Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-10 / 84. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Fásítsunk Békés megyeiek! Egymás szavába vágva, egyszerre hármain is sorolták az adatokat a Békés megye ez évi fásítási tervéről a megyed állami erdőgazdaság dolgozói. Az újságíró az elismerésiből és ámulatból a csodálkozásba és borúlátásba esett. EW Ismeréssel adózott Sárost Károly 13 holdas középparasztnak, aki két éve kétezer, idén ezer csemetéiét ültetett, el s bejött, hogy adjanak még neki 2100 darabot. Rér minden dolgozó paraszt vinne és ültetne néhány százat — dicsérik, miközben megírják az utalványt. Van ebben a dicséretben egy jó adag szakmai szeretet le, de egy jó adag aggodalom is a megye fásítottságát illetően. Rosszul nézünk ki. Békés megye az ország második leggyengébben fásított megyéje. A*/ ország földterületének 13 százalékán lehelül a fák az ózondús friss levegőt, megyénk földterületének csak 2,8 százalékán. S most már csak hagyján, hiszen a felszabadulás e- lőtt az egy százaléknál sem tartottunk. • Fásíiani, erdősíteni a megyét, az országot! követeli a lakosság egészség- védelme, az ország tüzelőeldátása, az ipar faigénye. Ha hazánk területének 25 százalékán erdő virulna, nem kellene fát behoznunk külföldről. Megszűnne a tüzelő és papírhiány. — A magyar ember nem becsüli a fát — jegyzi meg az erdő- gazdaság egyik, vezetője. — A le-, geiőkré tóléb'íTétt erdősávokat legelik, tördelik a jószágok, az ország- és dülőutak mentére ültetett subám gokat letáporják a járművek, megcsonkítják lelkiismeretlen suhancok, emberek. Van ebben egy jó adag iunzság: Big sokan csak télen értékelik a lát s dühöngenek, hogy nincs, vagy csak kevés van a TÜZÉPtelepen. Közben mennyi árokpart, útszegély, művelhetetlen terület van ahová fát lehetne ültetni. Tíz-tizenöt év múlva már kocsirúd, vendégoldal, szarufa, sertés- és borjú kifutó lenne az elültetett csemetéből. Miért nem fásítunk ahoi csak lehet? —Most már fásítunk — mondják az erdőgazdaság dolgozói. — Ha nem is a kívánt ütemben, de eddig még soha nem tapasztalt kedvvel és akarattal. Országos fásítási költségekre eddig 1 800 000 forintot kapott a megye, 1959-től ennek több mint a dupláját, négy millió forintot kap. Az erdőgazdaságnak meg kell kétszerezze a csemete termesztést. De a fásítás nemcsak az erdőgazdaság dolgozódnak az ügye. Társadalmi mozgalommá kell tegyük, s el kell érnünk, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, az úttörők és a kiszesak, a városok és falvak lakossága társadalmi munkával is fásátson. Megindul a fásítás A mozgolódás, a facsemete igénylés bizakodással töltheti el azokat, akik szeretik a fákat, az erdőket. Most a tavasz folyamán a Felsőnyomási Állami Gazdaság 17 és fél hektár, a Hidasháti Állami Gazdaság 22 hektár erdőt és fasort telepít. A dombegyházi 14,5 a csorvási 14, a nagykunsági gazdaság 9 hektár erdőt és fasort telepít. A vízügyi igazgatóság az -1 aotttoaMitt* '«v* ••*. V*-----------------------T-' i '» tííAiít árterületek fásítására 20 000 kanadai és szürke nyárfacsemetét igényelt. Van miből. Ez év tavaszára az állami gazdaságok rendelkezésére 548 000 csemetét és 13 000 suhángot, a községi tanácsok rendelkezésére 300 000 csemetét és 26 600 suhángot, a legeltetési bizottságok