Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-22 / 119. szám

1958. május 22., csütörtök BÉKÉS MEG VEI NÉPÜJSAG 3 Miért hagyják magára a felsőbb szervek a köröstaresai Béke Tsz-t? kn lón W" Csaknem megalakulása óta el­lenszenves volt a járási és községi szerveiknek a köröstaresai Szabad­ság Tsz. S a jelek szerint most is az. A tsz-nek mindig kicsi volt a terület», kevés a taglétszáma, a az évek úgy teltek fölötte, hogy nem nagyon fejlődött, erősödött. S mint kevés adottsággal rendelkező, gyengén működő tsz-t 1956. tava­szán egy kis erőltetéssel „összehá­zasították" a helyi Búsakatósa Tsz-szel. Az átadó, átvevő leltár­ban 11 ló, öt sxekér, öt pár lószer­szám, 18 szarvasmarha, 82 sertés-, 80 darab törzsbaromfi, egy 24 ka­lapácsos daráló villanymotorral, égi' tehergépkocsi, egy fekvő Hof- her-traktor és még több apróbb felszerelés szerepelt. Mint minden erőszakolt irigynek, ennek is rálás lett a vége A Szabadság Tsz volt tagjai 5 né- hányan a Búzakalészból különvál­tak 1956. decemberében. Joggal azt hihetne mindenki, hogy a vá­láskor a Szabadság Tsz mindent visszakapott, amit bevitt. Ez így is lenne a törvényes .azonban a kü­lönváláskor csak öt lovat, három (keret, három lószerszámot, 11 szarvasmarhát, a fekvő traktort, a tehergépkocsit és a darálót kapták vissza. S a bevitt föl dhelyett is e- lég gyenge minőségűt. Amint a számokból kitűnik, az élő és holt felszerelések' egy jórészét még a darálóhoz tartozó villanymotort is visszatartotta a Búzakalász. Tsz. Milyen jogon? — kérdezték és kérdezik most is a Szabadság Tsz vezetői és tagjai. De még mindig nem kaptak rá megnyugtató vá­laszt. Äz FM tavaly ősszel meg-, ígérte, hogy küld ki egy felülvizs­gáló bizottságot. Értesítették is a Szabadság Tsz vezetőit, hogy tar­tózkodjanak az irodában, mert jormek. De azóta sem érkeztek meg. Ez év áprilisában a járási ta­nács mezőgazdasági osztálya és a Magyar Nemzeti Bank járási fiók­ja egy közös bizottságot alakított és felülvizsgálta a tsz működését. A vizsgálat titán a mezőgazdasági osztály egy működési tervet készí­tett, amit közgyűlésen ismertetett a Szabadság Tsz tagságával. A tervet a tagok, különösen Kerekes Mihály elvtárs, a tsz elnöke szóról-ssóra parancsnak vette A tervből jóadag, felülről lefelé kezelés, túlzott gyámkodás tűnik ki. íme néhány mondat a jegyző­könyvből: A tsz-nek változtatni kell az eddigi működésén, mert az nem alapszabály szerint történt. A tsz dolgozza ki a munkarendet, amely télen nyolc, tavasszal tíz, nyáron tüenket órában szabja meg a napi munkaidőt. Szüntes­sék meg a közös vagyon herdá­lását, ha ilye-n történik zárják ki az illetőt es jelentsék jel az ügyészségen. Közgyűlést havon­ta, vezetőségi ülést pedig kétlvt- tenkérvt tartsanak. A cukorrépa egyelést három nap alatt be kell fejezni. A területen táblarendet kell kialakítani. A teheneket szakszerűen kell gondozni. Gon­doskodjon a tsz a napos csibék elhelyezéséről és takarmányozá­sáról. És így tovább egy halom „kell", „gondoskodjon”, ezt így, azt ■ úgy csinálja. A Szabadság Tsz-ben nem — több gépelt oldalt kitevő —leplezett, vagy nyílt parancsot várt, hanem azt, hogy orvosolják a szétválás óta tartó sérelmét. Kerekes elvtárs jogosan kérdezte meg. hogy miért nem segített a járási tanács a széjj elváláskor s miért csak most jön másfél év üíán. a hibákat