Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG TISZTESSÉGGEL SZÓLVÁN... Féja Géza: Bresztováczy és az ördög című novellái kö'.etének bí­rálata az arra hivatottakra vár. Az utóhanghoz fűznék Jiárrü meg­jegyzést, annak is csupán egy ré­széhez, mint egyszerű olvasó, és békéscsabai lakos. Az utóhang harmadik bekezdé­sének kétharmadát Idézem: „De tiadd mondjam el, miként is té­rültem a novella útjára? Az el­múlt évtizedben bontakozott ki bennem a széppróza író. Regények tervei nyugtalankodtak bévül, e- gyiikük, a „Fekete virág" annyira elkészült, hogy áradná kezdett. Három női nemzedéken keresztül ábrázolta volna ez a regény a ma­gyar polgárság sorsát. Olyan vá­rosban éltem, (Békéscsaba — a •Kehk.), melynek nem volt dzsent­rije. Alulról s hirtelen huzallko- dott fel egy jópolgári, csaknem nagypolgári szintre kapaszkodó réteg. Merőben másként festett ennek a társadalomnak az arcula­ta, mint a dzsentris társadalomé, tehát mindenképpen érdemesnek véltem a megörökítésre. A re­gény megeredt, és fölötte Izga­tott, ám hiába. Nem adatott meg a regényíráshoz szükséges idő és nyugalom. Proletársoriban éltem napról-rapna, kemény küzdelmet kellett vívnom a sovány kenyér­ért.” Az idézett részt, ha tartalmilag summázom, oda kell következíet- nem, hogy Féja Géza a felszaba­dulás utáni idő elütötte attól, hogy regényt írhasson. Holott ő maga a megmondhatója, hogy hányszor hányféléi érdeklődtek, hogy ír-e, akar-e írni, ha nem, mi akadá­lyozza ebben? Hallgatott, ö tud­ja, miért. Az ellenforradalomkor talpraszökött. ö tudja miért. De akkor róiértv odafricskázni ókép­pen, hogy „Proletársorban éltem, napról-napra kemény küzdelmet kellett vívnom a sovány kenyér­ért.“ Egyébként proletársor ott van, ahol a tőkés rendszer, az uralkodó, s a dolgozók az elnyo­mottak. Node, ez a meghatározásnak a fogalmi, értelmi részét illet. A való helyzet Féja Géza esetében is az volt, hogy ő nem lévén mű­emlék, melyre közvetlen társadal­mi haszon nélkül is költenek, ha­nem egészséges ember, a szocializ­must építő társadalom törvényei­nek megfelelően dolgoznia kellett és dolgozott is. Nem végzett testi munkát, hanem városi könyvtá­ros, majd a megyei könyvtár ve­zetőhelyettese lett. Nem volt nagy fizetése az igaz, de akkora fizetés­ből „nyomorgott”. mondhatni egy­maga, mekkorából más egész csa­ládot tartott el anélkül, hogy „so­vány kenyérről" panaszkodott volna. Ám, nyitva állt előtte az Út, az írói alkotás feltételeinek a megteremtéséhez. A nép állama természetesen nem nyithatott előt­te sem más utat, mint a szocia­lizmusét. Azonban mióta a fel-1 szabadulás a földosztással és a termelőszövetkezeti mozgalommal kihúzta a talajt a hárommillió pgrárproletárt tenyésztő erők lá-i 'ja alól, mintha az írói élmény-j anyagától fosztotta volna meg a; Viharsarok íróját és általában a! népieseket, — tisztelet adassák al kivételnek. Ez nem csupán az énj véleményem, hanem sokunké és pecsét rajta az említett írói gár­dának némasága, meddősége. Az a szomorú valóság, hogy a mai nagyszerű, gazdag élmény tenge-, rében egyszerűen nem tudnak vi­torlázni. Csupán a polgári időkből való pocsolyából meregetnek, i A Bresztováczy és az ördög, —I mely egyébként aféle Deka merőn-1 vetületként hat — szintén ezt pél­dázza. Rendben van. Az író min-' den meglnhatót írjon ki magából,! ígészen az „ősködig” visszamenő-i 'eg, de az mégis csak képtelenség., hogy a máról, a mához ne lenne mélyebb véleménynyilvánítása, egyetlen szava sem. Békéscsabát -sak polgárok és Féja féle „pro-i letárok” lakták és lakják? j Ebben a hazában és megyében! a munkás-paraszt hatalmat élők­nek szent meggyőződésük, hogy a ’ényeget csupán felületesen érintői hibáktól eltekintve, a nép végre! 