Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

ftf:KÉS MEGYEI VHi* proletárjai e«rMiUj«tekt MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 1958. ÁPRILIS 9., SZERDA Ára: 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM ü magyar és a szovjet nép kolturáüs kapcsolatai Hazánk felsza>badulásával meg­nyílt a lehetőség a magyar és a szovjet nép kultúrájának köl­csönös megismerésére, s az el­múlt tizenhárom évben kifej­lődött kulturális kapcsolatok termékenyen hatottak a két nép barátságának elmélyítésére. Kapcsolataink elsősorban a tíz évvel, ezelőtt aláírt barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fejlesz­tette ki, széleskörű és sokolda­lú együttműködést biztosítva a kultúra, a művészetek minden ágában. Az egyezmény alapján a két ország kulturális kapcso­lataidat ápoló intézményei min­den évben kulturális munkater­vet dolgoznak ki Ez év január­jában a Szovjetunió és Magyar- ország Tudományos Alcadéyiiá- ja között külön egyezmény jött létre, amely lerögzíti és szélesíti tudományos kapcsolatainkat, többek között közösen végzett tudományos kutatásokkal, tudó­sok, művek cseréjével. Az elmúlt években több je­lentik esemény mélyítette el a két nép barátságát. 194(j-töi 1956-ig minden évben barátsági hónapot rendeztek a Szovjet­unióban és Magyarországon. Tíz év alatt száznál több előadómű­vész és csaknem húsz művész- együttes kölcsönös vendégsze­replésére került sor. Évenként filmhetet és ünnepi filmbemu­tatókat, ezenkívül több alkalom­mal magyar—szovjet pedagó­gus-, diák- és Ifjúsági hetet ren­deztünk. 1949-ben szovjet festészeti, 1950-ben grafikai, 1952-ben nép- művészeti és iparművészeti, 1953—54-ben pedig orosz és szovjet népművészeti kiállítási rendeztünk Magyarországon, A szovjet közönség az elmúlt é- vekben három nagy kiállításon ismerkedhetett meg a magjai képzőművészet alkotásaival, e- zekben a hetekben pedig forra­dalmi képzőművészetünk leg­szebb termékeit nézheti meg. Nagy és szép eredmények szü­lettek a szovjet könyvek ma­gyarországi és a magyar köny­vek szovjetunióbe li kiadása te­rén. A magyar—szovjet kulturális kapcsolatok terén már ebben az évben is több jelentős ered­mény született. Háromszáz ta­gú pedagógusküldöttségünk jái1 a Szovjetunióban. Itt járt Szvja- tószláv Rihter, a világhírű szov­jet zongoraművész, s Obrazcov, a Szovjetunió népművésze és bábegyüttese több héten át ara­tott nagy sikert Magyarorszá­gon. A kulturális munkaterv idei megállapodásai szerint a további hónapokban is számos nagyjelentőségű kulturális ese­mény színhelye lesz hazánk, így például a legközelebb’ napok­ban várjuk a leningrádi Kirov színház világhírű balett együtte­sét. (MTI) A szovjet vendégek keddi látogatásai Tatabányán A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség kedden folytatta vidéki körútját és Tatabányára látogatott el. Már kora reggeltől kezdve népes csoportok érkeztek a megye falvaibái a nagygyűlésre. Délután 3 órakor százezer ember előtt Molnár IÁszló, a Komárom megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a szovjet, a magyar párt- és kormány vezetőket, Megnyitó szavai után Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­ra emelkedett szólásra. Hosszantartó tapssal fogadon beszéde után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szólalt fel. Felszólalása közben és végén a gyűlésen megjelent nagy tömeg lelkesen ünne­pelte a Szovjetunió, vezetőjét és a magyar—szovjet barátságot. A gyűlés Molnár Lászlónak, a Komárom megyei pártbizottság első titkárának szavaival ért véget. (MTI) Szegeden A szovjet párt- és kormányküldöttség három tagja. — F. R. Kozlov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese, V. V. Grisin, a Szovjet Szakszerve­zetek Központi Tanácsának elnöke és A. P. Bojkova, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Leningrádi Városi Bizottságának másodtitkára — hétfőn Szegedre látogatott el. A szovjet ven­dégek Kállai Gyulának és Kiss Károlynak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága titkárainak, a Politikai