Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-17 / 90. szám
» BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSÁG Biztató felek •Mindenki, aki csak egy kíeeit ia gondod a jövőre, örömmel fogadta e forradalmi munkás-paraszt kormány határozatát a takarékossági mozgalomról. A kormány, mint eddig számtalan esetben tette, a nép, mtndaneiyiunk érdekében irányította figyelmünket erre a fontos tenni valóira. Hiszen előrehaladásunk, az éietoínvonal megtartása, további emelése takarékosság nélkül egyáltalán el sem képzelhető. önmagunk elleni bűn lenne tűrni, hogy anyag és számtalan érlék kárba vesszen Magunk sinylenénk meg, ha nem vetnénk gátat az oktalan pazarlásnak, pocsékolásnak, ami végső soron miindannyiunk zsebére megy. Ügy is, hogy fizetésünkön érezzük hatását, úgy is, hogy miatta lemondjunk fejlődésünk, jobb jövőnk egyik tartalékéról, amit okosan, hasznosan kamatoztathatunk. A kormány határozata, majd ezt követő felhívása megyénk gyárainak, üzemeinek vezetőit, munkásait is elgond ol gőz tat ták. És nemcsak elgondolkoztatták, hanem tettekre is ösztönözték. Mert nincs olyan munkahely, ahol kellő körültekintés után ne találnánk meg ^Buödját annak, hogy mit lehetne megtakarítani, mi az, amit eddig úgy mondva, kissé könnyen hagytak, vagy éppenséggel elkerülte a figyelmüket. Ezer és ezer, a helyi adottságoknak legjobban megfelelő módja akad a takarékossági mozgalom megszervezésének, e- redmény ességének. A iexfilvásárlók w figyelmébe ha hibás az áru öt—tizenöt centiméter engedményt kapnak A textiláruk minősége sokat javult az utóbbi években, de elkerülhetetlen, hogy olykor-olykor jártás közbe ne essék néhány ™ba. Az új minősítési módszer szerint a vásárlónak minden hiba u.án engedményt kell adni, mégpedig a textilféleségtől és a hiba nagyságától függően. A pamut- és a selyemáruknál minden olaj folt vagy lyuk esetén öt- tizenöt centiméter, a gyapjúszöveteknél pedig tíz centiméter az engedmény. Ha például valaki négy méter kartont vásárol és két kis folt van rajta, akkor tíz centiméterrel kevesebb kelméért kell fizetnie. A hibákat külön megjelölik a gyárakban, a kisebbeket, amelyeknél öt centiméter engedményt adnak, fehér pamut- szállal, másokat pirossal jeleznek az anyag szélén. A gyárak szakemberei elhatározták, hogy ezután kis bélyegzővel ugyancsak a kelme szélére azt is odanyomják, kogy hány centimétert kell levonni az árból. Ezenkívül, ha egy vég finom pupldnbam 12, más anyagi* ban pedig 16 jelzés van, azt már csiak az alkalmi áruházban hozhatják forgalomba. Ettől függetlenül, az áru minősége szerint érvényesítik az osztálybasorolást Is, ha például nem éli el a meghatározott szakítószilárdságot, vagy súlyt, akkor másod-, vagy harmadosztályúként szintén olcsóbban kell adni. Előfordulhat, hogy Ilyen osztályos áruban is van valamilyen folt, amiért ugyancsak le kell számítani a méterengedményt. Biztató jelek mánia tapasztalhatók. Dicséretes, hogy a kislisták, a fialtátok tenmtakamásukkal - a Gyulai Harismj-agyárban ez évben 160 ezer forint értékű anyag és importtű megtakarítását vállalták. Mozgalmukat, melyet a KISZ a- lapszerveaet kezdeményezett, e- gytk legfontosabb tennivalójuknak tekintik. Ez a válaszuk a kormány határozatára, ezzel támogatják maguk részéről megvalósulását. E tény is azt bizonyítja, hogy ifjúságunk támogatja az igaz