1 Igaz! útján halad. Ahhoz bárki- I nck joga van, hogy mellettünk, | vagy ellenünk foglaljon állást, de1: v nép sajtója által nyomtatott írá-i ion keresztül fricskáin!, — tte*-, ‘ességgel szólván, nem ildomos. I kát sorban, egymásután. Még 1953-ban történt, hogy az akkori Város- és Községgazdálko­dási Minisztérium az ország nyolc nagy kertészetének feladatot a- dott, hogy az országfásítás kere­ji Petőfiről készült 'olajfestményt őriz egy békéscsabai család A Petőfi-kutatók figyelme Békéscsaba felé ia fordul. A viharsarki városban éld Pfeif- fer-család ereklyeként őrzi a szabadságharcos nagy költőről Orlay Petrich Soma által utol­jára festett olajképet. Orlaytól barátja, Asztalos István, a Pfeif- fer-család egyik őse vette meg száz évnél régebben az olajfest­ményt. A családi hagyomány szerint Petőfi alakját festőművész ro­kona 1849 nyarán örökítette meg mezőberényi otthonában, kevéssel azelőtt, hogy Bem tá­bornokhoz indult és eltűnt a segesvári csatában. A körülbe­A „befejezetlen állomány“ kétmillió forint forgóalapot köt le Kertész-nyelven szólva, a „befe­jezetlen állomány" a 700 ezer fa­csemetét jelenti. Állandó fenntar­tása nagy pénzekbe kerül, és a kertészeit százholdnyi területét már lassan egy esztendeje felesle­gesen foglalja le a rengeteg cse­mete. — A Kertészeti Kutató Intézet és a Fővárosi Tanács Virágterme­lő Vállalata részére export célra szolgáló magvakat és növényeket is termelünk, — tájékoztat né­hány „miért” kérdésemre Gál András igazgató. — Persze, úgy is mondhatnánk, hogy „termel­nénk", de nincs hol. Sokkal töb­bet elvállalhatnánk, ha a cseme­ték 100 holdnyl földterülete fel­szabadulna, és bizony ez nagy de­vizabeáramlást jelentene az or­szágnak. !1 A gyomai gimnázium színjátszói i Móricz Zsigmond: Légy jó mdnd- i; halálig című drámájával készül- I nek a megyei színjátszó vers: ny- |ne. A 2. sz. általános iskola növen­dékei pedig Marsak: Tizenkét hó című mesejátékával készülnek. # 1 A sarkadi járásban tizennyoV Ihelyen szerveztek ismeretterjesztő 'előadásokat. Hét helyen van e- züstkalászos tanfolyam és a nép­iközépiskola is működik. x MINTEGY hétszázezer forintos költséggel új négytantermes is- 1kólát építenek ebben az évben I Bucsán. Az új iskola alapozó munkálatait már meg is kezdték x i A vésztői 2. sz. iskola igazgatója, ,Leiner Gyula vezetésével húsvét­ija tovább bogozzuk a facseme­ték ügyét, kiderül, hogy a kerté­szet jelenleg az Építésügyi Minisz­tériumhoz tartozik. Fel is keresték már a minisztériumot írásban, személyesen, — de gazdája mámd- ezideig nem akadt az országfásí­tási terv végrehajtásának, és nem tudták intézkedést szerezni arra sem, hogy a 700 ezer facsemetét végre elszállítsák. — Pedig nem lehet sokáig vár­ni — mondják a gyulaiak — a csemeték tönkremennek, és ma­holnap