Bizottság tagjainak kíséretében érkezett a városba, amelynek határában Csong- rád megye és Szeged párt- és tanácsi vezetői fogadták őket. Az üdvözlések után a tiszteletükre rendezett nagygyűlés színhelyére a Szegedi Textilművekbe látogattak el. A gyár fő­bejáratánál virágcsokrokkal fogadták őket a dolgozók és az üzem vezetői. Az üdvözlésnél Nagy Józsefné könnyűipari mi­niszter, az MSZMP 'Központi Bizottságának tagja is jelen volt. Paróczi Pálnénak, az üzemi MSZMP szervezet titkárának köszöntő szavaira F. R. Kozlov válaszolt, s tolmácsolta a ma­gyar dolgozóknak a szovjet te xtilmunkások szívélyes baráti üdvözletét. A küldöttség tagjai ezután Moczán Lajos gyár­igazgató vezetésével megtekintették az üzemet, majd a gyár udvarán elhelyezett díszemelvényhez vonultak, amely előtt mintegy tizenötezer ember, a textilművek és a többi szegedi gyár munkássága hosszantartó tapssal és viharos éljenzéssel köszöntötte a testvéri szovjet nép küldötteit. A nagygyűlést a magyar és a szovjet Himnusz hangjai után ifj. Komócsin Mihály, a szegedi pártbizottság első titkára nyitotta meg. Forró szeretettel köszöntötte a kedves vendégeket, majd F. R. Kozlov szólott a megjelentekhez. Mit jelent az országnak a 300 millió rubeles szovjet hitel ? A Külkereskedelmi Minisztérium tájékoztatója a szovjet- magyar kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról A Külkereskedelmi Minisztérium illetékesei hazánk felszaba­dulásának 13. évfordulója alkalmából tájékoztatták a Magyar Táv­irati Iroda munkatársát a szovjet—magyar kereskedelmi kapcsola­tok alakulásáról és a további együttműködés terveiről. — Hazánk külkereskedelme a Szovjetunióval — hangzott a tá­jékoztató — a második világhábo­rú előtt jelentéktelen volt. — A magyar—szovjet külkeres­kedelmi kapcsolatok ténylegesen a felszabadulás után, az 1945. au­gusztus 17-én létrejött, 22 hónap időtartamra szóló kereskedelmi e- gyezménnyel indultak meg. A szerződés értelmében ez alatt az időszak alatt 18 millió dollár év- tékű árut exportáltunk és impor­táltunk. A második egyezmény 1947. júliusában jött létre- és 14 hónapi időtartamra szólt. Import­ként 25 millió, exportként 23 mil­lió rubel értékű áru cserélt gaz­dát. Ez a szerződés igen jelentős volt számunkra, mert először ke­rült a szállítandó exportáruk lis­tájára nehézipari termék. Az 1948. októberében megkötött harmadik magyar—szovjet áruforgalmi e- gyezmény az importoldalon már 300.9 millió, míg az exportoldalon 270 millió rubel értékű áru cseré­jéről szólt. Az 1952. januárjában aláírt hosszúlejáratú egyezmény | kedvező volt számunkra, főként, j azért, mert az áruforgalomban mutatkozó aktív egyenleg külön- [ féle fizetési kötelezettségeink íe- I dezetéül szolgálhatott. A két ország közötti árucsereforgalom szerkezete magyar szempontból igen kedvezően alakult Nagyobbrészt az ipari termelé­sünkhöz szükséges alapanyagokat hoztuk be. Cserébe gép és finom- mechanikai cikkeket, élelmiszer- ipari és könnyűipari árúkat szál­lítottunk. A magyar ipar fejlődé­se szempontjából felbecsülhetetlen volt a szovjet megrendelés, mert lehetővé tette, hogy egyes iparága­ink a nemzetközi színvonalat el­érjék. Ugyanakkor a szállított ja­vaink ellenértékéként igen sok nyersanyagot kaptunk. gi ellenforradalmi események u- tán nyújtott gazdasági segítség is. A Szovjetunió vállalta, hogy 1957-ben 1010 millió rubel értékű árut szállít, amelyből 635 millió értékű árut hitelbe kaptunk. E- zenkívűl 240 millió rubel értékben szabad devizát bocsátottak rendel­kezésünkre. A hiteleket az egyez­mények szerint 1961-től kezdődő áruszállításainkkal tíz év alatt két százalékos kamattal egyenlő rész­- Jelentős volt a magyaromé- 1 letekben törlesztjük. Kereskedelmi kapcsolataink 1958-ban tovább bővülnek Az idén az importkoksz 50 száza­léka, a nyersolaj száz százaléka, a hengerelt áru Hatvan százaléka, a fsnyőfűrészáru hetven százaléka és a vasércszükségletünk kilenc­ven százaléka a szovjet—magyar kereskedelmi együttműködés ke­retében jut hazánkba. Kedvező a behozandó áruk