Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-22 / 119. szám
BÉKÉS MEGYEI mit ««rMaijetokt r MSZMP BÉKÉS MEGYE/ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. 1958. MÁJUS 22., CSÜTÖRTÖK Arm 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM tt CSIBE-BIRODALOM“ A Békés megyei tanácshoz három baromfikeltető állomás tar* tozik. Ezek közül egy, a békéscsabai Ezen az állomáson 8 darab 10 ezres keltetőgépet üzemeltetnek, amelyekkel az Idén 232 ezer csibét keltettek ki. A 232 ezer darab csibét 26 termel őszöv etkezet- nek és 2180 egyénileg gazdálkodónak adták el. Feledhetetlen találkozás szovjet vendégeinkkel Röpke órának tűnt az az egy nap, melyet kedves vendégeink — a Szovjet—Magyar Barátság Társaság küldöttei — megyénkben töltöttek. S mégis e néhány óra feledhetetlen élményt jelent azoknak, akik — hacsak rövid ideig is — szót válthattak, eszmecserét folytathattak a szovjet nép küldötteivel. Látogatás Mezőhegyesen Száguldanak a percek, de bárhogy Is telnek, túl kell lépni a protokoll szabályait. Sok a kér- deznivaló, meg kell ismerkedni a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetével, talajviszonyaival, a profilírozással és Makarov elvtárs szenvedélyesen kérdez. Különösképpen az agronómusok, a k szakemberek munkája, a tudomá- rnyos kutatások eredményei után érdeklődik a legjobban. De kíváncsi- mindenre. Érdekli — és ez első helyet foglal el a kérdésekben — az emberek életmódja, a kereset, a jövedelem. A- lótenyésztés — noha egy kicsit távolabb áll tőle, hisz agróbiológus — különösképpen felkeltette az érdeklődését. \ beszélgetés is könnyű, hisz á Szovjetunióban tanult Varga István, a 73-as üzemegység vezetője kitűnően beszél oroszul és az alkalmat kihasználva az ő portájára hívja meg a szovjet elvtársakat. Van is mit látni ebben az üzemegységben. A másfélméter | magas Bánkúti 1201-es búzatáblában, mint gyermekét dajkálja az anya. úgy simogatja Makarov elvtárs a búzakalászi kát. Felhúz egv tövet, nézegeti, megszámolja a tövön levő szárakat és örömtől csillogó szemmel mondja: ocsiny harasó' Bravó Mezőhegyes! És az elismerést köszönettel nyugtázzák a mezőhegyesi elvtársak. Meg is érdemlik, mert 75 kilogramm holdankénti vetőmag után a szakszerű munka eredményeként 25 mázsás átlagtermést igér ez a tábla. Az elismerés örömei után a- zonban egy kis -szégyenpír Is elfutotta az arcukat — s ebben valamennyien ludasok vagyunk — mertf arra a kérdésre; hogyan propagáljuk és terjesztjük a mezőhegyesi tudományos munka eredményeit; nagyon gyenge volt a válasz. A 73-as üzemegységből a csikó- telepre vitt az út és az esti órákban a pártbizottság helyiségében Makarov elvtárs előadást tartott a gazdaság szakembereinek, majd szemléltetésképpen rövid filmet vetített. A vele töltött néhány óra: a délelőtti eszmecsere a politikai kérdésekről, a látogatás tapasztalatai, a szaktanácsok, a filmelőadás mind-mind azt mutatja, hogy olyan emberrel találkoztunk. aki lelkes Szószólója a párt- dák, kiváló tudós és közgazdász, szenvedélyes agitátor és propagandista. Igazi szovjet ember, aki úgy örül a magyar ember eredményének, mintha az övé volna, és kedves szavaiban hasznos tanácsaiban mint csepp a tengerben