Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-12 / 60. szám

BÉKfiS1 MEGYEI NÉPÚJSÁG5 Uj lakótömb épül Békéscsabán az V. kerületben Békéscsabán, Evzsébethelyen a múlt hét szombatján Paróczay Géza elvtárs, a Békéscsabai Tég­lagyár igazgatójla, a 70. számú vá­lasztókerület tanácstagja nagyszá­mú érdeklődő előtt félévi beszá­molót tartott a tanácsi munkáról. E?t megelőzőleg László János eJvtání párttitkár, az Orosházi úti TÜZÉP telep vezetője, értékes Ívül- és belpolitikai tájékoztatót tartott. Azzal kezdte, hogy az el- laniőrradtalom óta pártunk és kor­mányzatunk sokat tett az ország politikai és gazdasági rendje hely­reállításának érdekében. Befejezé­sül kijelentette: Az a cél, hogy. Békéscsabát, a volt mezővárosból teljesen ipari várossá fejlesszük, külsőleg is kultúrálttá tegyük. Ehhez azonban nagy összegű be­ruházásokra lenne szükség, me­lyekhez a múlt évi hatszázezer fo­rintot kitevő hozáj árulás! alap nem elegendő. Például az Oroshá­zi úti bűzt és szúnyogot tenyésztő nyílt szennyvízcsatornát be kelle­ne fedetni, de ez nem olcsó mu­latság. Közérdekű volt tehát, hogy az idén a hozzájárul ásd alap a két­szeresére emelkedett. A párt és a tanácsszervek a lakossággal összefogva el akarják érni, hogy Békéscsaba és annak főkért munkásfakta ke­rülete, az V. kerület méltóan fej­lődjék. l-aroczay Géza elvtárs számada­tok tömegét sorakoztatta fel a hallgatóság előtt, annúk bizonyí­tékául, hogy mit végzett a tanács az utcák, közművek, építkezések, ezoeiális intézkedések általában a városfejlesztés vonalán. Például csak a közutak javítására helyre- hóaattalámt ISÜOOO forintot fordí tottÄk. Ai' ossz felújítási összegből a felhasználás nagyobb volt, mint ez adókból felújításra fordítható összegeik. Békéscsaba harmadik és negyedik negyedévi adóbevételi tervét teljesítette, mert a lakosság kevés kivétellel eleget tett állam­polgári kötelességének. Annál szo­morúbb, hogy a községfejlesztésre még a rendes adófizetők &em ál­doznak maradéktalanul, holott az abból származó beruházásoknak is a város lakossága látja hasznát. A iövő évi felújítás másfélmillió forint A tennivalókhoz mérten nem nagy összeg, de jóval nagyobb lehetősé­get jelent a tervezéshez, mint az előző bevétel. Paróczay elv társ a továbbiakban részletesen is ismer­tette a város és azon belül Brzsé- béthely Szociális és köztógfejlesz- tési terveit.-. Dr. Bélteki Lajos SZTK ellenőr­ző főorvos a város és a kerület e gészségügyi intézményednek hely zekéről, eredményeiről, valamint a fejlesztés fontosságáról beszélt Többek közt megemlítette, hogy a kórházban a jobb körülmények közé telepített gyermekgyógyásfet helyén huszonegy személyes sze­mészeti gyógyászati osztályt ren­SZÍNHÁZ JÓKAI SZÍNHÁZ Március 12-én, este fél 8-kor: BÁSTYASÉTÁNY 77 Szelvény bérlet. - Elöatlás után autóbuszjárat 1 TAJFI.OadAS ' Hidasi'.:'!tori, ma este fél 8-kor: TAVASZI KERINGŐ Békésen, ma este fél 8-kor: KISPOLGÁROK deztek be, több mint félmillió fo­rintos költséggel. Beszélt az or­vosproblémáról. Káder van, de nincs lakás — mondotta. Közölte, hogy a Téglagyárban javul a be­tegellátás, mert a közeljövőiben függetlenített orvost kapnak. Az egészségügyi helyzet felvázolásá­val ő Is alátámasztotta Paróczay elvtára közlését, hogy a város fej­lesztése érdekében a községfej­lesztési alapnak tíz százalékról húsz százalékra való emelésére nagy szükség van. Az első hozzászóló Sipiczki Pál elvtára kérte, hogy a téglagyáriak közül ne csak az újaikat, hanem az évék óta Ott dolgozókat is vessék szűrővizsgálat aló. Lakos György, többek helyeslé­se mellett azt mondta, hogy Er- zsébethelyne, erre a sűrűnlakott városrészbe még egy gyógyszertár kellene.