szerkezeti össze­tétele, mert az egész volumen 88,1 százalékát, nyersanyagok és fél- késztermékek alkotják. A szovjet import ellenértékeként elsősorban gépeket, vasúti gördülőanyagot, mérőműszereket, iparcikkeket és kisebb részben mezőgazdasági ter­mékeket szállítunk. Ez az egyez­mény lehetőséget nyújt arra, hogy a magyar export összetétele ha­zánk ipari szerkezetének legjob­TizetiiiárMi forint előlegei osztaMk tfMMkaegységeflkéfi! a kamut! Rákóczi Tsz-bcn A Békéscsaba közelében fekvő jó gazdálkodásáról híres Kamuti Rákóczi Termelőszövetkezetben megkezdték az előlegkiosztást. Az új gazdasági évben szerzett munkaegységekre tizenhárom fo­rint előleget kapnak a tagok. A kiosztásra került 116 000 forint 30 db 213 kiló átlag,súlyú hízott- sertés ára volt. Megyéiéire kínaíUk traktorukat az eieki József Attila Isz tagjai a Kélegyiiázi Gépállomásnak Az eleki József Attila Tsz tagsága a napokban megvételre felajánlotta Zetor traktorát a Két egy házi Gépállomásnak. A szövetkezet tagsága a 3004-es kormányhatározat tanulmányo­zása után megállapította, ha sa­ját költségén üzemelteti a Ze- tort, akkor a termelésben 22 ezer forint ráfizetése lesz. Mi­után átadták Zetor traktorukat a gépállomásnak, minden szán- tóegvségre 5.7 normálhotd munkát szerződtek le. A szovjet sajtó a szovjet párt­ós kormányküldöttség magyarországi látogatásáról Továbbra is nagy terjedelmű fényképes tudósításokban az el­ső oldalon számolnak be a szov­jet központi lapok a Hruscsov ve­zette szovjet párt- és kormánykül­döttség magyarországi látogatásá­ról. A sajtó kedden ismerteti a kül­döttség Szolnok megyei útját, be­számol a ceglédi, a szolnoki és a karcagi találkozókról, közli az el­hangzott beszédeket. A Pravda különtudósítója meg­állapítja: Magyarország ezekben a napokban a szovjet nép küldöt­teivel végbement szívélyes test­véri találkozó hatása alatt él. Ezt mutatják meg a szovjet vendégek hétfői látogatásai, A TASZSZ különtudósítója „Megbonthatatlan szovjet—ma­gyar barátság” címmel számol be arról a lelkes hangulatú fogadta­tásról. amelyben a Dwna-.-Tisza ben megfelelő gép és finommec­hanikai termékek szállításának irányába fejlődjék. — A fentieken kívül külkeres­kedelmünknek egészséges és új vonása a létrejött megállapodás, egyezmények és szerződések nyil­vánosságra hozatala — és itt az el­múlt évek mulasztásait is pótol­juk — az ország közvéleménye elé tárása. Noha a távlati terveink részleteikben még nem kidolgo­zottak, szükségesnek tartjuk meg­említeni, hogy az 1958. 1963-as évek között népköztársaságunk háromszáz millió rubel hitelt ve­het fel a Szovjetuniótól évi két százalékos kamatra. Az ezt leszö­gező moszkvai egyezmény segítsé­get nyújt az üzemek rekonstruk­ciójához is, a szükséges tervezési munkák elvégzése és a gépi be­rendezések szállítása útján. Ez a hitelszerződés biztosítja a Diesel és a Diesel-elektromos mozdonyok gyártásának fejlesztését, a mű­szeripar, a híradástechnika és az erősáramú ipar termelésének nö­veléséi. Ezenfelül a népgazdaság más ágában — a mezőgazdaság­ban, a közlekedésben, az építő* . , . . ,,, . , I iparban, a textiliparban, a vegy­A lapok továbbra is több cikk-]. , ’ , , , , . , ... f: I iparban es a bányászát területen ben, tudósításban foglalkoznak a jelent felbecsülhetetlen segít­mindjobban szélesedő, fejlődő, gégét — fejeződött be a nyilatko- szovjet—magyar kapcsolatokkal, zat. köze szovjet ték. és a Tiszántúl nép küldötteit lakosai <i részesítet- \ Nepal királya hitvesével együtt ellátogat a Szovjetunióba K. J. Vorosilov, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke a közel­múltban a Legfelsőbb Tanács Elnökségének nevében, vala­mint a saját nevében is meghí­vást küldött Mahondra Bir Bik- ram Sah Déva őfelségének, Ne­pal királyának, hogy a király­néval együtt tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Nepal királya a saját nevé­ben s a királyné nevében is há­lás köszönettel fogadta Vorosi­lov meghívását s közölte, hogy a meghívást elfogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents