Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-12 / 60. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Milyen a belterjes gazdálkodás? Hazánk mezőgazdasága a két világháború közötti időhöz viszonyítva a felszabadulás után mélyreható változásokon ment keresztül. Az átalakulás két alapvető jelleggel bírt. Először: megszűnt a földesúri birtokrendszer és a földbirtokokon igen alacsony élet- körülmények között élő mezőgazdasági proletárok és a zsellér parasztok kezébe került a föld. Másodszor: megjelent a magyar mezőgazdaságban a szocialista nagyüzem. Társadalmi rendszerünknek két alapvető célkitűzése van és ezek egyidejű megvalósítására törekszik. Egyrészt a kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalmi rend felépítése, másrészt a termelőerők folyamatos fejlesztése mellett, a dolgozók életszínvonalának emelése. A falu szocialista átalakítása és a növénytermesztés fejlesztése egységes és elválaszthatatlan. A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikájának tézisei hangsúlyozzák: „A mezőgazdaság ■nagyüzemi átszervezése nem öncél, hanem eszköz, fő módszere a me tógazdasági termelőerők állandó fejlesztésének, a dolgozó nép és ezen belül a parasztság jóléte állandó növelésének.“ Ezen célok megvalósításának alapja a mezőgazdaság belterjes gazdálkodása Belterjesség alatt a mrxizmus- leninizrnus klasszikusai az egységnyi területére fordított élő és holt munka nagyságát ért tik. A belterjesség technikai oldala minden társadalmi rendben a- stonos, haladást jelent, mert a termelés színvonalának emelésével •jár. Társadalmi szempontból, viszont alapjaiban különböző. A kapitalista mezőgazdaságban az élő és holt munka ráfordítások tőke- befektetés jellegűek. Maine szerint ezért a belterjesség a kapitalizmusban azonos a tőkebefektetéssel. Újra termeli a kapitalista viszonyokat, a parasztságot rétegezi, az embernek ember által történő kiszolgáltatottságát tartja fen-n-t. A szocialista társadalmi rendben a belterjesség a szocializmus gazdasági alaptörvényének van alárendelve, tervszerű folyamat, az embernek embertől való ki zsákmány o'ását nem tűri és a szocialista társadalmi viszonyokat erősíti. A belterjes gazdálkodásnak pontos meghatározása igen bont o ült dolog E,,y meghatározás például az egységnyi területre jutó élő és holt- munka ráfordítás nem elégséges és nem is lehetséges. A gyakorlati életben külön-külön kell megvizsgálni az élő- és holt-munka ráfordítások különféle eseteit és ezeket összefüggéseikben kell szemléim. Lenin az Egyesült Államok mező-gazdasági helyzetét vizsgálva, a következő szempontokat tartotta szemelőtt: területegységenként felhasznált munkaeszközök és gépek, a trágyázás színvonala, az állattenyésztés fejlettsége, az élő munka felhasználása, a vetésszerkezet és az agrotechnikai módszerek fejlettsége. A belterjességre a fentieken kívül hatással van a mezőgazdasági ü- Bem és főleg a mezőgazdaság egészének helyzete. Ettől függ ugyanis a belterjesség mértéke, üteme, jránya és határozott formája. A bővített újratermelés folyamatában nem választható el a belterjes gazdálkodás a népgazdaság egészétől. A közgazdasági adottságokon kívül, a belterjes gazdálkodásra különösen rányomja bélyegét a ermészeti adottság és a mezőgazdasági termelés sajátos adottsága. Ilyen adottság például a ta- laj és az éghajlat. Bármekkora élő és holt munkát is fektetünk be olyan növények termesztésébe, melyeknek a termesztési viszonyok nem felelnek meg, nem ériük el a kívánt eredményt. Például az elmúlt években a gyapot- ennesztéeét erőltettük, ugyanakkor elhanyagoltuk a mi adottságainknak jobban megfelelő vetőmagtermesztést, állattenyésztést és kertészetet. Különböző adottságú helyek, mezőgazdasági üzemeink, belterjesség! adottságait, csak fenn tintással lehet összehasonlítani. Ha valahol az egyik növény termesztése kevesebb ráfordítást kíván, mint egy másik helyen a belterjesség kisebb mértékű, mint az utóbbin. Helytelen például azt mondani, hogy egyik növényünk belterjes, a másik külterjes. Helyesebb azt mondani, hogy adott termesztéstechnikái módszerek mellett az egyik kultúrát belterjesebben, a másikat külterjesebben művelhetjük. A gépesítés, a vegyszeres gyomirtás, csávázás követ- keatéfeőn válóban’ megfordulhat a helyzet. Például a búzát és a szőlőt is lehet külterjesen, vagy belterjesen is termeszteni. Nem beszélhetünk a belterjesség csökkenéséről, ha az élő munka befektetés csökken és a holtmuntea befektetés nő. Ez a helyzet áll fent a munkafolyamatok szakszerű és jól alkalmazott gépesítésénél. Hasonlóképpen nem belterjes tehenészetünk sem, ha az abraktakarmányok emelésével a tejthozam ugyan nő, de nem olyan arányban, mint azt a feletetett fehérje és keményítő érték nyomán megkívánnánk. A mezőgazdasági termesztés sajátsága a növénytermesztés és állat- tenyésztés szerves egysége Nem lehet jó a növénytermesztő üzem megfelelő állatállomány nélkül és fordítva. Hazánkban a jelenlegi körülményeik között az állattenyésztés látszik a fenti szempontok szerint a legfontosabbnak. Az állattenyésztés fellendítése egyben alap a talajtermékenységének fokozására és így a növénytermesztés hozamainak növelését is elősegíti. A belter j esség fokozásának szinte korlátlan lehetősége van a nagyüzemekben. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy kisüzemeinkben nincsen lehetőség erre. Kisüzemeinknél a belterjesség formái a több munkaráfordítás, a vetőmagvak jő felhasználása, a pontosabban végzett növényvédelem és az egységnyi területre jutó nagyobb állatlétszám. Végül meg kell emlékezn ünk a sokak által ma is emlegetett nézetről, hogy a belterjes mezőgazdaság azonos a „Kert-Magyaror- szág“ gondolatával-. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a kertgazdálkodás még nagy mértékben növelhető és sok tennivalónk van ezen a téren is. Azonban azt hiszem, még nem beszélhetünk arról, hogy nem okoz goadot néha a kenyérgabona-, hús-, zsír- és cukorellátás. A „Kert-Magyaror- szág” hirdetői a kapitalista körülmények között a két világháború között1 Időben a kapitalista nagyüzemek fojtogató karjai között keresték a kiutal Ez a felfogás, akikor indokolt és haladé jellegű volt, ma már azonban idejét múlta, mert & parasztság kezében van a föld és felemelkedésének útját maga választhatja meg a szövetkezésben. Bacsa Pál okleveles növénynemesítő. fl mezőgazdasági szakemberek legyenek közgazdászok is MINTEGY 150 személyt hívott meg a MEDOSZ megyei bizottsága mellett működő szakcsoport a hidasháti találkozásra. El is jöttek csaknem valamennyien. Többen késtek egy órácskát, dehát az asszonyt is hozták, s azok lassan öltöznek. A késés miatt megváltozott a műsor: előbb a Jókai Színház művészei szerepeltek s bizony elég jókedvre derítették a hallgatóságot. (A jókedvhez volt valami köze a büfének Is.) Egyesekben felmerült a gondolat, hogy vajon figyelik-e a jelenlévők az előadást. Figyeltek. Ezt bizonyította a nagy csend és az is, hogy később, a jó vacsora után iszogatás közben is vitatták Halász József elvtársnak, a MEDOSZ központi titkárának beszédét. Nem valami ünnepi beszéd volt az, amilyet színházi műsor, vacsora és reggelig tartó táncos mulatság előtt szokás sok helyen tartani. Halász elvtárs nem félt az ünneprontástól: mindenféle nagy szavak és frázisok nélkül a feladatokról, a hibákról beszélt, számokkal érvelve, példálózva közgazdász módra. Amike; dőlt, A megyei lejtermelési versen; február 284 adatok alapjl Az állami gazdaságok versenyében: Nagy gazdaságok: tehéniétsz. 1 tehén term. Mezőhegyes: O-mezőhegyes! üzemegység »6 M32 Kamráspu&ztai üzemegység 166 1990 KomlAsfeeskési üzemegység 116 1H5 tejzefr »,* M M Kis gazdaságok: A Tövis kési Állami Gazdaság visszalépett. A legjobb eredményt elért tsz-elt tehenészetei: Nagy gazdaságok: Orosházi Vörös Csillái: « 1133 1,8 Gádoros! Beíöíi 43 1063 4,0 Orosházi Dózsa Kis gazdaságok: «3 1044 3,0 Kétsoprooyi Dózsa 20 1317 3,9 Sarkad! Dózsa 25 122* 3,» Sarkad! Lenin 20 1190 3,7 Az egységnyi területen legtöbb tejet termelő állami gazdaságok: Nagy gazdaságok: ÖSSZtelién10aiüv-ra >£á&té létíz. jutó terra. Feisönyomási AG 43M 4» 697$ Kis gazdasá _ MG Techn., Orosh Rózsamajori AG Csorvási ÁG Aa egységnyi tér Nagy gazdaságok: Orosházi Vörös Csi Békéscsabai Rost Gádorost Petőfi Mezöhegyesi Törekvq Sarkad! Dózsa Nagyszénás! Lenin A legjobb Állami gazdaságok: | Kiss István, Mez Hegedűs Imre, SzabO György, Me Bajczel Pál, B< Leszkó János, I Kocsubán Mihály Kétsoprooyi állami gazdaságaink. Csakhogy nálunk okkal, ok nélkül, nagyon gyakran cserélgetik az igazgatókat és a szakembereket Haláss elvtárs hangoztatta: a MEDOSZ elnöksége aszerint értékeli a szakemberek munkáját, hogy mit tesznek évről-évre a közösség asztalára. S ha ezt nézzük, bőven van követein) való. Van is kiktől, hiszen az elmúlt 8 év alatt megháromszorozódott a szakemberek száma. Csak az a baj, hogy ez nem jelentkezik eléggé a terméshozamokban. Ehhez hozzájárult az önállóság hiánya, de az is, hogy a szakemberek nem voltak egyúttal közgazdászok is, nem látták és nem látják még ma sem, hogy miből, hogyan lehetne többet és olcsóbban kihozni. Jellemző erre, hogy az 1800-as években Békés megye 500 vagon lucernamagot termelt, az elmúlt é- vekben, pedig csak 52 vagonnal. SOK MINDEN VAN, amiből többet termelhetnénk, azonos területen. Például a cukorrépa átlagtermése 120 mázsa volt, a mezőhegyes! gazdaság 200 mázsán felül termelt. Ennyit nem lehet kívánni, minden gazdaságtól, de
