Békés Megyei Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

BÉKÉS MEGYEI fii« vr*l*4*rj*l *ir»*lj*i*k NénújMg MUNKÁSOK , PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA ií>58. Április 25., péntek Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Éljen a békéért, a társadalmi haladásért küzdő népeit szolidaritása ! A kisipari szövetkezetek megyei küldöttgyűlése elé mi A kisipari szövetkezetek ma, pénteken összeülő küldöttgyűlésé­nek jelentősége felülmúlja az ed­digieket. Nemcsak azért, mért im­már két esztendeje nem tanács­kozott a megye szövetkezeteinek ez a fontos szerve, hanem azért is, mórt ez alatt a két esztendő alatt nagyois súlyos megpróbáltatáso­kon ment át a mozgalom. A kisipari szövetkezeti mozga­lomnak — amely egyébként most ünnepli tízéves fennállását is — egyik legnehezebb időszaka volt ez. Az ellenforradalom támadásai többek között a szövetkezetek el­len is irányultak. Különösen a k vakban voltak kitéve igen erős 'leadásoknak, melynek következ­tében néhány fel is oszlott. A moz. gaiom ennék ellenére kiállta a ne­héz próbát. Amint helyreállt a törvényes rend hazánkban, a fel­oszlott szövetkezetek nagyobb ré­sze újjáalakult. Hogy mennyire hazug volt az ellenforradalom ál­lítása a szövetkezeti eszméről, azt legjobban bizonyítja, hogy 1957 derekán már ugyanannyi szövet­te/etünk működött, mint ’956 októbere előtt. Tíz esztendő alatt a kisipari szö- . vetkezeti mozgalom terebélyeso- désével létrejött a népgazdaság egy új. szocialista széktora, amely megyénkben ma már 78 szövet­kezetben mintegy 3600 dolgozót ;lal magában. Szövetkezeteink jelen leg ^évente több, mint. 200 mil­lió forint értékben gyártanak késztermékeket, ugyanakkor a ja­vításból, szolgáltatásból, a lakos­ság jobb ellátásából is derekasan kiveszik részüket. Ha pontosab­ban akarnánk meghatározni a me­gye szövetkezeti mozgalmának kezdetét, akkor .nem is tíz évre, hanem a felszabadulás utáni első időkre kell visszapillantanunk. Megyénkben 1945-ben már négy kisipari szövetkezet működött és 1948-ig, a szövetkezeti mozgalom általános ..kibontakozásának ide­jéig, még további kilenc szövet­kezet alakult. A fordulat éve — amikor a munkásosztály végérvé­nyesen kezébe vette a hatalmat — a kisipari szövetkezetek további fejlődésére is kedvezően hatott. 1950-ben 26, 1951-ben 103, 1952- ben a háziipari szövetkezetekkel együtt már 127 szövetkezetünk működött és taglétszámuk elérte a négyezerötszázat. Hasonlókép­pen alakult a szövetkezetek ter­melése is, amely akkoriban évi mintegy 150 millió forintnak fe­lelt meg. Ez a fejlődés azonban 1953-ban megtört. Csökkent a szö­vetkezetek száma, egyrészt a há­ziipari szövetkezetek különválá­sával, de főképpen a helytelen Nagy lmre-féle gazdaságpolitika következtében, amikor sokan ki: léptek és egyes szövetkezetek fel­oszlottak, mások pedig kis létszá­muknál fogva kénytelenek voltak fuzionálni. A helytelen gazdasági politika hatása még sokáig érez­hető volt. Csak 1955-ben kezdtek a szövetkezetek újból megerősöd­ni. A szövetkezetek gazdasági j megerősödése ekkor olyan gyors ütemben ment végibe, hogy nyu­godtan állíthatjuk, ez az év egy­ben gazdasági , megerősödésük esz­tendeje volt. A 81 szövetkezet 3700 tagot egyesített magában, 177 mil­lió forint termelési értéket állított elő és saját vagyona a 15 millió forintot is meghaladta. Ettől az időtől kezdve megyénkben a moz­galom az általános megszilárdu­lás