Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Parasztinak tanácskoztak Mezőhegyesen A napokban a megye területérő. m .megy 120 parasztfiatal gyúi.,, össze Mezonegyesen, hogy megtárgyaljak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok tennivalóit a párt mezőgazdasági tézisei alapján, A vitaindító előadást Gosz- tonyi János elv. ára, a KÉSZ Köz- porti Bizottságának titkára tartóba. Beszédében hangsúlyozta, hogy a XrSv-'*agok csak úgy tudják a rájuk háruló feladatokat megvalósítani, ha tevékenységükben bevonják a KISZ-en kívüli fiatalokat. Munkájuk akkor lesz igazán eredményes, ha a területükön lévő fiatalokat megnyerik. Bizalommal közeledjenek a fiatalokhoz. 1957-ben fejlődést értünk el az életszínvonal emelésében. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi szintet megtartsuk és fokozni tudjuk, az szükséges, hogy olcsóbban termeljünk, jobban szervezzük meg a munkát, szilárdítsuk a munkafegyelmet; egyes mezőgazdasági növények termesztésének kikísérletezésével emeljük a mezőgazdasági termékek hozamát. Szó esett többek között a hibridkukorica termelésének előnyéről és fontosságáról, a kukorica ikersoros termesztéséről. Ebben a munkában komoly részi kell vál- lalniok a fiataloknak, a KISZ- szervezeteknek. A mezőhegyes! KTC!'’-fiatalok védnökséget vállaltak a gazdaságban ez évben 1500 hold '■""’—^kukorica termesztésére Több felszólaló adatokkal bizonyította, hogy az ikersorosan termesztett kukorica többet terem. Ezt bizonyította Beregszászi elvtárs is, az örménykúti Állami Gazdaságból, Gosztonyi elvíárs beszédében kiemelte: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és néhány példát megemlített a népi demokratikus országok életéiből. A termelőszövetkezetből jött fiatalok pedig saját példáikat mondták el, mennyivel nagyobb volt a jövedelmük, mint az egyénileg dolgozóké. Több fiatal szakember hangsúlyozta, hogy a nagyarányú gépesítés és a belterjes gazdálkodás megvalósítása szinte elképzelhetetlen mezőgazdasági nagyüzemek nélkül. Gosztonyi elvtárs a falusi fiatalok szakoktatásáról is beszélt. Elmondta, hogy paraszt fiataljaink szakképzettsége igen alacsony színvonalon van. Mezőgazdasági ismeretük sok esetben csupán arra korlátozódik, amit nagyapjuktól, apjuktól többé-kevésbé eltanultak. A tanácskozás egyhangúlag állást foglalt, hogy a parasztfiatalok szakképzettségének növelésére ez év őszén már több ezüstkalászos tanfolyamot hozzanak létre. A tanácskozás befejezése után a résztvevők, szakemberek vezetésével megtekintették a gazdaság tehenészetét, lótenyészetét és gépparkjának egyrészét. ILLIK ILIKE illemtanából Ilike lelkes úttörő volt és a KISZ-ben is nagyon szeretik, többek közt példás magaviseletéért. Már egész füzetet írt tele arról, hogy utcán, társaságban, otthon miként viselkedjék az ember. Ebből az okos írásból közlünk hétről -hétre egy részt. As utcán A járda mindenkié, ne foglaljuk el teljes szélességben. A sie- tőknek engedjünk utat. Ha megállunk beszélgetni, húzódjunk a járda szélére. — Gyermekesekkel, terhet cipelőkkel, öregekkel szemben különösen legyünk előzékenyek. — Gyermekkocsit segítsünk a járdaszegélyeknél le s fel. — Az utcán nem Illik kiabálni, lökdösődni, köpködni, veszekedni, azaz rendetlenül viselkedni. — A fal és kerítés nem rajztábla. Az írást és rajzolást otthon, füzeiben gyakoroljuk. — Ha olyan utcában kerékpározunk, ahol az úttest járhatatlan és csak a járdán lehet, vigyázzunk mások testi épségére és a gyalogosoknak köszönjük meg, ha kitérnek előlünk. — He kiabálva köszönjünk és ne kiáltozzunk át a túlsó oldalon köziedé ismerősöknek. — Köszönésben, mint mindenkor, az utcán te igyekezzünk megelőzni egymást, elsősorban az idősebbelcet. — Ügy vigyázzunk az utca tisztaságára, mint az otthonunkéra. — Az úttest a járműveké, ott nekünk kell előnyt adni, ha átmegyünk