Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSÁG 1958. március *., vas.mwp l£@^d|ib ©1 cs szervezett tsz cegitáeiot A falusi párt-, állami, tömeg- «zervezetek legfontosabb feladata: megvitatni s megtanácskozni dolgozó parasztságunk minden rétegével a párt és a kormány me- üőgazdasági politikáját. Elmondhatjuk-e, hogy a falusi párt-, állami, tömegszervezetek, az összes társadalmi szervek már megoldották ezt a feladatot? Erre nem mondhatunk határozott Igent. Nincs kibontakozva falun az élénk politikai, kulturális nevelő- munka, nincs tervszerűen megszervezve az agitáció, amely Ismertetné a szocialista szektorok eredményeit. Van bizonyos tétlenség. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek nagy része pedig úgy dolgozott, olyan munkát végzett és olyan eredményeket ért el, amellyel bátran ki lehet állni az egész dolgozó parasztság elé. A termelőszövetkezetek eredményes munkája ellenére nincs lelkes agitáció a szövetkezetek fejlesztése mellett Nem erősödik kellőképpen a tsz parasztság és a dolgozó parasztság más rétegének — politikai, termelési, más társadalmi jellegű kapcsolata. A tsz-paraszt- ság is éli a maga életét (a sokat hangoztatott befeléfordulás) s az egyénileg gazdálkodó parasztok is azt mondják: Igaz, jó az a szövetkezet, de azért én megvagyok nélküle is, nekem így is jó lesz. A párt s az állami élet területén dolgozó elvtársak egy része égy gondolja— olyan „elméletet” próbálnak keresni —, hogy most az egyénileg dolgozó parasztok között a gazdasági helyzetük miatt a szövetkezetek mellett nem lehet érvelni, beszélni, mert az hatástalan lenne. Sokan úgy gondolják, (ha ezt nem is mondják ki), csak gazdasági, politikai kényszer segit abban, hogy a parasztok belépjenek a szövetkezetekbe. A parasztok — mondják e- zek az elvtársak — hallani sem a- karnak a szövetkezetekről, nem érdeklődnek azok iránt. Ez nem állja meg a helyét. Van érdeklődés, elsősorban a kisparaszíok- nál, a volt tsz-parasztoknál — a szövetkezet irányában. Az alapos politikai nevelőin unkának a példásan gazdálkodó szövetkezeteknek van meggyőző ereje. Sok esetben a tétlenségnek egyik oka, hogy a helyi vezetők részéről megalkuvás, opportunizmus tapasztalható. Nem állnak ki határozottan a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett, mert esetleg akkor elvesztik „népszerűségüket” a dolgozó parasztság előtt. Nekünk ilyen népszerűség nem kell. A helyi párt, tanács és állami vezetőink teremtsenek jó — ha tetszik baráti— kapcsolatot az egyénileg dolgozó parasztokkal az elvi kérdések feladása nélkül. Vitatkozzunk. Lesz arniveu egyetértenek velünk az egyénileg dolgozó parasztok, lesz amivel nem értenek egyet. Az idő minket fog Igazolni. Alapvető probléma még ma te, hogy sok tsz-nél erős be- feléfordulás van. Különösen a volt szövetkezeti parasztokkal van sok nézeteltérés és meg nem értés. A tsz-paraszt- ság és a kilépett parasztok közötti kapcsolat javulása nehezen halad előre. Jellemző, hogy a gyomai járásban még ma Is sok termelőszövetkezeti tagnak az a véleménye: ,rAzt a kutyát, amelyik engem egyszer megharapott, vagy csak megugatott, messze elkerülöm.” Sok tsz-ben nem akarják meg- bocsájtani a kilépett parasztoknak, hogy a nehéz helyzetben elhagyták a termelőszövetkezetet. Az elzárkózás megvan, tehát a termelőszövetkezetek részéről és a volt tsz-parasztok részéről is — akik közül már azóta számosán megbánták, hogy kiléptek a szövetkezetből. Azonban nem mernek közeledni, kérni felvételüket, mert tudnak olyan példát, hogy egyik vagy másik társukat, aki vissza akart térni a tsz-be, elutasították, sőt esetleg újra megleckéztették az októberi vagy novemberi dolgok miatt. Ez nem helyes. A kezdeményezőnek, a közeledő félnek, a tsz parasztságnak kell lenni, hiszen nekik szerepük ..küldetésük'' van. az egész mezőgazdaság szociálisai® átszervezésében, a dolgozó parasztság politikai nevelésében. A Békés megyei tapasztalataink azt mutatják, hogy még azoknál a szövetkezeteknél is erős elzárkózás van az új tagok felvétele iránt, ahol sok az egy főre jutó földterület. Az új tagok felvételétől való elzárkózást a legkülönbözőbb érvek hangoztatásával indokolják. (Az egyik öreg, a másik fiatal, a harmadik miért lépett ki, a negyedik miért nem lépett be korábban stb.) A tsz-tagok attól félnek: ha új tagot vesznek fel, többfelé kell osztani a jövedelmet és kevesebb jut egy főre. Ezt a véleményt az elekj József Attila Tsz pártszervezetének tagjai közül az egyik elvtárs így fogalmazta meg: „Én egy lépést sen» teszek azért, hogy a mi szövetke- zetünkbe belépj en valaki azért, hogy a jövő ét?i jövedelmünk kevesebb legyen A termelőszövetkezetek vezetőinek, a kommunistáknak kell elsősorban harcolni az Ilyen helytelen nézetek ellen. Az új tagok felvétele — hg az becsületes dolgozó paraszt —, légyen az földdel, vagy föld nélkül, a termelőszövetkezetek erősödését jelenti, hiszen igen sok lehetőség van még arra, hogy szövetkezeteink több munkaerőt alkalmazzanak gazdaságuk belterjes irányba való fejlesztésével. Kezdjük el a szervezett tsz agitációt méhek önköltségében, a Köny- nyebb. kulturáltabb munkában. Például a termelés területén: 1957- öen a termelőszövetkeaetek búzából 2,1 mázsával, rozsból 1,8, őszi árpából Oá), kukoricából 1,5 mázsával, napraforgóiból 2 mázsával, cukorrépából 10 mázsával, rizsből 1,9 mázsával termeltek többet, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Ez nem a véletlen eredménye. A kunszentmártoni Zalka Máté Termel őszöveükeze iben például cukorrépából 142 kát .holdon 250 mázsás, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet kukoricából 100 kai. holdon 35 mázsás átlagtermést ért el. Az állattenyésztés s az állati termékek hozamának tekintetében is vannak biztató eredmények. Félév alatt a tsz közös ■szarv as marhaállom anya 30 száza' lékkai, ezen belül a közös tehén állomány 25 százalékkal nőtt. Növekedett az egy tehénre jutó tej- termés, s kb. az egy teliénre eső átlag tejtermelés mintegy 1850— 1900 liter. Természetesen vannak ennél még jobb eredmények is: például a kunhegyes! Vörös Október Termelőszövetkezetben 20 tehén átlagában, a besnyőd Sailay Termelőszövetkezetben pedig 30 tehén átlagában 3100 liter tejet fejnek, ami közel kétszerese a környékbeH egyéni gazdák tehenenként! tejtermelésének. Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy termelőszövetkezeteink a fejlődés útját járják. Az eredményeik azt bizonyítják, hogy falun kiiéphetetlen gyökereket eresztett a szövetkezeti mozgalom. Növekszik azoknak a parasztoknak a tábora, akik a biztos jövőjüket a szocialista nagyüzemek megteremtésében látják. A nagyüzem fölénye a jövedelem alakulásában is egyre inkább megmutatkozik Äz a kérdés: mivel és hogyan végezzük a politikai munkát. Rögtön megjegyezzük, hogy nem akarunk egy agitációs kampányt szervezni és erőszakoskodni, hanem a színvonalas politikai, nevelőmunka a lényeg. Az érvek gazdag tárháza áll rendelkezésünkre, amikor a .»agyüzem fölényét bizonyítjuk a kisparaszti gazdaságokkal szemben. A nagyüzem fölénye megmutatkozik a termelésben, a jövedelemben, a terTermelőszövetkezeteink fegyelmezett, jó munkával, gazdálkodással országosan jól zártak, s jövedelmük általában mindenütt túlhaladja az egy évvel ezelőttit. Az 57-es esztendőben kb 10 forinttal nagyobb a munkaegységre jutó részesedés, niint a korábbi években, s kb. elérte a negyven forintot. Nézzünk meg egy átlagosan gazdálkodó szövetkezetei, pl. a gyomai Alkotmány Tszt-t ,ahol egy munkaegység értéke 37,60 forint volt Ebben a szövetkezetben SzáskrtJókáéf brigádve2ető, aki két gyermekévei együtt becsületesen dolgozott, 968 munkaegységet szerzett, s a következő jövedelme volt: 49 mázsa búza 15 mázsa árpa 36 mázsa kukorica 155 kg cuk or 356 kg rizs 4,80 mázsa káposzta 7,5 mázsa burgonya 9 kg zsír 2 mázsa borsó ti mázsa takarmány széna 26 mázsa répa 3 mázsa korpa A pénzbeli részesedés pedig 7000 forint volt. Ha a termények értékét forintban összegezzük, akkor a pénzbeni részesedésével e- gyütt kb. 40 000—45 000 forint évi jövedelme volt, amelyhez még hozzá kell számítani a háztáji gazdaság hozamát is. Van mivel agitálni termelőszövetkezeti parasztságunknak. Mi az oka annak, hogy ilyen jövedelem dacára a kisparasztok a gazdasági helyzetük megjavítá- -ának perspektíváját még nagyrészt nem a szövetkezetben lát- :ák, hanem az egyéni gazdálkodásiban. (Például van olyan tendencia, hogy kisparasztok akarnak egy-kébhold földet venni.) Mi az oka annak, hogy bár gazdaságiig jól járnának a kisparasztok, ha belépnének elsősorban a jól dolgozó tsz-efcbe, még sem ezt az utat akarják járni. Ennek fő oka: a politikai felvilágosító munka elmaradása. Ma még nem tudtuk sok paraszt konzervatív gondolkozását megváltoztatni, — él m&g a kisparaszti gazdaság stabilitásának elmélete. Nem akarja feladni „függetlenségét”, „szabadságát”, ha ez a függetlenség még alacsonyabb életszínvonallal, fáradságosabb munkával jár is. A politikai agitációs munkában meg kell mondani az egyénileg dolgozó parasztoknak, hogy ez a „függetlenség", ez a „szabadság" igen drága, sokba kerül saját magának és az országnak iá. Az egész világon, a tőkés országokban is mindenütt a nagyüzem nyomult előtérbe, bár ott ez a folyamat a kisparasztság önkremenésével jár együtt. Csak nagyüzemi gazdaságokban lehet a mezőgazdasági termelőerők fejlesztését nagymértékben lUftoii-“ takoztatni, vele együtt párhuzamo- van a termelést emelni. Hazánkban is a mezőgazdaság csak akkor tudja bőségesen ellátni a lakosságot elegendő élelemmel, az part nyersanyaggal, ha nagyüzemi módon termel. Pártunk és kormányunk tehát nem azért a- karja a mezőgazdaságot szocialista nagyüzemi gazdasággá átszervezni, mert az úgy illik, hanem ez létkérdés egész népünknek és írszágunknak is. A mezőgazdasági nagyüzemeket pártunk és kormányunk nem a kisparasztság tönkretételével, hanem az önkéntesség tkján, a meggyőzés eszközével, a már meglévő mezőgazdasági szocialista nagyüzemek példamutató •rejével akarja megteremteni. Ez a módszer a kisparasztság élet- körülménye megjavítását és fel- ’melkedését is jelenti. A termelőszövetkezeteink mellett nemcsak