útján haladt. Ez az oka an­nak, hogy az 1956 októberében ki­robbantott ellenforradalom nem i tudta a szövetkezeti mozgalmat megsemmisíteni, annak ellenére, hogy gazdaságilag hatalmas káro­kat okozott. A megszilárdulásnak további ta­núbizonysága, hogy 1937-ben a termelésben soha nem tapasztalt eredményeket értek el, amikor több mint 20 millió forinttal ma­gasabb termelés! értéket állítot­tak elő, mint az ezt megelőző esz­tendőkben. Az elért eredmények mellett a- zonban meg kell említeni a moz­galom néhány fogyatékosságát is. Többek között a »népgazdasági ér­dele figyelmein kívül hagyását, a- mi a muwkadíjazás helytelenségé­ből adódott. Vagy a .minőségben mutatkozó lazaságokat és a he­lyenként elkövetett árdrágításo­kat. Azt is meg kell mondani, hogy mozgalmunk az utóbbi időben el­tért eredeti hivatásától és a kész­termékek termelésének útjára lépett a javítás és szolgáltatás fo­kozása helyett. Sok helyen meg­sértették az Alapszabálynak azt az elvét is, hogy a kisipari szövet­keztek létszámának növelését első­sorban a kisiparosság köréből kell biztosítaná. Ez a mostani küldöttgyűlés tehát egy olyan időpontban ül össze, a- mikor a szövetkezetek tagsága* köztük e tanácskozás résztvevői is a párt és a kormány segítségével leküzdötték az ellenforradalom o- kozta nehézségeket és kitartó munkájuk nyomán helyrehozták az elszenvedett károkat. Az el­múlt hónapokban lezajlott válasz­tások során megtisztították veze­tőségeiket az oda nem való ele­mektől. A mai küldöttgyűlés ennek a munkának tapasztalataival gazda­godva ül most össze, hogy értékel­je az elért eredményeket és intéz­kedéseket tegyen a fogyatékossá­gok megszűntetésére, olyan hatá­rozatokat hozzon, amelyekkel elő­segíti a szövetkezeti mozgalom to­vábbi, erőteljes fejlődését. Ülésezett a Hazafias Népfront békéscsabai bizottsága A Hazafias Népfront békéscsa­bai bizottsága április 23-án a KIOSZ székházában tartotta meg félévi ülését. A városi bizottság a tanácskozásra meghívta a külön­böző szakbizottságok tagjait. Az értekezleten több, mint kétszázan vettek részt. Az elnökség nevében Kulkai Sándor, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára számolt be a félévi munkáról. Elöljáróban ismertet­te a kül- és belpolitikai helyzetet, ezután a helyi eredményekről szólva többek között elmondta, hogy közel félév alatt Békéscsa­bán a Hazafias Népfront-mozga­lom megerősödött, tevékenysége megélénkült, eredményesen segí­tette és segíti a párt- és kormány határozatainak végrehajtását. Kü­lön elismeréssel nyilatkozott a Hazafias Népfront legaktívabb bi­zottságáról, a békebizottságról. A feladatokról szólva hangsú­lyozta. hogy most a legfontosabb a májusban megrendezésre kerülő „Népek barátsága hónap” meg­szervezése. A beszámoló után elsőnek Bát- kaj Pál, a Hazafias Népfront me­gyei titkára szólalt fel. Beszédét — melyben a Bolgár Hazafias Arcvonal munkájáról szerzett ta­pasztalatait ismertette — a gyűlés résztvevői nagy figyelemmel hall­gatták. Majd egymásután emel­kedtek szólásra a népfront bizott­ság és a szakbizottságok vezetői és tagjai. . Sok hasznos javaslat hangzott el, melyek megvalósításéra a kö­zeljövőben kerül sor. Az egyik felszólaló javasolta, hogy az olva­sóköröket jobban el kell látni iro­dalmi és egyéb ismeretterjesztő kiadványokkal. Mások a baráti országokban járt emberek, köz­ponti előadók meghívását javasol­ták. Többen szóltak az ifjúság ne­veléséről és