Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-27 / 99. szám

Éljen szabad, független hazánk,

a Magyar Népköztársaság

Á Békés megyei Növényvédő Állomás megkezdte munkáját

Április 25-én olyan volt a Békés megyei Növényvédő Állomás, mint egy megzavart hangya- boly. A gépműhely előtt munka- ruhás férfiak sürögtek. A Zetorok és permetező gépek űtrakészen, felszerelve álltak. Az igazgatónő és a főagronómus nyakig voltaik a munkában. Tőlük tudtuk meg, hogy ma van a kiindulás napja. Mivel az idő sürget, gyorsan kell intézkedni. Munka is van bőven.

Békés megyében öszesen 11 703 holdra szerződtek le az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, s mivel ez. az ő kapacitásukat meghaladja, a Vas és Zala megyei Növényvédő Állomások is segítenek.

A brigádok munkáját jól megszervezték. Két agronómus és két főagromómus végzi az ellenőrzéseket. Ha az időjárás engedi, a 11 brigád vasárnap egész nap, május 1-én pedig a dolgozók jó része ar. ünnepség után dolgozik, hogy a »bona feléket minél hamarább

megszabadítsák a gyomoktól. Kü- ! Ionosén az acat, kásafű, repce, I konkoly és folyófű ellen kell sür- | gősen védekezni. All brigád napi teljesítménye meghaladja az 1100 holdat.

A Növényvédő Állomás az e- gyéni termelőikről is gondoskodik. A községi tanácsoknál helyi megbízottak vannak, akiknél permetező szereket vásárolhatnak. U- gyanitt kapják meg a háti permetező gépeket is.

Második az országban

A Békési Mezőgazdasági Szakiskola az országos versenyben a II. helyezést érte el a Hajdúszoboszlói Mezőgazdasági Szakiskola utam Az április 30-án meg- rendezentro ünnepségen 3 ezer forint pénzjutalmat és több oklevelet osztanak ki.

Versenyeznek a/ újliígyÓKi leli én la víók

(Tudósítónktól)

Tavaly a jáno&házi földművesszövetkezet tejtermelés! verseny- felhívásához az újkígyós! földművesszövetkezet is csatlakozott. A verseny megszervezése nehezen indult, sokáig húzódoztak tőle a termelők, de azután mégis 16 tehén tartó gazda 24 tehénnel benevezett a versenybe.

A beindulás alkalmával hat ellenőrző bizottsági tagot választottak, akik a szövetkezeti agronómus irányításával próbafejéseket csinálnak. A verseny értékelése literre és zsírfokra történik. Márciusban a következő kiemelkedő eredményeket érték el: Harangozó József Szekfű tehene 15.8, Laczkó Antal tehene 14.3, - Krucsai Balázs tehene 14.1, Elekes János tehene 15.2, Domokos István tehene 16 liter tejet adott, de a fél nem sorolt tehenek is mind tíz liter körüli' tejet adták a próbafejések alkalmával.

a gondolat az előrelépéshez, nem erősödtek meg annyira. A tszcs-k és a termelőszövetkezetek elnökeinek és a tagjainak kapcsolata gyenge, néhol egyenesen rossz a viszony. A termelőszövetkezetiek lenézik az alacsonyabb típusú csoportbelieket, ritka a jó, személyes kapcsolati Nem hívják meg egymást gyűléseikre, vagy egyéb rendezvényekre. Egyszóval: van mit tenni bőven — tett pontot mondó- kája végére.

Szóljunk hozzá elvtársak — mondta a titkár — és még hozzá akart tenni valami biztatót, de nem maradt rá ideje. Az e- gyik termelőcsoport elnöke a- latt megreccsent a szék s ahogy a fejek feléje fordultak, annak vette, hogy beszélhet. Kérte a párt-végrehajtó bizottságot, segítsen megpuhítani a gépállomásiak szívét, hogy adjanak haladékot a fizetési kötelezettségükre, mert pénz dolgában rosz- szul állnak. A földművesszó- vetkezetnél pedig járjanak közbe, hogy műtrágyát kapjanak. Aztán még hozzátette: többet kell törődni az alacsonyabb típusú szövetkezetekkel, nem jól van az, hogy eddig erről megfeledkezett a végrehajtó bizottság.

Még a levegőben volt az utolsó szó, amikor jelentkezett Di- riczi Imre, a Rákóczi Teremelőcsoport elnöke. Az első szavaival sejtetni engedte, hogy most odamondogat a végrehajtó bizottságnak. A párt politikájára hivatkozott ő is: több segítséget várunk — mondta türelmetlenül, a párt politikájáért küzdők jellegzetes lendületével. Nemrég érdeklődött nálunk D. Nagy Károly egyéni gazda. Azt kérdezte: hogyan éltek a csoportban. Azért kíváncsiskodott, mert már több emberrel beszélt, hogy jó lenne csoportot a- lakítani.