rendelkezésére 75 000 csemetét és 25 000 suhángot, a termelőszövetkezeteknek 480 000 csemetét és 31 000 suhángot, az egyénileg dolgozók részére 1 200 000 csemetét és 12 000 suhángot biztosított a megyei állami erdőgazdaság részben saját gazdaságaiból, résziben más megyékből. Ha minden gazd aság elültetné a rendelkezésére álló csemetét és suhángot, akkor Békés; megye fásított területén ez év tavaszán — beleszámítva az erdőgazdaság telepítését is — mintegy 800 hektárral növekedne az erdő- és fasor telepítés. Ehhez természetesen szükséges, hogy a tsz-ek kövessék a tótkomlóst Viharsarok példáját, amely 50 000 szil-, kőris és akáccsemetét igényelt, a legeltetési bizottságok a füzesgyarmati legeltetési bizottság példáját, amely 10 200 csemetét, a községek Csabacsüd példáját, amely az idén 120 000 csemetét ültet el. Ne felejtse senki, hogy megyénk puszta területein szabadon pusztít a talajt szántó szél, itt a legnagyobb a por, s legegészségtelenebb a levegő. Rajtunk, időseken és fiatalokon, vezetőkön és dolgozókon múlik, hogy változtassunk rajta Kukk Imre »VÍ.-4Í; A szeszélyes időjárásról Ebben az évben különösen szeszélyes időjárásunk van. Sokan ezt a jelenséget a fejlődő technika, az atomenergia, a szputnyi- kok, a lökhajtásos repülőgépek stb. bűneinek tulajdonítják. Ugyanakkor azt hangoztatják — akik nem igen lapozgatják a különböző könyveket —hogy azelőtt nem voltak ilyen különös időjárások; Volt-e valamikor ilyen időjárás? — A szabad ég alatt háltak? j1 — Márciustól—októberig, a- l míg volt, ha volt, munka. Télire, j hazamentünk. Azért mondom: l mentünk, mert, — ugye ezt sem; hiszed el? —- volt olyan észtén- i dő, nem is egy, hogy Pestről \ Gyoméig toltuk a talicskát... i ■ Pista bácsi visszaballagott he-| lyére. A szállás barátságos me- | legére ráereszkedett a múlt sö- | tét árnyéka. Az öreg munkás1; visszanézett a múltba: ki maga1 j elé meredt; ki az ablakon áti- keréste a húsz—harminc év e-j | lőtti időket; ki a mennyezetbe ! fúrta tekintetét, mintha ott ke-| j resné a múltbani időkben a ma-i ■ ga. a társai embertelen sorsát...j! Géza végigjáratta tekintetét l az elnyűtt, ráncos, kícserezett1 j arcokon. Mindesyikhől ugyanazt!' olvasta le- Aztán hirtelen leug-j; rótt az ágyról, a hulladékot e- I gv^nként fe’szedegette és a sze- | rp'Hbe dobta; pokrócáról leső-!’ pörte a sárdarabokat; a vizes-|. korsót a csapnál szód tisztára'[ kimosta; rendet csinált, maid. | odalépett Pis’a bácsi ásva - elé 1 ■ ősszeharapta két szájszélét S|. nagyon csendesen szólt: (1 — ígérem, pzután nem lesz i panrsz rám. Pista bácsi. 1: Az öreg előbb szigorúan né-i zett rá. aztán elneveíte magát j | hátba ütötte Gézát: I — Frigy, lefeküdni, mert reg-1 j gél nem tudsz felkelni. (—n —a) ■ Erre szeretnék válaszolni néhány feljegyzés alapján a régebbi é- vekről, amikor még a tudomány, technika nem állt ott, ahol ma. „Az úrnak 1875. évében, január 26-án hajnalban vihar volt, Mennydörgött, úgy mint nyáron, és hajnalban nagy jégeső esett. (1875-ben feljegyezte egy régi bibliába id. Sinkovicz Mihály, szarvasi földműves.) 