Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-18 / 65. szám
2 BÉKÉS MEGYÉI NEPÜJSÄG Fejlesszük megyénk székhelyét Békéscsabát Idén, az évi terv és költségvetés mellett elkészült Békéscsaba városfejlesztési terve is. Ez a városfejlesztési terv nemcsak a tanács éves népgazdasági tervében és költségvetésében előirányzott feladatokat tartalmazza, hanem, a helyi erőforrásokból megvalósítható célkitűzéseket is. A városfejlesztési tervben megtervezett feladatok végrehajtása céljából a tanács városfejlesztési alapot létesít, melynél elsősorban a lakosság anyagi eszközeire támaszkodik. Az általános jövedelemadó és a házadó fizetésére kötelezett lakosságra a tanács városfejlesztési hozzájárulást vet ki. A városfejlesztési hozzájárulás mértékének felső határa az általános jövedelemadó, illetőleg a házadó összegének ?0 százaléka. De ennek ellenére a városfejlesztési hozzájárulás nem adó! Ugyanis a lakosság maga dönti el, hogy fizet-e városfejlesztési hozzájárulást, vagy sem. A 20 százalékos felső határ azt jelenti, hogy maximum ennyi összeget lehet megszavazni hozzájárulás címén. A törvény a lehetőségét jelölte meg annak, hogy a lakosság figyelembe véve az ország nem könnyű gazdasági helyzetét — fokozatosabban hozzájárulhasson saját életének szebbé, kényelmesebbé tételéhez. Békéscsaba város lakói is bebizonyították, hogy hajlandók segíteni városuk fejlesztését, mert a városfejlesztési hozzájárulást eddig is pontosan fizették. A városfejlesztési hozzájárulás egyébként az utolsó fillérig a város fejlesztésére körül és a helyi feladatok megvalósítására fordítják. De ezen túlmenően nemcsak a lakosság fizet város- fejlesztési hozzájárulást, hanem a tanács irányítása alatt lévő válla latok nyereségéből is részesedés illeti meg az alapot. Továbbá a- dók összegéből a tanácsot megille tő adórészesedés és a költségvetési többletbevételek. Az új rendelkezés szerint a földművesszövetkezetek, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek is fizetnek városfejlesztési hozzájárulást. A tanács évi tervében és költségvetésében jóváhagyott beruházások és felújítások kivitelezése során teljesített társadalmi munka pénzbeni értékét bevételként át kell utalni a városfejlesztési alapba. Tehát amit társadalmi munkával valósítunk meg, annak értéke növeli a községfejlesztési a- lap bevételét és így újabb feladatok megvalósítására felhasználható. Az új törvényerejű rendelet a helyi erőforrások feltárásának e- lősegítése és a lakosság helyi kezdeményezésének felkarolása céljából kimondja azt, hogy az állami beruházási eszközök elosztásá23,000 gyerek, 160 OOO felnőtt A szakszervezetek üdülőiben é- vente 23 000 gyermek nyaral éi 160 000 felnőtt tölti szabadságát A SZOT illetékes osztályánál költségvetéséből az idén több mint hatszázezer forintot fordítanak a' üdülőkben kulturális célokra hogy a dolgozóknak pihenés közben is több szórakozást és művelődési lehetőséget nyújthassanak Az egyes szakszervezetek és üzemek is jelentős összeget költenek az üdülőkben hasonló célokra. nál, valamint a költségvetés tervezésénél előnyben kell részesíteni azokat a tanácsokat, amelyek a községfejlesztési tervek végrehajtása során fokozottan támaszkodnak helyi erőforrásokra. Ez azt jelenti, hogy ha a városunk lakossága kiveszi részét tőle telhetőén a községfejlesztési hozzájárulás fizetéséből, valamint minél fokozottabban támaszkodik a társadalmi munkára a különböző létesítmények, megvalósításakor úgy az állami beruházási eszközökből is nagyobb rész! kap, ami még fokozottabban segíti a lakosság életének megjavítását, szebbé tételét célzó beruházások, építkezések stb. megvalósítását. Most városunkban választókerületenként mindenütt kisgyűlé- sek vannak, ahol a lakosságot tájékoztatják a városfejlesztési munkáról, az új törvényerejű rendelet által biztosított nagyobb lehetőségről és módot adnak városunk lakosságának arra, hogy javaslatait előterjeszthesse. A lakosság itt megbeszélheti, hogy mik azok a fontos és sürgős feladatok, amelyek a közérdeket elsősorban szolgálják s melyek a- zok, amik helyi erőforrásokból megvalósíthatók, hogy javaslataik alapján a városi tanács végrehajtó bizottsága, a párt és a Hazafias Népfront terveivel, valamint a városi tanács állandó bizottságaival közösen megtárgyalva összeállítsa az 1958. évi