Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-02 / 78. szám

Köszönet és torrá testvéri üdvözlet a Szovjetunió s a szocialista országok dolgozóinak, akik segítséget nyójtottak az ellenforradalom leverésében, a proletárhatalom talpraállitásában! ÜNNEP ElŐTT Békéscsabán hazánk fetezabadu- tttsán&k 13. évfordulója alkalmá­val as évforduló előestéjén as tt»cinekben felszabadulási ünnep­ségeket rendeznek. Április 3-án kerül sor a „Felszadadulási emlék- kiiHitás” megnyitására a Megyei Könyvtárban. Aznap este a Jókai Színházban díszelőadás lesz, me­lyen bemutatják Gorkij ..Kispol­gárok" című drámáját négy fel­vonásban. Másnap, április 4-én délelőtt 10 órakor kezdődik az ün­nepi nagygyűlés a felszabadulási emlékműnél. Ünnepi beszédet mond Arany Tóth Lajos, a me­gyei tanács elnöke. Ezután a vá­ros dolgozói elhelyezik kegyelet- ^^zorúibat az emlékműnél és a szovjet hősök sírjainál. Délután és április 5-én, 6-án a sportegyesüle­tek rendezésében, a városban több helyen nagyszabású sportesemé­nyek lesznek. * A gyulai járásban az úttörők nagy szorgalommal, lelkesedéssel készülnek felszabadulásunk évfor­dulójára, nagy nemzeti ünne­pünkre. Az úttörők többsége már letette a próbát, ahol jó eredmé- ^-jmeket értek el A nagy napon a ímegyházi román iskola, a gerlal -is más iskolák úttörő csapatai zászlóavatást ünnepségeket ren­deznek, t ez alkalommal avatják fel a kisdobosokat. Gyulán, a 111. számú Iskolában április 3-án út­törőket avatnak. Este pedig a vá­ros úttörő csapatai a KISZ alap­szervezet fiataljaival közösen, nagyszerű lamptonos felvonulás­sal emlékeznek meg az ország fel­szabadulásának évfordulójáról. Az ünnep tiszteletére a járásban minden úttörőcsapat elkészített* az Örs- is rajzászlókat, a felvonu­láson is ünnepségeken pedig va­lamennyien egyenruhában vesz­nek részt. A gyulai úttörők dísz- századuk jelenlétében helyezik el koszorúikat a szovjet hősök em­lékművénél. Képkiállitás Orosházán A festészet fejlődése az ókortól napjainkig címmel reprodukciós képkiállítást rendeztek Orosházán a Táncsics gimnázium zsibongójá­ban. A 253 kép az egyiptomi fes­tőktől kezdve a román, gót, rene­szánsz és a modem festők alkotá­saiból mutat be nagyszerű alkotá­sokat. A látogatók — különösen a fiatalok és a diákok — gyönyör­ködhetnek többek között Moráció, Leonardo da Vinci (Mona Lisa), Mi- che langeló (Adám teremtése, Jere­miás próféta stb.) alkotásaiban. Rembrandt, Csók és más világhí­rű művész alkotásaiban. Április közepéig várja a kiállítás rendezőJ sége a látogatókat, Újkígyós lakossága követel (Tudósítónktól): Az újkígyós! tanácstagok 35 he­lyen tartották meg választóiknak az első félévi beszámolóikat. A választók élénken érdeklődtek a tanács munkája felől. A beszá­molókat általában vita követte és hasznos javaslat hangzott el. A javaslatok között szerepel pél­dául, ami az egész lakosságot érin­ti: az orvos-kérdés. Nem is az or­**Iwír /-jAsíí- eé .líüoítfü* vassal van baj, mert orvos lenne másik is, (jelenleg csak egy van), de lakást már évek óta nem tud­nak biztosítani. A lakosság most már követeli ,hogy a tanács sür­gősen intézkedjen ebben az ügy­ben. A tanács vezetői kijelentet­ték: ebben az évben megoldódik az orvosi lakásprobléma, minden körülmények között. Sürgeti a lakosság, hogy a há­rom utcában, amelyikben nincs még járda, ott sürgősen be kell szerezni a szükséges járdaanyagot, amely a községfejlesztési tervben szerepel, mintegy 9800 forint ér­tékben. Kérték a választók, hogy a régi járdákat is újítsák fel. i Több választókörzetben kérték a választók-, hogy nagy on,időszerű lenne egy fürdőt építeni. A kérel-- mek megvalósíthatók, azonban a lakosságnak ehhez hozzá kell já­rulni elsősorban községfejlesztési hozzájárulással, amelynek mérté­kéről a tanácsülés van hivatva dönteni. G. J. A szovjet-magyar kultúrális együttműködésről Rádió, film, könyvcsere, ván­dorkiállítás, vendégszereplés, kül­döttségek cseréje — a kulturális kapcsolatok mind megannyi lehe­tősége bensőségesen nyújt alkal­mat egymás megismerésére. 