Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-12 / 86. szám

Tili* proletárjai egywwlljeiek! BÉKÉS MEGYEI A szovjet párt- és kormányküldöttség találkozása Csepel és Diósgyőr dolgozóival 1958. ÁPRILIS 12., SZOMBAT Ára: 50 fillér Nyolc nap dokumentuma Nem lehet elfelejteni soha azt * nyolc napot, amelyet hazánkban töltött a szovjet párt- és kormány- küldöttség. Minden olyan ember, aki híve a társadalmi haladás­nak, híve a békének, aki gyűlöli mindazt, ami az emberi boldogu­lást gátolja, ami veszélyezteti a békés életet — szívébe zárta a nyolc nap minden eseményét. Ezt a nyolc napot dokumentálja a kö­zös nyilatkozat, melyben kifejezés­re jut minden becsületes szándé­kú ember érzése, kívánsága. Tö­mör szavakban rögzíti azt az őszinte és a magyar dolgozók szí­• vében mélyen élő Szovjetunió iránt érzeti barátságot, melynek b nyolc rfíáp alatt ezernyi módon adtak kifejezést városokban, fal­vakban, üzemekben, szövetkeze­tekben, tudományos körökben és máshol. Amikor .a nvilakózat meg­állapítja, hogy a Szovjetunió po­litikai és erkölcsi támogatása je­lentősen hozzájárult az ellenforra­dalom következményeinek felszá­molásához, anyagi segítséget pedig ahhoz,, hogy elhárítsa kormányunk a munkanélküliség veszélyét, el­kerülje az inflációt, nem mond mást, mint azt, amit a nyolc nap aiatt százezrek és milliók közvet­lenül kifejeztek. így válik a nyi­latkozat a népek nyilatkozatává. Minden pánija, minden monda­ta, szava a nép, a dolgozó milliók Í érzéseinek, kívánságainak a kife- |ezője. Vajon kívánják-e a becsü­letes gondolkozású emberek, hogy tovább épüljön hazánk kohászata, gépgyártása, elektrotechnikája, ve­gyi-, olaj- és könnyűipara? Igen, kívánják. Ennek a kívánságnak tesz eleget a Szovjetunió, amikor ehhez újabb gazdasági segélyt nyújt. Vajon kívánják-e hazánk becsületes szándékú polgárai, hogy visszaverjenek minden kí­sérletet, amely zavarni próbálja a békés építömunkát? Igen, kí­vánják és akarják. A nyolc nap meggyőzte a világot, hogy Ma­gyarország népei minden erejük­kel készek védelmezni a 13 esz­tendő eredményeit, együtt küzde­ni a világ valamennyi haladást szolgáló erőivel a rombolás, a há­ború ördöge ellen. A dokumentum a budapestiek, a szegediek, az al­földi városok és falvak dolgozói­nak érzését ebben hűen fejezik ki, amikor történelmi jelentőségűnek nyilvánítja a Szovjetunió döntését, amellyel egyoldalúan beszünteti az atom- és hidrogénfegyverkísér­leteket, A magyar dolgozók nem felejtik el Hruscsov elv társ ápri­lis 4-i szavait, amikor elmondta, hogy Eisenhower úgy nyilatkozott, az ilyen tettek „propaganda jel­legűek", majd kijelentette, hogy •„akkor ő és a többi nyugati ál­lamférfi miért nem folytat ugyan, ilyen propagandát”. Az esemé­nyekből látja mindenki, hogy az ilyen mélységes, humánus lépésre csak szocialista ország képes. Lát­ja minden jószándékú állampol­gár, hogy Európában a hitlerista Németország által teremtett má­sodik világháború előtti légkört nem a Szovjetunió, hanem mások idézik elő; köztudomású, hogy Nvuga t-Németországhan nem a békés törekvések az uralkodók, hanem a háborús erők, atom- és ráké tatámaszpoR toka t helyeznek el területén. S a nyilatkozat min­den jószándékú ember reményét fejezi ki, amikor megállapítja: „A felek remélik, hogy Nyugat-Né- metonszágban lesznek erők, ame- 'yek nem engedik, hogy országu­kat az atomháború előkészítésének veszélyes útjára sodorják.