a Hazafias Népfront ezzel kapcsolatos feladatairól. A_ békebizottság vezetője a béke megvédésének lehetőségeiről . a népek erősödő barátságáról, ösz- szeíogásáról beszélt. A gyűlés résztvevőd örömmel fo­gadták az egyik felszólalónak azt a bejelentését, hogy végre sor ke­rült Békéscsaba történetének fel­dolgozására, s ez a munka előre­haladott állapotban van. Többek között elhangzott olyan javaslat is, hogy a várkastély helyén in­dítsanak ásatásokat. Ezt a kas­télyt egykor a gyulai vár ura romboltatta le és helyén bizonyá­ra értékes leletekre bukkan­nánk. A gyűlés egyik résztvevője az ásatási munkák elősegítésére társadalmi összefogást javasolt és egyénileg anyagi támogatást is fel­ajánlott. Többen hozzászóltak az akció- program megvalósításához, majd a városfejlesztés szükségességéről, szól iák. Sok szó esett a tanács­kozáson műemlékeink fokozot­tabb védelméről, a közrendről és a tisztaságról is. A vita után a bizottság határozatot hozott, melyben megjelölték a legfonto­sabb feladatokat. Méltóképpen köszöntik a munka ünnepéi az István-malmiak A békéscsabai István malomban serényen készülődnek a munka ünnepére. Az MSZMP-szervezet már jóval az ünnep előtt megala­kította a- „Május 1 előkészítő bi­zottságot', amelyben a tömegszer vezetek képviselői, valamint több párton kívüli vesz részt. Munka után néhány órára töb­ben az üzemben maradnak, hogy a zászlókat, dekorációt elkészítsék. A régi zászlók pótlására mintegy húszhoz szabták ki az anyagot, a mit ügyes asszonykezek varrnak meg. Az asztalosok a zászlárud*- kat készítik, festik. A felvonulá­son a malomipar eme fellegvárá­nak dolgozói, mintegy 70—80 vö­rös és nemzeti színű zászló alatt vonulnak fel, hogy köszöntsék an élet anyjának, a munkának ün­nepét. Tegnap, csütörtökön délután a párttagok, a szakemberek és a párton kívüliek közös aktívaUlé.-ü- kön egy új mozgalmat kezdemé­nyeztek. Ez pedig a „Forint«» mozgalom". Lényege, hogy műiden mázsa őrlemény önköltségét a múlt évihez képest az idén egy forinttal csökkentik. Ezt a moz­galmat a munka ünnepének tisz­teletére indítják el. természetesen utána egész évben ezt teblnMk egyik legfontosabb feladatuknak. Képek a Hazafias Népfront delegációjának Tirnovó városban a Hazafias Arcvonal ve­zetői s mintegy két­ezer ember köszöntöt- te a magyar küldött­ség tagjait. Béketarisznyákat készítenek, rózsalöveket küldenek Balaton­almádiba a Békés megyeiek Békés megyében az országos bé­ketanácskozásra készülődnek a bé­kebizottságok. Járási gyűléseken választják meg a májusvégi me­gyei békeértekezlet küldötteit. Több helyen, így például a irtező- berényi és a gyulai békebizottság nőtagjai béketaiisznyákat varrnak, amelyekbe kis dísztárgyakat hí­meznek. A béketarisznyákba jut­tatják el majd az országos béke- kongresszushoz a háborús készü­lődések elleni tiltakozó leveleket, békeköveteléseket. Számos községi békebizottság, köztük a mezőberényi is, hozzájá­rul a balatonalmádi békekert be­ültetéséhez, a sarkadMk már el is küldtek 34 rózsatövet Almádiba. A kolarovgrádiak szobrot emeltek az 1848-as szabadságharc haladó fiának: Kos­suth Lajosnak. A de­legáció tagjai koszo­rút helyezlek el a ma­gyar szabadsághős svobránál. A bolgár ipar egyik büszkesége, a dimit- rovgrádi vegyikom- binát az ország egész mezőgazdaságát el­látja műtrágyává- s még külföldre is ex­portálnak. A küldött­ség e gyár munkásait is meglátogatta.

Next

/
Thumbnails
Contents