1863. évben Magyarországon példa nélkül álló országos szárazság (szűk esztendő) volt. Sokan elhagyták földjeiket, egy kenyérért cserélt gazdát egy-egy zsellérilleték. (Néprajzi múzeumnak közölte Kovács Károly, poroszlói születésű néprajzi gyűjtő, 1955-ben.) 1912- ben március 12-én havazott, 10—20 cm vastagon. Hideg, fagyos idő volt. Utána, 1912-es gazdasági évben jó termés volt. 1913- ban, április 9-én jó idő volt. Sokan a kukoricát is elvetették. Majd utána, április 24-én, György napján, 10—15 centi vastag hó hullott. Sok helyen a kikelt kukoricát, árpát és a korábban virágzó gyümölcsfákat kivirágzott állapotban hótakaró fedte be. A hó egy-két nap alatt elolvadt. Ennek ellenére 1913. évben is mindenben jó termés volt. (Feljegyezte és a fenti két adatot közölte id. özv. Kepenyes Györgyné, szarvasj lakos.) 1922-ben, február 7—8-án nagyon nagy hó esett, és a nagy hideg két hétig tartott. Utána, március elején nagyon szép idő volt. Aztán mindig eső esett egész áprilisban. Ügy, hogy az árpa és a zab egy részét csak 20-a körül lehetett elvetni. Nagy víz volt mindenütt. (Feljegyezte id. Kepenyes Mihály egy 100 év körüli mezőgazdasági könyvbe). 1914-ben március 12-én és 13-án nagy hó volt. A tavaszi árpát még február végén elvetették. Utána 1914-ben mindenből b5 termés volt. (Feljegyezte Kepenyesi Mihály földműves, Szarvas.) 1944-ben február elején nagy hideg és hóvihar vplt. A szél a havat 2-án és 3-án összehordta egy méteres torlaszokba. A nagy hóvihar miatt néhány napig tanyáról el sem leheti indulni. 1944-ben gazdag, bő termés volt. 1952-ben április 3-án korán reggel két ujjnyi vastag hó esett. Májusban fagy volt, sok helyen a kukoricák teljesen elfagytak. 1953 május 10-én (Szarvas és környékén) hajnalban havazott, a hó betakarta a virágzó gyümölcsfákat is. Ebben az évben is jó termés volt. 1956 január 16-án este Szarvastól délkeletre eső részen villámlás és hóvihar volt. 1957 február 16-án este is. KEPENYES JÁNOS Szarvai IPARI HÍRADÓNK Munkaverseny május 1 tiszteletére Május elseje, a világ dolgozói nagy ünnepének tiszteletére aa orosházi Baraevál dolgozói munkaversenyt kezdeményeztek. A munkaverseny január 1-én kezdődött és május 1-ig tart. A mozgalomban az üzem dolgozóinak zöme résztvesz. A versenyt Űrnaponként értékelik. A vetélkedés nyomán az üzemi átlagteljesítmény januárban 108,6 százalék, februárban 103, márciusban pedig előreláthatólag 105—106 százalék, A versenyben résztvevők eddig az előírt minőséget is elérték. A megye első pneumatikus malma lesz Április 1-én beszüntették az őrlést a Tótkomlósi Malomban, s- utána hozzákezdtek a bontási munkálatokhoz. Az idén kerül ugyanis sor a malom korszerűsítésére, pneumatizálására. Előreláthatóan — a bontás után — már a hét végén megkezdik a padolást. Május 15-e körül pedig a korszerűsítést, szerelést — a malom pmeumatizálását. A tervek szerint szeptember 15-re fejeződnek be a munkálatok, s ekkor kezdik el ismét az őrlést a megye első pneumatikus malmában. Exportra is készítenek „Pajtás-szekeret" Az Orosházi Faipari Vállalatnál mostanáig is negyedévenként ezer „Pajtás-szekeret” készítette k belföldi piacra. A gyermekjátéknak, valamint a háztartásban is egyaránt használatos kiskocsikra nemrégiben az ART EX is felfigyelt és mintadarabot kért a vállalattól, hogy azt exportra is ajánlja. Ha exportigények lesznek —< ebben reménykednek —, akkor amostani nyolc munkás helyeit mintegy húszán készíthetik ezután a kiskocsikat. 