“ A magyar munkások, parasz­tok és a nép oldalán álló értelmi­ségiek csak üdvözölni tudják a nyilatkozatnak azt a részét, mely kimondja, hogy hazánk és a Szov­jet unió elszántan küzd az olyan próbálkozások ellen, melyek a keleteurópai országokban fenn­álló helyzetet vita tárgyává akar­nák tenni. Hogy mit kívánnak a magyar dolgozók, azt a nyolc nap al.att is világosan tudtul adták a világnak. Csepelen. Szegeden, az alföldi városokban és falvakban egy módon fogalmazták meg: szo­cializmust építünk és senki ked­véért nem megyünk vissza a ka- piti izmusba. Nagyon jól megva­gyunk gyárosok és földbirtokosok nélkül. Ez a mj ügyünk. Mi nem avatkozunk be egyik ország bel­ügyibe sem, mások se avatkozza­nak a miénkbe. Különben is Ei­senhower úréknak otthon is vol­na mit tenniök, mondjuk, annak a néhány millió munkanélküli­nek munkát adhatnának. Csinál ják ők is a magukét, mi is csi­náljuk a magunkét. Éljünk egy­más mellett békében. A magyar nép külön üdvözli a nyilatkozatnak azt a részét, mely­ben leszögezi: „Mindkét párt kö­telességének tartja, hogy határo zott harcot folytasson a revizio- nizmus, mint a párt egységét fe­nyegető veszély ellen” Nagyon jól emlékszik minden hazáját és né­pét szerető ember, hogy a Nagy Imre revizionista csoportjának árulása juttatta 1956-ban hazán­kat abba a helyzetbe, amikor gyil­kolták a hazafiakat, amikor a régi hatalom birtokosai, MindszeWtyvel az élen, régi kiváltságaikat, gyá­raikat, nagybirtokaikat akarták visszavenni. A nyilatkozat egyben elítéli a betűrágást, a dogmatiz- must, amely a maxizmust-lenim- izmust a történelmi körülmények­től függetlenül értelmezi, ami nem vezethet a szocializmus győzelmé­hez. Mi ebben is saját kárunkon okoltunk. A nyilatkozat minden monda­tát, minden-szavát jólesöen ol­vassa az ember, mertr milliók ér­zésének, akaratának a kifejező­je. Annak a nyolc napnak a do­kumentuma, amikor a magyar nép ezernyi módon kifejezte hű­ségét a társadalmi haladás, a szocializmus ügye mellett, kife­jezte akaratát, hogy együtt küzd a világ haladó erőivel a békéért, az emberi boldogulásért. A közös nyilatkozatot magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, áUammlniszter, szovjet részről N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke írta alá. WWWWWWWWWVWWWWWVHVHM WVWVWHWWWW VWVVVVWWVMAV tvnw Aláírták a Magyar Népköztársaság és Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot ni. évfolyam, 86. szám Megkezdték az atom­reaktor nyolcvan méteres szellőzőm kéményének építését Az időjárás javultával gyor­sabb ütemben épül a csille­bérci atomreaktor. A négyemeletes laboratóriu­mi szárnyon a földszinttől a legfelső szintig a befejező szak­ipari munkákat, az alagsorban a szerelést végzik. Ugyancsak most folyik a külső homlokza­tok burkolása mészkővel és Klinker-téglával. A szellőzőgépház épülete már teljesen elkészült és meg­kezdődött az építés fontos új szakasza: nyolcvan méteres szellőzőkémény felhúzása. A kéményt 10 méter magasságig a 44-es vállalat emberei építet­ték, most a nyíreevházi 6. szá­mú mélyépítő vállalat dolgozói folytatják, akiknek megfelelő berendezésük és kellő gyakor­latuk van a különleges mun­kához. A kéményt vasbetonból, csúszós zsaluzattal építik. A zsaluzatot orsók segítségével gömbvas-vázon emelik mind feljebb és feljebb a kémény kerülete körül, nyolcvan méter magasságig. Azért van szükség ilyen ma­gas szellőzőkéményre, hogy a reaktorról leszívott, rajta ke­resztül a szabadba jutó, rádió- aktív gázokkal fertőzött leve­gő a magasba felhíguljon és a földre jutva már semmi ve­szélyt ne jelentsen. Csepel népe szűnni nem akaró lelkesedéssel üdvözölte a szovjet éi magyar vezetőket. ★ A Lenin Kohászati Müvek középhengersor óriási kupolacsarnoka kicsinek bizonyult a gyűlésen résztvevőknek. Körös-körül a gépe­ken, a darukon emberek sűrűje szorongott. MUNKÁSOK, PÁRÁST.TOK POUT/KA! NAPILAPJA.

Next

/
Thumbnails
Contents