Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
Vitá* proletárjai egyesüljetek! ÉS MEGYEI MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA. 1958 ÁPRILIS 4., PÉNTEK Ara 80 fillér III. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM — Éljen április 4 — iiazsink fel HWAi ba cl iihí sú na kg ffi^etlenié^éiiek ünnepe! ★ _______________________________________________________/ rr T IZENHÁROM ESZTENDŐ M a ünnepeljük felszabadulásunk 13. évfordulóját, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepét. Tizenhárom esztendővel ezelőtt a szovjet hadsereg kiűzte hatónkból a hitleri fasiszta hadsereg utolsó maradványait, s ezzel egy- ddőben szétzúzta Szálasiék fasdszrf ta csapatait, Nyomort és romot örököltünk a 25 éves fasiszta korszaktól. A szovjet nép a sír széléről vezette vissza a magyar népet; gabonát, gyógyszert, gazdasági felszerelést adott. A magyar- nép soha nem felejtheti ezt el. Mégis vannak napjainkban is, akik igyekeznek elhomályosítani a magyar nép em-> lékezetében a sötét fasiszta uralmat. Nagyon frissen él még bennünk, hogy 1956 „dicső,' nagy magyar hazafiai“ hogyan akartak fátyol t borítani az úri Magyarország sötét múltjára. Emlékezzünk csak vissza, hogy hazánk a nagybirtok. a finánctőkések, Iparbárók (hazája volt. Azokat, akik felejteni, vágj- felejtetni akarnak, hadd emlékeztessük a 3 millió koldus. Magyarországára, az éhbéiért dolgozó ipari munkásra, a reménytelenül országutat rovó értelmiségre. Emlékezzenek 1935. március 20- ra, az endrődi csendőr-sotrtűzre, ahol hét munkásember vesztette! életét, azért, mert szebb életet, nagyobb darab kenyeret akart. A| sajtószabadság, a gyülekezési és szervezkedési szabadság helyett csendőr-szuronyt kapott a munkásember. Á prilis 4-e új korszakot nyitott a magyar nép történetében. E nagy ünnepnapon a magyar nép becsületes dolgozóinak milliói tekintenek vissza népi demokráciánk fejlődésére. Nincs okunk szégyenkezni, büszkék vagyunk hatónk 13 éves fejlődésére. Az eltelt 13 esztendő alatt a magyal- nép politikai, gazdasági és kulturális életében döntő változások következtek be. A Szovjetunió segítsége révén megdönöttük a földbirtokosok és tőkésók, fasázta, népeille- nes uralmát, s megteremtettük a munkásosztály államhatalmát. Államhatalmi és közigazgatási szervekben, hivatalokban., intézményekben, vállalatokban, az éle,* minden területén munkások, parasztok és a néphez-hű értelmiségiek dolgoznak hazánk felvirágoztatásáért. Az eltelt 13 év alatt mélyreható változás állt be gazdasági életünkben. Az ország ipa- tónak fejlesztésére több mint 100 milliárd forintot fordítottunk. Nemcsak helyreállítottuk a világháborúban lerombolt gyárakat, hanem hatalmas, új üzemeket is létesítettünk, mint a diósgyőri nagyolvasztót, a Kazincbarcikai Vegyiművet, a Dunapentetei Vasművet, a kaposvári, a szegedi, a miskolci fonodát. Az iparosítás e~ red (vényeként a gyáripar termelése már 1955-ben 3 és félszerese vök 1938. évinek. 7J mezőgazdaságban is gyöke- rés változás állott be. Történelmi jelentőségű a földbirtok tulajdonviszonyban beállott változás. A földreform során több, mint 600 000 magyar parasztcsalád juJ tott földhöz és eltűnt a nagybirtok. A magyar mezőgazdaságban egyik legnagyobb változást a szocialista szektor megjelenése jelentette. 1936-ban az ország szántóterületének és az állatállománynak egy harmada, a mezőgazdasági gépeli csaknem egésze a szocialista szektorhoz tartozott. Az eltelt idő alatt csak megyénk gépállomásai 1489 traktort, 188 kombájnt, 86 cséplőgépet és 680 kultivátort kaptak s ezzel a gépparkukkal é- vente csaknem egymillió normálhold gépimunkát teljesítenek. J elentős eredményeket értünk el a lakosság kulturális, szociális és egészségügyi ellátásában is. Felépítettük a Népstadiont, a veszprémi és miskolci műegyetemet. A fasiszta Horthy Magyarországhoz képest a mérnökök száma megduplázódott. Míg 1938-ban a középiskolai tanulók száma 52 349 volt, addig 1955—56- ban 120 100, és a dolgozók középiskolájában 36 300-an tanultak. 