Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Ünnepi nagygyűlés hazánk felszabadulásának 13. évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról.) ország ellen sem, hanem a szoci­alista államok szabadságát és függetlenségét védelmezi. A var­sói szerződés fontosságát és Idő- Baerűaégét éppen azokban az idők­ben ismerhettük meg legjobban (amikor ránk támadt az ellenség, de ma is jól érthetjük, amikor a bonni nemzetgyűlés többsége el­határozta Nyugat-Német ország etocvfelfegyverzését. A német mi- Mtetriamue már kétízben sodorta háborúba Magyarországot. Most ugyanez a német militarizmus is­mét kezdi fenyegetni Európa és benne hazánk népének békéjét. (Pfujolások.) A magyar nép egységesen és határozottan tiltakozik az el­len, hogy a német militaris­tákat atomfegyverekkel lássák el. (Felkiáltások: le velük!) Ismét ki­jelentjük, hogy mindaddig, amíg az agresszív észaikatkwvti szövet­ség fennáll, becsülettel és hűség­gel teszünk eleget a varsói szerző­dés kötelezettségeinek, a szocialis­ta országok segélynyújtási kötele­zettségének, amely a leghatéko­nyabb védelem a feltámadt mili­tarizmus veszélye ellen. (Tap6.) Hűséges katonái vagyunk a vi­lágot átfogó békemozgalomnak. Ez a mozgalom, amely a békesze­rető emberek százmillióinak aka­ratát fejezik ki, ma már olyan e- rővé vált, hogy egyik fontos gátja a nemzetek szabadságára, függet­lenségére törő háborús kísérletek­nek. Minden békeszerető emberrel együtt követeljük a fegyver­kezési hajsza beszüntetését, az atom- és hidrogénfegyve­rek gyártásának és alkalmazá­sának megtiltását, a külföldi katonai támaszpontok fel­számolását. A magyar népnek is létfontossá­gú érdeke, hogy összeüljön a leg­magasabb szintű értekezlet, ame­lyen a kormányfők tanácskozhat­nak a népeket legjobban érdeklő kérdésről, a béke biztosításáról és megszilárdításáról. Egyöntetű lel­kesedéssel üdvözöljük a Szovjet­unió békekezdeményezéseit. (Él­jenzés és taps.) Köztük a legutób­bi. világjelentóségü tettet, azt, hogy a Szovjetunió felfüggesztette az atom- és hidrogértbomba kísérle­teket. Ez a lépés a Szovjetunió népeinek nemcsak elszánt béke- akaratát, hanem erejét is bizo­nyítja. A világ közvéleménye — » ben­ne a magyar közvélemény — azo­nos elhatározást vár és sürget a kapitalista nagyhatalmaktól is. Elvtársak! Barátaink! Április 4-e arra is tanít bennünket, hogy nemzeti függetlenségünk elvá­laszthatatlan a társadalmi hala­dás ügyétől. Tizenhárom évvet ez­előtt megkaptuk a lehetőséget a r.éphatalom megteremtésére. A nép kezébe vette a gyárakat, a kányákat, a bankokat, a parasz­tok kezébe adta a földet. Megala­kítottuk a népi demokratikus ál­lamot, a dolgozó nép végleg gazda a' saját portáján. Ez a tény nem­zeti függetlenségünk egyik leg­fontosabb biztosítéka. Világosan megmutatkozott ez a2 ellenforradalmi felkelés tanulsá­gai tükrében. Az ellenforradalmi Kedves Kádár elvtárs! Kedves Dobi elvtárs! Kedves Milnnich elvtárs! Kedves Marosán és I‘ongrácz elvtárs! Budapest polgárai! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertanácsának ég a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­támadás nemcsak szocialista vív­mányainkat, nemcsak rendsze­rünket támadta, hanem nemzeti függetlenségünket is. Mi sem bi­zonyítja jobban népünk akaratát, azt, hogy a magyar nép nem kí­vánja vissza a régit, az urak ha­talmát, a dolgozók jogfosztottsá- gét, mint az ellenforradalmi tá­madók teljes veresége. A magyar nép a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével egyszerre védte meg a társadalmi haladás út­ján elért eredményeit és nem­zeti függetlenségét. Ahogyan levontuk a régmúlt történelmi tanulságait, úgy levon­tuk a közelebbi múlt tanulságait is. Kedves vendégeink és baráta­ink tapasztalni fogják nálunk, hogy a párt és a nép egységes, a párt helyes politikája körül kiala­kult a dolgozók igazi nemzeti egysége. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája a dolgozó ; népíömegek bizalmára és aktivi­tására épül. (Taps.) Az ellenforradalmi felkelés óta eltelt idő eredményei bizonyítják, hogy a magyar nép túlnyomó többsége egyetért e célkitűzése­inkkel, helyesli és támogatja po­litikánkat. (Taps.) Találkozzék Hruscsov elvtárs, találkozzanak a szovjet küldött­ség többi tagjai a mi népünk fiai­val minél többször. Látogassák meg városainkat, falvainkat, üze­meinket, bányáinkat, termelőszö­vetkezeteinket. Szemtanúi lesznek annak, hogy népűnk hűséges a Szovjetunió ügyéhez, hűséges a szovjet—magyar barátsághoz, a szocialista táborhoz, a béke-világ- mozgalom sok százmilliós töme­géhez és a proletárnemzetköziség­hez. (Taps.) Ez a következetes és kitartó hűség biztosítja, hogy alko­tó munkánk sikerrel jár és a jövőben is sikerrel fog járni: felépítjük szocialista hazán­kat ( megőrizzük független­ségét. (Taps.) E gondolatok jegyében köszön­tőm Központi Bizottságunk nevé­ben és megbízásából legnagyobb ünnepünket, 1945. április 4-ének évfordulóját. A Központi Bizott­ság nevében jó erőt, és egészséget kívánok a további munkához min­den magyar dolgozónak. (Taos.) Éljen a szocializmust építő ma­gyar nép és drága hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság! (Na°V taos.) Éllen április 4-e. hazánk felsza­badulásának, függetlenségének nagy ünnepe! (Nagy taps.) Étien a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsá­ga! (Hosszantartó, lelkes, ütemes taos) Érien és erősödjék a szocialis­ta tábor és annak vezető ereje, a szocialista világba tál om, a nagy Szovjetunió! (Hosszantartó, viha­ros taps.) Éljen a béke! (Lelkes taps.) A nagygyűlés résztvevői sűrű tetezésnyflvánftásoikteal és nagy tansral fogadták Kádár János be­szédét Hatalmas taps fogadta Marosán György bejelentését, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsénak elnöke kíván a nagygyűléshez szólni. nácsa elnökségének megbízásából a szovjet dolgozók forró, baráti üdvözletét tolmácsolom Önöknek és az egész testvéri magyar nép­nek! Nagy örömet és mély megha­tottságot érzünk itt, Budapest dolgozói körében. A szovjet em­berek jól tudják, hogy Budapest az ország történetében, a magyar nép évszázados nemzeti felszaba­dító harcában és a munkásmoz­galom hősi küzdelmeiben kima­gasló szerepet töltött be. Negyven éve, néhány nappal azután, hogy Oroszországban ösz- szeomlott a földesurak és a tőké­sek hatalma, viharos munkáátün- tetések és gyűlések zajlottak le Budapest utcáin és terein. Éljen a szocialista forradalom! — Békét követelünk! — Le a há­borúval — hangzottak a jelsza­vak. Negyven évvel ezelőtt a buda­pesti munkás-nagygyűlésen szen­vedélyes hangú határozatot hoz­tak: „Budapest és a külvárosok munkássága, a főváros egész né­pe, testvéri üdvözletét küldi az orosz forradalmároknak, akik bá­tor szívvel, okos fejjel és erős kézzel kivezetik az emberiséget a háború poklából. Mi, akik itt ösz- szegyültiink, elszántan támogatni fogjuk a békéért hősiesen harcoló orosz forradalmárokat. S teljes erőnkből mi is azért fogunk har­colni, hogy hazánkban se zsákmá­nyolja ki egyik osztály a mási­kat, nálunk se nyomja el egyik nemzet a másikat!” A Szovjetunió népei nevében hadd köszönjem meg szívem mé­lyéből Budapest munkásainak és minden magyar dolgozónak, hogy mint testvér a testvért, úgy támo­gatták és segítették a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalmat, a mi fiatal szovjet köztársaságun­kat. Elvtársak! Baráti látogatásra jöttünk ide, hogy együtt üljük meg Önökkel nemzeti ünnepüket, felszabadulásuk napjának évfor­dulóját. Tizenhárom évvel ezelőtt szabadult fel Magyarország a hitlerista fasiszták és horthysta cinkosaik igája alól. A Szovjet­unió dicsőséges fegyveres erőt ti­zenhárom évvel ezelőtt Magyar- ország területéről végleg kiűzték a német fasiszta csapatokat. A dolgozó tömegek állhatatosan harcoltak a belső reakciós erők ellen, meghiúsították az imperia­listák beavatkozási kísérleteit, s kezükbe vették & hatalmat, népi