kivághatjuk valamennyit tüzelőanyagnak, rőzsének. A népvagyon megvédése ez is Ez a színtiszta igazság! Milliók fekszenek a sok százezer cseme­gében, miért nem gondol vele az Építésügyi Minisztérium?! A Gyulai Kertészeti Vállalat dolgozóinak az a véleménye, hogy bűnös dolog ez a huza-vona. Or­szágunk szegény erdőkben, lige­tekben, és most veszni hagyunk Gyulán 700 ezer, az egész ország­ban 20 millió facsemetét!? A Mi­nisztertanács március 10-töl fásí­tási hónapra adott ki felhívást, íme, Itt a jó alkalom, sürgősen tisztázni keli ki a gazdája « volt VKG Minisztérium által kidolgo­zott ansaágfásításs tervnek, mert nem hagyhatunk csáki szalmájára tízmilliós értéket Ismerd meg a nagyvilágot cím­nél a TTIT megyei szervezete öldrajzi előadássorozatot indít. \z előadások célja a világ termé- izeti szépségeinek, gazdasági föld- 'ajzánuk ismertetése. x ELHALASZTOTTÁK a batto- iyii és mezőhegyest magyar-puli 'cutya bemutatót Anghy Csaba, az illáikért igazgatójának betegsége miatt. A bemutatókat márci’is 26—37-én tartják meg. x UJ TÁNCTANFOLYAM kezdő­dik március 10-én az Építők Ka­zinczy utcai tánciskolájában (Bé­késcsabán). Beiratkozás március 10-től 17-ig. Vezető: ifj. Gavenda Béla tánctanár, III., Kazinczy utca 26. Telefon: 14—41. x AZ ELMÚLT hónapban 497-en léptek be megyénkben a termelő­szövetkezetekbe. A termelőszövet­kezetek földterülete pedig 4668 hold földdel növekedett. x Nagyszabású földművesszövet­kezeti szakácsversenyt rendez­nek szerdán Békésen, melyen a megye több mint 20 elismert sza­kácsa mutatja be „tudományát”. cserépkályhás, parkettás szobák, napos, jól fűthetők és zárhatók. Előttük zárt üvegveranda húzó­dik. Az épület körül szép kii fenyves, gyümölcsös, óriási dió­fák őrzik e barátságos helyet. Pár száz méterre a kastélytól húzódnak a gazdasági épületek él a volt cselédlakások. Ezekben már nyoma sincs a fent felsorolt kényelemnek. A puszta udvarról csepp kii konyhákba lépünk, melyből desz­kafallal elkerített „spájz” nyílik Egy kis földes, tenyérnyi ablaki! szoba jár minden lakáshoz, az aj­tók madzagos fakilinccsel zárul« nak. A Jó volt ez a cselédségnek rég*-" És mi a helyzet ma? A ka.stélj két szobájában az egyik brigád- vezető lakik 8 gyermekével. Ei rendben is van! De az eső mái becsorog a cserepek között a szo­bába. Rozsdás csatornadarabol lógnak az ereszről, hullik, foszlii a vakolat. A többi nyolc szobában tavasz szál és nyáron a Mezőgaz.daság Technikum üzemi gyakorlato végzó növendékei alszanak. Pihe nőidejükben ki-ki futballozna! egy ablakot, ami úgy marad üvei nélkül. Ősszel ricinusmag szárai a parketten, télen üresen búsul nak a szobák. A rossz, egészségtelen cselédla kásokban most a gazdaság alkal mazottai szoronganak, 5—6 sze mély egy szűk kis szobában. Nyá ron a jószág besétál a nyitót konyhaajtón, a közeli istállókba légyfelhők rajzanak az ételek« Vajon nem lenne-e ésszerűbl és szociálisabb megoldás, ha a ké épület lakói helyet cserélnének A családok lakjanak az egészsi ges épületben. A diákok pedig s zon a pár héten át — jó időbe elalhatnának a volt cselédlakáf ban. Esetleg faláttöréssel diák száló készülhetne a számukra. Az értékes épület pedig megél ne pár ezer forint tatarozás} köl séget, mert különben néhány é alatt százezrek mennek