Békés Megyei Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-21 / 118. szám
1958. május 21., szerda. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Tovább a közös úton Több felelősséget ez állatok legelőre hajtásénál A mezőgazdaság fejlődése világ, szsrte a nagyüzem felé halad. A kapitalisla államokban a kisgazdaságok száma például Francia- országban, a 20 hektáron aluli gazdaságik területe az utóbbi 12 év alatt 42,8 százaikról 37,6 százalékra csökkent. Az Amerikai Egyesült Államokban a kisgazdaságok aránya 15 év alatt 5,6-ról 3,6-ra csökkent. Ugyanakkor a csökkenésnek megfelelően nőtt a tőkés- gazdaságok száma. A kapitalista ál tárnokiban a kisárú termelő gazdaságok drágán termelnek s termékeik nem versenyképesek a nagy farmokkal Emiatt tönkremennek, a földjeiket dobra verik s azokat a tőkés nagybirtokosok és a bankok kezére juttatják. Ezzel szemben a népi demokratikus országokban a kisüzemek nem mennek tönkre, mert a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezésben a kisárú termelőd formát felcserélik, a korszerű gépi technika segítségével több és olcsóbb termelésre képes szövetkezeti gazdálkodással Hazánkban a parasztság körében a szövetkezeti mozgalom kitéphetetlen gyökeret eresztett K Szt igazolja a békési járás terüie- én lévő termelőszövetkezetek példája is, amelyek 1956. októberében kiállták a megpróbáltatást. Ez annak tudható be, hogy idejében fel ismer, ék az ellenforradalmárok céljait s határozott kiállással meg- védték szövetkezeteiket. Ezért elismerés illeti a békési, a mezőbe- rényi Vörös Csillag, a köröstar- csai Búzakalász, a kaumti Petőfi és Lenin Termelőszövetkezetek tágjait. Az átmenetileg feloszlott tsz-ek teljes önköntesség alapján, rövid idő alatt újjászerveződtek. A közös gazdaságok az ellenforradalom óta jelentős mértékben megerősödtek.- Ehhez nagy segítséget adott a párt agrártézisei és az ezt szolgáló kormányhatározatok. A 3O04-es kormányhatározat le- zögezi: a termelőszövetkezet továbbfejlődésének alapvető feltétele, hogy minél előbb példamutató, modem, belterjes -gazdaságokká fejlődjenek. Az, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése mennyi idő alatt megy végbe, elsősorban a meglévő tsz-ek tagságán, és a szakembereken múlik. Az igaz, hogy az utóbbi években a dolgozó parasztság termelési biztonsága megnőtt. Az egyénileg gazdálkodók gazdaságilag erősöd(Tudótísónktól.) A köTösladányi Dózsa Termelőszövetkezet legutóbbi közgyűlésén Kovalik András agromómus számolt be az eddig végzett munkáról. Elmondotta, hogy a kezdetben a rossz időjárás miatt a növényápolás! munkálatok lassan haladtak, azonban most már helyrehozták a mulasztást. Az új rizstelep is készen van. Az agronómus bejelentette, hogy a Peres-zugban a Vízügyi Igazgatóságtól a gát mellett úthasználati engedélyt kértek, melyet meg fognak kapni. Örömmel leien tette be a taggyűlésnek, hogy a központi tanya villamosítását "övidesen befejezik. A tsz Papp '-ábor kútmestert megbízta azzal, ogy a tehén istállón ál levő kutat izza rendbe, hogy az állatok rétek, de ha a jövedelemezőséget a kis- és nagyüzem között összehasonlítjuk, megállapítlhajuk, hogy a kisparaszti gazdaságokban lényegesen alacsonyabbak a terméseredmények, mint a szövetkezetben A békési járás termelőszövetkezeteiben 1957-ben búzából 9.4 mázsa volt az átlagtermés, az egyénieknél 6,1 mázsa, ösziárpából a tsz-ek 13,1 mázsát termeltek, az egyéniek ugyanakkor csak 8-at. A tavaszi árpa termésadatai között a termelőszövetkezetek javára 3,3 mázsa volt a többet termés. Rendkívül szembeötlő a cukorrépa termesztés eredménye: a tsz-ben 165 mázsát termeltek, az egyéniek csupán 102 mázsát. A 63 mázsa különbség félreérthetetlenül bizonyítja a nagyüzemi termelés fölényét. Ha figyelembe vesszük, hogy a nagyüzemben a növénytermelés és az állattenyész'és főbb munkáit gépesítik, akkor ebből az következik, hogy a szövetkezetekben kevesebb élőmunkát fordítanak az üzemágakra és így lényegesen olcsóbban termelnek, mint az égyé- tvíek. Ebből adódik, hogy a szövetkezet tagjainak jövedelme lé- nyegsen nagyobb, mint az egvénd- lek gazdálkodóké. A múlt évben a békési járás tsz-ei munkaegységenként átlagosan 42 forin‘ot osztottak. így egy kétszemélyes calád 24—26 ezer forint értékhez jutott. Vannak ennél jóval na- -»vobb eredmények is. mint például a kamuti Petőfi Tsz-ben, a- hol nem is egy házaspár. 