demokratikus rendszert teremtet­tek, a dolgozó ember lett az or­szág teljesjogú gazdája. Tizenhárom év nem nagy idő! A tőkés és földesúri rendszerben tizenhárom év alatt mit sem fej­lődött volna az ország: egyesek szakadásig dolgoztak volna, má­sok pedig kizsákmányolásból fényűzően éltek volna. A népi hatalom ezzel szem­ben tizenhárom esztendő alatt átalakította ezt az országot. Gyökeresen megváltozott a nép élete. Megszűnt a kizsákmányolás. Köz­ben nagy nehézségeket kellett le­küzdeni, el kellett hárítani a né­pi demokrácia ellenségeinek ak­namunkáját is. Hosszan sorolhat­nám a népi Magyarország vívmá­nyait, dehát önök is jól ismerik ezeket! A magyar nép ellenségei —ot­rombán hazudozva és rágalmaz­va — tagadni vagy legalább is kisebbíteni prólbálják a magyar dolgozóknak a népi hatalom ti­zenhárom esztendeje alatt elért nagy sikereit. Mindez azonban hiábavaló ré­szükről! Soha senki nem érheti el célját, aki félre akarja ve­zetni ezt a népet, amelyik ki­vívta az igazi szabadságot és demokráciát. Emlékezhetnek, mekkora lár­mát csapott a nemzetközi reak­ció! Ellenségeink azt üvöl'özték, hogy a szovjet hadsereg elnyomta a „népi forradalmat". Mi mást te­hettek volna? El kellett tüntessék a nyomokat, el kellett terelni a figyelmet azokról, akik a népelle­nes pucesot csinálták. Ugyan mi­féle „népi forradalom” az. amely­nek fasiszta szervezői azt akar­ták, hogy a magyar munkások az ő bérrabszolgáik legyenek, a pa­rasztokat pedig meg akarták fosz­tani jogos földtulajdonuk tó), munkájuk gyümölcseitől, de nem sikerült nekik! A szovjet hadsereg segítette a magyar dolgozókat, bogy meg­védhessél vívmányaikat az im­perialista támadással szemben és szétzúzhassák azt a marok­nyi lázadót, aki kezet emelt a népi hatalomra. Minden becsülete« ember, aki­ben ciáaík egy szikra leUdismeret is él, tudja, hogy a nép akarata szent a szovjet hadsereg számára, amely hús a nép húsából, vér a nép véréből. A Szovjetunió azzal, hogy segít­séget adott a magyar dolgozóknak, a proletár összefogás fényes bizo­nyítékát szolgáltatta és szent nem­zeti kötelességét teljesítette egy testvéri ország iránt. Az Interna­cionalista kötelesség teljesítése azt jelenti, hogy a bajiban nem hagyjuk magukra barátainkat, ha­nem segítségükre sietünk, ha az ellenséges erők kezet mernek e- melni a legdrágábbra, a munkás paraszt hatalomra. Az imperialisták ki akarták próbálni, vajon tömörek-e sora­ink, erós-e szolidaritásunk. Nos, láthatták, hogy nem ér­demes kikezdeni velünk, mert megégethetik a körmüket. Ta­pasztalhatták, hogy nem aján­latos próbára tenni türelmün­ket. Meggyőződésünk, hogy Magyar- országon — akárcsak a többi szo­cialista országban —a népi hata­lom szilárd és örökre az is ma­rad. A kívülről szervezett lázadás sok kárt okozott az országnak, de természetesen nem állíthatta ét nem is állította' méá’á'MBgyaf Népköztársaság szocialista fejlő­dését. A Magyar Népköztársaság sikereinek legfontosabb, döntő té­nyezője, hogy az országban a szo­cializmus építését harcedzeti marxista—leninista párt vezeti. / magyar munkásosztály méltán ér­zi magáénak azt a pártot, amelyet elszakíthatatlan kötelékek fűznek a dolgozókhoz, a néphez. Tudjuk, hogy Önöknél, Magyar- országon » varrnak nehézségek bár ma sokkal kevesebb, mint mondjuk egy évvel ezelőtt De a szocialista rend e nehézségek le­gyűréséhez, a nép alkotó erőinek kibontakozásához megad mindem lehetőséget és biztosan tudjuk, hogy a magyar dolgozók élete év­ről évre jobb lesz. Elvtársak! A magyarországi helyzet gyors normalizálódása világosan bebizo­nyította, hogy nem lehet vissza­fordítani a szocializmus útján já­ró ország fejlődését és hogy a szocialista tábor országainak egy­sége, összeforrottséga és kölcsö­nös testvéri segítsége: óriási erő Emlékezzenek 1955 őszére! Az imperialisták ekkor nem ok nél­kül indítottak egyszerre két tá­madást: a szocialista Magyaror­szág ellen és a független Egyip­tom ellen. Arra számítottak, hogy