1957-ben több mint 10 különféle magyar kulturális küldöttség mintegy 10 művészegyüttes, szá­mos előadóművész, vagyis össze­sen több mint 300 fő látogatott a Szovjetunióba. Ugyanakkor a szovjet kultúra körülbelül 400 ki­emelkedő személyisége érkezeti Magyarországra. A szovjet közönség még sokáig emlékezik majd a magyar kultú­ra kiválóságaira, akik hosszabb, vagy rövidebb Ideig több szovjet város színpadán felléptek. A Fő­városi Operettszínház művészgár­dája, a „Budapesti Képeslapok”-at előadó esztrád-együttes, s a többi­ek, mind-mind feledhetetlen órá kát szereztek a szovjet nézőknek. De nem felejtik el Gyurkovics Mária, Joviczky József, Gencsi Sá­ri, Varga András, stb. szereplését sem. A magyar dolgozók szintén nagy szeretettel fogadják a vendégsze­replésre érkező szovjet művésze­ket. O. Lepesinszkaja,, V. Preob- razsenszklj, 1. Szkobcov, s több más művész csaknem 40 napid vendégszerepeit Budapesten, Sztá- linvárosban, Veszprémben, Tatán és más városokban. A szovjet szakszervezetek művészegyüttese 11 nagyvárosban 18 előadást tar* tott. A Pjainyickij-kórus 20 ma* gyár városban 34 előadáson mu- tatta be tudását. A kulturális együttműködés ki- szélesítésében nagy szerepet jáu szánok a különféle kiállítások. Ezt nagyszerűen bizonyították a Bu­dapesten és több más városban megrendezett „Az atomenergia bé­kés felhasználása" és a „Szovjet könyv útja” című kiállítások. Ha4 sonló jellegű magyar kiállítások szintén nagy érdeklődésnek ör­vendtek a Szovjetunióban, A szovjet közvélemény nagy szeretettel fogadta a „békevonat­tal" érkező magyar vendégeket, és azt a 300 pedagógust, akik meg­ismerkedtek Moszkva, Leningrád és más városok tanulmányi intéz­ményeivel. A magyar—szovjet kulturális kapcsolatok tehát eseményekben gazdag múltra tekinthetnék visz- sza. E két nép Őszinte barátságait tükrözi az 1958. évi kulturális együttműködési terv is, amely még inkább elmélyíti és kiszélesíti a kapcsolatokat. KÖZLEMÉNYEK ‘ Hirdetmény. Békéscsaba Városi Tanács VB. kereskedelmi cső' portja értesíti a város lakosságát, hogy a közbeeső húsvéti ünnepek miatt az április hó 5-én tartandó havi vásárt — április hó 12-én tartjuk meg. A szokásos napi piac Is április hó 5-én, a közbeeső ün­nepek miatt elmarad. — Békés­csaba, 1958 március 28. Városi ta­t Az J9S8(59-es tanévre a Tartóul* ,tó Technikumba je* tentkezhetnek azok a VIII. áltól fi­nes iskolát végzett tanulók, akik jó tanulmányi eredményük mel­lett kedvet éreznek a tartósító éa húsipari szakmához. Az iskola négy évfolyamos és a képesítő- vizsga után kowverv és húsipari üzemekben helyezkedhetnek el a tesztem meglátta; és ml most sem így látjuk, mert mi a tör­ténelem eseményeit más, tartó- sabb mértékkel mérjük, mint aminőt az időleges vereségek je­lentenek... — Véletlen folytán kerültem a tiszti iskolába — mondta. —* Katona lett belőlem. Megtettem úgynevezett kötelességemet és megtanultam mesterségemet. Ma tudom, hogy nincs aljasabb, becstelenebb mesterség, mént a hivatásos katonáé, aki nem kér­dezi, hogy kiért és miért harcol. Egyetlen egy dolog van csak, a- miént az ember fegyvert foghat: azért, hogy megszabaduljon az emberi piócáiktól, akik a vérü­ket szívják, hogy kiirtson a világból mindent, ami meg a- fcar akadályozni abban, hogy egymás embertársai legyünk. Jóvá akartam végre tenni tiszti pályafutásomat, amelynek s- rán a hazugságot és az embertelen­séget szolgáltam... Sajnálom, hogy nem jutottam el Magyar- országra. Sajnálom, mert tiszti képességeimet — ha vannak Ilyen képességeim — arra akar­tam használná, hogy legalább egy népet próbáljak segíteni a szabadság kivívásában: és ha sajnálom is, hogy ez nem sike­rült, boldognak mondhatom ma­gam. Megtaláltam az igazságot — felemás élet után, amelynek sarán csak áltattam magam. Az igazságért halok meg... nemi Nem jól mondom: — az élete­met adom érte, és ha tíz életem volna, azt Is odaadnám érte. Nem akarok tudni a halálról. A cár, a cár bírái és a cár csat­lósai rövidesen halálba külde­nek; efelől nincs kétségem. Én felülemelkedem ezen a halálon, ezen a szégyenletes, megalázó halálon...! Elhallgatott. Egyre halkabban beszélt és körülötte is egyre na­gyobb lett a csend. Maga a vádló is mozdulatlanul meredt Guszevre, belső borzongással, csaknem