ügyet, hiszen ezzel is saját maga jobb jövendőjének útját egyengeti. Biztató jelek másut is észlelhetők, hiszen kevés az olyan meber, ki előtt ne lenne népszerű a kormánynak ez az intézkedése. Az Orosházi Faipari Vállaltnál a seprűkötőknél anyagtatarékossógi versenyt kezdeményeztek. Célja, hogy a jó minőség mellett, csak a legszükségesebb anyagot használjál! fel, jól tudva: sok kicsi sokra megy! Az apránként,, naponta megtakarítok anyag az a rejtett tartalék, amit kis figyelmességgel menthetnek meg. Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalatnál az üzemi tanács legutóbbi ülésén, mint egyik legfontosabb tennivalót jelölte meg a messzemenő takarékossági mozgalom kibontakoztatását. A vállalatnál az idén jócskán osztottak nyereségrészesedést, s a takarékosság eredményességével a jövő évi jutalék alapját is próbálják megvetni. Hogy érdemes-e ezzel törődni, azt az idei nyereségrészesedések minden kétkedőinek bebizonyították. Ennek eléréséhez pedig nagyban hozzájárul a takarékosság is, mivél minden centi elfecsérelt anyag, minden feleslege, sen kidobott fillér a munkásokat, a közös vagyont rövidíti meg. A biztató jelek méltóképpen fejezik ki, hogy kibontakozóban van a takarékossági mozgalom. Ahhoz azonban, hogy ez ne csak próbálkozás, ne csak kampány legyen, sok fáradozásra va még szükség. Megéri, mert mindamy- nyiunk érdéke, saját magunkért, jövőnkért tesszük. M C I KOMMENTÁRUNK —————mm mWl I világ szeme előtt Igen a, világ szeme előtt bizonyltjuk be, hogy felszabadulásunk óla milyen hatalmas fejlődést mondhatunk magunkénak. A világ szeme előtt — hatalmas, nemzetközi kiállításokon — mutatjuk be iparunk kitűnő alkotásait. Egymásután érkeznek jelentések arról, hogy részt veszünk az április 11-én megnyílt zágrábi tavaszi vásáron, a lyoni és milánói vásárokon nagy sikereket arattunk és a francia rádió, televízió elismeréssel nyilatkozott a magyar pavilonokról. A legújabb hír szerint ott leszünk a spanyolországi barcelonai nemzetközi vásáron is, ahoi 300 négyzetméter területet foglalunk el kiállítási pavilonjainkkal. És beszélnünk kell a brüsszeli világkiállításról is, mely a mai napod nyílik meg, és ott mi, magyarok is felvonultatjuk alkotásainkat, árucikkeinket. Különösen nagy volt az érdeklődés már a sajtóbemutató napján is a magyar pavilon vendéglője iránt, mely a legnagyobb külföldi vendéglő a kiállításon. örvendetes látni, hogy külkereskedelmünk egyre frisebben, ügyesebben és inpoeánsabban dolgozik. Igen, Így a helyes: vigyük a világ szeme elé tudásunkat, iparunk kitűnő alkotásait — a versenyben mi sem maradunk le! A brüsszeli világkiállításon egészen bisztoe, hogy újabb elismeréseket és ami még fontosabb: újabb külföldi megrendeléseket Ne a naptár, hanem a talaj határozza meg a legeltetés kezdetét ősi időktől örökölt szokás volt eddig, hogy április 24-én, Szent György napján ökörszarvdudák hangja karikás ostorok durrogása és a hó-ha-te kiabálások verték fel a falvak csendjét. Akármilyen volt a legelő, György napján megkezdték a legeltetést. No, hiszen meg is sínylették ezt is, meg a sok másféle nemtörődömséget is a legelők. Olyan elhanyagol 11 á és f űszegénnyé váltak, hogy az első pár hét után már csak az állatok járta tására és arra voltak jók, hogy a gazdáknak napközben ne kelljen bajlódni velük. Este aztán beesett horpasszal, üres