a magyar szocialista erők veresé­ge és a szocialista tábor zavara megkönnyíti számukra, hogy rá­erőszakolják akaratukat Egyip­tomra. Köztudomású, hogyan vég­ződtek az imperialista támadások Az imperialista erők kettős ve­resége fordulópont volt, ezután enyhülni kezdett a nemzetközi helyzet. Ebben van a magyar szo­cialista erők és az egyiptomi ha­zafiak győzelmének nemzetköri jelentősége. Az imperialista ár mányok elleni közös harcban még jobban összekovácsolod ott korunk két legnagyobb erejének: a szo­cialista országoknak és a nemze­ti függetlenségüket nemrég kivi­vő országoknak harci szövetsége. Rés tietek HRUSCSOV elvtárs beszédéből, melyet a budapesti nagygyűlésen mondott A Szovjetunió a legutóbbi Idő­ben, békeszerető politikájához híven, sok új konstruktiv ja­vaslattal állt elő, több külpo­litikai lépést tett, hogy eny­hítse a nemzetközi feszültsé­get, véget vessen a fegyver­kezési hajszának és elérje az atomfegyver betiltását. De az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak uralkodó körei nem fogadták kedvezően javasla­tainkat, sőt mi több, tovább szít­ják a hidegháborút és folyta: ják az erőpolitikát, fokozzák a fegy­verkezési hajszát, atomháborúra készülnek a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország ellen. Ott tartunk, hogy atom- és hid- rogénbomhával felszerelt ameri­kai repülőgépek mindennap jár­őr utakat tesznek sok ország terí& lete felett. Az is előfordult, hogy ilyen repülőgépeket baleset ért, ezt azonban a közvélemény előtt gondosan eltitkolják. Embermii« Kok rettegnek attól, hogy valami véletlen, vagy valamilyen őrült, szándékos provokációja atomhá­borúba döntheti az emberiséget^ Önök tudják, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a napok! elhatározta, hogy országunk egy­oldalúan megszűnteti az atom- és hidrogéntoomba kísérleteket. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa felszólította az Ameri­kai Egyesült Államokat és Angliát, hogy kövessék példá­ját. Elvtársiak! Több mint három hónapja javasolta a szovjet kor­mány, hogy hívják össze a kor­mányfők, a vezető államférfiak értekezletét. Ezen oldják meg a halaszthatatlan problémákat és közös erőfeszítéssel határozzák meg azokat a célravezető módo­kat, amelyek enyhítik á '’nemzet­közi feszültséget és megszün'etik^^ a hidegháborús állapotot. Elve azt mondják nekünk, hogy meg kell vitatni a kelet-európai országok helyzetét. De hát tulaj- ^ (Ionképpen mit akarnak megv.-^Ä tatai, és ugyan ki jogosított fel^^ bárkit is, hogy megvitassa más országok belső fejlődését? Nem, jó urak, ne lépjenek a más kert­jébe. A kelet-európai népek már eldöntötték ezt a kérdést, ők a saját portájuknak és nej tűrik el, hogy bárki is belügyei be avatkozzék. A szocialista tábor és a mumísta világmozgalom fellendülőben van. A testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek tavaly őszei Moszk­vában tartott tanácskozása tovább erősítette egységűiket és össze for- rottságukat, meghatározta a mun­kás- és demokratikus mozgalom feladatait. Legfőbb tennivalónk: a béke megszilárdítása! A szocialista tábor — a béke bás­tyája. Táborunkat támogatta min­den békeszerető nép, az egész ha­ladó emberiség. A szocialista or­szágok történelmi hirdetésének felelősségét átérezve, a jövőben is szilárdan együ*thaladwvk a béke és a szocializmus útján. Éljen a néni Magyarország fő­városának dolgozó népei Élfen és virágozzék s Magvar Nénköztársaság, a hat’*—-as szo- rfctasta tábor szilárd oszínna! Élten a Magyar Népköztársaság forradalmi numtrás-parászt kor­mánya! É>Wi a Magyar Szoeta'tsta Mnu- kásnárt — a WM*y*r nép tnb'-’rtl győzelmének Jelkesttőte és szer­vező*«»! lá-awé é*ten és a ma­gyar és a szór H rrtn im-Kimthz­tsősn tert-rZrt f—((«tel! N. Kz. Hrtw-otf boezéAZt erv•>k- i'rsm szántott» fé>be a po.<nr«m".izs részvevőm-Or 'VJflros farK-a és tet­szösnyilvönf tá«a A nagygyűlésen Mero'án György mondott zá-sz<v.

Next

/
Thumbnails
Contents