és a munkarendet megállapítani. Vári elvtárs, a já­rási tanács mezőgazdasági osztá­lyának előadója megpróbálna elfo­gadtatni mindazt, amit ők előre papírra vetettek a járási tanács­nál, de a tagság elvetette az egé­szet a hangja és az előterjesztés formája miatt. S azóta ott vannak a bizonytalanságban. Mi lesz, ho­gyan. lesz tovább, nem tudják. Fe­nyegették már őket a működési engedély bevonásával és az ü- gyészséggel is. Szinte meg van kötve kezűk, lábuk. Sehonnan sem kapnak segítséget. Vásárolná­nak tíz szarvasmarhát és húsz sér­tésit hizlalná, de nem kapnak hi­telt. Műtrágyát is csak úgy tudtak vásárolni a tavaszi vetésekre, hogy eladtak húsz mázsa kukoricát. A húsz hold — részben újonnan épí­tett — rizstelep bevezetése után reméltek egy kis előleget, de mintha a vízügyi igazgatóság mű­szaki dolgozói is hadait üzentek volna a tsz-nak; még mindig nem készítették el a rizstelep tervét. Jóllehet követett el hibát a Sza­badság Tsz s talán nem mindig tartja be az alapszabályt. De mindez semmi esetre sem lehet indok arra, hogy a felsőbb szer­vek szinte elzárkóznak tőle, mint egy gyógyíthatatlan hetegjtől s ott hagyják a tsz huszonegy tagját a létbizonytalanságban. Ha már a járási tanács úgy látott hozzá a tsz gazdálkodásának megjavításá­hoz, hogy az felháborodást váltott ki a tagokból, akkor lásson hozzá a megyei tanács mezőgazdasági osztálya s a Földművelésügyi Mi­nisztérium se halogassa tovább a megígért vizsgálatot és a segítsé­get. Kukk Imre A burgonyabogár tovább fertőz A burgonyabogát ellen egész Beivé-csaba területén megkezdték a védekezést. Sajnos a Hungária Matador nem bizonyult megfelelő védekező szernek, mert a nagy melegben a bogarak állandóan repdesnek. A Tarhosi Növényvé­dő Állomás főagronómusa már egy hete Ígéri a Holló-tíz permete- zőszert, amely csaknem egyedüli ellenszere e rendkívül káros ro­varnak. Hiba, hogy a Növényvédő Állomás egy hét óta nem tudta az ígért permetezőszert Békéscsabára szállítani, pedig a távolság nem több 20 kilométernél. A burgonya­bogai pedig ezidó alatt több mint 30 kilométert tett meg és már ve­szélyezteti a szomszédos Román Népköztársaság határmenti köz­ségét is. Üj szövetkezeti központot építenek a békéscsabai Előre Tsz-ben ••• • A békéscsabai Előre Tsz vezető­sége és tagsága már régóta foglalkozik azzal a gondolattal, hogy egy új tsz-központot építe­nek, ahová majd összevonják a táblák011 szétszórtan fekvő tanya- világot is. A terveik valóra vál­nak. Az idén saját erőből, az új központ telepfilési terve szerint a szarvasi betonút mellett egy 50 vagomos magtárt, egy 36 vagouos górét és két Zetor, valamont egy teherautó befogadására alkalmas garázst építenek. Az új központ te­rületét egyelőre 10 hold földön je­lölték ki, ahol jövőre 10 lakást is építenek a szövetkezeti tagok ré­szére.-------------------------s__________ Doboz határában is sok a kotorádó-bogár,- a permetező gépek mégis állnak Május 11-én 5 kolorádó-boga- rat vitt be a dobozi Petőfi Tsz elnöké a községi tanácshoz. Le­hár András elvtárs, a tanács el­nöke azonnal telefonált Békés- tarbosra, a Növényvédő Állo­másra. Aztán elment az iskola­igazgatóhoz, hogy ha nagyobb tömegben jelentkezik a kolorá- dö-bogár, akkor engedje ki az Iskolásokat a határba. Közben egymásután, jöttek az emberek s hoztak néhány faiánk rágcsálót a