Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

1958. április 27., vasárnap

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

5

Levelezőink írják

Továbbra is becsülettel helyt akarunk állni

Nincs talán egyetlen üzem, vállalat, hivatal sem, amellyel annyit foglalkoznának az emberek é* a sajtó, mint éppen a vasét. Igaz, ma a vasút olyan utas. és teherforgalmat bonyolít le, melyről régen nem is mertünk volna álmodni. Persze hibák és hiányosságok vannak, amit mindenkor elismerünk. Mivel a vasutasok foglalkoznak talán a legtöbbet az emberekkel, így nagyon természetes, hogy a legtöbb hibát — sokan — a vasutasokban lelik. Ka az utas lejtési a vonatot, vagy rossz a jegye, illetve jegy nélkül utazik, mindig csak a vasút és a vasutas a hibás, sőt ilyen esetekben meg nem engedett hangot használnak egyesek a szolgálatot becsülettel teljesítővel szemben.

Vasutasaink nem kampányszerűen dolgoznak. Valameny- Tnyien becsülettel igyekeznek helytállni és a legjobb tudásukkal igyekeznek szolgálni éjjelnappal egyaránt. Szép és nemes dolog vasutasnak lenni, persze

nem könnyű. Míg mások szombaton és vasárnap pihennek, addig a vasutas úgy éjjel, mint nappal őrködik ezrek testi épségén.

Tanultak vasutasaink Antyi- pov, Salnov, Matvcjev, Alexand- ró és Ivanov hős szovjet vasutasoktól, példájukat követve, igyekeznek szolgálatukat becsülettel ellátni. De segítséget kérünk munkánkhoz az utazóktól a kocsik tisztántartása, az utasok egymás iránti megbecsülése tekintetében is. Elismerjük hibáinkat és igyekszünk azokat a tíznaponként megtartott továbbképzéseken kijavítani. A feladatok megoldásánál békéscsabai viszonylatba n, de országosan is a szolgálati ágak között jó az együttműködés, de a kívülállók segítsége még jobban előre vinné a forgalom biztonságosabb lebonyolítását. Az utazó- közönség türelme, az öntudatos fegyelem sokat könnyíthet vasutasaink munkáján.

Boldizsár Gyula, Békés.

Néhány sor a békési gyógyfürdőről

Ügy gondolom, hogy nem tévelek,, ha azt mondom: megyeszerte Üres a békési gyógyfürdő. Ezt. teán a legjobban az bizonyítja, hogy \okan orvosi beutalásra is járnak jyágyulást keresni. Erre a békési tmberek egy kicsit büszkék is, autói is inkább, mert ilyen híres 'ürdő nem minden községnek ada- M meg. Ha valaki azt kérdezné Wflirdő dolgozóitól, de nem utolsó torban a fürdő vendégeitől, mi volta itt a legfontosabb, bizonyára ízt válaszolnák, hogy kövesút a 'ürdőhöz.

Ugyanis a fürdőhöz bejutni —

12 őszi esőzések beállta óta — csak tyalog lehet. Gépkocsival teljesen ehetetlen a feneketlen sár miatt. Va, de ez csak az egyik része a lehézségeknek. A fürdő látogatói i télen többször elmondták, hogy lines a fürdőben gőz, ami hiányuk és többször nem volt eléggé neleg a víz, ami abból adódott, iogy nem tudtak megfelelően fű- eni a silány szénnel. Ha volt is öbb minőségű szén, azt eleve le- letetlen lett volna beszállítani a éneketlen sár miatt.

Nagyon időszerű volna egyrészt i békési lakosság, másrészt a für- lő vidéki látogatóinak ezt az óha- át megvalósítani, azt, hogy a bé- cési gyógyfürdőhöz kövesutat épí- enének.

A fürdő látogatói egymásnak azt is el-el mondogatják, hogy szombaton és vasárnap mindig sokan vannak és az is előfordul., hogy várni kell, amíg valaki kijön s felöltözik, mert nincsen elég szekrény, amibe a fürdőzők ruháikat bepakolnák. De beszélgetnek itt még másról is, amit jó volna figyelembe venni. Ugyanis a férfi közösben a fürdőzők fele legtöbbször fiatalkorú gyerek. A fiatalok telve vidámsággal ugrálnak a vízbe, vagy éppen birkózást versenyt rendeznek. Ez az idősebb férfiakat zavarja. Igaz a fürdő dolgozói figyelmeztetik a gyerekeket, sőt amelyiket rajtakapják a

csintalanságon, ki is küldik a vízből. Ez eddig rendben, is van. De sokkal helyesebb volna, ha a fiatalkorú gyerekeknek külön időt határoznának meg arra, hogy ők mikor fürödjenek és akkor nem zavarnák az idősebb, néha beteges felnőtteket fürdés közben.

Buzi Sándor Békési Tangazdaság

közeledik intézetünk 50 éves fennállása

Gyulától nem messze, a Fekete- Körös Jobb partján, hatalmas faóriások között található Dél-Ma- gyarország legnagyobb tbc-szanatóriuma. Talán még Gyulán sem tudja mindenki, hogy milyen hatalmas küzdelmet folytatnak itt ez ellen az úgynevezett „magyar betegség” ellen orvosaink és egészségügyi dolgozóink, — írja Szabó Péter.

Jól és modemül felszerelt intézetünkben állandóan 300-on felül van a betegek szánta. Gyógyításukban nagy eredményeket érünk el. A felszabadulás előtt csak a kiváltságosak s a pénzes betegek kereshettek Itt gyógyulást. A József Attila szanatórium ma a dolgozók egészségét szolgálja.

Orvosaink odaadóan gyógyítanak. Arra törekednek, hogy mennél több beteg térhessen vissza a munkahelyére egészségesen. Dr. Pusztai Ilona főorvosnő éjjel-nappal fáradhatatlanul dolgozik már több, mint 25 éve. Fáradságos munkáját pártunk és kormányunk is elismerte és április 4-én kitüntetésben részesült.

Intézetünk erőteljesen kapcsolódott be a takarékossági mozgalomba. Dolgozóink az év végére százezer forinton felüti megtakarítást akarnak elérni, — természetesen nem a betegek rovására! O- lyan beruházásaink vannak, melyeknek nagyrészét saját erőnkből valósítjuk meg.

Május 17-én ünnepli intézetünk fennállása 50. évfordulóját, mely j alkalommal többen részesülnek jutalomban, kitüntetésben.

Mire képesít

a kétéves mezőgazdasági szakiskola?

Lapunk munkatársa felkereste Timkó Bélát, a Szabadkígyósa Mezőgazdasági Szakiskola igazgatóját, hogy a kétéves mezőgazda- sági szakiskola beiskoláztatásáéval kapcsolatban néhány kérdést tisztázzon. Tekintettel arra, hogy a múlt években igen kevés jelentkező volt ebbe az intézetbe, szükségesnek tartjuk ennek okát is felvetni.

1. A beiskoláztatással jelenleg

milyen gondjaik vannak?

Iskolánkat — a Szabadkígyósa Mezőgazdasági Szakiskolát —megyénkben, de általában a Tiszántúlon sem ismerik. Ennek oka, hogy a korábbá években mint mezőgazdasági technikum működtünk. 1955-ben FM utasítás alapján Szabadkígyóson megszűnt a technikumi oktatás. Helyébe a kétéves mezőgazdasági szakiskolát szervezi ük meg. Az intézet létrejötte óta mindig nagy probléma volt a beiskoláztatás, mert a parasztfiatalok jó része nem ismerte fel a mezőgazdasági szakoktatás jelentőségét. Az egyénileg gazdálkodó évente 25—30 fiatalt küldtek az iskolára, míg az állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből mindössze csak egy-két tanuló volt. A szakiskolán főként a nagyüzemi állattenyésztés és növénytermesztés, valamint az ü- zemszervezés ismereteit, tanítjuk. Éppen ezért indokolt lenne, hogy elsősorban &,tsz-ek és álí«miKga#; dsságok küldenének minél több tanulni vágyó fiatalt.