községfejlesztési tervet. Ha a lakosság átérzi, hogy a társadalmi munkával a városfej- ’esztési alap bevételeit mennyivel gazdaságosabban lehet felhasználni, akkor nagyon sok olyan új feladatot oldhatunk meg, melyekre társadalmi munka végzése nélkül nem is gondolhatnánk. Bízunk benne, hogy a községfejlesztési, illetve városfejlesztési hozzájárulás mértékét a javasolt 20 százalékban jóváhagyja attól a gondolattól vezérelve, hogy a lakosság érdekében fontos helyi é- pítkezések, javítások mielőbb, megvalósuljanak. . Mind jobbak a magyar-jugoszláv kapcsolatok Tito elnök beszéde a belgrádi választási nagygyűlésen Mint a Tanjug jelenti, Joszip Broz Tito jugoszláv elnök a belgrádi Marx—Engels téren megtartott választási nagygyűlésen beszédet mondott. Részletesen szólott néhány belpolitikai kérdés ről, majd a nemzetközi helyzet e- gyes vonatkozásaival foglalkozott. A legmagasabb színtű értekezleten részt kell venniük olyan országoknak is, amelyek nem tartoznak egyetlen katonai tömbhöz vagy alakulathoz sem. Jugoszlávia földrajzi fekvésénél a békeharcban betöltött szerepénél fogva, mint olyan békeszerető ország, a-,; mely a háború befejezése óta a békés együttélés politikáját követi, jogot formálhat arra, hogy részt vehessen az értekezleten, de természetesein ez nem tőle függ. Mi akkor is üdvözöljük az értekezletet, ha nélkülünk tartják meg. Tudjuk, hogy egyesek máért ellenzik az értekezletet. Attól félnek, hogy ott majd kiderül, hogyan gondolják a világ további fejlődését, meg akarják-e szüntetni a hidegháborút, be akarják-e szüntetni a hidegháborút, be a1918 december 5-én szokatlanul hideg idő volt. A kegyetlen idő a Békés megyei kis községet, Békéssómsont sem kerülte el. A csontig maró szél úgy megzörgette a kis falusi ház ablakát, mintha minden erejével be akarná törni. Ilyenkor csak a fű- ‘ött kemence mellett jó — sóhajtozott György István, a fiatal ?zabadságos katona. Kár, hogy vége a szabadságnak, és vissza kell menni az alakulathoz. Igaz ugyan, hogy a háborúnak vége, de napról-napra forróbb a hangu- att. Eddig jutott gondolatában, a- iiikor az utcáról dobolást hallott. — Ugyan mit hirdetnek ebben >z undok időben? — Mire a fa- :yos ablakon lehelt- egy 'kis rést, •ddigra a dobost már vagy tizen lövették. Nagy dologról lehet szó, ha már ilyen nagy az érdek- ’ődés — gondolta. Egy ócska kabátot kapott magára, hogy meghallgassa az érdekesnek látszó publikálást. Ahogyan kiért az utcára, éppen ott haladt el a kis csapat. — Na jössz-e velünk Pista? — kérdezte egy idősebb ember. • — Hová mennek Jani bátyám? —• Vörös katonának., Mire a dobos az alvégen is hírül adta a nagy eseményt, a felvégen már szövetkeztek, beszélgettek. Egész kis •söpört gyűlt össze. Korán délután beállítottak Györgyékhez is, hogy a szabadságon lévő István is menjen velük. — De katona vagyok most is — ■szabadkozott István. — Katona, de nem a mi katonánk. Nemcsak a zászlót kell vinni és a Wolfünger uraságékat szétzavarni, amit a múlt héten tettek, hanem vissza se engedni őket. Hiszen te is, meg én is, meg a többi falubeli kicsi gyerekko- •unk óta náluk szolgáltunk. Legyen már ebből egyszer végleg -'lég. A dühtől fojtogatva magyarázott Cseszkó, aki már végigjárta a háborút. Megtanultuk a frontom, hogy mit kell tenni. Az o- ■osz testvérek is azt tették, amit ni akarunk most. ök már szétverték a Wolfüngereket. — Mikor indulunk — kérdezte István a körülölte lévőktől. — Hónap reggel találkozunk a megbeszélt helyen. Másnap még alig szürkült, elindult a kis csapat Nagyváradra. Ettől az időtől kezdve György elvtárs életében megkezdődött a tudatos harc egy új, egy szebb világért. Mint vöröskatonát a II. század bizalmijának választották. Rövid idő alatt fél Magyarországot beiárták. Mindig o- davezényelték őket, ahol legnagyobb volt a baj. Március 21-én. a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján úgy érezte, hogy senki sem boldogabb nálánál. Az új Lenin-sapkáí — ahogy ők nevezek — szinte házmagassáeig dobálták. Az öröm, amely elöntötte még nagyobb erőt adott neki. Szinte már maga előtt látta, a Wolfünger uraság földjét, ahol a békéssámsoni volt cselédek a maguk két-három holdján szántanak- v-etnek. Ha hazamegyek, nekem is iut valami és akkor, akkor talár neg is nősülhetek. Ahogyan teltek a hónapok vgy vált bizonytalanná a remény' is. A hatalmas túlerő, amely az országra tört, lehetetlenné tette a maroknyi vörös hadsereget. A nagy tiszai offenzíva után lemondott álmairól. A Tanácsköztársaság bukása u- ián csaknem egy évig nem ment haza. Cselédnek szegődött. Érezte, hogy felelnie kell a Wolfün- tor urasásnál tett látogatásáért, •érzései jók voltok, 1,900* .március °0-án tért haza Békéssámsonba, 3 Íréin éj jeepedig.