71 z ellenforradalmárok 1956- “ ban elért vívmányainkat akarták megsemmisíteni. A Mind- szentyk, a B. Szabók, a Maiéterek, Eszterháziak és Nagy Imre áruló csoportja vissza akarták állítani a nagytőkések és földbirtokosok, a népelnyomók hatalmát. Ezt igyekezett a nemzetközi imperializmus is minden módon elősegíteni. Nehezen is tudják Eszterhá- zyék elfelejteni a 296 község határában elterülő 411 881 kataszt- rális hold földjüket, az ipar; bárók gyáraikat. A deklasszált úri réteg, a kivetkőzött horthysta katonatisztek, csendőrök, kulákok gyűlölettel vetették rá magukat népi demokratikus rendszerünkre. Nagy Imre revizionista csoportja pedig úgy akarta gálád terveit valóra váltani, hogy megtévessze a dolgozókat. Azt hangoztatta, hogy ők a hibák kijavításáért harcolnak. Megyénk dolgozói felismerték Nagy Imre áruló tevékenységét, amikor az imperialisták hadseregét kérte a „független, szabad Magyarország” megvédéséért. Hogy gálád terveik az ellenforradalmároknak és a nemzetközi imperialistáknak nem sikerült, ezt elsősorban a Szovjetunió katonai segítségének köszönhetjük. A Szovjetunió a proletár! nternacionalizmus eszméjéhez hűen, másodszor is megmentette hazánk függetlenségét, nemzeti érdekeit. *K^it jelentett ez a segítség a * magyar népnek? Először is azt, hogy a Szovjetunió közbelépése megakadályozta egy új világháború kirobbantását. A Szovjetunió nyújtott hathatós segítséget az ellenforradalom okozta gazdasági károk helyreállításához, a normális élet megkezdéséhez. A proletárinternacionalizmus eszméjéhez hűen, a szovjet katonák életüket és vérüket áldozták immár másodízben a magyar proletárdiktatúra kivívásáért s annak megvédéséért. E nagy ünnepnapon mély hálánkat és szeretetün- ket. fejezzük ki azoknak a szovjet édesanyáknak, akiknek férje és fiai áldozták életüket. Felszabadulásunk évfordulóján hálánkat fejezzük ki a testvéri szocialista országoknak, melyek a Szovjetunióval együtt segítettek az ellenforradalom okozta sebeket behegeszteni... "Pártunk és kormányunk, » “ kommunistákra és a népi demokráciához hű pártonkívüli- ekre támaszkodva sikeres harcot vívott gazdasági helyzetünk konszolidálásáért. így vált lehetővé 1957 harmadik negyedévében — nem egészen egy esztendővel az ellenforradalom nagy pusztítása után, — hogy iparunk össztermelése lényegében elérte az 1956-os év megfelelő időszakának szintjét. S például acélnyersvasból, téglából, textiliából, húsáruból többet termeltünk, mint 1956 októbere előtt. , Pártunk és kormányunk parasztpolitikáját is helyesen igazolta az élet s a dolgozó parasztok döntő többsége az alapvető kérdésekben egyetért a párt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájával, bízik fennálló rendszerünkben. Termelőszövetkezeíe- ink a múlt esztendőben- tovább erősödtek. Míg 1955-ben a tsz- tagok jövedelme munkaegységenként 33 forint volt, addig 1957-ben 38 forint lett megyénkben. Ez egyben azt is mutatja, hogy egy tsz- tag a háztáji gazdaság jövedelmével együtt évi 300 munkaegységet számolva, évi 16—17 000 forint fiszt^jövedelemre * tesz szert, d* ,számos tsz van, ■ amely tagjainak évi tiszta jövedelme jóval felett* van a 20 000 forintnak. S nem véletlen, hogy megyénkben ez év első két hónapjában több mint 100Ö dolgozó paraszt választotta * nagyüzemi gazdálkodást. t*mléksziinik még, hogy a fegy- veres ellenforradalmi felkelésnek az volt a célja, hogy pártunkat letérítse erről az útról. E óéira Nagy Imrét és csoportját használta fel. Minden áron szembe akarták állítani pártunkat a Szovjetunióval és a többi testvéri kommunista párttal. A burzsoá nacoinalisták mindenütt a nemzetről, a nemzetiségről fecseglek, szórták a megtévesztő jelszavakat, igyekeztek elmosni az osztálykü- löntaséget. Igen veszélyes módszerük a bizalmatlanság és a gyűlöletkeltés más nemzetekkel szemben. Emlékszünk, hogy 1956. októberében és novemberében a Szovjetunióval szemben milyen gyűlölet hadjáratot