majd kái ba. — r. — Ünnepi lilési tartott a ciyul»it»éKet>t*ottsáig Csütörtökön este a gyulai bé- íbizottság a városi tanács nagy- rmében kibővített vezetőségi ést tartott. Kelemen János, a ixosa bókebizottság titkára töb- sk között elmondotta, hogy Gyu- n a békebizottságok megalaku- sa egybeesett a béke medvédé­re szervezett aiáírásgyűjtések- íl. Több mint nyolcezrem írták á a békeíveket. Végül ismertet- az Országos Béketanács hatá- oatát, mely szerint a gyulai bé- shareoaokat. lelkes jó munkájuk* í dicséretben réssesítettók és tíz bókeharcost kitüntettek. Törzsölt Márton, a Hazafias Népfront vá-i rosd elnöke, dr. Gyenge István or­vos, dr, Horvtáh Gyula bíró, Má- górt János munkás. Szabó György- né tsz-tag, Szeredi Eta gyári mun­kásig, a gyulai nőtanács elnöke. Fehér Demeter kereskedelmi dol­gozó, Nátházl Istvánné és Szabó Ferencné vendéglátóipari dolgo­zók és Rócz Ferenc kerékgyár­tó, régi mozgalmi harcos, arany, Illetve eriist kitüntetéseket kap­tak. Huszár Rezső lül 85-ször 70 centiméter nagy­ságú olajfestmény az Orlay Petrich Soma szobájában, író-, asztal előtt, faragott karosszék­ben otthonosan ülő Petőfit áb­rázolja. A becses történelmi értékű képet megtekintette a Nemzeti Múzeum képviselője is. Tábori György, a békéscsabai Munká­csy Mihály Múzeum vezetője pedig fényképfelvételt készített róla — a Magyar Tudományos Akadémia számára. A képet an­nak megállapítására is tanul­mányozzák, hogy milyen ruhát viselt Petőfi, mielőtt elindult végzetes erdélyi útjára. Feltehe­tően abban az öltözetben vehe­tett részt a segesvári ütközet­ben is, amelyet rövid mezőbe­rényi pihenője idején viselt. Ez esetleg értékes adatot jelenthet az eltűnése, illetve halála kö­rülményeit kutató magyar—ro­mán bizottság számára. (B. L.) kc«r mintegy száz úttörő látogat el Miskolcra. A tanulmányút három napig tart s megnézik az aggtele­ki csepkőbarlangot is. X KUNÁGOTÁN befejeződött a szabás-varrás tanfolyam, melynek negyvennyolc résztvevője volt. A tanfolyam hallgatói által készített gyermeknadrágot, kötényt és lányka ruhát, valamint vitrinte- rítőt, különböző csipkéket kiállí­táson mutatták be Békéscsabán. Ocdúióü tUdlidk — * üáed kadtély. Mimikái an ! Drágán Simon néhai 300 holdas birtoka Újkígyós és Pusztaottlaka között húzódik. Ma, a Szabadkí- igyósi Tangazdasághoz tartozik ,Drágán- major” néven. “,J"- d A birtokra „kastélyt” is épített á tulajdonosa — jobban mondva egy tízszobás, kényelmes, szép családi házat. Kellemes méretű Rőzse lesz-e 700.000 facsemete a gyulai kertészeiben Ne csodálkozzon kedves olva-1 ó, a kertészetben már lassan így eszólnék arról a száz höldnyj ásításra, parkosításra termelt fa- semetéről, melyek elszállításáról h kiültetéséről senki sem akar ondoskodni. Nincs gazdája ezek­ek a fácskaknak, sehol. Azaz, :ogy van, csak egyelőre nem ta- Uják. De nézzük csak a dolgo­tébem közel 20 millió facsemetét termeljenek. Ebbői 700 000 dara­bot a Gyulai Kertészet kapott tervfeladatként. Végr« is hajtot­ták, de a hétszázezer facsemete sorsával azóta senki sem törődött A VKG Minisztérium megszűnt és az onszágfásitási munkának nincs gazdája. A facsemetéket már tavaly ősszel ki lehetett voi- ra ültetni, de ez sem történt meg. Sas« Ervin

Next

/
Thumbnails
Contents