Békés Megyei Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-08 / 57. szám
4 BÉKÉS a-1 GYEI NÉPÚJSÁG A felszabadulás utáni éveli ben az asszonyok bebizonyították, hogy a férfiakkal egyenlő értékűek mind a politikai, mind a gazdasági életben. A vezető munkakörben sem maradnak le a férfiak mögött. A társadalmi munká n kívül ők a családi fészkek melengetői is. Egyszóval: dolgoznak, tanulnak, családot nevelnek. De gondjuk van a nagy család, az oszág nyugalmának békés fejlődésére is. A maguk erejével segítik a szebb, boldogabb holnapot. A legjobbakból csak hatot mutatunk be, olyanokat, akiket fl jó munkájukért, ma a nemzet- i nőnapon dicséretben, kitüntetésben részesítenek. Gyebnár Jánosné, ma Budapesten van, •hol a legjobbaknak Járó Jutalmat adják át, kormány-kitüntetést kap. ö Is azok fcözfltt az asszonyok között van, akik a felszabadulás óta sokat tettek a szebb, a boldogabb holnapéit. Gyebnárné, Ica néni — ahogyan Békéscsabán Imerlk — 1945. óta dolgozik a nőmozgalomban, előbb, mint aktíva, később függetlenített nő- titkár. Az ellenforradalom által szétzilált no- mozgalom helyreállításában fáradhatatlan érdemel vannak. Jó szervezőképességének tudható be, hogy Békéscsabán minden kerületben Jól működnek a nőtanácsok és az üzemekben, termelőszövetkezetekben Is megalakultak a nőb’zottsá- gok. V> BERA TÓTH 3ANOSNE ANDÓ JÁNOSNE t «a* *** BÉKÉRE HÍVÁS Ébredjetek! Figyeljetek* Nagy és kicsi nemzetek! öt világrész! Köze! a vész! Az ellenség bújtanl... kész! Nyugat készül szörnyű móddal Pusztítani... az atommal...! özv. Kerékgyártó Istvánnét ma, a níi napon az „Egészségügy kiváló dolgozója" kitüntetésben részesítik. Harmincöt éve dolgozik a Gyulai Me. gyej Kórház elmeosztályán, mint ápolónő. Most 71 éves, de a korát megcáfolja az a pontosság, ügyesség, ahogyan mim. feálkodlk. Hogy hány beteget ápolt, gon- dozott, azt nehéz lenne megszámolni. Több mint ötven éve, liogy először liőrné- rőzöti beteget. Az 50 év, amit betegágy mellett töltött, még emberéletnek !s szép. f.t. Idd alatt mlnd'g a legpontosabban dolgozott, Megérdemelte a kitüntetést. Mindenki ismeri Lőkösházán. Nemcsak azért, mert kicsi a község, hanem azért is, mert minden mozgalmi munkában részt vesz. Különösen sokat segít a földművesszövetkezetnél. Tagokat szervez, vagy éppen üzletben ellenőriz. A helyi vezetőknek hosszú ideig beszélt arról, bogy nem helyes, ha más községekből járnak oda vezető emberek. Az ügyvezető, főkönyvelő, főboltos mind más és más területről valók. Bera ■ Tóthné azt'mondja: Ne féljünk a nők munkába állításától. Az üzletbe, tanulónak csak kislányt vegyünk fel, mert ebben a beosztásban szorgalmukkal kiváló munkaerővé válhatnak. Nemcsak a földművesszövetkezetben, de a tsz-ben, nőtanácsban és mindenütt küzd a- zért, hogy a nők helyet kapjanak a vezető beosztásokban. Ali kell neki? Azt hirdeti, Hogy hatalmas, rút* borzalma* keze lesújt. A véres csúf! Kell neki a gyarmat, szolga. Hogy szekerét rabul húzza,, S bére legyen alamizsna! Dollár! Dollár! Szökik az ár* Neki bitang a proletárt Míg 6 hízik más nyomorán* A nép éhez, s kenyérre vár! Van, ki vesz sok ékszert, földet, 5 ezrek törlik a sós könnyet..« Apák ökle az ők réme...! Anyák szíve sikolt.