Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-26 / 98. szám
Éljen a magyar termelőszövetkezeti parasztság, a szocializmus úttörője a falun! Ter uieiíís következetté alakult a pusztaszöllósí Új Élet tszcs Az ellcafoa'fadaliTrá események után a pusztaszöllősl Előre Termelőszövetkezet feloszlott. Még a 1 múlt év télért (1957) az Előre volt 1 tagjai, hogy megőrizzék a szövet- I kezet földterületértek egységét, Üj j Elet néven termelőszövetkezeti i csoportot alakítottak. ' A közel-, múltban a tszcs 27 tagja úgy hatá- ; rozott, hogy önálló termelőszövetkezetté alakulnak. Hűségjutalom a jó munkáért (Tudósítónktól). A Békés megyei Építőipari Vállalat orosházi kirendeltségénél április lí-án tartották meg az 1957. évi munka értékelését. Regös János főépítész számolt be a* 1957- es év gazdasági eredményeiről, majd Drienj ovszfcí János, a vállalat igazgatója ismertette az idei feladatokat. Emberek között a földeken Ilyen csapadékos időjárásra még j majd az ebédlő asztalain és a szótok olyan idős ember sem igen : bakban. emlékszik mint nálunk Csonka és Hégely bácsi. Sokan panasz.kódnak is, hogy a tavaszi munka egyszerre szákad ránk. Persze van az idősebbek között olyan is, mint az öreg Komán Gyuri bácsi, aki mondogatja, hogy bárcsak denap esne az eső áprilisban, mert a birkának akkor lesz jó legelője, így növekedne a fejest átlag. Buzi Sándor Békési Tangazdaság Ezután kiosztották a nyereségrészesedést, majd több dolgozó hűségjutalmat kapott, A szakmunkások átlag 1500—2000 forintot kaptak, a segédmunkások 1000— 1200 forintot, egy havi keresetük 75 százalékát. Üzv. Bokor István- né, aki már hosszú évek óta 100 —159 személy részére főzi az ízletes ételeket, a hűségjutalommal együtt 1440 forintot kapott. Pet- rovszki Andrsísné hét évi munkája után 670 forint hűségjutalmat kapott a nyereségrészesedésen felül. Többen takarékbetétkönyvben kérték a pénzüket. «L g-' Jelentés a földekről Weigert József, a tangazdaság üzemi konyhakertésze szerint azért jó az eső. mert a most kiültetett palántákat nem kell megöntözni. Ezekben az esős áprilisi napokban a gazdaság 5 holdas üzemi konyhakertészetében már kiülteti több mint 20 000 palántát: korai káposztát, kalarábét, karfiolt és 4000 tő korai salátát. A velőborsó, a zöldség, a jégcsap-retek egy része már ki is kelt. Fiatal konyhakertcszetiink rac- legágyi üvegek ala:t korai hajta- ■tással is foglalkozik. A korai ka- ^laráb és az uborka már javában fut az üvegek alatt. A napnak szinte minden órájában ott találni őt a molegágyi ablakok között, vagy az üzemi konyhakertben. Ez csak Baz egyik része a napi munkájának. ^Foglalkozik ezenkívül virág kiültetéssel is. A melegógyi ablakok alatt már szépen kikelt a szegfű, mely nyílás után ott díszeleg Békéscsaba város tsz-eiben... eddig 112 új belépő volt. Ezek nagyrésze egyéni dolgozó paraszt. Legtöbben — 39-en — az Előre Termelőszövetkezetbe léptek be, A Petőfi Tsz-be 25-en, a Vörös Október Tsz-be 23-an. A város nyolc tsz-e március 31-ig 428 ezer forint előleget osztott ki. Csabacsüd A község apraja nagyja a határban dolgozik. A tavasziak vetését a tsz-ek és az egyéniek — a kukorica kivételével — befejezték. A község- három isz-e 321 hold őszi kalászost fejtrágyázott. Elvetettek 69 hold tavaszi árpát cs zabot. Befejezték a cukorrépa vetését is. 76 hold lucernást telepítettek. A Béke Tsz-ben 49 hold rizstelepet felújítottak. 16 holdon pedig új öntözőcsaiomákat és gátakat készítettek. Mindhárom tsz-ben április 24-én megkezdték a kukorica vetését. A Kossuth Tsz-ben felkészültek a szombat délutáni és a vasárnapi munkára. A Dolgozók szövetkezetben egy holdon a görögdinnyét is elvetették. Az egyénileg gazdálkodók 130 hold tavaszi árpát, 75 hold zabot. 119 hold cukorrépát vetettek el. A cukorrépa vetését — ami még hátra van, kb. 10—12 hold — ma befejezik. Ezután a kukorica alá készítik a talajt. Megkezdték az őszi kalászosokon a kukorica szártő összeszedését is. Nagyszénás Április 24-én az első igazi tavaszi napon a községbe!iek javarésze a határban dolgozott. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók összesn 937 hold tavaszi kalászost, napraforgóiból 222 holdat, cukorrépából 720 holdat vetettek el eddig. A kukorica vetését is megkezdték. A kukorica- vetőmag-csereakcióban a község termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodói bekapcsolódtak. Eddig i -ÍAt> Jt.t r ■ ), * i » t; aj.«.« j ■»y'JnfriM 315 mázsa hibrid vetőmagot igényeltek.. A nagy terméshozamú ó- várí 5-ösbő] 130, a MártÓnVásári 5-ösiből 30, a 329-es Pionírból 15 mázsa vetőmagot igényeltek. Békésszentandrás A község határában mintegy 30—35 holdon foltokban jelentkezett a belvíz. Tegnap bdvizle- vezető ideiglenes árkokat ástak, hogy a talajt megszabadítsák a víztől. Ma teljes lendülettel dolgoznak. Megkezdték a kukorica vetését. A Május 1 Termelőszövetkezetben igen jól halad a munka. Az időszerű feladatokat elvégezték, jelenleg ők is a kukoricát vetik. Szombaton délután és vasárnap is dolgoznak. A rendkívül változatosnak ígérkező idei vásár kiállítási anyagában bizonyára igen népszerű és szívesen látott cikkek lesznek a hazai üveggyáraknak nem egyszer már-már az iparművészet kategóriájába kívánkozó termékei. A Tokodi Üveggyár rezistens- üvegcsövekkel és rezistens-üveg- böl készült ba ma és fehér gyógyszeres üvegekkel, az Ajkai Üveggyár díszműáru-cikkekkel, gyönyörű kelyhekkel, vázákkal, ham-u- tartókkal, & Salgótarjáni Üveggyár hasonló készítményekkel, a Parádi Üveggyár hutakésztárgyakkal, a Höpalack és Üvegipari Vállalat ampulla- és fiola-üvegekkel, hö- piiackokkal, a Sajószentpéteri Ü- veggyár Lynch-, Skoda-, It-, Kutscher automatagépeken előállított öblös üvegárukkál, a Nagykanizsai Üveggyár különféle üveg- technikai cikkekkel és hőálló üveg- készítményekkel vesz részt a vásáron és ad ízelítőt a messze földön becsült, rendkívül kelendő cikkeiből. Az idei vásáron méltó teret kapnak majd, mind belföldi, mind export vonatkozásban egyaránt kiemelkedő jelentőségű „magyar e- züst” névvel kitünteti alumínium. ■ ' - - ,.>-i (vwifi rlilrtlps 1 termékeink. Ennek a fémnek a térhódítása egyre imponálóbb módon bontakozik ki a korszerű technikában, amelynek ma már úgyszólván egyik leg nélkülözhetetlenebb nyersanyaga. A vásár kiA hazai üveggyárak remekei a Budapesti Ipari Vásáron Az állatorvosok szerepe termelőszövetkezetek fejlesztésében A legutóbb megjelent 3004-es kormány-határozat különös figyelmet fordít a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére. Szükséges tehát, hogy az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket minden állattenyésztéssel foglalkozó szakember, az állatorvos is, részletesen ismerje és működési területén alkalmazza. A termelő- szövetkezetek árutermelése csak akkor lesz igazán eredményes, ha A 3001-es kormányhatározattal kapcsolatban a békéscsabai termelőszövetkezetben felemelték a műtrágya felhasználását. így egy holdra egy mázsát szórnak el. »« A csabai tsz-ek szarvasmarha- álom anyukat 148-eal növelik. A hízott sertések száma meghaladja az 1300-at, Az eddig betervezett 10 ezer naposcsibe helyett eddig 16 ezret vásároltak. A nyolc békéscsabai tsz több mint 32 vagon búzát ad át az államnak . Bölcsődei gondok Orosházán — mondta neki a vezető óvónő, meg sem várva, hogy miért jött az ember, úgyis tudta, hogy gyermekét szerette volna felvetetni a bölcsődébe. — Szabó Sándor vagyok — mondja a belépő — már tízszer próbálkoztam, de most Is sikertelenül, Székkutason dolgozom feleségemmel. Egy 82 éves öreg nénire vagyunk kénytelenek bízni egész napra kisfiúnkat, — Sűrűn jönnek a felvételkérők? — Mindennap