indítottak. ■pUenségeink, vereségük után ^ sem mondanak le gálád tervekből, bíznak abban, hogy a nemzetközi imperializmus támogatásával visszaszerzik hatalmukat. Az imperialisták propaganda- eszközeikkel: rádióval, réráíhírter- jesztéssel, diverzáns cselekedetekkel gátolják további fejlődésünket Fő eszközük ma nem a fegyvere* akciók szervezése, hanem a gazdasági élet megzavarása — sikkasztás, a munkafegyelem lazítása, a társadalmi tulajdon megrongálása. A béke megvédése, dolgozó népünk életszínvonalának további emelése megköveteli minden becsületes dolgozótól, hogy a leghatározottabban lépjen fel minden ellenséges cselekedettel szemben, ebben a harcban járjanak élen a magyar kommunisták. Folytassanak széleskörű felvilágosító munkát, a termelésben legyenek példamutatónk, legyenek annak tudatában, hogy ebben a harcban velünk együtt harcolt minden becsületes dói-ózó. Koszorúzdsi ünnepség a Szabadság-téri szovjet hősi emlékműnél Hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából csütörtökön megkoszorúzták a népünk szabadságért életüket áldozott szovjet hősök Szabadság-téri emlékművét. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a koszorúzás. Elsőnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bizottság első titkára és Marosán György, a Központi Bizottság titkára helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa koszorúját Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány koszorúját dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese és dr. Sik Endre külügyminiszter helyezte el. Ezután a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tagjai, élükön N. Sz. Hruscsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével helyezték el koszorúikat. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Nagykövetsége nevében V. V. Asztafjev, V. Sz. Bajkov, M. I. Malahov, J. N. Csernyakov és N. P. Mojszejenko, a budapesti diplomáciai testület nevében Adam WilImáim, a Lengyel Népköztársaság nagykövete és Leonard Bieloziersk; ezredes, a Lengyel Népköz- társaság katonai és légügyi attaséja koszorúzott. ' Ezután a budapesti vállalatok, intézmények, tömegszervezetek küldöttségei tették le a hála és a megemlékezés virágait az emlékmű talapzatára. Az Internacionálé elhangzása után a diszőrség díszmenetben vonult el az emlékmű előtt. (MTI) Dísziinnepség hazánk felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából Hazánknak a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása tizenharmadik évfordulója alkalmán bál az MSZMP Központi Bizottsága, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Szakszervezetek Országos Tanácsa csütörtökön este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. Az Operaház gyönyörűen feldíszített színpadán az ünnepség elnökségélien helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly. Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagjai. Az elnökségben foglaltak helyet a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai, N. Sz, Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, a küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai. Az elnökségben foglaltak helyet még a magyar társadalmi, politikai és gazdasági élet számos vezetője, a honvédség, a tömegsze rvezetek képviselői, pártmunkás ok, üzemi dolgozók, munkásmozgalom több régi harcosa. A díszünnepség résztvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, a kormánynak és az Elnöki Tanácsnak számos tagja, a politikai, gazda sági és kulturális élet sok vezető személyisége, A díszünnepséget Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg. Dobi István beszédének elhangzása után Münnich Ferenc emelkedett szólásra. Münnich Ferenc nagy lelkesedéssel fogadott szavai után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke mondoíi beszédet. N. fiz, Hruscsov beszédének elhangzása után az Intemacioaáléval ért véget az operaházi ün népség első része. Aa ünnepség második részében művészi műsort adtak elő. (MTI)
