Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-03 / 79. szám
r . , . . . > Éljenek a testvéri kommunista és munkáspártok, a szocializmus, a béke, a demokrácia és a nemzeti függetlenség élharcosai! laetatai ámM i párizsi tnrtizáB-lPlÉlkezára — öt és félezer négyseíméter magyar párasa szőnyeget rendelt a Szovjetunió A BAteski Siönytgiiivf Háziipari Tennelfezöveffceaet Európába, Ázsiába, Afrikába és Amerikába, feszesen tizennyolc országba szállít szőnyegeket. Tavaly csaknem húszmillió forint értékű szőnyeget és takáesámt szőttek a kiváló szövetkezet, Békéscsabán, Gyomén, Mezőberény- ben, Békésen, Gyulán, Körtola- dánybam és másutt dolgozó tagjai. A viharsarki asszonyok és lányok háziipari szövetkezetét az idén is elhalmoeták külföldi megrendelésekkel. A Szovjetunió például öt és félezer négyzetméter, százezer♦ wnfe, főként nagy alakú, Cseh- ovákia kettőezer négyzetméternél több magyar perzsaszőnyeget, Ausztria pedig hatezer négyzetméter ötvenezer-csomós perzsaszö- myeget rendelt az Idén, amelynek zömét a békéscsabai szövetkezet tagjai készítik el. Mintegy tizennégyezer méter torontáli szőnyeget Is szőnek negyedévenként, ezt is túlnyom érészbsn kivitelre. A Békéscsabai Szőnyegszövő Hisz tagjai az Országos Partizán Szövetség felhívására kedden egy gyönyörű százezer-csomós per- szőnyeget és kettő pompás torontáli szőnyeget hüldtek el Párizsba, a régi eHcmállási harcosok közeljövőben megrendezésre kerülő találkozójára. Az értékes a- jándékohat a volt partizánok hozzátartozói megsegítése céljára fordítok. Terjeszd a Népújságot! A fiizesgyarmati Vörös Csillag Tsz 57 tagja ment nyugdíjba Nagy a sürgés, forgás a Vörös Csillag Tsz székházában. Szembetűnik, hogy öreg nénik, bácsik jönnek-mennek s megületődve lépik át a tsz iroda küszöbét. A várakozók derült arccal kínálják az műhelyet és lassan megkezdődik a beszélgetés, az időjárásról meg az öregkor hozta betegségekről, a múltról, s a jelenről. Meg- deresedett hajak kandikálnak ki a kendők, a kucsmák alól A könyvelőségbe hármasával hívják be az Idős tsz dolgozókat, akik összesen 57-en vannak. Barkóczi Pál tsz elnök és Tőkés Imre vezető könyvelő irányítású val nyugdíjigénylő lapokat tölte■ nek ki. Mielőtt az Igénylőlapokat kitöttenék a tsz-tagok, Barkóczi elvtárs ismerteti a Magyar Közlönyben megjelent nyugdíj rendeletet, illetve a tsz vezetőség és tagság álláspontját, kérését. Kényelembe helyezve magukat az öreg dolgozók, nagy figyelemmel hallgatták Barkóczi elvtárs szívélyes szavait, mélyből a következőket Idézem: — „A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megadta azt a lehetőséget tagtársak, hogy ö- regségi nyugdíjat kapnak azok a tsz-tagok, akik férfi esetében 65, nő esetében a 60 életévüket betöltötték, és akik öt évig dolgoztak a tsz-ben. Nyugdíjéveknek az számit, ha valaki egész naptári évben dolgozott, s elérte a 120 munka- egységet Például Báthori Istvánnak 1957-ben' Ül munkaegységé volt. Kormányunk a nyugdíjbiztosítás bevezetésével Is igyekszik elősegíteni — ezt tagságunk elfoJ gadta a március havi közgyűlésen —, hogy a tsz-tagok öregségük és munkaiképtelenségük esetén is ellátásban részesüljenek, anélkül, hogy a nyugdíjbiztosításért nagy terheket rónának rájuk. Szeretném tagtársak, ha, sürgős munka esetén segítenének nekünk, mivel önöket a jövőben csak kérhetjük, nem kötelezhetjük munkára. Közölni szeretném) hogy csak 111. munkaegységet teljesíthetnek. Ha ezt meghaladják, megszűnik a nyugdíj. Zsám- boki bácsi meg a többi öreg dolgozók is megígérték, hogy segítenek a termelőszövetkezetnek. Barkóczi elvtárs Ismertette még hogy 800 négyszögöl háztáji földet kapnak a nyugdíj jogosultak. S minden esetben ide jöjjenek beteglapért, mert továbbra Is tsz-ta gok maradnak. Füzesgyarmaton az idős paraszt- emberek: Vid i Péter 83 éves, Pengő János 80 éves, Hegyesi István. Daru Ferenc, Fülöp István és mások öregkorát ma már nem árnyékolja nélkülözés. Egyre többen lesznek, akik tsz-ben végzett munkájuk után derűs öregségre számíthatnak. Az