80 forinttal csökkentették az egy mázsa termékre eső önköltséget A Mezőhegyes! Kendergyár dolgozói felszabadulásunk 13. évfordulóján az 1957. II. félévének kiemelkedő eredményei után elnyerték az élüzem kitüntetést. A megtisztelő cím kötelez és épp’ ezért az üzemben úgy dolgoznak, hogy majdan újra elnyerjék azt idei eredményeikkel is. Az idei első negyedévben 25 százalékkal gyártottak többet szálból és kőéből a tervezettnél. Ugyanakkor pedig az egy év előtti hasonló időszakhoz képest, mázsánként mintegy 80 forint önköltséget takarítottak meg. Az üzemben arra törekednek, hogy az eddig elért minőséget megtartsák, illetve javítsák. Megint előbbre jutottunk Az Alkotmány Tsz tagságából a legutóbb lezajlott közgyűlés megelégedettséget váltott ki. Régen várt dolgokról volt szó. A tagság egyhangúlag elfogadta az elnök elvtárs által benyújtott terv- módosító javaslatot. A helyes felvilágosítás után mindenki megértette, hogy csakis belterjes gazdálkodással juthattunk előbbre. Mikor ismertté vált a tagság e- lőtt, hogy hány forinttal emelkedik a jövedelem munkaegységenként, ha több baromfit nevelünk, ha a tejet feldolgozzuk túróinak, vajnak, ha lucerna magfogás 40 holdon lesz, ha újabb 70 sonkasüldőt nevelünk és a szilvából pálinkát főzünk — mindjárt megváltoztatta a szövetkezet tagságának többsége a korábbi véleményüket. Az öregségi nyugdíj probléma is- ezen a közgyűlésen lett tisztázva. Igen kedvezően hatott az időeeb- sekre, hogy a megyei tanács. által kiküldött tájékoztató mindenki előtt tisztázta ezt a régi sérelmet és útbaigazítást kaptak a tsz tagjai, hogy hol keressenek jogorvoslást az idősek, vagy lerokkantak, akiknek helyben nem tudnak megfelelő tanácsokat adni. Kádár Lajosné, Gyoma. Iffy dolgozik a% Effyakarat Tsx tagsága A mi termelőszö- szövetkezetünk, a békéscsabai Egyakarat is tavaly alakult újjá. Bizony sok nehézséget kellett leküzdeni, mert nem rendelkeztünk sem megfelelő felszereléssel, sem megfelelő gazdasági és könyvelési szakemberrel. Szövetkezetünk ossz állatállományát csupán tíz ló képezte. Most már rendelkezünk a jó gazdálkodáshoz szükséges szakemberekkel, viszonylag elég szép számú a felszerelésünk és az állatállományunk. Jelenlegi 99 sertésünket törzskönyvezett anyakocákkal, 43 darab szarvasmarhánkat pedig öt vemhes üszővel gyarapítjuk ebben az évben. A zárszámadásig 30 darab hízott marhát is akarunk átadni köz- fogyasztásra. Nagy gondot fordítunk a szövetkezetünk alapját képező beruházásokra is. Ezt bizonyítja az is, hogy saját erőből kovács- és bognárműhelyt létesítettünk. Jelentős dolog ez, hiszen 414 hold földön ötvenhármán gazdálkodunk. Gondoskodunk a tagok kulturális igényeinek kielégítéséről is: új kultúrházat építünk, ahol művelődhetned és szórakozhatnak A tavalyinál sokkal nagyobb gondot fordítunk az árutermelésre is. Katasztrális holdanként több mint három normálhold talajmunkára kötöttünk szerződést a gépállomással, s holdanként 100 kg műtrágyát szórunk földjeinkre. Igyekszünk a legjobban bevált ag- ro- és zootechnikal módszerekkel jól és ésszerűen gazdálkodni. A tagok is őzt mondják érdemes,, hiszen a tavalyi szorgalom is 65 forintjával gyümölcsözött munkaegységenként, Rajtunk múlik. hogy hasonló jó eredmény- nyel zárjunk az idén. is. Kovács Sándor tsz-könm elő.