a. túlsó oldalra. Kivétel, ha csoportok (Iskolások, óvodások) mennek át. Kapálunk és lesz kirándulás, hanglemez meg rádió A mi alapszervezetünk taglétszáma rövid Idő alatt a duplájára emelkedett. Ezeknek az eredményeknek elérésében a pártszer- vezet segített. Különösen a szervezeti élet érdekességére adott javaslatokat. ,161 működő kultúr- esoportunk van és lelkesen készülnek április 4 megünneplésére, Tervükben szerepe! az Is, hogy 3 kát. hold cukorrépa egész évi művelését munkaidőn kívül elvégezzük és a munkabérből rádiót, hanglemezeket és társasjátékokat (sakk, dominó) vásárolunk. Tervbe vettünk két társas kirándulást Is. Elek Imre, a Vizesfási Állami Gazdaság KIS7-szervezetének titkára a £&íudi kuUúMti&ó'M’&naíl — Hozzászólás a „Miért nem értik meg” című cikkhez — A Népújságban elindult vitáihoz néhány szóval én is szeretnék hozzászólni. Én azt hiszem, hogy Földes elvtárs — a kamuti KISZ-titkár — „Miért nem értik meg" c. cikket kissé félreérti, vagy legalább is nem látja az alapgondolatot. Mert miről van itt szó? A gondolat felvetője, Lipcsei Imre, amikor annak a véleményének ad kifejezést, hogy „jónak tartaná, hogy a falusi kultúrott- honokat a KISZ-nek adnák át", nem arra gondolt, hogy most már szői'östől-'bőröstől át kell adni, hanem a régi aktivistákat és vezetőket megbecsülve, a fiatalok teljes bevonásával minden téren egészséges lcultúrmunkát kellene kialakítani, amelynek elsősorban az ifjúság öntvékenysóge lenne az alapja. Ennek pedig előfeltétele lenne az is, hogy a kultúrotthon ne legyen merev a KISZ-&zerve- zettel szemben. És ne zárkózzanak el a tanácsi szervek sem, költség- ve1 si és egyéb ürügyekkel. Amíg az Ifjúság nem látja kulturális igényeinek minimumát sem kielégítve, addig nem olyan szívesen dolgozik, sem a sport, sem a kulturális szervekben. Én úgy gondolom, a kultúrott- honok karbantartása, a kultúrházi élet irányítása, az ifjúság egyik nagy társadalmi feladata volna, ha magáénak is erezné azt. Ez nemcsak a KISZ-tagok ügye, Iranern úgy vélem, az egész ifjúságé is. Az önkéntes munkabrigádok, melyek most vannak alakulóban, meg tudják szüntetni ezeket a gondokat. Mi ebben a munkánkban — véleményem szerint nem 29—50-ig terjedő lé.számmal dolgoznánk — segítene az egész falu fiatalsága. Együtt, az egész ifjúsággal szeretnénk pezsgő kulturális életet kialakítani. így áll a helyzet a sportköröknél is. Vajon tömegsport-e az, amikor minden vasárnap tizenegy ember rúgja a labdát másfél órá- g, néhány ezer forint költség mellett, hogy azután, ha nyerünk, a- zért, ha vesztünk, azért, alkalom legyen az ivászatra. Fanatikus drukkerek nevelődnek fel, akik azt sem tudják, mi a sport igazi értelme, csak a mérkőzések sta- tisztálására vannak hivatva. Én úgy gondolom, nem tömegsport ez. Sajnos, néhány helyen (nem akarok általánosítani) és nálunk is így van. össze kellene fogni minden erőt a falu kulturális, sport és egyéb társadalmi mozgalmának felfrissítéséire, új alapokra helyezésére 3 ez a munka a KIS21 n^kijl^.nz ifjúság nélkül nem képzelhető el. A KISZ-szervezet éppen azáltal lesz sokoldalú ifjúsági tömegszervezet, ha részt vállal a társad«!-; mi tevékenységek megvalósításából, irányításából, kielégíti az tgész ifjúság kulturális, sport és; egyéb igényeit, — jelenleg legalább is minimálisan. így meg tudja nyerni minden korosztálynak, az egész ifjúságnak szimpátiáját, ezzel együtt a tartós támogatását is. Szabó István, a bókóssámsoni Ságvári Endre KISZ alapszervezet titkára. A költő ajkán csendül a szó... Szavalóversenyek vannak meklk a legjobb megtudhatjuk »yénkben. Vájjon ver »mondóink... hamarosan. Byron, Petőfi, Majakos szkij, Arany, Vajda János, Ady, József Attila szavaival ajkukon szállnak verne« versenybe Békés megye szavaló!... A jövő Ilosvai Katalinjait..., Ascher Oszkárjait kell-e köszönten link a szavalóversenyek