tanácshoz. Egeres! Sándorné alkalmatosság híján a papucsába szedett össze egy ma­rókra való bogarat. Szilágyi Já- nosmé azt jelentette, hogy ő nemcsak borarat, hanem sok petét is talált. A Növényvédő Állomás még szombaton kiküldött 200 liter Holló lö-es mérgező oldatot. Permetező-gép négy van a köz­ségben már évek óta. A község vezetői úgy határoztak, hogy két permetezőt odaadnak a tsz-nek, kettőt pedig annak a négytagú munkacsapatnak, amelyet az­előtt egy héttel hoztak létre az egyéni gazdáknál végzendő vegy­szeres gyomirtásra. Csak később jutott eszükbe, hogy a négy per­metezőt csak együtt tudják hasz­nálni, mivel csak egy töltőgép­jük van. Ezután úgy határoztak, hogy mind a négy permetezőt odaadják először a Petőfi Tsz- nek, az egyéniek területére pe­dig kiküldik az iskolásokat. Ennek a tervnek is füstbe ment egyrészc. A Petőfi Tsz ve­sétől elfeledkeztek, hogy lófo­gat is kell a permetezéshez. E- miatt még kedden is tétlenül hevertek a permezetező-gepek. Az iskolások azonban kimentek mintegy kétszázan a tanárok ve. zetéséveL Kiment velük Felicr Miklós Is, a földművesszöveike- zet agronémusa és megmagya­rázta a gyerekeknek, hogyan ke­ressenek bogarakat és azok é- lénk sárga petéit is tépjék le le­velestül. A hétszáz gyermek reg­geltől délig mintegy 1200 hold- nyi területem vizsgálta át a bor- gon j a vé l éseket, s több ezer bo­garat és nagyon sok petét szed­tek össze, amiből sok-sok tízezer falánkan pusztító bogár kelt ve' na ki. A jelenleg még lusta, petéző bogarakat könnyű megfogni, mert nem repülnek. Éppen ezért ajánlatos, hogy akinek burgo­nya vetése van, minél előbb szedje össze róla a kolorádó-bo- garat. vagy permeteztesse meg. Még az olyan burgonya kelést Is érdemes megpermeteztetnl, amelyiken pillanatnyilag nin­csen bogár, mert ha megkezdő­dik a rajzás, napok alatt lerágé ják az egészet. A dobozi gyere­kek több olyan burgonyatövet találtak, amelyen már egy szál levél sem volt. Éppen ezért na­gyon helytelen, hogy a Petőfi Tsz könnyedén vette a dolgot a felületesem, meggondolatlanul szombat óta halogatja a perme­tezést. Jó méztermés ígérkezik Doboz határát teljesen megtölti az akácfavirág édes illata. A több, ! mint 2000 hold erdő egyrésze a- kácfa. Aztán leginkább akácfák szegélyezik a dűlőutakat, a tanyák 1 környékét is. Most valamennyi rég nem látott, dús virágba bo­rult. Bár a kolcrádó-bogár veszély megállapítása végett bicikliztünk ki Lebár András levtárssal, a köz­sági tanács elnökével és Fehér Miklóssal, a földművesszövetkezet agronómusával, de szakítottunk egy kis időt a gyönyörködésre, a is Felülvizsgálják az 1958. évi tsz beruházásokat A megyei tanács és a Nemzeti Bank járási . fiókjainak vezetői megkezdték a termelőszövetkeze­tek 1958. évi beruházásainak fe­lülvizsgálását. A vizsgálat célja, S.Hgy a szövetkezettel közösen megállapítsák az 1958. évi beruhá­zások (épületek, gépek, állatok! megfelelnek-e a termelőszövetke­zeteik teherbíró képességednek. A vizsgálat május 31-ére megyénk összes járásában és városában be­fejezik. EZ MÉM BECSÜLETES ELJÁRÁS Püski László egy Ger- la környcH 'anyán la­kik. Nem ijed meg a munkától, becsülettel végzi, amit vállal. így volt ez a cukorrépa szer­ződéssel, meg a két bi­ka előírásnak megjelelő átadásával. A cukorgyár íi, meg az állatforgalmi is elégedett volt, kifizet­te a