Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-18 / 91. szám
Bll.rs MEGYEI NÉPÚJSÁG í fiz országgyűlés csiiförtiki ülése (Folytatás az 1. oldalról) séfek leküzdésére és az állategészségügyi hálózat fenntartására 95 jmillió förint támogatást biztosít a költségvetés. Ezután szólott a miniszter a fel- vásárlási terv sikeréről,. Rámutatott, hogy a* elért e- redményck alapot nyújtanak, arra, hogy a szerződés és a szabadiéi vásárlás rendszerével ez évben is biztosítsuk a belföldi igények zavartalan kielégítéséhez és az export növeléséhez szükséges árumeny- nyiséget. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál megfelelően érvényesültek a közül etek gazdálkodására vonatkozó takarékossági intézkedések. A szociális és a kulturális kiadások viszont a tavalyihoz képest több mint egymillióid forinttal e- melkednek. Az idén tovább szélesedik a szociális és a kulturális hálózat. Míg 1938-ban ötvenegy kórházi ágy jutott tízezer lakosra, addig az idén már hetven ágy jut. Javult a gyógyszerellátás. Növelik az orvosi, az ápolónői és más e- gészségügyi állások: számát. Magyarországon egy orvosra mintegy 730 lakos jut, ami nemzetközi viszonylatban is kedvező. A költségvetés 5,8 milliárd forintot irányoz elő társadalombiztosítási célokra. A nyugellátásra fordított összeg az elmúlt 94 évben megkétszereződött, inig a nyugdíjasok «máma tizenhárom százalékkal nőtt. — A takarékosság érvényesül a költségvetési szervek létszámának megállapításánál is. Az idén lényegesen megnő a tanácsok költségvetési gazdálkodási kerete — állapította meg ezután Antos István és bejelentette, hogy a tanácsok idei költség- vetése eléri a 8.7 milliárd forintot, ami a legnagyobb a tanácsok megalakulása óta. Ä7 1958. évtől életbelépő új gazdálkodási rendszer jelentősen növeli a tanácsok pénzügyi önállóságát — folytatta. Az 1958. évi költség- vetésnél a tanácsok önállóan tervezhették bevételeiket és ennek arányban állíthatták összes kiadásaikat. Ezután a pénzügyi szervek feladatairól beszélt, majd aláhúzta, hogy termelő üzemeinknek fokozottabban kell alkalmazkodniok a fogyasztók igényeihez. A családok tízezrei ma már jövedelmük egy részét félreteszik magasabb értékű cikkek vásárlására, vagy házépítésre, öröklakásra stb. A kereskedelemnek és az üzemeknek gondosan figyelniük kell erre. Termelő üzemeinknek rugalmasabban kell alkalmazkőcínföif a külső piacokhoz is — folytatta. Ez a fő feltétele annak, hogy da- vizagazadálkodásunk egészségesen alakuljon. Ä kapitalista piacokon élesedik a verseny. De természetesen a baráti szocailsta országok is joggal megkövetelik, hogy exporttermékeink korszerűek, jÓRránőségfiek legyenek. Ipari vállalataink egyre inkább megértik és igyekeznek teljesíteni ezeket a követelményeket. A korszerűségnek a fejlett technika alkalmazásával, a gazdaságosság fokozásával kell együtt- jámi, nemcsak az exportot, hanem az export gazdaságosságát is fokozni kívánjuk. A Szovjetuniótól és a Kinai Népköztársaságtól kapott devizahiteleket az elmúlt évben arra használtuk, fel, hogy csökkentsük a kapitalista országokkal szemben fennálló tartozásainkat. Ennek során a terhes kötelezettségektől megszabadultunk és jelenleg teljesen normálisak áruforgalmi és hitelkapcsolataink a tőkés országokkal. A külkereskedelem egyike azoknak a legfontosabb területeknek, ahol külünösen fontos a tervek maradéktalan teljesítése és lehetőség szerint a terv túlteljesítése. Ma már rendelkezésre állanak 1958 első negyedének tervteljesítési adatai. Az exporttervet Hl százalékra teljesítettük, az idei év I. negyedének exportvolumene 4 év óta a legmagasabb. És hogy az exportterv jelentős túlteljesítése a belső fogyasztásra szánt termelés legkisebb sérelme nélkül történt, az mutatja, hogy ugyanezen Idő a- latt 1,4 milliárd forinttal emelkedtek a belkereskedelmi készletek. Tavaly a takarékbetétek állománya az év elejétől az év végéig csaknem két és félszeresére emelkedett. A betétállomány növekedése ez évben tovább folytatódott: 1958 első három és fél hónapja alatt több mint ha‘.száz millió forint takarékbetétet helyezett el a lakosság az Országos Takarékpénztár fiókjainál. Az egyénj takarékosságnak í- lyen mérvű jelentkezése örvendetes, támogatásra érdemes jelenség és fontos bizonyítéka gazdasági életünk és pénzügyi rendszerünk szilárdságának, valamint a lakosság bizalmának a párt- és kormány politikája iránt. A takarékosságnak szerepe van a lakás- problémák megoldásában is. I iosoizpb'iú as&a.'it, i jiiatsiij Ezt bizonyítja, hogy a lakásépítésre takarékoskodókat tavaly az állam 480 millió forint kölcsön folyósításával támogatta és igy magánerőből, állami támogatással több mint tizenötezer lakás, illetve családi ház készült el. Az építkezők e célra szánt saját megtakarítása meghaladta a hatszáz millió forintot. Az építkezők hatvan százaléka fizikai dolgozó volt, tíz százaléka műszaki dolgozó, huszonöt százaléka alkalma^ zott és öt százaléka egyéb foglalkozási ágakból került ki. E célokat kívánja elősegíteni az 1958. évi költségvetésben hiteltámogatásként beállított ötszáz millió forint előirányzat. A költségvetés bevételei több mint egymilliárd forinttal haladják meg a kiadásokat- Ezen felül több mint egy milliárd forint tartalékot biztosít a Minisztertanács részére, az év közben felmerülő rendkívüli kiadások fedezésére. A költségvetés tehát szilárd egyensúlyban van, és megalapozza az ez évi pénzgazdálkodást, alátámasztja, erősíti a forint értékét. Az Országgyűlés bizottságai az egyes minisztériumok és főhatóságok költségvetését megtárgyalták, s a költségvetés fő előirányzatait helyeseknek találták, azokat jóváhagyták. A forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1958. évi állami költségvetést fogadja el. (Nagy taps.) Ezután Olt Károly képviselő beterjesztettte az 1958. évi költségvetési törvényjavaslatot. A törvényjavaslat beterjesztését hozzászólások követték. A felszólalók a költségvetést elfogadták. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter felszólalása u- . tán az elnöklő Nagyistók József I bezárta az ülést, a vitát ma dél- előtt folytatják. (MTI) A „haloldaliság“ a jobboldalíságga! közös tőről fakad Sokszor elmondjuk, hogy nem lehet sikeresen harcolni a revízió. nizmus, a jobboldali hibák ellen, ha ugyanakkor nem harcolunk a szektás veszély, a „baloldali" torzítások ellen is. Ez az igazság a- zonban — a múlt évek tapasztalataiból tudjuk — könnyen elhomályosul és a gyakorlatban megfeledkezünk a kétoldali harcról. Pártunk a revizionizmus elleni küzdelemben védte meg és alakította ki helyes politikáját és ma is a revizionizmust tartjuk legfőbb veszélynek. De ez egyben azt is mondhatja velünk: miközben a fő veszély ellen harcolunk, nem veszíthetjük szem elől a másikat, a baloldaliságot’ sem. És ennél a szónál, hogy „b a 1- oldali” hibák, „balosság", álljunk meg. Nem tudni, miért, elfeledkeztünk Lenin szokásáról, aki szerette időzőjelbe termi a „baloldali,, szót. Ezzel is kifejezésre juttatva azt a kételyt, hogy csakugyan valami „baloldali” dologról — áramlatról, politikáról lenne A feiedékenység lehet szándékos is, öntudatlan, a következménye az. hogy a „baloldali", a szektás hibák azok „osatádon belüli’' hibák, ezért mégsem annyira veszélyesek, hiszen a kommunisták „baloldali" emberek — „baloldali” hibák illenek rájuk. áxnt'na a „baioeeág” proletártulaj., ionsóg lenne. Nem úgy, mint a ob b oldali hibák, ame- yek a burzsoázia nyomi- ;á t és Veí o á t Vük r özre, keletkeznek a munkásmozgalomban. Ha pe- iig így van, akkor — vé- ik egyesek —, mégis csak tonzóbb hiba a baloss- :ág, hiszen ennek prole- ár gyökere van, ez köze- ebb áll a szívünkhöz; Ezt ; nézetet elősegítette a minaip is né- lány geszti kommunista és vala- togy úgy jött ki a sző, hogy nevezzék őket inkább százszor balol- iali, mint egyszer is jobboldali el- lajlómk. Pedig hát ők is tudják, logy nincsen ennél ferdébb okosHa a látszatnak hinnének, néha zt következtethetnénk, hogy aki- cet mi balosoknak nevezünk, tzok a legforradalmibbak, még a communistáknál is kommunis- ábbak. Lehet, hogy ők ezt hi- ;zik magukról, dehát egy szó sem gaz. Mert a marxizmusnál-leni- íizmusnál nincs baloldalibb po- itika. Sajnos sokszor a politikai- ag tájékozatlan egyszerű embe- ek is rá szokták az ilyenekre — i nagyhangú, erőszakos embe- ■ekre — mondani: „igazi nagy communista”. Holott ez nem enin a „baloldali” szót dézőjelbe tette és ki- lutatta, hogy a jobb- Idaliság és a „baloldaiság” közös tőről faad, mégpedig a kispolgárság- a gyökerezik. A „baloldaliság” iem más, mint a forradalom ne- lézségeitől megijedő, megrettenő ispolgár betegsége. A proletár nem fél, o kispolgár irtózik a nehézségektől, a szlIdegességében, türelmetlenségében minden eszközt megragad, hagy mihamarabb minden nehézségen túl legyen. Mi a magunk gyakorlatából megismertük a megijedt kispolgároknak ezt a lázas, ingerült állapotát: a szektás türelmetlenséget, a mindent azonnal, ha más- ként nem megy, erőszakkal, hatalmi szóval elintézni akaró törekvését. S ahol ilyennel találkozik az ember, még akkor is kispolgári eredetű áramlat ez, éppúgy, mint a jobobldaliság, ha egy- egy esetben munkás, proletár képviseli. S ha annak idején Marx és Lenin is elítélte, kigúnyolta a „baloldaliságot”, épp a mi tapasztalataink, alapján, mi sem adhatunk számára menetlevelet, mi sem tekinthetjük szívünkhöz közelállónak. Azért is szólnunk kell erről, mert ma is vannak olyanok, akik bocsánatos bűnnek, a „családhoz tartozónak” tekintik a szektássá- got. Ez nem olyan baj, mintha jobboldali hibákat követnénk el — mondják. „Néha túl lő a célon, de ez megesik.” De hogy milyen jogon, milyen elvi alapon mondják ezt, nem tudni. Egy bizonyos: nincs igazuk, mert semmivel sem vonzóbb a „baloldali" hiba, mint a jobboldali. A revi- zionizmus elleni jogos harcunkban már eljutottunk odáig, hogy a pártban nem nézik el az ilyen természetű hibákat. Aligha maradhatna vezető helyen olyan ember, aki például azt vallja, hogy az értelmiséget illeti a vezető szerep a népi demokrácia rendszerében. És ez a helyes. De nem mindig csinálunk olyan nagy ügyet abból, ha valaki úgy beszél: „mondhat nekem akárki akármit, a tsz-ből kilépett emberek az ellenforradalmárok szekértolói”, Az ilyen elvtársról pedig sokszor csak