lobogóin?.,. Nem „ifjú titánok” seregszemléje 1 megye legjobb .szavaló,ja címért folyó küzdelem, hanem egészséges, ifjúi vetélkedés, Ismerkedés az egyik legnehezebb művészeti iggál, az oly mély alázatot követelő verstolmácsolással. Jóllehet, . rogy ez az Ismerkedés nevelhet 4 i jövő számára, valamikor egy új Márkus Emíliát, azonban az bízás, hogy lényegesen megnöveli /erskultúrában elmélyedni képes, i költemények világában tájékozódni tudó, a költői mondanivalót szimbólumok fátylaiból is kibontani türelmes, s a versek formai szépségeit felismerő emberek számát... s már ezért Is érdemes dolgozni. A községek előselejtező versenye után most folynak a járási döntök, melyeket a népművelési apparátus, a könyvtárosok, lelke* pedagógusok készítenek . elő, kezükben a bíráló pontozásra szánig, ceruzával, együtt izgulnak a szavatokkal a sikerért, s nem egyszer a verseket élvező közönséggé lágyulva sírnak Ágnes asszony tragédiáján, derülnek a „Szeget szeggel” furfangos kis fickója bosszúálló tervein, Gyomán, Békésen, Szeghalmon, Orosházán, Mezőkovácsházán, ■ Békéscsabán már lezajlottak * városi, illetve járási döntő verse« nyék. Mindenhol találkozhattunk kiemelkedően szép szereplésekkel. Nehéz lesz felejteni Zajkás Edit békéscsabai szavaló líraiságát, Bencsák Ferenc szeghalmi versenyző „Leteszem a iantot’*-ját, az öt orosházi megyei helyezett 1I lelkesedéséit, a kovácsházi versenyen elhangzott szavalatokat. Érdeklődéssel tekinthetünk tehát a március 23-án a Balassi Művelődési Házban tartandó megyei dim« tő elé. Nem is lesz valami köny- nyű dolga az irodalomszakos tanárokból, népművelési dolgozókból, a társadalmi szervezetek, a lókai Színház, a Megyei Könyvtár képviselőiből alakított megyei zsűri bizottságnak is mintegy 70 szavaiét meghallgatni s a legméltóbbakat jutalmaznia. Biztató a kezdete, minden bizonnyal szép lesz a befejezése is ennek a versenynek, amelyen minden résztvevő csak nyerhet. Szabad Olga könyvtáros Nehéz lesz, de megbirkózunk vele Szarvason előadás már el sem képzelhető a tanítóképző é- nekkarának szereplése nélkül. Előre felkért szerepléseken kívül alkalomszerűen is gyakran felléptünk. Ilyen esetek sohasem értek készületlenül. Mindig volt tartalékban különböző témájú, kórusmű. Az előadásunk általában sikert aratott, néha tombolát, máskor szerény tapsot. Ezt mi megbecsültük, igyekeztünk műsorunkat a lehető legjobban megértetni. Ez talán sikerült; megismert, megszeretett bennünket Szarvas közönsége. Ezt bizonyítja az az érdeklődés, mely a Kodály Zoltán 73. születésnapjának alkalmából rendezett zeneestet előzte meg. A békéscsabai zenei fesztiválon is sikeresen vettünk részt. Ez megismertetett minket a megyében. Most az eddigieknél is nehezebb feladat vár ránk. Énekkarunk számait a rádió akarja felvenni magnetofon-szalagra. Most az énekkari próbák szorgalmas munkával, s különös gondossággal telnek el. Gajdár László tanár szívesen foglalkozik velünk. Művészi kidolgozásra töt rekszünk. Minden próbán valami újat érzünk a már ismert darabok finomabb e- lőadásában. Próbák után egyöntetű a vélemény; nem volt hasztalan ez a próba sem. Műsorunkon Kodály számok szerepelnek túlsúlyban: Lengyel László, Tánc- nóta, Egyetem-begye- fém, Villő, Szovjet, illetve orosz zeneszerzők darabjait; Az Anyegin c. operából a Málnaszedő lányok karát tanuljuk. Most készültünk el a Csengettyű c. népdalfeldolgozással. Legszebb számainkat rövidesen hallhatják a rádióban a sikeres felvételek után. Mi lelkesen énekelünk, szeretjük a zenét. Szeretnénk, ha a középiskola mely a tavalyinál kisebb létszámú lett, sikert a- ratna a közönség körében. Mi törekszünk a mondanivaló megértésére, művészi tolmácsolására. Énekkarvezetőnk lelkesedését átvettük, s e- gyütt készülünk a nehéz erőpróbákra, a rádiófelvételre. A Szarvasi Tanítóképző KlSZ-szervezete.