« csendőrök .el- vitték. Amikor eleresztették,, az "Iső útja az orvoshoz vezetett, így ment ez hosszú ideig. Akármennyire is csendőri felügyelet volt, 1922, februárjában a többi kubikossal -vvütt mesalakították a földmunkás szakszervezetet, őt elnöknek választották. 1924 tavaszán pedig megalakult a szociáldemokrata párt. 1933-ig, csaknem tíz évig titkára volt. A sok megpróbáltatást, ellenőrzést megunták, Így nem tudtak megfelelően dolgozni. Amikor felszámolták a szociáldemokrata pártot, a kubikusok nem maradtak nyugodt emberek. Szervezkedtek, de pártot nem alakítottak. 1945. februárjában, a- hogy megalakult a községben a kommunista párt, elsők között lépett be, A párt gazdasági vezetőjének választották, majd 1946- ban az akkor alakult szövetkezetnek lett ügyveze.ője 1953-ig. Egy átszervezés folytán Csanádapácá- ra került, azóta ott dolgozik. Előbb mint ügyvezető, később mint tsz- ‘ag. Az ellenforradalom is a Népköztársaság Tsz-ben falába. Ásóval, kapával és egy-két kézigránáttal őrködött a tanyán, napokig vigyázott a nép vagyonára. karják-e szüntetni az a'omkísé.-- leteket, stb. vagy sem. Tito ezt követően az Olaszországban létesítendő rakéta-kilövőpályákról beszélt. Ezek a rakéták nem nagyon repülhetnek túl Jugoszlávia területén. Ki ellen irányulnak tehát? Ellenünk. A jugoszláv elnök kifejtette, hogy kormánya teljes mértékben egyetért a Rapacki-tervvel és teljes mértékben támogatja azt. A továbbiakban Jugoszlávia nemzetközi kapcsolatairól szólott és a többi között megállapította: — Mint 'ismeretes, csaknem valamennyi keleteurópai országgal, a Szovjetunióval és másokkal rendeztük kapcsolatainkat. A kölcsönös bizalmatlanság elemei közül sokat kiküszöböltünk s azt szeretném, ha a meglévők is kiküszöbölődnének. Lengyelországgal, Romániával, Magyarországgal, Bulgáriával és a többi országai ugyancsak jó viszonyban vagyunk. Különösein Lengyelországgal jók a kapcsolataink, Romániával ugyanúgy, Magyarországgal pedig mind jobb v szonyba kerü- 'ünk. Kelet-Németországgal diplomáciai kapcsolatot és együtt nűködést létesítettünk, jól halad nak a dolgok és remélem, h ez még fokozódik, Csehszlovákiával is jó viszonyba vagyunk, noha ez a viszony még jobb is lehetne. Titó befejezésül kijelentette: — Nincs szándékunkban új javaslatokat tenni, mert az utóbbi időben a Szovjetunió oly sok javaslatot tett, a másik fél pedig annyi ellenjavaslatot, hogy nekünk már nincs semmi hozzáfűzni valónk. (MTI) lad-^^ ogj^P György elvtárs már jóval túl van a hatvan éven, de most is ott van a tsz-ben, a mozgalomban. Jelenleg a tsz párt- ti lkára. Amikor nála voltunk, •supán arra kért, hogy írjuk meg, hogy jól él. boldog. Nem volt hiá- •avaló amit tett. A tízéves s-dWet- ezeti munkásságáért havonta ’53 forint nyugdíjat kap, Elége- ’ett. Csepkó Eta Várják a szakemberét a tsz-ek | Megyénkben négy mezőgaz- dasáigd technikum és két mező- gazdaságii szakiskola van. Ezekben minden évben jelentősszámú szakember végez. A megyében mégis szakemberhiány van. Nagy erőfeszítések ellenére sem tudtak még a járási tanácsok agronómust biztosítani 30 termelőszövetkezetbe. Fel merül a kérdés, hol vannak a technikumot és szakiskolát végzett mezőgazdászok? Egyrészük bizony hátat fordított a mezőgazdaságnak; adminisztrátor, gépkocsi- vezető és ki tudja mi lett, elhelyezkedési nehézségek miatt. Mi tagadás, volt olyan idő is. különösen az ellenforradalom titán. Most már hívják, várják őket a mezőgazdaságban az egyre jobban fejlődő termelőszövetkezetek. A mezőkovácsházi járásban 13, Gyulán és a gyulai járásban 8 tsz-ben van szükség agronómus- ra. Ezek, s még 9 tsz-ben elhelyezhető agronómus illetményének felét (átlag 800 forintot) az állam, a másik felét a tsz biztosítja — az egyezség szerint pénzben, vagy természetben. Részletesebb felvilágosítást a járási tanácsok mezőgazdasági osztályai adnak a jelentkező szakembereknek. Harc egy életen át