nagyon sokan. Különösen most, tavasszal — mondja Békési Józsefné, a gondozónő. — Aíár sokszor szégyelljük, hogy mindig el kell utasítani a szülőket. Legalább i- dénybölcsődét kellene tavaszra nyitni, hogy a munkába menő szülők nyugodtan dolgozhassanak. — A tisztiorvos mikor volt itt utoljám? — kérdeztük. — Mekls orvos minden reggel bejön, de a tisztiorvos legutóbbi látogatási bejegyzése: 1957 VI. 4. Bizony kellene segíteni sürgősen. R. 1. annak előfeltételeként jó állategészségügyi helyzetet alakítunk ki. A jó állategészségügyi helyzet megteremtéséhez szükséges, hogy az állatorvosokon kívül a tarmelő'- szovetkezet vezetősége és minden tagja szívvel es lélekkel dolgozzon ennek az érdekében. Nem kétséges, hogy az állatorvosok nagy többsége odaadó és eredményes munkát végez. A termelő- szövetkezeteket rendszeresen látogatja és segít nemcsak a jó állategészségügy megteremtésében, hanem hasznos tanácsokkal és észrevételekkel az állattenyésztés, sőt a növénytermelés területén is. Előfordul azonban az is, hogy e- gyes állatorvosok a termelőszövetkezetek rendszeres látogatását elmulasztják, vagy pedig nem foglalkoznak eleget például a meddőség okainak felkutatásával és megszűntetésével, a tervszerű gü- mőkórmen tesátéssel. Elvárjuk az állatorvosoktól, hogy az előírt kötelező látogatásokon és esetenkénti megelőző gyógyító beavatkozásokon felül minél többször jelenjenek meg a termelő- . szövetkezetekben, vegyenek részt azok közgyűlésein és egyéb rendezvényein. Természetesen a termelőszövetkezetek vezetőitől is elvárjuk, hogy az állatorvosokat munkájukban mindenben támogassák és törekedjenek javaslataik megválót.!t ísára. Dr, Bujdosó Géza megyei főállniorvos váló alkalmat ad arm, hogy a szakemberek és érdeklődök minél tanulságosabb képet nyerjenek alumínium-termelésünk jelenlegi terjedelméről és változatosságától. így bemutatásra kerül a hazai bauxitbányák és feldolgozóüzemek közül a Bakonyi, Fejér megyei (Iszkaszentgyörgyi) Bauxitbánya, az Almásfüzitői Timföld- gyár, az Ajkai Timjöldgyár és A- lumíniumkohó, a Tatai Alumíniumkohó, a Magyaróvári Timfoldás Műkorundgyár, az Inotai Alu- míníumkohó, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, s a Kőbánéval Könnyűfémmű üzeme, tehát a bányák termelése a kohók és iparművek félgyártmány-sorozatai, (timföldhidrát, nátriumalumí- nát, vanádiumpentoxid stb.), valamint az alumínium felhasználása az ipar területén, éspedig alumíniumtömbök, tüskök, hegesztési és sajtolási termékek, vala- mint silumintömbök alakjában. A vásáron tehát képet lehet nyerni mind a bauxit-bányásza- tunk állásáról, mind az alumíniumfémnek legszélesebb körű alkalmazásáról. Figyelemre méltó, hogy a legújabb feldolgozás során már ott tartunk, hogy boros- hordók is készülnek sok egyeben kívül ebből a fémből s így idővel feleslegessé lesz a drága külföldi dongafa behozatala a hordókészítéshez. I—3 éves kisgyermek tölti itt a nap nagy részét. — S milyenek a szobák? — Itt-ott bizony hull már a vakolat. A szülők épp eleget panaszkodnak az áldatlan állagot miatt. Pedig hányszor kérték már a bölcsőde vezetői, hogy segítsenek helyzetükön. Eddig hiábavalónak bizonyult a kilincseiét, nem segítenek rajtuk. KI törődjön hát velük? Beszélgetésünk közben nyílt az ajtó és egy férfi lépett be. — Sninns. rank ősszel „milyen az etet a om- csődében?” — e kérdéssel nyitottam be Orosházán a Székács József úti városi bölcsődébe. A közel 35 ezer lakosú O- rosházán a város középpontjától mintegy fél kilométerre lévő sárga pa! rasztházrói nem gondol! ná a járatlan idegen, > j hogy az a bölcsőde, ha nem hirdetné « tábla, Sapka Lajosnéval, az intézet vezetőjével beszélgettünk a napközi otthon helyzetéről. — Sajnos, nagyon kevés a férőhely. Ilyen hatalmas városban csak 20 férőhelyes bölcsődét üzemeltetnek. Huszonhat
