeli a búza és az árpa előállítási költségét. szigorúan előírja. Megyénkben eddig igen elhanyagoltak voltak ezek az üzemek, a rendszeres el­lenőrzéseket elmulasztották, vagy találomra a munkavédelmi fel­ügyelő felhívására végeztetik csak el. A rendszeres ellenőrzés meg­szervezését az ankéton kötött megállapodást a megyei tanács ipari osztályának hatáskörébe u- talja. Az ankét résztvevői a szakköny­vek és saját tapasztalataik alap­ján a kisiparosok és villanyszere­lők részére rövidesen egy motor- biztosítási táblázatot adnak ki, melyben a szükséges biztosíték­betétek alkalmazásait foglalják össze röviden. A számok vitathatatlanul bizo­nyítanak s arról győzik meg az állami gazdaságok, gépállomások vezetőit, hogy van mód és lehető­ség az önköltségek csökkentésére. Az átalakítási munkálatokkal együtt végzik az egyéb gépjavítá­sokat is. A gépműhely udvarán so­rakoznak a javításra váró kombáj­nok, körülöttük Méri László mo­torszerelő, Hajdú Imre villamos- sági szerelő szorgoskodott a 40 éves gyakorlattal rendelkező Tóth Gyurka laácsi irányításával. Ügye­sen és főleg jól dolgoztak ezek az emberek. Iparkodtak a szerelés­sel, mert a cséplőszekrényeket még nem javították ki. Azt tervezik, hogy a kombájnok dieselesítését a jövő hét végére befejezik, ak­korra Gyurka bácsiék is jól előre haladnak a javítással, úgyhogy a cséplőszekrények a cséplés ide­jére kijavítva várják az aranysár­ga színben csillogó kalászokat. Dupsi Károly Nem mind arany, ami fénylik, — tartja a magyar közmondás. Ezt mondják a békési Béke tsz tagjai is. Általában úgy beszél­nek a tsz-ről, hogy nekik köny- nyű, mert jó helyen vannak. Kö­zel a kövesút, meg ott van a víz is mellettük. Igaz, hogy az adott­ság megvan, de emellett nehéz­ség ás elég. Az elnöknek, Fekete elvtársnak, sok problémát kell megoldani, a- mi nem a legkönnyebb. Mikor fel­kerestük éppen a kovács műhely­ben szorgoskodott. Régi ismerős­ként üdvözöltük egymást, s a be­szélgetés is csakhamar megindult köztünk. — Nehéz volt a tsz újjászerve­zése — mondja. Az októberi ese­mények nagyon megtépázták. Amikor megalakultunk, összesen 16 tagunk volt. Jószágunk fjedig egy sem. Teljesen újra kellett kezdeni a gazdálkodást. Ügy vol­tunk, mint a gyerek, aki megta­nul járni, s utána megbénul a lá­ba. Különösen ez az év lesz nehéz, Bár a jószágállományunk szépen növekedett az utolsó évben, még mindig igen kevés Háromszáz hold földre van 18 szarvasmarhájuk. A sertésállo­mány is gyarapodik most akar­nak rátérni a fehér hússertés te­nyésztésére. Baromfitenyésztés­sel is foglalkoznak ebben az év­ben, bár a csibenevelés nem a legjobban sikerült. Sok volt az elhullás, mert a csibék megkap­ták a tífuszt. A napokban vizs­gálták felül az állományt. Az iroda mellett egy új épület van. Még nincs bepucolva, az aj­tó és az ablak is hiányzik róla. Ez húsz férőhelyes marhaistálló lesz. — Nehezen halad az építkezés — mondja az elnök elvtárs. Még 56-ban megkezdtük, de olyan ne­héz az anyaghoz hozzájutni, hogy Néhány perc a jövendő traktoros-gépészek között Diesel motorra szerelik át a kombájnokat Felsőnyomáson Az ankéton megállapították, hogy főleg a helyiipari és kisebb üze­50 ezer forintot takarítanak meg A Békéscsabai Forgácsoló Szer­számgyár edző és hcjforinázó mű­helyének dolgozóit már régóta foglalkoztatjá a takarékosság