idős tsz-tagok nyugdíja hivatalos Intézkedésnek, gazdaságpolitikai lépésnek is tekinthető. A közösség gondoskodása ez. A közösségé, amely nemcsak a- nyagllag tud gondoskodni öregjeiről, hanem egyre közelebb kerül a műveltség forrásaihoz, és oly nemes érzésre jut, mint az öregek tiszteletbentartása, megbecsülése, szeretete. Borbiró Lajos levelező. Árpádon településekre bukkantak almáskamarás határában A Békés megyei Almáskamarás általános iskolájában a nevelőknek feltűnt, hogy a tanulók egy- re-másra hordják az emberkoponyákat az osztályokba. Kiderült, hogy a község határában, az, 5-ös dűlőútnak a helyi Béke Tsz tulajdonában, jlévő, Fátyol nevű.,dombján őszi mélyszántáskor sok em- berosontot: koponyákat, kar- és lábszárcsontokat fordított ki a földből az eke, s a gyerekek onnan szerezték „gyűjteményüket”. Kovács András nevelőnek, a községi Hazafias Népfront-bizottság elnökének értesítésére a megyei népfront-elnökség felhívta a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum figyelmét a leletekre. A múzeum régésze azonnal a helyszínre utazott és megállapította, hogy két — egymástól mintegy nyolcszáz méter távolságra fekvő — kb. harminc holdnyi kiterjedésű árpádkor! település maradványaira bukkantak. A helyszint, a leleteket lefényképezték s javasolják! tudományos feltárását. Ne koptassuk el a nagy szavakat Amikor a szocialista építésről, a népek összefogásáról beszélünk, mindig valami szép, valami magasztos érzés, nagy gondolat képe jelenik meg berniünk. C«ak tisztelettel lebet beszélni arról, amely minden gondolkodó emberek szívügye, a szebb, boldogabb, nyugodtabb jövő építése. így érez minden tisztességes ember. Annál szomorúbb azonban, bogy vannak olyanok is, akik ezeket a nagy érzéseket útom-útfélen hajlandók aprópénzre váltani. Elkoptatják, nyüvik, mint a ruhát, mert lép- ten-nyomon használják, rendszerint teljesen szükségtelenül ezeket a kifejezéseket. Mindany- nylan ismerjük ezt az embertípust, aki minden tettét talán még a nadrágtartó vásárlást is valamiféle szocialista győzelemnek fogja fel. Ezek az emberek ötpercenként emlegetik a pártot, a szocializmus építését, amelyért természetesen „minden pillanatban készek meghalni”, ezek az emberek hivatkoznak arra, hogy az ő lakásügyük soronkíviili elintézése a szocialista állam érdeke, ezek az emberek beszélnek a szocialista hazáról, melyet ha rajtuk állt volna, 1956 október—novemberében minden szemrebbenés nélkül s talán ma is dobra vernének. Persze vannak a frázisgyártók közölt olyanok is, akik Jóhiszeműen használják a nagy szavakat azzal a céllal, hogy szándékaik komolyságát, vagy becsületességét csak akkor hiszik et, ha azt néhány hangzatos szóval megindokolják. Lapunk leveles ládájában is többször találunk ilyeneket. Az egyik levélírónk cikket küldött be azzal a megjegyzéssel, hogy feltétlenül közülnünk kell, mert a szocialista építésről szól minden sora. A cikk enyhén szólva, rossz volt, s ha' kívánsága szerint közültük volna, nem propagáltuk volna a szocialista eszméket, sőt! Egy másik ember arról panaszkodott, hogy az üzletekben nem csomagolják papírba a kiflii Ez tényleg hiba, de azért az túlzás, hogy a bacá- Ius veszélyre hivatkozva, emberünk kijelenti: i,ez a jelenség nem felel meg Szocialista éníté- siinh célkitűzéseinek.” Kilencven éves a gyulai járási könyvtár Az 1868-bam alapított gyulái'városi könyvtár, amely nyolc évvel ezelőtt fejlődött járási könyvtárrá, az idén kilencven éves jubileumét tartja. A mintegy húszezer kötetes könyvtárhoz kilenc fiók- és tizenöt letéti könyvtár tartozik a járás községeiben. A kilencven éves könyvtár nemzetközi könyvcserét is lebonyolít, A nagyváradi tartományi könyvtárnak például hatvan magyar ■klasszikus és mai író és költő művét juttatta el kérésre. Ezért ebben az évben ötvem romái szépirodalmi eredeti kiadású könyvet és hó« képes folyóiratot kaptak cselébe román nemzetiségű olvasóik részére. Kapcsolatban vannak a pozsonyi egyetemi könyvtár vezetőségével is, akik a Gyula város történetéről