Újra más kért szót, és mindjobban belelendültek a vitába. Egyre-másra szaporodtak a javaslatok, végrehajtásra váró feladatok. Javasolták, hogy a termelőszövetkezetek és a csoportok vezetői kölcsönösen hívják meg egymást és néhány tagot a tanácskozásaikra, cseréljék ki tapasztalataikat és hasonlóan cselekedjenek a csopoi- tok is egymás között.

Bírálták a termelőszövetkezetek egyes tagjainak magatartását, mert lenézik a csoporttagokat, az egyénieknél is rosszabbnak tartják őket, azt gondolják róluk, hogy rabolják az államot. A tanács elnöke néhány számadattal bizonygatta, hogy a községben miért fontos az alacsonyabb szövetkezési formákat Is segíteni. Mint mondotta, 154 család dolgozik termelőszövetJelentés

a földekről

Vésztő

A község területén sok nehézséget okozott a belvízveszély elhárítása. A községi t-anács jó szervezésén múlott, hogy a nyolc kisméretű és két nagyobb méretű szivattyú tegnap az összes területről elszivattyúzta a vizet. Most már teljes erővel folyik a vetés. Eddig 132 hold tavaszi árpát, 4 hold zabot, 74 hold cukorrépát, 20 hold takarmányrépát, 58 hold vörösherét, 54 hold kendert, 14 hold napraforgót cs 23 hold kukoricát vetettek el. A község területén úgy a termelőszövetkezetek, mint az egyénileg dolgozó parasztok vasárnap is vetnek.

Sarkadkeresztúr

Itt a kukoricán és a kenderen kívül a tavaszi magvak vetését befejezték. A kukorica és a kender talajelőkészítése már megtörtént s a napokban ezeknek a vetéséi is megkezdik;

A tanácsvezetők fontos feladata: a rendelkezések megismerése és végrehajtása-■Ah'

Zsadány

A zsadányi termelőszövetkeze-! tek és egyéni dolgozó parasztok a répát, lucernát, tavaszi árpát, borsót, napraforgót már elvetették. Ma megkezdték a kukorica és a ■kender vetését is. Ügy számítják, ■hogy vasárnap is dolgoznak és összesen 24 fogat készíti elő a talajt a kukorica alá és ugyancsak 24 gép fog vetni.

ötvened magammal fültanúja voltam annak az élénk eszmecserének, ahol N. L„ megyénk egyik járásának mezőgazdasági osztály- vezetője a: következőket mondotta: „A községi tanácsok vezetőinek jórésze nem ismeri azokat a fontosabb rendelkezéseket, melyek a termelőszövetkezetek területi épségét védik...”

| Ebből következik: ha egyszer nem ismerik az intézkedéseket, akkor azokat nem is segíthetik.

Megvallom, első hallásra magam sem hittem, hogy a községi tanácsok vezetői közül sokan nem ismerik ezeket az intézkedéseket. Kételkedtem, de nem sóikéig. Az osztályvezető által elmondott példák később meggyőztek, hogy községi tanácsaink jórészénél e téren még valóban igen sok a tennivaló.

Az értekezlet másnapján megyei körútra indultunk,

hogy az N. L. által megnevezett községek közül egyet, ilyen szempontból megnézzünk.

A tanácselnök M. N. és helyettese O. L., valamint a vb-tilkára D. S. éppen beszélgettek. A saját házuk építéséről készített költség- vetést vitatták. Szőtték a terveket, hogy s mint lenne jobb. Ki- fizetődiik-e a saját ház építése? Vagy jobb ..lenne. ban lakni? Egy mondattal: megunták a bérlősdit. Mint mopdot- 'íáK?,?Á saját ház, azní&...* Ebben igazuk van, jegyezte meg közülünk egy elvtárs, mire O. L. és D. S. nyelve is megoldódott. A terveket és amit máir eddig megvalósítottak , mi is csakhamar megismertük.

Mivel a ház építéséhez házhely is szükséges, így elsőnek ezt a kérdést tisztáztuk. A vb-titkára D. S. elöljáróban tájékoztatott

i vvvwwv» vvwumuvuuuvuvuvitummmv

kezetben és 65 család a csoportokban. összesen kétezer ka- tasztrális hold szántójuk van; A községhez tartozó földterület

71.5 százalékán egyéni gazdálkodás folyik. A megoldás csakis a fokozatosság érvényesülésének elősegítése lehet.

Dandé András, a Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára ő- szinte óhajjal, de mégis óvatosan pengette meg, hogy szívesen vennék, ha a Rákóczi Tszcs tagjai csatlakoznának hozzájuk. Ideje lenne, ha előrelépnének. Igen ám, de mint kiderült, a hívást a Rákóczi csoportbeliek bekebelezésnek vennék és erre azt válaszolnák, hogy szó sem lehet róla. Ügy vannak vele; ha mondjátok, azért sem. Ez a rá- tartisága a parasztembernek; Inkább ázik a zuhogó esőben, mint olyannal álljon fedél alá, akiről tudja, hogy nem szívleli, elnéz felette. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha kölcsönösen megbecsüljük egymás eredményeit és azok, akik előrébb haladtak, nem nézik le a hátrább lévőket, hanem segítenek — mondotta a Rákóczi csoport elnöke.