gon­dolata. Sokat törték a fejüket, míg megszületett elhatározásuk. Az adottságok tanulmányozása után rájöttek, hogy a munkaszervezés javításával, a termelési folyama­tok ésszerűsítésével, az újítások fokozottabb bevezetésével, vala­mint a selejt csökkentésével sok: sok forintot takaríthatnak meg. A selejt csökkentésében máris azzal dicsekedhetnek, hogy az el­határozás óta május 20-ig selej- hely dolgozó 1 kiszámították, az tét nem gyártottak. Amint a mű­említett intézkedések végrehajtá fiával év vegéig 50 ezer forint ki­adást takaríthatnak meg. A kez­deményezők versenyre szólították a gyár többi üzemrészének mun­kásait is. hogy közös erővel küzdje­nek a kormány takarékossági In­tézkedésének megvalulásáért. Újra számolni kezdtek és megállapították, hogy ha az idén a 10 benzinüzemű kombájnt gázolajjal üzemeltetik, akkor az egy mázsa learatott és elcsépelt terményre üzemanyagból nem 7 forint 30 fillér jut, hanem csak 2.3 forint. Az átalakított 10 kom­bájn üzemanyaga aratási és csép- lési idényre 55 ezer forintba ke­rül. A benzin és a gázolaj ára kö­zötti különbség 145 ezer forint Ez az összeg éppen fedezi a 10 kom­bájn dieselesí lésének költségét, mert egy kombájn átalakításának anyagköltsége 13 843, a szerelés munkadíja pedig 490 forint. A kettő öszege 14 333 forint. így a 10 kombájn átalakítása 142 330 fo­rintba kerül. Mivel a felsőnyomási gépműhely dolgozói szemfülesek, felderítették azokat a .vállalatokat, amelyek a benzinüzemű Csepel autómotorok­hoz alkatrészeket keresnek; így az átalakításnál kiszerelt motor­részeket eladják. Ez kombájnon­ként 3500—4000 forint költség­visszatérülést jelent. Az egészet összesítve: a gazdaság ebben az évben 36 670 forintot takarít meg A dieselesítés, így már az idén is | növeli a gazdálkodás jövedelme- I zőségét. A gyulai gépállo­mással szemben egy csapat fiatal emberre lettem figyelme»: Ez a 20-ik — kiáltja az egyik. — Az semmi, én már a 40-iket „ej­tettem fogságba” — kontrázott rá egy másik. Nem volt nehéz ki­találni: kolorádó bo­garakat szedtek egy kis darab burgonya vetésről. Nagyon el­szaporodtak az egész megye területén. Há­lásak lehetnek a ter­melők, hogy a fiata­lok segítenek pusztí­tani a petéiket is. — Melyik iskolá­ból vannak? — kér­deztem odaérve. — Az MTH trak­toros gépészképző is­kolából jöttünk, 19- en. — Csak ennyien ta­nulnak? — Dehogy, az első évfolyamokkal együtt 208-an. De szorít a közelgő vizsga ideje s a többiek nem tud­tak jönni ~ Leginkább a vé­kony, magastermetiI Gyenge Lajos felelt eddig a kérdésekre. Aztán bekapcsolód­nak a többiek Is. El­mondták, hogy máso­dik éve tanulnak. Ki­lenc tantárggyal kell megismerkedniük, hogy jó szakemberré váljanak a gépállo­mások, állami gazda­ságok, tsz-ek trakto­rain, műhelyeiben. A tantárgyak között szere%?l az erő- és munkagép műszaki a- lapismerete, a veze­tés, a lakatos és ko­vács munka, szám­tan, történelem, ma­gyar nyelv stb. Ellá­tásuk, tanításuk in­gyenes, sőt az előme­neteltől függően ösz­töndíjat is kapnak. Bondár Ferenc — kö­zepes tanuló — 210 forintot kap havonta. Bondár Ferenc au­gusztusban 95 társá­val együtt már a me­gye valamelyik gép­állomásán, állami gazdaságban, tsz-ben hasznosítja a tanulta­kat. Legtöbbjük a szülőfalujukban, vagy ahhoz közel szeretné­nek elhelyezkedni. Bár van olyan is, mint Szakálas Má­tyás Endrődről, aki annyira megszerette Gyulát, hogy ott sze­retne maradni a gép­állomáson. Amikor megkér­deztem, milyen elő­nyét látják a tanu­lásnak, elmondták, hogy rövid volt az i- dő, megrövidítette az ellenforradalom. Irigylik azokat, akik ezután jönnek, mert azok már három év­folyamot végeznek és sokkal többet tanul­hatnak. De nagyon örülnek az eddig ta­nultaknak is. Előt­tük nyitott könyv minden erő- és mun­kagép. Jobban ki tud- őrizni a rongálódás- ják majd javítani és tói munka közben, mint azok, akik csak vezetni tudják a trak­tort. Természetesen így többet tudnak majd teljesíteni, s több lesz a fizetésük is. K. I. csak ebben az évben tudjuk befe­jezni. Éppen ideje is lesz, mert most van 10 előhasú üszőnk, ame­lyek hamarosan leellenek és na­gyon kell a borjaknak a hely. A háztáji földek mellett vagy húszán a dohányt palántálják. Nem sok van már belőle, ma be­fejezik. Különös gonddal kell.a .pa- lántálást végezni a nagy száraz­ság miatt. Minden palánta helyé­re kb 1 liter vizet locsolnak, de- így is sokat újra kell palántáim. Távolabb asszonyok, leányok a; szénát forgatják. Vidám neveté­sük messzire elhallik. Sokszínű szoknyájukat meg-meglebbenti ai könnyű szél. Egymás mellett ha­ladnak, tréfálkoznak, nevetgél­nek. így könnyebben eltelik a nap és jobban hadad a muriké is. Kissé távolabb 10 hóid fiatal gyümölcsös terül el. Jövőre már ez is terem. A gyümölcsös.mellei; van a 7 holdas kertészet. Itt pap­rikát, paradicsomot, káposztát és karfiolt termelnek. Most építettek Békésen egy elárusító helyet, ahol értékesíteni lógják az árukat Tavaly is elég jól jövedelme­zett a kertészet, most 80—100 ezer forint bevételre számítanak. Az egy hold földieper is meghozza a maga hasznát. Ha jól sikerül és ha nem éri valami kár, ebből is legalább a 20 ezer forintra szá­mítanak. Ügy tervezték, hogy ebben az é\ ben állattenyésztésre és kony­hakertészetre térnek át, mert szántó földjük elég lapos és ez,, evben is sok baj volt a talajvíz­zel: Ezért nem tudták a tavaszi munkában jól kihasználni a gé­peket sem. A gépállomással majd­nem minden munkát leszerződtek, de csak a kukoricát vetették gép­pel. Eddig az is baj volt, hogy na­gyon sovány volt a föld, hiszen trágyát nem Igen kapott évekig. Ebben az évben nagyobb mennyi­ségű trágyát vásároltak. Egy egyé­ni paraszttól tnost vettek 300 má­zsát, 300 kéve leveles kóróért. A BELSPED-del is van olyan meg­állapodásuk, hogy a termelőszö­vetkezet ellátja őket szalmával és azok az összes trágyát vissza­szolgáltatják a tsz-nek. Ha ezt így sikerül megoldani, Ősszel leg­alább 50—100 hold földet tudnak istálló-trágyázni. Közben a csatornákhoz érünk, mely teljesen körülfogja a tsz földjét. Itt megáll Fekete elvtárs s ke­zével a csatorna mellé mutat. — Ide egy halastavat akarunk építeni. Ügy gondoljuk ez js nagy­ban elősegíti, hogy a tsz minél nagyobb jövedelmet érjen el. J. I 97 ezer forint állami segítség a békéscsabai szarvasmarha- kistenyésztőknek A Békéscsabától távol eső ta­nyavilág — ahol eddig még nem vezették be a szarvasmarhák mes­terséges termékenyítését —, a közeljövőben öt tenyészbikát kap az államtól. Az öt bikáért a® ál­lam 97 ezer forintot fizetett a te- nyésztelepeknck. Az apaállatokat a kiváló szarvasmarhatenyészto c- gyénileg gazdálkodóknál helyezik el.

Next

/
Thumbnails
Contents