járandóságot és Püski is boldogan tért haza. Nem rossz dolog ez a szerződéses terme­lés, könyvelte el magá­ban. Így történt, hogy megpróbálkozott a hagy- múvcl, hadd bővüljön a lista és gyarapodjék a jövedelem. Bár ne tette volna, legalább is 6 így véli. Véleményünk sze­rint azonban nem a ter­mesztési ár rossz, má­sutt a hiba. Az idén — kezdi Püs- ki László panaszát — « Békéscsaba és Vidéke Körzeti Földművesszö­vetkezet Felvásárlási Ü- zemágáral többek közt jómagam is szerződést kötöttem. Bizalommal voltam, de mikor meg­kaptam a dughagymát látom ám, hogy az III. osztályú étkezési, ame­lyik több szárat hajt, össze is nő, torz lesz, meg aztán a szerződés­ben átverésre vállalt 3.750 csomónál jóval többet hoz és a felesleg a nyakamon maradhat, aggódni kezdtem, Fele­ségem egy kassal vissza is vitt a Mezőkernek, de ott azt mondták, hogy nem baj, ha két szárral, vagy akárhogy is hajt ki az a hagyma, jó lesz! Megnyugodtam, mert bíztam a szóban. Most meg nem hajlandók át­venni. Centiméterrel mé­ricskélik a szárát, a fe­jét és kifogásolják, hogy összenőtt, korcs a beszál­lított termés. Az a hely­zet, hogy emiatt az ál­taluk adott 520 kilo­gram dughagyma árát sem tudom kifizetni, nemhogy még én keres­sek rajta. Nagyon elke­serítettek, mert a hagy­ma munkaigényes nö­vény, sok fáradságot, verejtéket öltem bele és most tessék, itt van. A Mezőkénél a földszin­ten azt mondták, hogy az átvételi árat az eme­leten szabják megt az emeleten a miniszté­riumra hárították a dol­got, Én azonban nem a minisztériummal, hanem velük kötöttem szerző­dést, nekik kell felelni amiért a III. osztá­lyú hagyma elvetésére bíztattak és mégsem vol­tak hajlandók úgy át­venni, hogy rá ne fizes­sek. Egy véleményen va­gyunk Püslci Lászlóval átekintetben, hogy hol hideget, hol meleget fújni nem lehet, ö azt mondja: a jövőben ilyet ne csináljanak. Hozzá tehetjük, hogy már a jelenben üssék helyre a Mezőkernél ezt a hibát. Minden ellenérvnél hasznosabb úgy kötni és megtartani a szerző­dést, hogy abból ne le­hessen panasz. Ez az I- gazl munka. Huszár Rezső dús virágzás várható hasznára, a méhészetre is. — Ha sikerül a tarlóvirágzás is, akkor rengeteg lesz a méz — jegy. zi meg Lebár elvtárs. Egyes méh­családok, különösen a nagyboco- nádi képes lesz egy mázsát gyűjteni. — A méhészek igyekeznek is ki­használni a lehetőséget — fűzi hozzá Fehér Miklós. Ha itt befe­jeződik a virágzás, mennek ván­dorolni a magasabb fekvésű or­szágrészekre, ahol később virágzik az akác. Menjenek is, mert tavaly egy káló mézet sem tudtunk le­szállítani, pedig 14 mázsára szer­ződést kötöttünk. Most pótoljuk a tavaly elmaradt egyrészét is, mi­vel 20,5 mázsára kötöttünk szer­ződést. — Sok méhész van Dobozom? — kérdezem. — Elég sok. A méhcsalád-ok szá­ma összesen 826. Ebből 322 a szakcsoporté, 62 pedig a Petőfi Tsz-é. — De igen szépek ám — dicséri I/ebár elvtárs. — Nagyon jó mé­hészünk van: Kiss M. János. A vérében van a méhészkedés, gyermekkora óta csinálja, az ap- i-ától tanulta el minden csínját-- bínját ö is készül vándoroltaini; Miközben ezeket mondja, szá­molni kezdek: ha egyenként csak 50 kiló mézet hord is Dobozon a 826 méhcsalád — és nem egy má­zsát, mint ahogy Lebár elvtárs mondta —, akkor is a leszerződött 20,5 mázsánál jóval több kerül a fogyasztók asztalára. — ki —

Next

/
Thumbnails
Contents