tükröződik a szovjet és a magyar nép barátsága. Mihajlov elvtárssal, a Szocialista Munka Hősével a csabai üzemekben Keresem a szavakat, hogy írjak e csodálatos emberről. Nehéz találni, mert a szó kevés ahhoz, hogy felérjen hozzá. Szerény ember, az alkotás, a munka hőse ő. Hatvannyolc éves, de még mindig fiatalosain lépked, jelenleg is a Szovjetunió legjobb kovácsa. Ki ez az ember? V. M. Mihajlov elvtárs, a Leningrádi Balti Hajógyár kovácsa, a Szocialista Munka Hőse; Leningrád Szovjet—Magyar Barátság Tái'saságának elnöke. Vele jártuk kedden délután a csabai üzemeket. Ahová csak ellátogatott, mindenütt a legnagyobb szeretettél fogadták őt: a szovjet embert. A Vasipari Vállalatnál pillanatok alatt barátságot kötött Pataj Gyöngy esztergályossal, Szabó Mihály gépészmérnökkel, áld az idén jött haza, 6 évi tanulás után Moszkvából. Különös szeretettel kereste fel a fiatalokat, a KISZ- tagokat, akiknek a hősi város, Leningrád kamszomolistáinak, a hajógyári ifjak üdvözletét, jókívánságait adta át. A MÁV fűtőházban először is a kovácsműhelyre volt kívácsi. Itt Rábai János ifjúmunkással beszélgetett a számára legkedvesebb szakmáról, a kovács mesterségről. Megnézegette a szerszámokat, a tűzben pirosló vasat, s érdeklődéssel figyelte a kovácsok munkáját. Az egyik fiatal megkérte, hogy meséljen családjáról, arról, hogyan élnek náluk a fiatalok. — A fiatalok előtt nálunk minden kapu nyitva áll: tanulhatnak, művelődhetnek, Nem úgy, mint az én időmben, a cári Oroszországban, amikor embertelen körülmények között éltünk. A lányom építészmérnök. A fiam az idén fejezi be egyetemi tanulmányait. Érdekes, hogy bármerre is járt, sehol sem akarták elhinni, hogy kedves vendégünk, Mihajlov elvtárs 68 esztendős. — Miért nem megy nyugdíjba? — érdeklődtek többen is. — Még jól bírom a munkát. Nincs annál szebb: dolgozni a népért, a nép boldogulásáért. Aztán meg az a tervem, hogy csak a jubileum után megyek nyugdíjba. Fiatal koromban néhány esztendeig én is vasútnál dolgoztam. Később — emlékezett a régi időkre — elkerültem a hajógyárba — kovácsnak. 1961-ben lesz ennek 50 esztendeje. Ezt még kivárom, s akkor úgy gondolom, én is le- tehetem a kalapácsot. Csodálatos, hogy milyen erő és életszeretett buzog benne. Végtelen nagy szeretet, megbecsülés mindazok Iránt, akik dolgoznak. — Aki dolgozik, az barátunk, éljen bármelyik országban is. Mert mit akar a dolgozó? Dolgozni, békében élni! A szívélyes búcsúztatás után kisvasúti fútőházba látogatott el, ahol Priskin Gyula, az MSZMP alapszervezet titkára és a többiek szeretettel fogadták a kedves vendéget, aki az összes műhelyeket végigjárta. A Forgácsoló Szerszámgyárban, ahol üzemrészről üzemrészre járt, elmondta: — Igaz barátokra találtam Ma gyarországon. Ha hazatérek, mindenkinek elmondom, hogy a magyar munkások, a magyar nép velünk, & a világ minden becsületes, jószándékú emberével együtt egyet akar: barátságot, békét! A csabai üzemek dolgozói ked vés ajándékokkal lepték meg Mihajlov elvtársat, hogy örökre emlékeztessék arra az időre, amit városunkban töltött. Mi is valamennyien, akik beszéltünk, kezet szorítottunk vele, örökre megőrizzük e nagyszerű szovjet ember emlékét. • Kedden este