Még'vitatkoztak néhány kérdésen és ezután határozatokba foglalták a feladatokat. Ahol több párttag van, pártcsoportokat alakítanak. Az agronómu- sokai felszólítják, hogy segítsék a termelőszövetkezeti csoportokat is. A tsz- és tszcs-veze- tőkkel közös tanácskozásokat tartanak. A párt-végrehajtó bizottság tagjai ezután a tszcs-k gyűlésein is részt vesznek. Ellenőrzik a gépállomások munkáját, hogy azok több segítséget adjanak. Ilyen és hasonló feladatokat jelöltek meg a határozatban.

A tanácskozás a napirend felett véget ért. Hasznos volt — mondta a titkár —, később, alaposabb előkészítés után ismét beszélünk még erről. Addig is- a vita és a határozatok alapján cselekszünk. Bizony a cselekvés, az a legfontosabb — vetette közbe Diriczl elvtárs — és elszántan nézett az esőcseppektől gyöngyöző ablakon át a latyakos utcára. Aztán ismét a titkárra nézett, és kézfogás közben mintegy búcsúzóul még hozzátette: nagyon-nagyon i- gyekeznünk kell a tavaszi munkával. A jó szóra, a baráti segítségre igen nagy szükségünk van, remélem mától fogva többet segíttek nekünk. A titkár kézszorításában benne érződött a válasz.

Az eső dacosan, értelmetlenül csapkodott tovább, de már nem hederített rá senki, az emberek el voltak foglalva terveikkel gondolataikkal.

Boda Zoltán

bennünket a házhelyek igénybevételéről szóló, a közelmúltban megjelent rendeletekről. Ezen a rendeletén buzdult fel ő és az elnökhelyettes O. L.. Mindketten hosszabb időn át tanulmányozták a községben lévő állami telkeket és végül kikötöttek az egyik termelőszövetkezeti központ kertlábában, hogy a kétszer háromszáz- négyszögöles házhelyüket ott mérik ki és egyben utasítják a 1sz elnökét, hogy az ott lévő górét meg a disznóólát haladéktalanul bontássá le.

Amikor D. S. m.ndezt elmondta. megkérdeztem:

Miből fedezik az építkezés költségeit?

Egy tsz-tanya lebontására kértünk engedélyt a fa és a tetőamyag biztosítására, a többit pedig majd a havi fizetésiből, úgy apródonként, egy-két éven belül letörlesztjük, és kész a ház.

Az egész dologba mi váratlanul csöppentünk, s próbáltuk józan megfontolásra bírná a két érdekeltet, akik terveikről csak azért sem akartak lemondani, mert közülünk az egyik elvtárs azt mondta: „Nem hivatalosan akarja lebeszelni őket a tsz területének önkényes igénybevételéről, mert altkor egy papírt küldött volna aláírásával, .hanem mint elvtárs., jött, íjózgn Wgjásra bírni őket.’“,.A vb elnökhelyettes megértette, hogy terveik a tsz terület egységének megbontására irányulnak. D. S. azonban továbbra is hajthatatlan maradt. Csak akkor nézett nagyot, amikor a kezébe nyomtuk a 13 1957-es F. M. rendelet 3. paragrafusának a Magyar Közlönyben megjelent teljes szövegét.

Ezök után eszembe jutott az, amit N. L. az értekezleten mondott azokról a tanácsvezetőkről, akik valamilyen oknál fogva, nem ismerik a legalapvetőbb intézkedéseket, melyek a termelőszövetkezeti mozgalom vedelmóré hivatottak.

Vajon hogyan védik ezek az emberek a termelőszöveikezeli mozgalmat,

amikor maguk is ilyen kirívó hibákat követnek el? Hogyan tudnak a szövetkezeti tagság szemébe nézni, amikor nem megengedhető módon — a vezető beosztás súlyát is felhasználva — akarták megfosztani a tsz-t a közös gazdasághoz tartozó területtől. Vajon, hogyan járnának el ezek a vezetők másokkal szemben, akik a tsz tábláik egységét akarnák megbontani?

Akad tehát bőven tennivaló e- gyes községi tanácsók portáján a termelőszövetkezeteket védő rendelkezések, intézkedések megismerésére és gyakorlati alkalmazására. A tsz-ek igénylik a helyi közigazgatási szervek segítségén, hogy eredményesebben tudjanak védekezni minden olyan kísérlettel szemben, mely a szövetkezet területének megbontására irányul. Ehhez viszont az szükséges, hogy elsősorban a községi és városi tanácsok vezetői a maguk részéről tartsák be a törvényeket.

Dupsi Károly