2. Milyen feltételek

szükségesek a felvételhez?

Minden fiatal, 17—27 éves férfi és nő egyaránt jelentkezhet, ha elvégezte a nyolc általános iskolát.

Kivételes esetben a hat általános iskola is elegendő. Ezenkívül az egészségügyi alkalmasságot is igazolná keU. A jelentkezőknek kétéves munkagyakorlatról, (tsz, állami gazdaság vezetőitől, az egyénieknek a községi tanácstól) igar> zolást kell felmutatná.

3. Milyen ellátásban részesülnek a tanulók?

Ami az ellátást illeti, arról! csak annyit, hogy az oktatás, a szállásolás és az étkeztetés összes költségeit az állam fedezi A tanulókat kollégiumban helyezzük el; a- hol' naponta négyszer étkeznek^ ezenkívül a munkaruhát, könyveket, írószereket szintén díjtalanul kapják, sőt a tanulmányi eredménytől függően 30—50 forint havi zsebpénzt is biztosítunk.

4. Mire ad képesítést

a kétéves mezőgazdasági szakiskola?

Az iskola álla:tenyésztési szakmunkást képez, szakiskolai állat- tenyésztő oklevelet ad. Ezzel a bizonyítvánnyal tsz-ekben, állami gazdaságokban brigádvezetői munkakört, községekben a gazdasági felügyelői és a 6/1958-as FM rendelet alapján három évi gyakorlat után, a tsz mezőgazdász munkakörét is elláthatja az, aki a két* éves mezőgazdasági szakiskolát elvégezte.

... Érdemes tehát a kétéves mező-' gazdasági szakiskolába jelentkezni.: Alíafriubk rendkívül nagy kedvezményeket biztosít a parasztfiatalok tanulásához azért, hogy a mezőgazdasági termelés növelését a jól képzett mezőgazdasági szakmunkásokkal még eredményesebben tudjuk megvalósítani.

D. K.

mmsTMjJs-feo mué mtumtrnmmime 1iBeM, <9 árjáásfeíAMj.20 finer

11 tojás. 22 senááfhúsáru).

Magyarország exportja 1957-ben

Hazánk exportforgalma 1957-ben 5,8 milliárd deviza forint volt. Ez az összeg az 1938-as év exportvolumenének több, mint tízszerese. Hazánkban végbement társadalmi és gazdasági átalakulás következményeként exportunk Iránya és összetétele a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva erősen megváltozott.

1945. előtt az ország félíeudális, félgyarmati helyzetének megfelelően, túlnyomóan mezőgazdasági termékeket exportáltunk. Ma már az iparosítás eredményeként számos új cikk, például különböző szerszámgépek, autóbuszok, traktorok, borkonfekció, gyógyszer stb. jelent meg az export listán.

A felszabadulás előtt xporiunk zöme Németország és más nyugati országok felé orientálódott. Ma már kivitelünk főleg a baráti Szövi jetunió és a többi szocializmust építő népi demokratikus ország felé iránytű.

Térképünkön a legjellemzőbb árucikkek feltüntetésével hazánk legfontosabb exportíerüle- teit mutatjuk be.

Exportcikkeink legfontosabb vevői 1957-ben a következő államrk voltak (export millió deviza forintban): 1. Szovjetunió 1254); 2. Csehszlovákia (880); 3. Német Demokratikus Köztársaság (578); 4. Német Szövetségi Köztársaság (367);

5. Kína (349); 6. Jugoszlávia (262); 7. Lengyelország (251); 8. Ausztria (196); 9. Egyiptom (153); 10. Nagy-Britannia (150); 11. Olaszország (145); 12. Románia (142); 13. Svájc (139); 14. Franciaország (92): 15. Hollandia (77); 16. Bulgária (70); 17, Brazília (48); 18. Belgium (70); 19. Svédország (44); 20. Argentína (21).