Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-14 / 62. szám
UfcíiÉS MEG 1 KI NÉPÚJSÁG 3 Vagy a munkaszervezés vagy a tervezés nem jó « battonyai Máj us I Tax-ben A múlt év őszé«, amikor még nem volt kész a zárszámadás, egy tsz felülvizsgáló bizottság látogatott a szövetkezedbe. Végigjárták az állatszállásokat, beszélgettek a közös gazdaság tulajdonosai vak majd észrevételeiket papírra fektették és a tsz-elnökők megyei ér-’ tekezletén a többi jelentéssel együtt az elnökök elé tárták. Ekkor bírálták meg először nyilvánosan — a megye színe előtt —- a battonyai Május 1. Tsz. gazdálkodását. A kritikát Szabó Lajos, a szövetkezet elnöke elfogadta. Azóta sok minden megváltozott ebben a szövetkezetben, d« ez a változás még nem elegendő. A tagság most már nemcsak a részesedésre, hanem a közös gazdaság fejlesztésére is gondol. Az 1957. évi pénzbevételből tizenöt százaléknál valamivel többet fordítottak a tiszta vagyon növelésére. A tagságnak pedig munkaegységenként 69,07 forint értéket fizettek. A közös gazdaság fejlesztésére a bevétel tizenöt százaléka egy jól felszerelt gazdaságban elegendő ugyan, de ebben a, szöva;kezeiben nem. ) Kevés a jószágállomány Egy nyolcszáz holdas tsz-ben, mint ez is, tizenhét tehén még akkor sem elegendő, ha ideszámítjuk a tizenhárom előhasi üszőt, meg a tíz növendékmarhát, a kocáikat, süldőket, malacokat, melyok együttes száma alig haladja meg a hatvanak A növénytermesztés egymagában nem bizjc^ítja az árutermelés fokozását, már pedig ebben a szövetkezetben csaknem kizárólag erre alapoznák. Az árutermelés jobb szervezését és folyamatosságát szolgálná, ha nagyobb mértékben foglalkoznának állattanyész*éssel, haszonállat tartással. Igaz, hogy a már megkezdte a tenyészállat "vásárlást vemhes üszőket és anyakocákat állítanak tenyésztésbe), de a jobb állatsűrűség meg- terenvősének üteme elég lassú. Amíg nem tartanak több állatot, addig nem lesz több . trágya, földjeik pedig lesoványodnak, a növények termése és a tagság részesedése egyre kevesebb lesz. Mit kellene tenni, hogy ezi elkerüljék ? A közös jószágállomány számát az eddig’ knél nagyobb ütemben kellene növelni, úgy, hogy év vé_________-__wwiU'WWMWW ié re száz holdra legalább öt teáén ás tíz—tizenkét növendék- és hízómarha jusson. Ehhez viszon* nem elegendő az összbevétel tiJ zenkét százaléka, melyet erre az évre a tiszta vagyon gyarapítására vetlek tervbe, még altkor sem, ha az állami kedvezményeket is igénybe veszik. \ A közős gazdaság fejlesztése kihat a tagság bevételére is. Ott, a- hol megalapozod a szövetkezet, az egy munkaegységre eső érték ívről-évre növekszik. Ebben a a szövetkezetben nem mondhatjuk mindezt, men az idén munkaegy- jégemként tizenhat forint hét fiiérrel kevesebb jut a tagságnak. Ha pedig a szövetkezet összbevételének csak tizenkét százalékát 'ordítják a közös gazdaság fejlesztésére, akkor jövőre hogyan állítják tervbe az 1959. évi részesedést? Ez elgondolkoztató és arra enged következtetni., hogy vagy a tervezés, vagy pedig a munkaszervezés nem jó. Igaz, a múlt év őszén sok termelőszövetkezet vezetője gondolkozott úgy, hogy a munkaegységrészesedést a szövetkezet teherbírásán felül méretezte, és a közös gazdaság fokozott fejlesztésére nem gondoltak. így volt ez Battonyán Is, ahol a tagság ebben az évben, de még jö- vőre is érezni fogja ezt az elhamarkodott lépést. A nagyobb részesedést nem lehet elkópze'ni megalapozott gazdálkodás nélkül. A növényíerme- ’és fejlettsége, az innen eredő fokozott árutermelés, még nem a megalapozottságot hanem a konjunktúrára emlékeztető lavírozást jelenti. Üdvös és valamennyi feznek megszívlelendő — ahol elegendő a munkaerő — az, amit ebne« a szövetkezetben a szerződéses növénytermelés fokozására tettek. A közös gazdaság közel huszonöt százalékán szerződéses növényeket: borsót, cukorrépát, kukorica vetőmagot, cirkot, kendert és napraforgót termelnek, -sakhogy felmerül a kérdés: hogyan művelik meg mindezeket, és r többi növényféleséget, amikor a növény termesztési brigád tagjaira több, mint tizennégy hold föld jut? Hiba van a talajeriSigazdálko- iással is. A vetéstervben a pillan- gósnövények aránya kevés. Például a lucernatermő terület az tesz szántónak csak 5,5 százaléka és ha a többi pillangós területet is számbavesszáik, alig haladja meg a szántó nyolc százalékéit, az ictál- lótrágya hiányáról nem is beszélve. Jócskán akad tennivaló a közös gazdaság fejlesztésében, megszilárdításában. A battonyai Májú: 1. Tsz tagjai érzik és tudják is ezt. Ezért lapozgatják és vitathatják a 3004-es kormányhatározatot is. Ahol lehet, javítaná akarnak a tervezésen, hogy több jusson a közös gazdaság fejlesztésére, a fejtett agrotechnikai módszerek alkalmazására, az állattenyésztés fokozására és a munkaegység részesedésre. Dupsi Károly Ügyeskezű asszonyok, leányok A Gyomai Háziipari Szövetkezet immár több mint ötéves múlU r.r tekint vissza. Naggyá, külföldön is elismertté, szorgalmast iigyeskezű tagjai tették. Igán, mert a szövetkezetből exportált non végmintájú kesztyűk, épp’ oly kapósak a Szovjetunióban, akárcsak Dániában, Angliában, Norvégiában és másutt. Most mintegy 2000 tagot számlál a szövetkezet, amelynek részle- gei nemcsak a megyét, hanem az ország más részeit is behálózzák. Ritka alkalom az tehát, amikor a szövetkezet sok-sok tagja találkozhat egymással. (Tudósítónktól.) A gyulai járási tanács értekezletet tartott a termelőszövetkeze-' tek elnökei, agrcnómusai, a szövetkezet: agronómu.sok, a községi gazdasági felügyelők részére. Az értekezletem a 3004-es rendelet növény termelési kedvezményeit ismertette Dévényi elvtár®, járási tsz-szervezö. Az elmúlt évben a járás tsz-ei- nék gazdálkodásában lényeges változás állott be, de még nagyon sok tennivaló van ezen a téren. A jobb gazdálkodáshoz a párt és a kormány mánden segítséget megad. A segítség különböző kedvez- tnénjtekben nyilvánul meg, mint a legutóbbi 3004-es rendeletben is. A tsz-ekben még igen sok javítani való van. Egyes tsz-ek még ebben az évben is laza terveket készítettek. Előfordult például, hogy a szövetkezetek a termésátlagokat jóval a járási szint alatt tervezték. A növénytermelésben a legfontosabb feladat: egységnyi területről minél magasabb hozamokat betakarítani. A terméshozamok emelésében döntő szerepe van a2 istállótrágyázásnak és műtrágyázásnak. A műtrágyázáshoz is óriási segítséget kapnak a tsz-ek. S az új rendelet megjelenése óta a tsz-ek terveiket igen kevés kivételével átdolgozták. Még mindig előfordul, — ahogy a beszámolóból és hozzászólásokból kiderült —, hogy sok a háztáj gazdaság. Az értekezleten sók hozzászóld elmondotta javaslatát ,hogyan lehet többet és jobbat termelni. Gaál János Mi tesas a sorsa.? (Tud .kásánktól.) Sokan és sokat foglalkoznak napjainkban a parlagon heverő gazdasági értékeink sorsával. Mezőberényben bármerre és bárhová is megyek, mindenki azt kérdezi: ml lesz a volt malommal? Ml lesz a sorsa? ' ' A kétemeletes, hatalmas épület ott áll a forva’om központjában árván, elhagyatottam. Néhány év óta csend honol ódon falai között. A községben van egy másik malom Is, amely kielégíti az igényeket és ezért az egyiket le keltett állítani. Ez eddig, rendben is lenne. A múlt évben építőin unLAsok jöttek és 60— 80 ezer forintos költséggel tatarozni kezdték. A terv az volt, hogy kompakt-gyárrá alakítják át ezt az épületet. Felragyogott a herényiek szeme, és örömmel beszélték: lesz végre egy kompakt-gyárunk is. A terv azonban csak terv maradt. S néhány h*tw,oos munka után véire lett mindennek, Vajon miért? Ezt kérdezik sokan, ak'kn-k szívügye a k"Z- sés fejlesztése. Valón miért fektették b»’e »rí a Költséget is, ha továbbra is csak egy hl- lu; swálartian énölet marad. amelyre nincs szükség. ügy gondolom: nincs felesleges pénze áUanuinknak, hogy csak úgy /egyszerűen kidobják az ablakon. S ha már így is történt, azért valamit cselekedni kellene. Ezt belátták ugyan az „illetékesek-’ és úgy döntöttek, hogy átadják a Terményforgahni Vállalatnak magtárnak. De magtárnak biztos lenne más helyiség és énület is olyan, amely sokkal kisebb értékű. Sokat foeia’koztat engem is az a kérdés, annál is inkább, mert sokakat érd**el a vö'asz. Egy javaslatot tennék, s szeretném, ha ez meghallgatásra is találna. Tudomásunkra jutott, hegy a Gyulai Húsipari Vállalat már évek óta átadná a vöröshúsárú gyártását valamelyik városnak, vagy községnek, ahol erre a célra megfelelő épület van. Békéscsaba nem tudja ezt vállalni, éppen azért, mert nincs megfelelő helyiség. Azok a szakemberek, akik ezt az é- pületet ismerik, azt mondják: a volt malom alkalmas lenn». Ezek szerint húsfeldolgozó il- zernet tehetne itt Mwő- berénvöen létesíteni. ITgy sfondoijnk akad ál v- ba nem ütközik. Csak cselekedni kell már végre a tervezget »sek helyett. Tért András Felvételeink éppen ilyen ritka alkalomról készültek, amikor nemrégen mérlegzáró és vezetősé ,választó közgyűlésre jöttek össze a szövetkezet tagjai. A részlegvezetők: a sztálinvárosi Sisa Aladár- né, a hjjdúszoboszlói Szalai Jánosné, a Kenderesről jött Szabó Ilona a szövetkezet többi részlegreze őivel barátkozik. o , fi 3ilö4-es rendeletét tárgyalták a gyulai tárás mezőgazdasági szakemberei A közgyűlés titán érdemes volt még egy kicsit várakozni, ugyanis akkor került sor a 200 ezer forintot meghaladó osztalék kifizetésére. Amint a képén is látható takarékosak, a holnapra is gondolnak a szövetkezetiek, mert jó munkájuk jutalmát, az osztalékot is takarékbetétkönyvben vitték haza. Több mint ezer ember társadalmi munkában Csanádapácán A párt községi bizottsága, a Hazafias Népfront, a KISZ és a tanács a múlt héten azzal a kéréssel fordult a község lakóihoz, hogy jöjjenek társadalmi munkára. Negyvenezer darab téglát kell kiszállítani Orosházáról Csanádapáeára — hangzott a felhívás —, hogy a községi fürdő építését megkezdhessék. A társadalmi munka szervezői a tanácstagok voltak. Csütörtökön hajnalban 47 kettes lófogat, hat vontató egy-egy pótkocsival, hat tehergépkocsi és több mint 400 ember sorakozott fel a taaáesháza köré, A kiszesefe külön rakodóbrigádokat szerveztek. A kocsioszlop reggel hat órakor indult Orosházára, A többiek pedig odahaza maradtak és a- mikpr g órakor megérkeztek a í sherautőh, vontatók, a szállítmányt egy-kettőre lepakolták. Ezek a járművek a délelőtt folyamán két-háromsaor fordultak. A lovaskocsik pedig egyszer. A munkába az úttörők is bekap;*» náádtak. Több lovaskocsiról őt rakták te a téglát. A nótanács tagjai pedig forró rumosteát készítettek a téglát szállító dolgozóknak. Szsmbatőít és minm lg az hies e!$ő ílÉfeelöíesön OTlásoiiat Az Országos Takarékpénztár szombaton és vasárnap bonyolítja le az idei első békekölcsönsorsolásokat. Március 15-én délután 3 ó- rai kezdettel az I. békekölcsön, március 16-án délelőtt 10 órai kezdettel pedig az V. és a VI. békekölcsön nyereményeit húzzák ki. A sorsolás mindkét napon a fővárosi tanács kulturális termében lesz. A kétnapos húzáson csaknem háromszázezer nyertes kötvényre 77 millió forintot sorsolnak ki. A nyeremények március 19-től vehetők fel az OTP-fiókokhan és a postahivatalokban. Időjárás jelentés növekvő felhőzet, több helyen ha* j váz ás, később eső. ' Mérsékelt, i- i dónként élénk délnyugati, nyugati j szél. Az éjszakai lehűlés főkén! nyugaton mérséklődik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet éjjel: mínusz 2 mínusz 5 fok között, keleten 5 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken három — hat fok között. A hideg előreláthatólag a hét végefelé enylvpl. A hónap második felében . metegstob idő várható.