szovjet vendégeink a KIOSZ székház dísztermében Békéscsaba és a megye munkásaival, parasztjaival, valamint az értelmiségiekkel találkoztak. Közösen éltették a két nép örök, megbonthatatlan barátságát. A vendégeket a Balassi táncegyüttes és Somi Sándor énekes szórakoztatta színes műsorral, énekszámokkal. Utána pedig szovjet barátaink elbeszélgettek, barátkoztak a részvevőkkel, akik szeretettel vették őket körül, ajándékokkal halmozták el el vala- mennyiüket. S amikor rázendített a zenekar, a küldöttség tagjai meg-megforgatták a táncban a csabai asszonyokat, leányokat. Aztán elérkezett a mindig fájdalmas búcsú pillanata. Gyorsan elröpült ez az egy nap, amit körünkben töltöttek. Megható szavakkal vettek búcsút, s keltek útra, amelyre elvitték magukkal azt a szeretetni, amit irántuk, szovjet emberek iránt érzünk; Deák—Pödina A keltető állomás kiváló dolgozója Vátkai Mátyás, 1950 óta kezeli a keltető gépeket. Azóta majdnem 10 millió csibét fogott meg, amikor a bujtatóból a szállítólá- dába rakta. Balázs István a keltető állomás egyik legfiatalabb dolgozója. Ebben az évben kerülit a „csibe-gyárba“, azóta is szorgalmasan dolgozik, mert azt szeretné, ha a teltető állomás törzsgár-. dájában a jó munkája e- redményeképen őt is besorolnák. HATARSZEMLE A Csorv-ási Állami Gazdaság eddig is tartott rendszeres dékádér- tékezletet, de különösebb előkészület nem előzte meg ezeket. E- zen változtattak most, s az eddigi gyakorlattól eltérően a gazdaság vezetője és a két üzemegység szakvezetői együt tartattak határszemlét. Ezt értekezlet követte, mélyen a termelést érintő napirendi pontok mellett a versenyben álló üzemegység munkájának az értékelése is megtörtént. A határszemle során kidprült, hogy a gazdaság, a kedvezőtlen időjárás ellenére vetéstervét teljesítette. Jelenleg ez a helyzet: 148 katasztrális hold cukorrépa meg van kapálva, 153 katasztrális hold borsó másodszori kapálása Vadászati mérleg Az utóbbi években egyre több külföldi vadász keresi fel megyénket, hogy túzokra és őzbakra vadásszanak. Az idén 7 túzokkakast, és 18 őzbakot lőttek Dévaványa és Gyarna környékén. Mezőhegyesen ritka szép őzbakot ejtettek a nyugatnémet vadászok. A bak ag- gancsa 520 grammos volt. Az utóbbi négy évben ilyen súlyú agancsot viselő bakot nem lőttek megyénkben pedig befejezés előtt áll. Dolgozó* ink felkészültek, hogy a kelésben lévő 369 katasztrális holdnyi ku* koriea kapálását időben kezdhessék. A munkaerőt biztosították. Az időszaki és az állandó dolgozók szorgalmasan dolgoznak jé terméseredményeket érjenek el, éa ez évben is legyen nyereségrésze* sedés. Merényi Bálint. Csórva», Eredménnyel végződött a hizlalásra leszerződtetek szarvasmarhák felülvizsgálása A Megyei Tanács mezőgazda* sági szakemberei, a járási tanú«* mezőgazdasági osztályának dolgozóival egyetemben, a mezőkovácsházi járásban befejezték a hizlalásra leszerződtetek szarvasmarhák felülvizsgálatát. Ä kistenyésztők 820 darab üszőt vezettek a bizottság elé, melyből 226 darabot to- vábbtenyésztésre alkalmasnak találtak. A 226-ból egy éven fel till 68. Az utóbbi 68-at néhány hónap múlva, a többit pedig az 1959-es évben vásárolják meg • tr > ek torábbten.vesztés céljára. )