a terméseredményekkel, a jövedelemmel kell és lehet agitálni, hanem azokkal a nagy fontosságú intézkedésekkel te, amit pártunk és kormányunk hoz a szövetkezeti parasztság megsegítésére Nem régen hozott például nép- köztársaságunk elnöki tanácsa igen fontos törvényerejű rendeletet a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátásáról. E törvényerejű rendelet alapján a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek tagjai öregségi, Illetőleg rokkantsági nyugdíjra, hátramaradott hozzátartozóik pedig özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árvaellátásra, illetőleg szülői nyugdíjra jogosultak. Az öregségi nyugdíjjal egyidőben intézkedik a törvény- erejű rendelet a rokkantsági nyugdíjakra vonatkozóan is. Fontos politikai feladat, hogy e törvényerejű rendeletet alaposan megismerje termelőszövetkezeti parasztságunk és az egyénileg gazdálkodó parasztok is. Beszélni kell a betegellátásról, a társadalombiztosítás nagy Jelentőségéről összefoglalva tehát: a termelőszövetkezeti mozgalom mellett van mivel agitálni; jő terméseredmények, a tsz-tagok fegyelmezett, példás munkája és jövedelme, az állam pénzügyi, anyagi segítsége stb. Kik és hogyan agitáljanak? A politikai felvilágosító munkát maguk a ísz-vezetők és tagok végezzék a kommunisták vezetésével Elsősorban Ók — a szövetkezet» tagok — tudnak legjobban választ adni a dolgozó parasztoknak a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatos összes kérdéseikre A politikai tömegmunkának sok formája lehet. Az egyik legjobb módszer továbbra is a csoportos beszélgetések, kis- gyűlések, tanyázások. Helyes az, amit a gyomai járásban csinálnak az elvtársak, hogy a téli esték során az olvasókörökben é- lénk politikai beszélgetést folytatnak a dolgozó parasztokkal. Az viszont már nem helyes, hogy e- zeken a politikai beszélgetéseken, vitákon kevés termelőszövetkezeti vezető és kommunista vesz részt. Valahogy olyan vélemény ala- , , kult ki: az olvasókörökben az egyénileg dolgozó parasztoknak van a helye, a tsz-par aszúiknak viszont a pártirodán és a tsz-heíyiségefcben. Ez nem helyes. Azt kell elérni, hogy minél többször találkozzanak a termelőszövetkezeti parasztok az egyénileg gazdálkodókkal, vitassák meg az egy év alatt elért eredményeket, összegezzék, hogy kinek a jövedelme volt nagyobb, s ezt a jövedelmet mennyi erővel, befektetéssel érték el. Helyes az egyéni beszélgetés is. Keressük fel a dolgozó parasztokat, érdeklődjünk terveik felől, s vitassuk meg velük a legfontosabb belpolitikai és nemzetközi kérdéseket. Újra elevenítsük fel a jól dolgozó tsz-ek meglátogatásét, a tapasztalatcseréket. A politikai felvilágosító munifcábaai fontos helyet foglal el a sajtó, az írásos agitáció. A jó) és szépen megszerkesztett képes brossurak, grafikonok, kiállítások, szemléltető anyagok, stb. mind e- lősegítik a párt és a kormány mezőgazdasági politikájának ismertetését és népszerűsítését. összefoglalva: a tsz agitációnál is a iéinyeg az, hogy az tervszerű, céltudatos és szervezett legyen. Nem szabad azit gondolni, hogy fog az menni magától is. Falun a politika hangulatot a párt- és a kormány határozatainak megfelelően kell alakítani, szem előtt tartva azt az alapvető követelményt, hogy falun is a szocializmus felépítése a végcél. Gábor Zoltán, az MSZMP Központi Bizottsága, Agitációs és Propaganda Osztály munkatársa.