megbabonázottan és bizonyos tiszteletérzéssel. Sohasem érezte magát még ilyen erősnek. Valaki károm­kodott a teremben; mintha a katonai vádló hangja lett volna. Guszev nem is nézett már a bírákra. Már csak az őrkato­nákhoz szólt, akiket pillantása szinte kővé dermesztett. — Orosz katonák! — mondot­ta és mély lélekzetet vett. — Végzetesen tévedtem, amikor azt hittem, hogy néhány magános ember segíthet a magyarokon. Olyan voltam, mint, aki ivópo­hárral akarja kimerni a tengert. ETfelejtettem, hogy a nép nélkül semmire sem megyünk. Elindult a katonák felé, egé­szen a vádlottak padjának kül­ső széléig. Hallotta, amint Pa- nyin rákiált; szava intelemnek hangzott. Nem figyelt rá nem látta, hogy a vádló feláll és a karjához kap. A katonák tág- ranyflt, rémült szemmel mered­tek rá; egyikük felemelte kezét, mintha vakító fénytől óvná a szemét, egy altiszt bedugta a fülét. — Orosz katonák! — kiáltotta Guszev. — Ml nekivágtunk az útnak, de vaktában jártunk! Ne felejtsétek el! Bosszuljatok meg! Rajtatok követik el a bűnt, a- melyet rajtunk követnek el: ti a nép vagytok, még ha egyen­ruhába bújtatnak is bennete­ket! Csak ti moshatjátok le a gyalázatot, amellyel a cárizmus mocskolta be Oroszországot.., csak ti akadályozhatjátok meg a jövendő gaztetteket... Testvéri­ség minden dolog kezdete, va­lamennyi elnyomott, valametny- nyl nép testvérisége! A népek békében akarnak élni egymás­sal! Ezt jól jegyezzétek meg! Cárok, királyok, földesurak, j mindazok, akik háziállatoknak j tartják az embert, háborút akar- j mák, mert a béke és a népek : egyetértése az ő halálos ítéle- ■ tűket jelenti... j — Fogjátok meg! Fogjátok j be a felségsértő száját! Rárrtsá- j tok le a pádról! — hangzott min- s denfelől, de Guszev ügyet sem j vetett minderre. Kitárja karját ! a katonák felé, Alig tudott már S érthető módon szólni: — Tiétek a hatalom! Vegyé- [ tek kezetekbe a hatalmat és él- [ jetek vele... Vegyétek kezetekbe I a békét és adjátok másoknak S is...! nács VB. kereskedelmi csoportja + A mezőgazdasági osztály felhív­ja a város külterületén lakó, vala­mint a belterületen lakó ebtartók figyelmét, hogy az ebtartásd sza­bályok újabb megállapításáról szóló 101.75 940/1958. I. 20. F. M. sz. rendelet szerint a községek és városok külső határában póráz, il­letve kölönc nélkül ebek semmifé­le indoklással nem vihetők, illet­ve nem engedhetők ki, s póráz, Il­letve kölönc nélkül a külterületen talált ebeket a mezőőrök, erdé­szek, vadőrök, rendőrök, pénzügy­őrök minden melléktekintet nél­kül lelőni kötelesek. Zárt, beépí­tetlen területen kívül a tanyákon és majorokban tartott ebeket biz­tos módon meg kell kötni, éjsza­kára pedig oly kolonccal ellátni, mely azok elcsatangolását meggá­tolja. A pásztorebek is kizárólag a kihajtás és őrzés ideje alatt le- .hetnek a külterületen, A város területén kóborkutyákat, vagy póráz nélkül utcán csatan­goló kutyákat kiirtatunk, a tulaj­donosát pedig megbüntetjük, vala­mint a fenti rendeletben foglalt rendelkezések megszegését sza­bálysértésnek nyílváníthatja a rendelet, a rendelkezések megsze­gőjére pénzbírság kiszabását írja elő. A fenti rendelkezés betartását a mezőgazdasági osztály úgy kül­területen, mint belterületen ellen­őrizteti és a rendelet ellen vétők­kel szemben megteszi a szükséges intézkedett. Békéscsaba, 1958. március 20. Kovács Ferenc oszt, vez. tanulóik. További felvilágosítást aa iskola igazgatósága ad. Szeged, Marx-tér 7. sz, alatt. * A MEZÖHEGYESI Cukor­gyárból cukorrépamagat ex­portálnak Kínába. Legutóbb 380 vagon magot szállítottak. * Kétegyházán az április 6-ra ki­tűzött országos áltat- és kirakodó- vásár április 8-án lesz megtartva GYULAIAK FIGYELEM! Antikvár könyvek vásárlása és átvétele: Erdei Rezsőné, Petőfi u. 37* (A régi kőhíd lábánál, lép­csőn le.) Ugyanott a Békés megyei Népújság részére HIRDETÉSEK FELVÉTELE. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Kiadja az MSZMP Békés megyei Végrehajtóbizi ttsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u. 4., i. emelet. Telefon: 22—96 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdav,: Kendra György

Next

/
Thumbnails
Contents