« béke! Béke! Járd be a világot... Mentsd üteg a szép szabadságot! Apák vérét, gyermekünket. Reményünket, életünket« Nem kell nekünk üszők és ron\. Jaj és bánat, véres nyomor! Ne lássuk a sápadt arcot, A halált, hogy bőn aratott! Gyermekünknek kinaott arcát, C9ak a mosolyt és kacagást..,? Béke! Béke! Anyák dala* Vigye majd a szabadságot. Világbékét... diadalra! Béke hangja, nagy visszhangja, Bejárja majd a világot, S megőrzi • szabadságot...! ANTAL ANDRASNE, Tatán nincs is Szarvason olyan ember, aki ne ismerné Janurik Mátyásáét, a mindenki által szeretett Piri nénit. Csaknem tíz éve, hogs a község kulturális életének munkása, harcosa. 1949-ben kezdte az MNDSZ- ben, azóta is fáradhatatlanul dolgozik. Piri néni már betöltötte a 60 évet, de korát megcáfolva, fiatalos lendüli lettel járja a környező falvakat, községeket, s összegyűjti, csokorba köti a régi népszokásokat, népdalokat. A közelmúltban a szlovák lakodalmassal mutatkozik be, nagy sikerrel. Most újabb gyűjteményen dolgozik. A fáradhatatlan munkáért — amit tíz év óta végez — ma, a nemzetközi nőnapon kormánykitüntetésben részesítik. A Dobozi Földművesszövetkezet alapító tagja és évek óta vezetőségi tag. Andó elvtársnőnek több éves munkájáról emléklapok, oklevelek tanúskodnak. Kevés asszony végzett annyi társadalmi munkát a földművesszövetkezetben, mint Andóné. özvegyen nevelte három gyermekét, ő maga tsz-ben dolgozik. Ha a szövetkezetről volt szó, mindig szívesen segített. Három éve a megyei felügyelő bizottság tagja. Most a legutóbbi küldöttértekezleten újból beválasztották a felügyelő bizottságba. Ma őt is köszöntjük, erőt, egészséget kívánunk munkájához. Deák Gyuláné, a Vöröskereszt békéscsabai szervezetének titkára. Kéá gyermek édesanyja, fáradhatatlanul dolgozik. Csaknem négy éve, hogy a Vöröskereszt városi titkára, azóta sok- sok egészségügyi előadás szervezője volt. Az ő nevéhez is fűződik a véradók nagy táborának állandó növekedése. Deák Gyuláné nemcsak jó vöröskeresztes titkár, de jó szakszervezeti munkás is. 1952 óta, mintegy hét évé alapszervezeti elnök, az egészségügyi szakszervezetben. Propagálja, segíti ft szakszervezetek munkáját. A nemzetközi nőnapon Ő is ott vas % kiválók között. Megkapta az „Egész* ségügy kiváló dolgozója’* kitüntetést* < 4 BÉKE TANKJAI Oíttál-a már dübörgő tankot, amint az utca köveit hernyótalpak pofája csapja? — Verik a flasztert, úgy verik! — Vagy álltái már mezőn, hol ezre tarlón, 9 vetésen gázol át, hogy megvédjék mögöttük állók agyát, hatalmát, táborát?..; — Tűz, vár, zaj, ja], az osztályharcnak esatAtaká tágult tengere... B ét — Jön a tank é* fűszál!, embert « véres földbe ver bele. *------párisi — gazdag és szegény (P árizs,;) C*end... de az egyik széles út tankok ezrével népesül be! «. ki látott Ilyen háborút? Eftjtalan Jönnek, hófehérek, kékek, vörösek, rtugatók, «. áleázallanul, sengS színnel dámán harsognak riadót, A kezelőjük, vezetőjük Kaik nélkül! tok-sok arc; édesanyák hős regiment!» itta, vonul, mint súlyos harc Mtelmetes, hatalmas fcürdée, se ai KCjMmotj törpe ity és sem magasság, sem a mélység; semmi cselfogás nem 6egít ezek ellen a „tankok- ellen; melyek erósekl Nincs acél, nincs atom, nincs semmi fegyver; ami ellenük bármit