írott száz éves könyBírja a kosos kassza zésében egy-két emberke utól- érhetetlenül fejlett és modem ■módszert dolgozott ki. Sokkal fejlettebbet, mint mondjunk a gazdasági fegyelem megszilárdításában. A legjobban bevált módszer, azaz taktika a következő. (Ugyanis taktikázni kell, ■mert egyébként nagyon ritkán adódik jogos alkalom a fogadás rendezésére és a velejáró potyára.) Tehát: nem jött a vendég, akinek tiszteletére fogadást be lehetne mesélni, hát csinálni kell valamit. Nagy Lípót kartárs feltalálta, hogy 8 óra munkaidőben 8 órát kell dolgozni, meg felajánlotta, hogy ezután mindig bejön 8 órára s 5 óra előtt nem lép le. — Kész, máris lehet reprezentálni. És, hogy biztosítva legyenek — ez a taktika — meghívják a felettes szerv főnökét, a helyi vezetőket, s kész Is, az esetleges „féreérté- seket” elkerülték. Hiába na, bírja a közös kasz- sza... Sz. K. Potyaleső nem vagyok, de po- tyalehetősége akad az embernek Akad, mert vannak jó fizetségük emberek, akik biztosítanak lehetőséget erre. No, nem a saját fizetéséből! Hogy gondolja? Hát csak nem bolond, amikor a vállalat kerete alt áll, ott penésze- dik, úgy sem tudja mire felhasználni. És még, hogy saját pénzéből... Szóval és tollal, most erről van szó, mégpedig konkrétan. Van egy jól bevágódott barátom. Ismeri az egész megye. Egyik nap találkoztam vele, de olyan sárga volt, mint a sárga nyava ja. — Mí bajod? — kérdeztem tőle, miikor fancsali pofával nyúlt kezem után. — Eh, a frász egye meg... — nyomkodta a nem is olyan kicsi pocakját. — Disznót öltetek? — Dehogy, már egy hete fogadásokra járok... jaj, bocsáss ■meg... kell szaladnom... Elrohant. Utána megtudtam, hogy egy hétig nyomta még gyomorrontással a porcelánülőkét... Hát igen, jól megy egyeseknek. Fizetésüket a takarékba teszik, mert italról meg kosztról gondoskodik más... Hogy is állunk a dologgal? Lejön Pestről « POTYÁMPEX írnoka, s az csak természetes, hogy a hivatal, vagy vállalat vezetője emigyen szól a munkatársaihoz: — Kérem, mindenki viselkedjen tetszelgősen a pesti küldött előtt, kedveskedjünk neki. Én a keretünkből biztosítom a fogadást. Meghívjuk mind a 160 vállalat, és hivatal vezetőjét, főkönyvelőjét és tisztelt anyósukat. Ök is ezt teszik, ha hozzájuk felettes szerv érkezik... És a pesti Írnok szívesen e- szik-iszik az összegyűlt körülbelül 400 vendégsereg körülrajongó társaságában, s ráadásul, az asztalfőn. De nemcsak a pestiek látogatásakor van potyllinkó. Van máskor is, -mert ennek szervevet gyulai Erkel-kutatók pedig a Pozsonyban található Erkel Ferencről szóló írásokat hozatták meg. Az egyik gyulai gimnáziumi tanár, aki most angol nyelv képesítő vizsgára készül, a könyvtárközi kölcsönzés áltál, a londoni nemzeti könyvtárból hozatott könyveket s így eredetiben tanulmányozhatja a régi angol irodalmat, olvashatja az angol nyelvű regényeket. Juhász népművészek találkozója lesz Dévaványán A Nagykunság és a Sárrét Ösz- szeölelkezésénél elterülő Dévavá- nyán még ma is ápolják az ősi pásztorkodásokat. Dr. Bereczki Imre, muzeológus évek óta kutatja és gyűjti a vidék pásztor néprajzi anyagát is. A dévaványai kutató házában szívesen fogadott vendégek a pásztorok, ő maga is gyakran felkeresi a mezóségeken élő barátait, ahol hosszabb'időt tölt velük. A gazdag néprajzi hagyományok értékességét felismerték a helyt vezetők Is. A környékbeli állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és legeltetési társulások ezután minden ősz elején pásztornapot rendeznek. Most pedig a juhászat- tal kapcsolatos háziipar és népművészet pártfogolása céljából április 8-án, Húsvét vasárnap délutánján a dévaványai múzeum és a Dévaványai Gyapjú Termeltető Vállalat ismerkedő találkozóra hívja meg a kihalóban lévő pásztor kézművesség utolsó képviselőit. A Dévaványai Gyapjútermeltető Vállalat üzemi étkezdéjében megrendezésre kerülő találkozón a gyapjúfonók és horgolók, a hímző-, kötő- és faragó háziipari és népművészek, valamint zenélő, nótázó és táncos pásztorok gyűlnek össze eszmecserére.