tőggyel kerültek haza a tehenek. Pedig a legelő teheneknek átlag legalább 10 liter tejet kellene adni 150 napon keresztül. S ez nagyon olcsó és jó tej volna, mert olyan jó összetételű takarmányt szinte lehetetlen összeállítani, mint amilyet a legelő ad. De vajon mikor érhetjük azt el, hogy az év 150 napján át mindig jólakottan érkeznek haza a tehenek a legelőről. Javítani kell a legelőket Megyénk szakemberei és mindazok, akik valamit tehetnek a legelőgazdálkodás megjavításáért, jóformán csak tavaly döbbentek rá, hogy a 100 000 hold legelőnk nagy része félannyi füvet sem ad, mint amennyit adhatna. Rájöttek arra, hogy nem elég csak fásítaná, amit helyenként kisebb-na- gyobb mértékben elkezdtek, hanem fokozatosan újra kell füvesíteni, s időnként trágyázni, rendszeresen irtani a gyomot, s ahol lehet, öntömi kell a legelőt. E feladatok szervezett megolffll- sát célozza az országban elsőne k- nálunk létrehozott megyei rét- és legelőgazdálkodás! alap. Ez a fiatal társadalmi szerv már az elmúlt évben is sok hasznos intézkedést tett s olyan eredményeket ért el, hogy példájára az ország többi megyéiben is kezdik létrehozni a legelőgazdálkodás! alapot. Az elért eredményeik jó részéért a községi legeltetési bizottságokat illeti az elismerés. Azonban, miután most már van egy irányító szervük, a bizottságok is jobban dolA megye elmúlt évi legelőgazdálkodásának a mérlege röviden így néz ld: a legelők 97 százalékát gyomteLanították, 7,2 százalékát mű-, 13,6 százalékát pedig szervestrágyázták, A íűbér 20 százalékából, amit a legeltetési bizottságok befizettek a megyei *- laphoz, 700 holdon történt mesze- zéa és 54 000 mázsa fókái trágyát vásároltak. Ezenkívül a legeltetési bizottságok 2252 hold területet fáéi tottak . Az ez évi mérleg még jobbnak ígérkezik A legeltetési bizottságok 756000 íaosemetét és 25000 sühángot ültetnek el a megye legelőére. Mini. egy 1000—1400 holdon történik legelőfelújítás és talajjavítás. Az összlegelő terület 16 százalékát szervestrágyázzák, 10 százalékát pedig műtrágyázzák. A szervestrágyát a legeltető gazdák viszik ki, tehenenként egy kocsival. Addig senki sem hajthatja ki a tehenét a legelőre, amíg a trágyát ki «an viszi. Egy kicsit erélyesnek látszik ea az intézkedés, mivel vannak olyan jószágtartók’, akik saját földjüket sem tudják istálló- trágyával megtéríteni. Vésztőin, és máshol is. lehetővé tették, hogy az ilyenek kifizessék a trágya árát és kiszállítási költségét. Az áldozat megtérül abban a tejmennyiségben, amellyel többet ad a tehén, ha gondozott legelőn legel. A megye hároméves tervének az a célkitűzése, hogy holdanként legalább hat-hét mázsával több legyen legelőink fűtermése. A soksok, e oél érdekében tett intézkedés mellett szabályozták az állatok ki- és behajlásának idejét is. Ezután nem a naptár, Szent György na*í?ja'határozza meg a kihajtás idejét, hanem az, hogy ösi- szevágják-e az állatok a legelő talaját, vagy sem. S ez évtől kezd- • ve nem tiporhatják a legelőt ke- reszttil-kasul, mert az egész meg;.» területén kötelező a szakaszos legeltetés. Legelőink teljes megjavításáig, a benne rejlő lehetőségek maximális loaknázásáig még hosszú az út. Eddig még csak a kezdeti lépések történtek meg, de ezek bizakodást keltenek, hogy megyénk hatalmas területe hamarosan elősegíti országos viszonylatban » állattenyésztésünk