­Berki Károly, Zsoltárt*, Papp és még több felszólaló az elhanyagolt utcák és gyalogjárók ügyét tette sióvá Földházi dr. szerint, amíg nincs rendes csizmánk, addig ne akar­junk laikkcsizmát, ne a belvárosi korzó szélesítésére költsünk, ak­kor, makor ennek a munkásne­gyednek az utcái sokhelyütt sár- tengert képeznek. Mint állatorvos a vásártér bekerítését állategész­ségügyi szempontból igen fontos­nak tartja.' Lopták elvtára kifogásolta, hogy akadnak, akik másodmagukkal három-négy szobás lakásokban laknak, mert a jelenlegi lakásren­deletek ezt lehetővé teszik, ugyan­akkor a lakáshiány miatt nincs a városnak és a kerületnek elegen­dő orvosa. — Kifogásolta, hogy a Povázsai utcában lakó két orvos­hoz járművel lehetetlen beteget szállítani, vagy onnan elvinni, annyira járhatatlan. Azt is mon­dotta, hogy az utak nagyrészét a téglagyári járművek teszik tönk­re, ajánlatos volna téglatörmelék­kel, salakkal, úgy ahogy használ­hatóvá tenni az úttesteket. Még sokféle közérdekű hozzá­szólás hangzott el, így a társadal­mi tulajdon fokozottabb védelmé­ről, az adózó dolgozók kötelessé­géről, a lakosságnak a tanácsi munkába való segítő bevonásáról, a DÁV helytelen pénzbeszedési módszeréről, a lakásihivatal egyik munkatársának (Kuti) helytelen magatartásáról, a hídfeljáró ter­véről, a terv sorsáról, meg arról, hogy nagyobb, modernebb mozit érdemelnek már az Erzsébethelyi dolgozók. Paróczay elvtárs minden kér­désre kitért válaszában. Helyesel­te, hogy az V. kerületi községfej­lesztési és egyéb bevételeket első­sorban az V. kerület fejlesztésére fordítsák. Közölte, hogy az Erzsé- bethélyi lakáshiány enyhítésére a téglagyárral szemben — a közeljö­vőben — kétemJetes lakótömb é- pül .alján üzleteikkel, bölcsődével, iskolával. Huszár Rezső Iskola, autóbusz-szín épül Kétsopronyban A Népújságban, mondhatni, szinte mteden községről rendsze­resen olvashatunk, de Kétsoprony- ról csak hébe-hóba. Pédig közsé­günk él és virul. Már épül az annyira várt kéttantermes iskola, a hozzávaló tanítói lakással. A földművesszövetkezeti bolttal szemben pedig autóbusz-szint e- m élnék. No, ez volna, ami azépit- keeéshes tartozik. Most a szépí­tésről néhány szót. Klsgyűléseken meghányta-vetette a lakosság, hogy miként lehetne az eléggé elhanyagolt utcákat, gyalogjáró­kat reudbehoznl, hol kell, fákat ültetni, egyszóval szépíteni, de le* hetöleg olcsón. Egyéniek és ter­melőszövetkezetiek összefogtunk és társadalmi munkával hozzuk rendbe az úttestet, gyalogjárókat építünk és Így tovább. A rossz Idő. járás kicsit gátolta a munkánkat, le amint az idő engedi, befejez­zük. Ezt a ki« tájékoztatást kezdetnek szántuk és legközelebb a kétsop* ronyiak életének más területéről is beszámolunk, mert nálunk is lüktet az étet! Kómár Pál, Kétsopromy. MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Márc. 6—12: Akinek meg kell halnia. Kérdés: h.: ,8. 8, V,: 4. 8. I órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Március 10—12: Szerelmes trombitás. Kezdés: h.: tél 6, fél 8, V,: fél 4, fél 8. fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Március 10—12: Makrancos feleség. Kezdés ti.