elnéző mosollyal megállapítjuk: „jó elvtárs, csak egy kicsit balos.” A kétfajta torzulás — a jobbol- daliság és a baloldaliság — nem feltétlenül ellentéte egymásnak, sőt ha pusztán csak következményeiket nézzük egy-egy esetben, már nem is tudjuk megítélni, hogy a rossz következmény milyen torzulásból keletkezett. j£ revaáoMstáfc, a jobboldaliak például (MövetkezeteUemeeek is. A következmény: a mozgalom stagnál. A szektás azt mondja: „Nincs szükségünk azokra, akik október után kiléptek a szövetkezetből.) nem kellenek új tagok”. A következmény ugyanaz, az egyéni — egyénj marad. Vagy menjünk to- vább. Bebizonyosodott: A revizá« cmázmus, a Jobboldal isóg, az elv- telenség, a meghátrálás, az árulás, a burzsoázia és az ellenforradalom saóimáfra játssza ki a tömegeket. Láttuk ezit 1956 október—novemberében. És talán vonzóbb és megbocsá jtbartóbb dolog, ha másfajta okok miatt ugyan, de olyan következményekkel szakadnak el az emberek a tömegektől, a párttól? Semmi esetre sem. Az ilyen bibék éppúgy ártalmasaik a pártra, mint a jobboldaliak. De hangsúlyozni kell, hogy ártalmassácu- kát csak fokozza, ha ezeket a hibákat nem valami közömbös helyen, hanem éppen a vezető erőben, a párton belül követi el valaki. Ezekután modhatnák sokan: ha nem térünk se jobbra, se balra, akkor bizonyára a kettő között, középen kell haladni. Még . azt a régi élbölcseséget is hozzá- M tehetnék: „Legjobb az aranykö- zépút”. Csak hogy a dolog nem így áll. A párt helyes politikája — nem az aranyközépút. A helyes módszerek nem a középút módszerei, nem a jobbra is, balra is gyakorolt megalkuvás és latolgatás termékei. A marxizmus-leninzmus az 1gazi politika, ennél nincs „bűioldaUbb“, „kommunistább" jwi Utika. Minden más áramlat, mégha a párton belül jelentkezik is — ezt a helyes marxista politikát ássa alá. A „balosság” nem „balra” van tőle, hanem ellenkezik vele^ Már megszoktuk, hogy „balolda^ liságnak” nevezzük azt az áramlatot, amely a néptől elszakad, a tömegeket lebecsülő, a tömegek megnyerésének politikáját ellenző nézeteket hordozza. Az elnevezés ne tévesszen meg senki.. Ez valóban nem baloldali politika, sőt egyáltalán nem baloldali, nem marxista, nem leninista, nem forradalmi politika. Ilyen módon kell megítélni is és vele szemben helyezkedni. Deák Gyula SOROKBAN... A szarvasi járás községeiben összevont ünnepi pártnapokom emlékeznek meg Lenin elvtárs s züleiésének évfordulójáról. —O— Hat asszony kezdeményezésére egy hónap alatt mintegy negyvenötén léptek be a csabacsüdi Béke Termelőszövetkezetbe. Az új belépők túlnyomó többsége a már évek óta 1-es típusban dolgozó Petőfi Tszcs tagjai. *—ovós, időrabló munkától. Nem győzi kivárni a győzelmet. tírménykúton is megtört % jég. Az évek éta egyes típusú Előre Tszcs tagjai, Vasikor András és Rafaj Jáv.os elvtársik vezetésével _ 18 taggal — 104 hold földön Május 1 név«» termelőszövetkezetet al akítottak.-oA párt szarvasi járási végrehajtó bizottsága e hó 24-í ülésén a kulturális élet pártirányítását vitatja meg. A VB elé kerülő jelentés elkészítésében részt vesz a VB, a KISZ járási bizottsága és a nőtanács egy-egy tagja, valamint három pedagógus , —O — Űj pártalapsaervezetek alakultak a szarvasa járásban. Az utóbbi hetekben a Békésszentandrásd Szőnyegszövőben, a földművesszö- vetikezetnél és a Május 1 Tsz-bem, vetlaminit a kondorosi Földmu- vesszöivetkezetnél kezdték meg működésüket a pártalapszervezetek.