fellendítését. K. I. kap majd a magyar Ipar! MWWHWWWHWVWWWWWWWWWWWHMWHHWWMWW mHWWWWWWWWWWlWWHWWMMW (Tudósítónktól.) Határjárásunk során betértünk Molnár Gábor tsz-tag újkígyós! tanyájába; Csak a2 asszony, Molnár Gáborné tartózkodott otthon, mert hát ilyenkor, a- mikor jó az idő, az emberek kint a közös gazdaságban dolgoznak. Az asszony veteményeshez készítette a hagymaféléket, meg az egyéb magvakat. — Talán megzavartuk a munkáját — kérdeztük. — ö, dehogy, a világért sem — és mór tessékelt is befelé a szobába bennünket. — Férjem kint van munkában — mondja —a szőlőben szokott dolgozni, ő a tsz-ben a vincellér. Az asszony fordult egyet és máris hozta — meglepetésünkre — a fonott üveget és Nézze meg bárki, hogyan élünk... a régi magyar szokás szerint megkínált egy pohár borral. A szoba tele bútorokkal, az egyik kisebb szekrényen rádió, mire az asszony azt mondja, hogy ez csak természetes, hiszen azért dolgozunk, hogy mindenünk meglegyen, ami kell. — Mióta tsz-ta- gok? — kérdeztük; — Már nyolc éve is elmúlt. — Az ismerkedés után az asszony nem is várta, hogy kérdezzük, sorolta, milyen keservesen éltek a felszabadulás előtt, ö is, meg a férje is Wen- cheimékhez jártak dolgozni, illetve ott voltak cselédek és mégsem volt semmijük. Hétbizony a tsz- ben is nehezen kezdődött az élet, sokan kinevették az első i- dőkben, hogy akartok ti tsz-t, hát még mi á fenét nem, majd felkopik ott az állatok nemsokára! De nem így lett. — A fene beléjük, nekünk lett igazunk. Persze, aki ezt hi- resztelte, az egy sem volt dolgozó. Nézze meg bárki, hogy most hogy élünk, nem cserélnék én senkivel a világon. Nem bántuk meg, hogy beléptünk, sőt — mondja nevetve — el sem lehetne kergetni bennünket a csoportból. — Hogy hogy é- lünk? Tessék szétnézni Jól. Ott a sarokban 4 zsák cukor, amit a közösből kaptunk. A felszabadulás előtt soha sem volt az ilyen magunkfajta embernek zsákszámra cukorja. — Kinyitja a ruhaszekrény ajtaját és szinte kirugaszkodnak a tömöttségből a ruhák. — Amikor beléptünk a csoportba, nem volt csak az a ruhánk, ami rajtunk volt, most meg az embernek 8 öltöny ruhája van. Amikor kiköltöztünk a tsz tanyájára, egy ágyunk volt, most van rendes bútorunk és nemrég vettünk a lányunknak is egy szobabeli bútort. A férjemnek három pár csizmája van. A napokban vettünk egy párat neki, pedig a- mit két évvel ezelőtt vettünk, az sem volt a lábán, csak akkor, amikor felpróbálta. A szekrény alsó fiókjából előkerülnek a cipők és mutatja. Sok minden van a szekrényben, van ott az asszonynak is bőven ruhája, mondja is, hogy nem kell szégyenkezni az öltözködést illetően, ha valahová megy, mert van mit felvenni. — Nézzék már meg a disznókat is Amíg a sertésólhoz érünk, elmondja Zsófi néni: a tehenet most adták el, a fene se fog anynyit bajlódni vele. Az egyik ólban két sertés, amit ő 50 forintos malcoknak nevez — annyiért vették — olyan 40—50 kilósak lehetnek. A másik ólban) négy süldő, valamivel nagyobbak. Mind a négy le van szerződve és még az 50 forintosból is az egyik. A másikat júniusban levágják, mert hót jó nyáron is a friss sertéshús. Van egy 80 kilós fiatal kocájuk, melyet meghagynak „magnak”. Amit elmondott Molnárné, az még nem minden, csak éppen töredéke annak, amije van egy tsz-tagnak. De látni belőle, hogyan élnek az egykori cselédemberek, a Dózsa Tsz tagjai. Gaál János