44—46 ezer forint részesedéshez iutott, a háztáji jövedelmet és a földiára- •íékot figyelmen kívül hagyva. Tárásunkban a, termolő- szövetkezetek tagjai barátként tekintenek az egyénileg termelőkre gyakori, hogy meghívják őket időközönként a tsz közgyűléseire, hadd hallják, milyen termelési kérdésekkel foglalkozik a tsz tagsága. A dolgozó parasztság körében igen kedvező légkört teremtett a kormány azon intézkedése, mely a nyugdíj, a baleset és az árvaság ügyét rendezte. Ez egyébként a ‘ermelőszövetkezeték régen óhajtott kérelme volt. Ez az intézkedés komoly jelentőséggel bír a szövetkezeti mozgalomban. Fzen kívül természetesen számos olvan kormányhatározat és végrehajtási széné megfelelő mennyiségű víz álljon rendelkezésre. A közgyűlés igen értékes volt utasítás látót napvilágot, mint a 3O04-es, mely távlatában szabja meg a termelőszövetkezeti fejlődés útját. A szövetkezeti mozgalom egészséges fejlesztésének rendkívül fontos feltétele, hogy a tsz tagsága és vezetősége az eddiginél jobb felvilágosító munkát végezzen a dolgozó parasztok körében. Legyenek a szövetkezet fejlesztésének élharcosai a párt tagjai. S ha ez így lesz, akkor a paraszti tömegekkel sokkal rövi- debb idő alatt valósíthatjuk meg a legszigorúbb önkéntesség elve alapján a nagyüzemi gazdálkodást. Lukács György SOROKBAN Nyári táborozásra készülnek az Orosházi I. számú Általános Iskola tanulói. Mintegy ötvenen u- taznak a Balaton mellé. Kirándulásokat szerveznek hazánk más tájaira is. Több csoport megy a Bakonyba és a Mátrába.-oA NYOMDA HIBÁJÁBÓL a szombati és vasárnapi számunkban közölt: Csabaiak Dél-Amerikában című cikkbe értelemzavaró sajtóhibák csúsztak, több szám összecserélődött. A cikk szereplője nem 1932-ben, hanem 1923-bán szállt először partra Montevideó- ban. A II. részben a szöveg: „Azelőtt kilencvenhat uruguayi centet ért egy USA dollár”... stb., helyesen. Hazánkba érkezett a Komszomol küldöttsége Kedves vendégei érkeztek kedden a magyar ifjúságnak: a KISZ Központi Bizottságának meghívására hazánkba érkezett a Szovjetunió ifjúsági szervezetének küldöttsége, a Komszomol nyolctagú delegációja. A küldöttséget A. N. Akszjonov, a Komszomol Központi Bizottságának titkára vezeti. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelentek: Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának titkárai, valamint a KISZ Budapest Bizottságának több tagja, s többszáz KISZ-ista fiatal, akik lelkes hurrázással, meleg szeretettel köszöntötték az érkezőket, éltetve a KISZ-t és a Komszo- mol-t, a két ország ifjúságának barátságát. Jelen volt az érkezésnél V. V. Asz af jevnek, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosának vezetésével a nagykövetség több vezető munkatársa Azokat a gazdaságokat, melyek a Szabadkígyós melletti legelőre hajtják növendék-gulyáikat, a gazdaságosság gondolata, az olcsó takarmányozási lehetőség kihasználása vezérli. Ebben nem kételkednek még ellenségeink sem, akiknek fáj, hogy állami gazdaságaink állattenyésztésének színvonala napról-napra javul. De öröm tölti el ezeket az embereket, amikor valamilyen ballépésről szereztek tudomást. Ilyenkor renszertnt a bolhából Is ökröt csinálnak és habzó szájjal szórják rágalmaikat a botlásvétőkre, ezzel mintegy aláhúzzák. hogy micsoda jó igazgatókat és gazdaságvezetőket alkalmaz a Földművelésügyi Minisztérium. mert jónéhány csaknem semmit sem törődik a rábízott értékekkel. így volt ez május 15-én Is, amikor Szarvasról az ÖRKI rózsást üzemegységéből több, mint 100 növendékmarhát hajtottak a szabadkígyóst legelőre. A hajtők. mint aféle csikósok. lóhátáról kutyákkal zavarták a 40—43 fokos hőségben az üszőket. Újkígyós és Szabadkígyós között több Ü88ZÖ leesett a lábáról Ezek közül kettőt kényszert ágiak szív-bénulás miatt. S zabadA megyei tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói azt tervezik, hogy a megnövekedett naposcsibekereslet kielégítésére mintegy félmilliós költséggel hozzálátnak a Gyomai Baromfikeltető