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél t>, fél 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Márc. 10—12: Római lányok. Kezdés: h.: fél 8, fél 8, v. és ünnep­nap fél 4, fél 6, fél 8 órakor. ERKEL MOZI, GYULA Márc. 10—12: Boszorkány. Kezdés: h.: fél 0, fél 8. v.: fél 4, fél 0. rél 8 órakor. VÖRÖS OKTÓBER MOZI, MEZOKOVACSHAZA Márc. 12—14: A Benderáthi eset. Kezdés h.:' 7. í.i 3, 5, 7 órakor: SZABADSÁG MOZI, GYOMA Márc. 12—14: Varázsduda. Kezdés: h.: 8. v.: 4. 8 és 8 órakor, ADY MOZI, SZEGHALOM Márc. 12—14: Papa, mama, ő, meg én. Kezdés: h.: 7. V.: 3. s. 7 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Márc. 11—12: Két vallomás. Kezdés: h.: 5. 7. v.: 3. S. 1 órakori PETŐFI MOZI, SARKAD Márc. 12—13: Az első szerelem. Kezdés: h.: 8. v.: 4. 6 és 8 órakor, BEKE MOZI, OROSHÁZA Márc. 13—18: Csendes otthon. Kezdés- n.: 5. 7. v.: 3. 5. 7 órakor, PETŐFI MOZI, GYULA Márc. 13—16: Túristaszerelem. Kezdés: hétköznap 5 és 1 órakor, va­sár- és ünnepnap: 3, S, 7 órakor. BASTYA MOZI, BÉKÉS Márc. 13—13: Gyilkosság a Dante utcában. Kezdés: h.í-8, 8, V,S 4, 6, 8 órakor. nUVVtWWWWtnHHVWMWOMHWWnWWHWtWSWtWWWW t444444444MMM4MWV44HM444444M444WWM torai« a »mi ‘*1* twir* ve ,'t.c BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG Kiadja az MSZMP Békés megye’ í/égrejTaltóniz. tt-áea. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Szerkesztőség: Békéscsaba, József Atula u. 4., 1. emetet. - r 'eferv ??—96 A gyomai országos állat- és kirakodó vásárok mindig em­lékezetesek. Leginkább arról, hogy a tavaszi eső bőrig áztat­ta a résztvevőket, még minden évben. Most március 9-én is esett, ahogy csak lehetett. Csak­hogy most nem eső, hanem hó* S úgy kavarta a hideg szél, hogy alig látott az ember. Hanem azért akinek eladó jószága, vagy vevőszándéka volt, az eljött. Elég nagy volt a felhajtás lóból, sertésfélékből és szarvasmarhából. Reggel 8 órakor már csak úgy rajzották körül az állatokat a környező községekből, városokból, meg az ország messze tájairól érke­zett vevők. Alkudoztak, csap­kodták egymás tenyerét, egye­lőre persze óvatosan, mondván, van még idő. Néhány alkudozást végighall­gattam lóvakra és malacokra. Fel sem tűnt, hogy két buda­pesti ember, Mészáros József és Szilágyi Ferenc négy-négy malacra egyezkedett. Később megtudtam, hogy mindkettőjü­ket .elbocsátották a munkahe­lyükről s ezután vagy sertéste­nyésztésből, vagy kupeckedés- ből akarnak megélni. Mert hej, de jó üzlet ám a kupeckedés! Se iparengedély nem kell rá, se forgalmi adót fizetni utána. Szabadon vásárolhat mindenki annyi jószágot, amennyit akar, s akkor ad túl rajta, és ott, ahol éppen legtöbb hasznot vághat zsebre. Egy időben ren­ft is iáts delet volt rá, hogy a felvásá­rolt állatot mennyi ideig kell tartani. Ezt eltörölték, 8 azóta annyi kupec rajzik a vásáro­kon, mint tejházalt körül a légy. Alig értem a szarvasmarha­vásárra, máris három emberre lettem figyelmes. Olyan kopott gúnyában voltak, mint akik tíz forintot se tudnának előkaparni a zsebből. Éppen egy hasas te­hénre alkudoztak egy idős pár­ral, Egy jó húsban lévő, piros­pozsgás arcú, feslett ördögbőr- nadrágos vitte a szót. — Adja oda azt a tehenet en­nek az embernek. Higyje el, nem ad senki többet érte hat­ezernél. — Nem én, hatezer kétszáz­nál alább, 15 literes tehén ez, ha megellik. A ráncokkal karisztolt barna- bőm ember, akinek a nevében a hentesméster kinézetű alku­dott, intett a szemével és mind­hárman tovább álltak. A kö­vetkező