ér. Cuclik, csörgők hullnak a főidre, merre a „tank-had” menetel és — a cuclin, csörgőn és bölcsön a tőkésvllág bukik el, mert a béke tankjai mögött a világ minden anyja Jár, anyák, akiknek sosem üzlet a háború, a vér, halál..; es mögöttük családok, népek, ‘ tüzoszloppá nőtt annyi láng. Most látom — jaj, a szívem úgy ver miénk az egész nagy világ! Kezünkben az igazi tankok, a gyárait, földek, traktorok; • munka minden dübörgése, lármája, lelke, »sás torok, cser, millió, kétmilliárd! — £• vond la ebből, vond le csak bátran » halálgyáro« bandát, égesd • gazt, üsd le a sandát, s a munkás-béke megmarad I Vj Rezső .... »«♦».»»♦» Höbt Mjísaön a táigyalótecöm&M TVfem, mert nem került a bírósághoz az ügy. Pedig a társadalmi tulajdonról van szó, bár nem nagy összegről, csupán négyezer forintról. Az eset azért nem került a bíróság elé, mert nem jelentette senki..! De kezdjük azzal, hogy — néhány sorban jegyzőkönyvszerűek leszünk: miről is van szó, mi a tényállás? 1956 júniusában Erdős Magdolna, az ecsegfalvi földművesszö- vetkezet 3. számú boltjának kezelője lett. Tizenhat éves volt akkor a kislány. A leltározásoknál néhányszor volt hiánya. 1957 június és 1957 november között nem tartott leltározást a földművesszövetkezet tízemágvezetője, s a- mikor novemberben a boltban leltároztak, 4300 forint hiányra bukkantak. A tények önfejű dolgok. Ellenük úgyszólván semmit sem lehet tenni. Erdős Magdolnát el ts küldték, menjen isten hírével a- |hová akar, mert ez már mégiscsak sok. Többször volt hiánya, s most több, mint 4000 forint, egyszerre! Ki ér rá foglalkozni vele, meg különben is a pénz nem tűnt el, valahol biztosan megvan..; E sokat sejtető szavakkal Erdős Magdát útnak bocsátotta az Ecsegfalvi Földművesszövetkezet, —■ Mondtam nekik, hogy egy fillért sem, de még egy szeget sem vettem el... Ha megőrülök, akkor sem tudom hova lett a pénz... —• panaszkodott a kislány, amikor beszéltünk vele. Gyerekes őszinteséggel, könnyes szemmel állítja Igazát. C zabad-e ilyen esetben az em■ öerismeretre apellálni? Szabad-e tényeket adatszerűén nem pontosan venni? Ha szabad, akkor első látásra mindenki azt mondaná: Nem, ez a gyerek nem csalt, s nem lopott! Ártatlan naiv- sága, fiatal kora, szerény, szolid magatartása, no és a becsületes családi otthon, a szülők jelenléte nem engedi az embert Ilyen gondolatokra Szabad-e logikai összefüggést keresni? Ha igen, akkor hihetetlen, hogy a kislány nem gondolt volna arra: ha a pénzt elveszt, leltározásnál ez úgyis kitudódik. Igaz, a tények emberei erre egyszerűen azt mondják: az újságíró logikázhat, építhet az era- berisnieretségére, mondhatja, vagy írhatja, hogy a tolvajnak mire kellett volna gondolnia, a tények mást mondanak. Mert sok olyan eset történik, amikor valaki lop, g nem gondol a következményekre. Erre mit mond az újságíró? És mondhatják ezt Is: négyezer forint hiány van, ezért a bolt kezelőnek felelni kell. A hivatalnak nem kötelessége azon töprengeni, hogyan tűnt el a pénz, van felelős, aki a boltot kezelte, miért nem vigyázott jobban. Akár 6 vitte el az összeget, akár hanyagsága miatt tűnt el, csak egyedül ő a felelős. Fzt az indokot — valóban — igazolják a tények. Az állam végeredményben nem tizet-