Állomás bővtíéséhez. Az építkezéshez szükséges anyagokat — a járási tanács segítségével — kihasznáA Gyulai Húsipari Vállalat egy hónap alatt 18 mázsa finom „gyulai kolbász”-t küldött a Brüsszeli Világkiállításra. A gyulaiak ízletes készítménye Igen megnyerte a kiállítás látogatóinak tetszését, mert ű jabbn álú jabb szállítmányokra érkezik megrendelés. Az igények kielégítésére a héten ismét útnak indítanak egy 6 má- -sá-s szállítmányt Brüsszelbe. A belföldi szükségletek ellátása mellett jócskán jut evnortra. is a gyulaiak készítményéből. A bét végén a Német nemokratikus Közkigyós állatrovosa, dr. Simon» László és a tangazdaság felcser« nem győzte a frissítő injekciókat fecskendezni a fáradtságtól kimerült állatokba. De ezen a napon nemcsak az ÜRRIbellek hajtottak marhákat a legelőre, hanem a Csór- váci Állami Gzadasá* tenyészbikáját is ekkor vezették ki. Mivel a szerencsétlen jószág kifáradt és a nagy hőségben nem volt hajlandó egy lépést sem tenni, bunkóé botokkal ellátták a haját, még a heréit Is összeverték. A bika a Gyulai Járási Tanács főállattenyésztője szerint 18—20 ezer forintot ér. És most ott áll betegen, összetörve. A szakemberek kétlib, hogy eredményesen tud majd fedezők KI mindezekért a felelős? Joggal kérdezzük, mert ez as ügy feltétlen tisztázást érdemel. Csupán az a kérdés, ki vizsgálja ki a gazdaságvezetők és a hajtők mulasztásait, az utasítások be nem tartását? Véleményünk szerint egy pártatlan kivizsgáló szervre van szükség, melyre a megyei tanács állattenyésztő szakembereit tartjuk alkalmasnak, akik kellő hozzáértéssel megállapíthatják a mulasztás okát és a felelősség- revonásnál mint szaVé-t-lr szerepelhetnek. Dupsi Károly latlan épületek lebontásából biztosítják, a hat darab tízezres keltetőgép árát a tanácsi keltetőállo- mások bevételeiből fedezik. így a 14 gépes baromfikeltető állomás az 1959-es csibekeltetési szezonra a gyomai és a szeghalmi járás szövetkezeteinek és egyénileg gazdálkodóinak naposcsibe-szükségletét ki tudja keltetni, társaságba egy vagon „gyulai kolbászát küldenek. Ezenkívül Hágába, Münchenbe is szállítanak. Nem mosíona már a baromfitenyésztés öt héttel ezelőtt 2000 naposcsibét szállított ki a békéscsabai Kossuth Tsz, a központjában lévő „csibe bölcsődébe“. A jó gondozás következtében mindössze 110 hullott el közülük az első hetekben. A többi szépen fejlődött, erősödött s már ki is szállították őket a volt Bányai tanyába, a tsz körülkerített, füvestíett gyümölcsösébe. A hét folyamán újabb 1500 naposcsibe és 500 kispulyka kerül az előnevelőbe. Mint termelőszövetkezeteink többségében, a békéscsabai Kossuth Tsz-ben sem mostoha már a baromfinevelés és tenyésztés. A .fuhépusztai Állami Gazdaságból hozott 500 csibéből kialakítják A törzsállományt, hogy ne csak csirkehúst, hanem ojásí is adjanak ál közfogyasztás*»» és sokan szóltak hozzá. Nátor János lübb«*!! az évben hatezer hold szikest javítanak inej; a tsz-ek szántójából Megyénk 40 termelőszövetkezetében az idén tovább folytatják azt a nagyarányú talajjavítást, amelyet két évvel ezelőt kezdtek. A Debreceni Talajjavító Vállalat főként a szeghalmi és a gyomai! járásban látott nagyobb erővel munkához. A füzesgyarmati Vörös j Csillag Tsz-ben 1400, az Aranykalász Tsz-ben 230, a dévaványai : Szabad Nép Tsz-ben 180, a szeghalmi Béke Tsz-ben 250 hold szikes, illetve szikesedésre hajlamos szántóterületet digózással és kémiai j úton javítanak meg. Miután az áPam hosszúlejáratú (25 év) hitele- I két bocájtott a talajjavítást kérő termelőszövetkezetk részére, az idén 6000 holdnyi szántóterület javítására kötöttek szerződést I megyénk tsz-ei a Debreceni Talajjavító Vállalattal. J Szerkesztői üzenet Békéscsabára Póra Miklósnak — és több érdeklődőnek — üzenjük: a kisegítő felszolgálónak — pincérnek — melegkonyhás üzemegységekben (étermekben, kisvendéglőkben) nani egyszeri étkezés jár, amit a vállalat térítés nélkül ad. Erre vonakozóan hamarosan körlevelet is küld ki a Vendéglátó Vállalat vezetősége az üzletvezetőknek. Közgyűlést tartott a körösladányi Dózsa Tsz Féliiflii forintos költséggel bővítik a gyomai baromfikeitetö állomást ízlik a „gyulai kolbász46 Brüsszelben