percben már Tóth Ist­ván kocsijánál voltak, amelyi­ken egy kéthetes forma borjú volt, s a saroglyához egy kis­termetű tehén volt kötve. Itt is a hentesmester kinézetű alku­dozott: — Én adnék érte annyit, de hát félszemű, nem való a csor­dára. Megölnék a többiek, az­tán oda volna az öt darab ez­res. Tudom, maga is. azért akar • szabadulni tőle. A ráncosképű közelebb lépett, bal hóna áiá kapta ^ósszú 'höfit ját s belecsajiott:i’oth, ,^yán' markába: négy és fél ezer, az­tán fizetem. — Negyvenkilenc százas — csapott vissza az a ráncosképű markába. De az nem szólt sem­mit, elindult s a másik kettő utána. A harmadik hasonlít a ráncosképűre, Igencsak egy volt az apjuk. Kiszely István üszőjénél állapodtak meg, ott is alkudtak, aztán visszamentek az idős házaspárhoz, megegyez­tek hatezeregyszázra, s a rán­cosképű adott 100 forint fogla­lót: — Menjen, írassa át a jár* latot Fábián István névre. Bé­kés, V. kerület, Hunyadi utca 8.­Ezzel már indult is Kiszely István felé. Azzal is megegye­zett az üszőre, háromezerötszáz- ésrt. Innen Tóth Istvánhoz ment. Két társa lemaradt valahol. Bi­zonyára kiszemeltek egy jószá­got s megegyeztek rá. Vagy pe­dig másoknak is cenzorkodnakj Jól értik a dolgukat, senkit se láttam olyan otthonosan mozog­ni a vásárban, mint őket s nem hallottam olyan meggyőzően be­szélni az állatok hibájáról. Alig alkudott egy keveset Fábián, máris ott termettek: hagyd az istenbe ezt a vaksi riskát — mondta a hentesmester kinéze­tű — menjünk, mert itt hagy az autó. Tóth István gondolko­dóba esett: mit csináljon, en­gedjen a tehén árából, vagy ha­zavigye? Engedett, s négyezer nyolcszáz forintban megegyez­tek. Fábián . István a korláthoz irányította a megvett négy jó­szágot s csakhamar a nevére írták a járlatkezelők. Belelapoztam a könyvekbe. Megtudtam, hogy három Fábi­án volt aznap a vásáron: Ist­ván, Mihály és Imre, mind a három Békésről. Mihály és Im­re csak,'égy-egy, tehenet, vettek,’ 8 Jepjén r.,vsegítettek alkudni Istvánnak. Az is lehet, hogy Istvánnak vették. Egy hét múl­va, március 15-én Békésen lesz országos állatvásár. Hát a hen­tesmester kinézetű? Megtudtam a nevét, Kiss Lászlónak hívják, ő is Békésre való, de a 11 óra utánig átírt 295 járlat között nem szerepelt a neve. Újra visszamentem a marha­vásárra, de már nem találtam ott őket. Eltűntek anélkül, hogy meggyőződtem volna az alapos gyanúmról: kupecek-e való­ban? Azok határozottan. A bé­késiek nagyon jól ismerik a Fábiánokat: valóságos kupec- dinasztia. A községi tanács ve­zetői is tudják róluk, hogy ke­reskednek, de nem vetettek még ki rájuk forgalmi adót, mi­vel nem kapták őket rajta: Kiss Lászlónak nemcsak a ki­nézete, a foglalkozása is hen­tes. Forgalmas üzlete volt s egy 9—10 helyiségből álló házat szerzett vele. Most felcsapott cenzornak. Az is lehet, hogy kedvet kap a ‘ kupeckodáshoz; Nincs a világon könnyebb pénz- szerzési lehetőség ennél. A szarvasmarhának különösen ke­letje van most. De vajon szüksége van-e a társadalomnak a kupecek adás­vételére? Nincs egyáltalán. Ä becsületes emberek nagy töme­ge szeretné, ha egy se volna be­lőlük. S el is tűnnének rövide­sen, ha a községi tanácsok e- setenként tájékoztatnák egy­mást, hogy kj hány állatot vásá­rolt meg, vagy adott el. Meg kell ezt tenni, s olyan forgal­mi adót kivetni a kupecekre, hogy örökre elmenjen a kedvül* a dolog nélküli pénzszerzéstől* Kukk Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents